Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

SZERDA, 1996. JÚN. 19. UNIVERSITAS 7 Európa: szakma is A Z öreg hölgy, Európa fiatalodna. A ráncok elsimításához, az alak korrigálásához szüksé­ges finom anyag mi, közép-kelet-európai orszá­gok vagyunk. A kozmetikázás indokolt, hiszen Európa teste most még csonka - mondjuk mi, a hölgyet középről és keletről szemlélők. A „nyugat" nemigen hiszi. Arról az oldalról hivatalosan nem mondják, de magánemberként jó néhányan úgy gondolják: a „keletiek" nélkül is kerek a világ, pontosabban Európa. De a mi elitünk erősködik, hogy aki ezt állítja, rosszul lát. A csatlakozáspárti elit érvrendszerének alapja: a földrajz meg a történelem. A győzködésben beveti a politika és a diplomácia egész fegyvertárát. Minden trükköt, amit ismer. A legújabb, hogy az eszét dresszlrozza. Tanul. Mégpedig: Európát. Megta­nulja, az öreg hölgy hogyan szervezi az életét, mit minek nevez és miért, mit gondol magáról és mások­ról, milyen tervei vannak. Kitanulja Európát mint szakmát. Mert Európába tagozódni, ott élni csak újfajta tudással lehet. Erre Európa ta­nulmányokkal készülhetnek az ifjú titánok. S ettől félnek az itteni öregedő, vagyis a már nem is annyira vállakozószellemű vállalkozók. Mert az Európa testétől eddig leszakadtan vegetáló országunk lakóinak nagy része nem biztos abban, hogy jó lesz neki az öreg hölggyel eggyé válni. Félni kell Európa dörzsölt nagyjaitól - véli a vacilláló magyar -, mert meg se hallják, mit szeretnénk és mit akarunk, lehurrogják, szétmorzsolják az ilyen kicsiket, mint mi vagyunk. Kiszipolyozzák a gazdaságunkat, nem tesznek minket versenyképessé és versenytárssá. Nincs itt polgár - néz körül a saját kormányaitól nyomorgatott magyar, márpedig Európának öntudatos polgár kell. De ha be is vesznek a csapatba, tönkretesznek, mert nem tekintenek egyenrangúnak, beolvasztanak, még azt is elveszítjük, amink van, a magyarságunkat! A kétkedők hosszan sorolják, miért nem jó nekünk az Európai Unió nevű öreg hölggyel egyesülni. A kisember pedig a fejét kapkodja: Most kössünk vagy ne kössünk házasságot? A dilemmák feloldása a csatlakozáspárti elit feladata. De ehhez valóban tanulni kell: Európát. S aztán érvelni szükséges - nemcsak Európában, hanem itthon is. Hisz Európa: mi vagyunk. Újuásxi Ilona Tolmácsképzés a JATE-n Európai tanulmányok Szegeden 0 Új szak születik J. Nagy László professzor: a hallgatók másodévesen vehetik fel az Európa-tanulmányok szakot. (fotó: Karnok Csaba) Az új tanévben fordí­tó- és tolmácsképzést in­dít a József Attila Tudo­mányegyetem. A jelent­kezők tudásszintjét írás­beli és szóbeli vizsgán mérik. A tanszék- és karkőzi program indítá­sát egy korábban el­nyert Tempus-pályázat teszi lehetővé, amelynek eredményeképpen kor­szerű oktatótermet sze­relhettek fel a bölcsész­karon. A program veze­tőjétől, Németh Jenőtől, a francia tanszék ad­junktusától kértünk bő­vebb tájékoztatást. A fordító- és tolmácskép­zés fejlesztését támogató Tempus programban a sze­gedi mellett még öt egyetem vesz részt: Strasbourg, Brüsszel, Antwerpen, Lodz és Prága egyeteme. Mivel a JATE-n hiányoztak a képzés modern eszközei, az elnyert mintegy 16 millió forintot korszerű felszerelésre fordí­tották. A bölcsészkari épü­letben, az Auditórium maxi­mum szomszédságában két éve rendezték be a tolmács­képző termet kabinokkal; eddig a nyelvi tanszékek használták. Egy FEFA-pá­lyázaton újabb 18 milliót nyert az egyetem, amelyet ­egyebek mellett - korszerű előadó- és konferenciaterem kialakítására fordítanak. Ezt az Auditóriummal összekap­csolva nyernek egy nemzet­közi tanácskozások megren­dezésére