Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

6 HANGSÚLY SZERDA, 1996. JÚN. 19. PSK-lexikon • Munkatársunktól A Pedagógiai Segítő Központ (6724 Szeged, Sás utca 2., tel.: 487-494, 477-358) a kővetkező szolgáltatásokat nyújtja. Nevelési Tanácsadó 3-18 éves korú gyerekek és fiatalok beilleszkedési, telje­sítménybeli, valamint neuroti­kus zavarainak megelőzését, kezelését és szűrését végzi. A tanköteles gyerekek iskola­érettségi vizsgálata is az inté­zet feladata. A tanácsadó a gyereket írásos beutaló nél­kül, a szülő közvetlen kérésé­re is fogadja, de a pedagógus is küldheti a szülővel történt egyeztetés alapján. Képesség vizsgálata A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabi­litációs Bizottság a 0-16 éves életkorú mentális fejlődésük­ben akadályozott gyermekek pszichológiai-orvosi-pedagó­giai vizsgálatát végzi. Foglal­koznak a gyerekek tanulási zavaraival, a részképességek fejlesztésével, a túlmozgásos figyelemzavarok terápiás ke­zelésével, valamint a magatar­tási és pszichés problémák megoldásával. Korai fejlesztés A mentális képességeikben, illetve mozgásfejlődésükben elmaradt 0-6 éves gyerekek korai fejlesztése gyógypeda­gógus, gyógytornász és kon­duktor irányításával. Logopédia A logopédusok minden tanév elején szűrést végeznek az óvodákban és az óvónők értesítik a beszédhibás gyere­kek szüleit. Amennyiben a szülők igényt tartanak az ellá­tásra, felkereshetik az óvoda logopédusát a PSK-ban. Szakmai szolgáltatás A részleg az óvodák és is­kolák pedagógusainak mun­káját segíti továbbképzések­kel, tanácsadással. Témaaján­latot biztosítanak nevelési és szülői értekezletekre. • Pedagógiai Segítő Központ Rászoruló gyermekeknek A Pedagógiai Segítő Központ szolgáltatásait idén több mint kétezer gyermek számára vették igénybe. (Fotó: Karnok Csaba) Tavaly nyáron költö­zött a Sás utca 2.-be a Pedagógiai Segítő Köz­pont, s azóta igazi köz­pont lett, ami a segítség­re szoruló városi gyere­kek ellátását illeti. A PSK legújabb tervei között szerepel a tanulási zava­rok megelőzése (gyere­kek szúrése már három éves kortál, illetve a hát­rányos helyzetű cigány­gyerekek szocializációs programja). Szépen felújított épület, emberi, illetve esetünkben gyermeki környezetben: a Pedagógiai Segítő Központ különböző szolgáltatásai so­káig elszórtan működtek a városban, míg tavaly ta­vasszal a PSK a Sás utca 2. szám alá nem költözött. Hogy mekkora szükség volt erre az új központra, mutat­ják a számok is. Dr. Petróczi Erzsébet, az intézmény igaz­gatója elmondta, hogy idén a logopédiai szakszolgálat 550 beszédhibás szegedi gyer­mek rendszeres logopédiai terápiáját végezte, a nevelési szaktanácsadáson 790 gyer­mek vizsgálata és terápiája folyt, míg a tanulási képessé­get vizsgáló bizottság előtt 670 gyermek vizsgálata, te­rápiája és korai fejlesztése történt. Ez több mint kétezer gyermek, akiket vagy a szü­lők hoznak a PSK-ba, vagy az iskolákból tanácsolják őket ide. • A Pedagógiai Segítő Köz­pontban a tanulási (főleg ol­vasás* és írástanulási) nehéz­ségek, megelőzése végett megelőzési programot dol­goztak ki, melynek támogatá­sáért az önkormányzat okta­tási és ifjúsági bizottságához fordultak. Kocsis Judit pszi­chopedagógus, a prevenciós program kidolgozója szerint az általános iskolai korosz­tály 25-30 százaléka küzd ta­nulási gondokkal, miközben az iskolarendszer nincs felké­szülve a részképességgyenge gyerekek eredményes oktatá­sára. A programban a gyere­kek nyelvi fejlettségi szintjé­re koncentrálnak, mégpedig a beszédészlelés és a beszéd­megértés minőségére, amely fontos szerepet játszik a tanu­lási eredményességben. A PSK-ban az úgynevezett GMP és PREFER-tesztekkel az óvodáskorú gyermekek szűrését és fejlesztését már 3. évtől kezdődően végeznék, vagyis hamarabb derülne fény az esetleges problémák­ra is. Kocsis Judit szerint így sokkal könnyebb lenne a gyermekeken segíteni, mint­ha a tanulási nehézségekkel csak kisiskolás korban kezde­nének foglalkozni. A programmal összehan­golnák a különböző területe­ken működő szakemberek (gyermekorvosok, védőnők, óvónők, valamint a Fül-Orr­Gége Klinika Audiológiai Állomása) munkáját is. Eképpen talán sikerülne egy­részt hatékony szemléletfor­máló munkát kifejteni a szü­lők körében (a diagnózist kö­vető terápia döntően a szü­lőkre épülhet), másrészt pe­dig a korai szűrés révén a gyerekek időben megkaphat­nák a szükséges segítséget (amelyet szintén a Pedagó­giai Segítő Központ adna, hi­szen itt található korai fej­lesztés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadó, pszicho­lógiai ellátás vagy terápia, stb.). A GMP-diagnosztika és terápia egyébként újdonság lenne Délkelet-Magyarorszá­gon. A Pedagógiai Segítő Központban kísérleüleg bizo­nyltottan eredményes mód­szer, és a Szegeden 1992 és 1996 között végzett kutatás alapján már egyetemi doktori értekezés is készült! A szegedi oktatás másik kritikus pontja hosszú idő óta a nagyon hátrányos helyzet­ben lévő cigánygyerekek problémája. Az önkormány­zat közgyűlése által is tár­gyalt előterjesztéshez a Peda­gógiai Segítő Központban készült egy szocializációs program, mely azt veszi fi­gyelembe, hogy ezeknek a gyerekekenek a tanítására és nevelésére egyrészt a peda­gógust is fel kell készíteni, másrészt pedig a sorsukat születéstől kezdve figyelem­mel kell kísérni. Ez azt jelen­ti, hogy a cigány szülőket is igyekeznének felkészíteni és a gyerek sorsát figyelemmel kísérnék. A program készítő­je, Szerdahelyi Emőke peda­gógiai szakértő szerint a ci­gány gyerekek csak kis lét­számban kerülnek óvodába, nem kapják meg a koruknak megfelelő játékokat, „társas­viselkedési zavaraik" lesz­nek, a így már jelentős hát­ránnyal indulnak az iskolá­ban is, ahol a nyelvi nehézsé­gek, az alacsony szókincsük miatt sokszor elszigetelőd­nek. A program a prenatális korszaktól az óvodán keresz­tül az iskoláig figyelemmel kíséri a gyerekek sorsát (fon­tos a család hatása is, ezért igyekeznek a szülőket is megnyerni), s ehhez a peda­gógusok felkészítése is meg­kezdődött. Panek József Szükség van-e a pedagógiai szolgáltatésokra? Csiszár Istvánné (betéti társaság társtulajdonosa): Véleményem szerint óriási szükség van pedagógiai szolgáltatásra, hiszen a jövő nemzedék sorsa függ ettől. Hála Istennek a mi csalá­dunkban nincs beszédhibás, dadogós, dyslexiás gyermek. Ettől függetlenül úgy gondo­lom, nagyon nagy szükség van olyan intézményre, ahol foglalkoznak a dadogós és dyslexiás gyermekekkel, hi­szen ők is ebben a társada­lomban élnek. Kapás Edit (gyesen lévő kereskedő): Két kisfiam