alkalmas, fordító­berendezésekkel felszerelt, megfelelő befogadóképessé­gű termet. Az átalakítást a nyári szünetben tervezik. A szeptemberben induló fordító- és tolmácsképzést strasbourgi és brüsszeli min­ták alapján szervezik. Mint Németh Jenőtől megtudtuk, egyelőre angol és francia nyelven indul a program. (Német szakon egyelőre nappali tagozatos hallgatók számára hirdetnek fordltó­és tolmácsképzést.) A kép­zési idő két év. A JATE ne­gyed- és ötödéves angol, il­letve francia szakos hallgatói mellett végzős főiskolások­nak, illetve már diplomával rendelkező tanároknak és a nyelvet magas szinten isme­rő más szakmabelieknek hir­dették meg. Június 17-én írásbeli vizsga volt, 20-án lesz a szóbeli. (A francia nyelvre jelentkezőknek pót­felvételit is hirdetnek, au­gusztus 30-án vizsgázhat­nak, akik augusztus 15-ig még jelentkeznek.) A képzé­si hozzájárulás félévenként 40 ezer forint. A fordító- és tolmácskép­zéssel nem először próbálko­zik az egyetem. A 70-es években érettségizetteknek szerveztek három éves kur­zusokat angol és orosz nyel­ven; kiderült azonban, hogy az akkori érettségi nyelvi szintről nem lehet ennyi idő alatt eljutni a tolmácsoláshoz szükséges szintre. Ráadásul ehhez a munkához - mind­két nyelven - civilizációs is­meretek is szükségesek. Ezért a most induló képzés­ben már megszerzett, szak­ma-szerű nyelvtudásra építe­nek. A tolmácsképzés külö­nösen népszerű lehet az egy­szakos nyelvtanárok köré­ben, akiknek elhelyezkedési esélyeit növeli a JATE-n megszerezhető oklevél. S. E. Európa tanulmányo­kat minden jelentős nyu­gat-európai egyetemen oktatnak. Az utóbbi évek átalakulásai meg­teremtették a lehetősé­gét új egyetemi szakok és diszciplínák hazai megjelenésének. Euró­pai tanulmányokat Sze­geden is oktatnak. Erről beszélgettünk J. Nagy László „Jean Monnet professzorral", aki a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetemen induló új spe­ciális képzés koordiná­tora. • Nem ismerjük eléggé Európát? Miért van szükség „európai tanul­mányokra"? - Az Európához való csatlakozás népszerű gondo­lata világított rá, hogy be­szélni sokat beszélünk Euró­páról, de tudni nagyon keve­set tudunk róla. Ez indokol­ja, hogy a József Attila Tu­dományegyetemen is beve­zessünk új diszciplínákat. Európa esetében különösen igaz: ne sztereotípiákban gondolkodjunk, hanem lás­Szegedet immár or­szágszerte „francia" központként ismerik, s nemcsak a városi nagy szolgáltató vállalatok privatizációja miatt. A JATE-nak évek óta kivá­ló kapcsolatai vannak különböző francia egye­temekkel. Egyikükkel, az Anjou-beli Angers egyetemével a szegedi történészek alakították ki a viszonyt, mely mos­tanra érett be: a szegedi és az angersi intézmé­nyek között testvéregye­temi szerződés született. Nemrég Szegeden járt az Angersi Egyetem pro­fesszora, Noel Yves Ton­nerre, akivel a francia­magyar egyetemi vi­szony kapcsán beszél­gettünk. • Hogyan kerültek kap­csolatba a szegedi egye­temmel? - Hosszabb ideje tartjuk már a kapcsolatot a szegedi­ekkel, és ez nagy örömünkre szolgál, hiszen mi franciák egyrészt mindig "szívesen te­remtünk kapcsolatot, más­suk a történések történelmi hátterét is! • A híreket hallgatva az a benyomásunk: min­denki az Európai Unióba igyekszik. - Ezért is fontos az Eu­rópai Unió belső mozgásá­nak, fejlődésének, bővítési lehetőségeinek ismerete. # Az Európa tanulmá­nyok fölfutóban lévő diszciplína. Mi szerepel a szegedi ajánlatban? - Az Universitas FEFA pályázatot nyert, Így az ala­pozó tanulmányok - példá­ul az európai jog, az euró­pai integráció történetének oktatása - már elkezdőd­tek. Az Európai jog speciá­lis képzés magas színvona­lú oktatása a jogi karon már évek óta folyik Várnay Ernő docens, „Jean Monnet professzor" irányításával. A mi bölcsész jellegű (tör­ténelem, civilizáció) speciá­lis képzésünk Universitas szinten indult. A szegedi felsőoktatási intézmények hallgatói másodévesen ve­hetik föl az Európa tanul­mányok szakot. A föltétel: két idegen nyelv ismerete. részt pedig Angersből nézve a magyar történelemhez is volt némi közünk... Termé­szetesen az Anjou királyokra gondolok: Angers városa Anjou megye székhelye. Ami a magyarokat illeti, ott­honi kollégáim nevében is mondhatom, hogy rokon­szenvvel figyeltük az orszá­got is attól kezdve, hogy kapcsolatba kerültünk. • Mi a lesz a gyakorlati haszna a szerződésnek? - A testvéregyetemi szer­ződés egy keret, amelyet meg kell tölteni tartalommal. Ez mindkét félen múlik, de nyugodt vagyok, mert már az eddigi együtt dolgozás is arra predesztinálta a történé­szeket, hogy egy ilyen szer­ződéssel szentesítsük a vi­szonyt. Anyagok, dokumen­tumok cseréje, közös publi­kációk és kutatások, esetleg közös pályázatok válnak így könnyebbé, valamint egy­más intézményes látogatása is. Az Angers-i Egyetem egyébként hasonló szellemi­ségű, mint a szegedi, bár több hallgatója van. • A szegedi egyetem is szeretne több hallgatót, A szegedi Európa tanulmá­nyok speciális képzés sajá­tossága: itt különös hang­súllyal jelenik meg Közép­Kelet-Európa, de a tárgyak között szerepel a jog, a szociológia, a kultúrtörté­net, az európai gondolko­dás- és gazdaságtörténet, a környezet problémái, sőt: igény esetén Európa nagy régióinak, így például a mediterrániumnak a prob­lémaköre is. • Miért lehet vonzó az Európa tanulmányok speciális képzés a diákok számára?. - Európa: a világ. Fölfo­gásunkban nem a földrajzi Európával azonos. Aki er­ről többet vagy pontosab­bat akar tudni, fölveheti az Európa tanulmányok speci­ális képzés stúdiumait. Szegeden három év alatt kétszer két óra adja a spe­ciális képzés óraszámát. A végzős diplomájába bejegy­zik, hogy az adott szak mellett Európa tanulmá­nyokat is hallgatott. Ez iga­zolhatja, hogy szélesebb lá­tókörrel, a szakjához illesz­kedő speciális tudással ren­ám ez fejlesztési, vagyis pénzügyi kérdés... - Igen, hallottam, hogy itt most gondok vannak a felső­oktatás fejlesztésével, de biztos vagyok benne, hogy a szegedi egyetem túléli ezt a fajta válságot. Az önök egyetemén olyan szellemi potenciál van felhalmozva, hogy képtelenségnek tartom, hogy az elvesszen. Egyéb­ként irigylem is a szegedie­ket. Itt sokkal közvetlenebb az oktatók és a hallgatók közötti viszony, ami jót tesz az egyetem szellemisé­gének. • Mi pedig az önök vi­szonyait irigyeljük, fő­képp amiatt, hogy a fel­sőoktatási finanszírozási rendszerük kialakult. Magyarországon ez még nem adatott meg, és amíg az ország nem tagja az Európai Uniónak, a ma­gyar rendszernek kompa­tibilitási problémái is vannak. - Én nem látom ennyire tragikusnak az uniós tagság problémáját. Természetesen bízom benne, hogy Magyar­ország minél hamarabb in­delkezik. Ez az elhelyezke­dést is segítheti. Az európai műveltség birtoklása hosz­szabb távon konvertálható. • Áprilisban és május­ban előadások és kerek­asztal beszélgetés, vagyis több rendezvény nyitotta meg a JATE Európa Ta­nulmányok Központját. Kijelenthetjük: az Euró­pa tanulmányok szegedi oktatásának adottak a tárgyi és személyi föltéte­lei? - A Honvéd téri épület­ben négy tanári szoba és egy szemináriumi helyiség alkot­ja a JATE Európa Tanulmá­nyok Központját. Szak­könyvtárunk még nincs, de a munkát számítógép, másoló és fax segíti. A tanári kar kvalifikált: az Universitas különböző tanszékeinek elis­mert oktatói tartanak előadá­sokat, szemináriumokat. Az egyetem vezetése támogatja az Európa tanulmányok diszciplína integrálódását a képzésbe. Meggyőződésünk, hogy az egyetem oktatási és kutatási profilját bővítő disz­ciplínának komoly jövője van. Ú. I. tézményesen is Európa tagja lehet, de mi történészek pon­tosan tudjuk, hogy az önök országa európai ország. A strukturális kompatibilitás, a kreditrendszer egyébként az Európai Unió tagországai­nak egyetemei között is fo­kozatosan alakult ki. Én azt hiszen, hogy a magyar szel­lemi potenciál segítségével Magyarország hamar át tud­ja hidalni ezt. • A francia felsőoktatási rendszer híres arról, hogy védi a belföldön kiadott diplomát, vagyis a külföldi diplomákat vagy nem fogadják el, vagy a francia után he­lyezik. - Azt hiszem, ez inkább a munkaerőpiac kérdése, mint­sem a diplomáé. Én úgy lá­tom, hogy a külföldön vég­zettek franciaországi munká­ba állása inkább nyelvi aka­dály, mint végzettségben. Az Európai Unión belül bár­ki bármelyik országban sza­badon vállalhat munkát. Per­sze, ha talál, és ez nálunk pillanatnyilag valóban nem könnyű. P. J. fókusz Net-hírek • Munkatársunktól A Hálózat híreit az In­terneten hetente egyszer megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk. Az Internetto home page-ének címe: www .idg.hu/internetto. Piramisjáték A Federal Trade Commis­sion, az amerikai Kereske­delmi Minisztérium felszá­molt egy, a piramis-sziszté­mára épülő csalást az Inter­neten. A Fortuna Alliance web-oldalain 250 dollár elle­nében 5250 dollárt tgért, a csalás mintegy 6 millió dol­lárt hozott a cégnek. A sza­kértők aggódnak, hogy az ilyen és ehhez hasonló ese­tek hátráltatják az Internet kommercializálódását, mert megingatják a médiumba ve­tett bizalmat. Titkosítás Az RSA Data Security, az elteijedt RSA nyilvános kul­csú titkosltóalgoritmus kifej­lesztője minden eddiginél erősebb kriptográfiai techno­lógiát dolgozott ki Japánban. Az RSA Nihon által gyártott chipset 1024 bites kulcsot tartalmaz majd, ami gyakor­latilag feltörhetetlenné teszi. Nemzetbiztonsági okokból az Amerikai Egyesült Álla­mokban a 40 bitnél hosszabb kulcsú kriptográfiai techno­lógiák exportjának tilalma még mindig érvényben van, mivel azonban a technológi­át Japanban fejlesztették ki, az egész világon legálisan árusítani lehet majd. Betörések Egy amerikai szenátusi felmérés szerint a számító­gépes betörések világszerte 800 millió dollár kárt okoz­tak 1995-ben, ebből 400 mil­liót amerikai vállalkozások­nak. A Yankee Group által végzett felmérés szerint a cégek idén 25 százalékkal többet költenek majd a szá­mítógéphálózat biztonságá­ra, mint tavaly. A betörések mintegy felét belső felhasz­nálók követik el. Rendszabályok Bár az Internet cenzúra­mentes övezetnek számít, több államban is szabályozni próbálják. A dél-koreai kor­mány például megtiltotta ál­lampolgárainak, hogy az In­terneten keresztül észak-ko­reaiakkal lépjenek kapcso­latba, természetesen a web­lapok látogatása is tilos. Vi­etnam törvénnyel szabályoz­ta az Internet-szolgáltatók jogállását. A szolgáltatók ezentúl kö­telesek regisztráltatni magu­kat a hatóságoknál, és nem közvetíthethetnek olyan in­formációkat, amelyek az ál­lam biztonságát vagy a tár­sadalmi morált befolyásol­hatják. Kacsának bizonyult viszont a PC World Belarus magazin htre. miszerint a fehérorosz Internet-felhasz­nálóknak regisztráltatniuk kell magukat a rendőrségen. Az Interneten nagy felhábo­rodást keltő intézkedés csu­pán a magazin szerkesztői­nek április elsejei vólt, azon­ban olyan hitelesre sikerült, hogy a Belorusz állam több fórumon is cáfolni kénysze­rült azt. Közel az Anjouk városa

Next

/
Thumbnails
Contents