van, s hála Istennek nálunk nin­csenek ilyen problémák. Vé­leményem szerint nagyon nagy szükség van pedagó­giai szolgáltatásra. Főleg ak­kor, amikor a gyermek beke­rül az iskolába. Abban pél­dául, hogy egy beszédhibás gyermek be tudjon illeszked­ni a közösségbe, nagy segít­séget tudnak nyújtani. Ha nem javítják a hibáit, akkor előfordulhat, hogy a gyer­mek zárkózott lesz. Marton Mónika (mate­matika-német szakos egye­temista): Úgy gondolom, ha­talmas szükség van zt logo­pédusok és pszichológusok munkájára, mert ha a dado­gós, beszédhibás és valami­től erősen szorongó gyerme­kek bekerülnek egy normál osztályba, akkor ott megkü­lönböztetik őket. Rögtön hozzáteszem: nem a tanárok, hanem a diáktársak. Szerin­tem nekik is jobb lenne, ha hasonszőrű gyermekekkel járnának együtt. Pajtényi Ferenc (gé­pészmérnök): Nem vagyok pedagógus, de szerintem nagy szükség van olyan intézményre, ahol beszéd­hibás gyermekekkel foglal­koznak, ahol oldják a gyermekek gátlását és fe­szültségét. Szerintem egyébként a társadalom minden szintjén egy bizo­nyos elsekélyesedés tapasz­talható, s talán ez eredmé­nyezheti azt, hogy egyre több a beszédhibás, szoron­gó gyermek. Szabó János (lakatos): Természetesen szükség van olyan intézményre, szolgál­tatásra, ahol különböző szakemberek, logopédusok, pszichológusok segítséget tudnak adni dadogós, be­szédhibás gyermekeknek. El tudom például képzelni, hogy egészséges társaik ki­nézik az ilyen betegséggel küzdő gyermekeket. Éppen ezért gyógyítani kell őket, nem lehet mellettük szó nél­kül elsétálni. (Fotó: Somogyi Károlyné) Élni hagyni! A zon gondolkodik az illetékes minisztérium, miként lehetne megoldani a differenciált fizetést. Már­mint az autópályákon a díjfizetést. Hogy igazságosabb legyen. Az fizessen többet, aki erőteljesebben közremű­ködik a pálya elhasználásában. Van megoldás, drága berendezéseket kell venni hozzá, bonyolult rendszert kiépíteni díjbeszedők és fizetők (közlekedők) között, re­gisztráló-adminisztráló hivatalok kellenek, egy új inf­rastruktúra. Reklámmal és pszichológiával is foglalkozó ameri­kai ismerősöm szerint egyáltalán nem baj, ha egy tár­sadalomban az egyszerű és olcsó megoldások helyett egyre bonyolultabbakat és drágábbakat vezetnek be. A mindig új igények új szakmákat szülnek, többeknek jut munka. Az „élj és élni engedj" elv nem arról szól, hogy valami okszerű és hatékony legyen, hanem arról, hogy: legyen. Tetszett nekem, amit az amerikai mondott. A gazdag társadalmak engedhetik ezt meg maguknak - gondol­tam. Már tudom, hogy a szegények is. Sőt! A szegények pazarlása túlszárnyalja a gazdagok nagyvonalúságát. Ma már azt is lehet tudni, hogy holmi útügyi minisz­tériumi töprengések mögött a megfelelő cégek profit­éhségének ellenállhatatlan nyomása van. w-ve mi van az egymásra türemkedő pedagógus át- és ÉJ továbbképzési igyekezetek mögött? Már nem lehet megszámolni, hányan akarják felkészíteni a tanárokat: a NAT-ra, az innovációra, az értékelés új szisztémájá­ra, a kapcsolatteremtésre, a nehezen kezelhető gyer­mek kezelésére, a tanterv- és órarendszülésre, az isko­lamenedzselésre, a részteljesítmény-zavarok leküzdésé­re, a túlmozgásterápiára, titkárnős égre, üzleti levele­zésre és a többire. Erre mindre - van pénz- Ember. Szervezet Intézmény. Infrastruktúra. Kell is! Itt a sok tanár - totál kikészülve. Hiszen nincs pénz a bérükre, a tanteremfestésre, krétára, könyvre, PC-re, medicinlabdára és a többire. Követke­zésképpen a tanárok nem tudnak zsebből venni egy kif­lit a tanítványuknak, ha az elszédül az éhségtől a tanó­rán. Ilyenkor legjobb, ha gyorsan befizeti őket az isko­la egy tanfolyamra: hogyan teremtsünk kapcsolatot rendszeresen ájult gyermekekkel? ívl/l tuch Dadogás kezelése • Munkatársunktól A dadogó gyerekek pszi­chológiai kezelése általában egyéni terápiás formában zaj­lik, hiszen a tünet mögött számtalan kiváltó ok állhat, ami egyénileg tárható fel tel­jes mélységben. A dadogó gyerekek életében igen sok probléma merülhet fel - gá­toltság, szorongás, önbiza­lomhiány, az óvodai közössé­gekben tapasztalható megbé­lyegzés. E gondok megoldá­sára szerveződött az intézet­ben óvodáskorú dadogó gye­rekek számára egy 6 főből ál­ló kiscsoport, pszichológus vezetésével. A szakpszicholó­gusok szerint a csoportos for­ma előnye ebben az esetben, hogy a gyerekek képesek egymásnak mintát nyújtani és segítséget adni. A PSK-ban akinél a csoportos forma nem elegendő a probléma megol­dásában, folytatásként egyéni terápiában részesül. NAT-képzés A Pedagógiai Segítő Központban nemcsak a gyerekek, hanem a pe­dagógusok életét is sze­retnék megkönnyíteni, hiszen az iskolák olyan idászak előtt állnak (a Nemzeti Alaptanterv be­vezetése, helyi tanbter­vek kidolgozása, közok­tatási törvény módosítá­sa, stb.), amikor elkél a szakmai segítség. A központ igazgatóhelyet­tesétől, Cseh Györgyi peda­gógiai szakértőtől megtudtuk, hogy az iskolákba már elju­tott a PSK továbbképzési ajánlata. Olyan programokat szeretnének meghirdetni, amelyek mindegyike a peda­gógiai program és a helyi tanterv körül forog majd. Szó lesz például arról, hogy mi­lyen út vezet a NAT-tól a he­lyi tantervig, hogyan kell elő­készíteni egy pedagógiai programot fenntartói jóváha­gyásra, milyen legyen egy óvodai helyi program, illetve előadás foglalkozik majd a pedagógiai értékeléssel, az általános iskola alsó tagoza­tában történő fejlesztő mun­kával, valamint a Montesso­ri-elvű pedagógiával. A műveltségi területek fej­lesztésére a PSK-ban szak­mai műhelyeket is szeretné­nek létrehozni, amelyek az iskolák igénye alapján segíte­nék a munkát. Segítséget nyújtanának például a helyi tantervek készítésében, a tan­terv- és tankönyvválasztás­ban, a különböző műveltsé­gi területek közötti tartalmi koordináció és az óraszámok egyeztetésében, valamint a szakmai háttér biztosításá­ban. A továbbképzési ajánlat lényegének a segítő központ­ban azt tartják, hogy a peda­gógusok és intézményveze­tők, akik részt vesznek a programokon, olyan gyakor­lati ismereteket szerezzenek, amelyekkel saját iskolájuk­ban menedzselni tudják a változásokat, amelyeket a Nemzeti Alaptanterv hoz, va­lamint segítséget nyújtsanak a helyi tantervek fejlesztői­nek is. A műhelyek működte­tésének hátterét a PSK az Or­szágos Közoktatási Intézet­hez benyújtott pályázattal szeretné megteremteni, de bíznak abban is, hogy a mó­dosított közoktatási törvény, illetve az új finanszírozási rendszer lehetőséget ad majd a műhelyek további támoga­tására. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents