Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

2 KÜLFÖLD 'KEDD, 1996. JÚN. 18. kommentár Lebeg(y) A Z oroszországi szavazatok 98 százalékának össze­számlálása után bizonyosság Jelcin elnök első fordulóbeli sovány győzelme; biztos Zjuganov máso­dik helye és az, hogy ő a „kihívó" a második forduló­ban, valamint a nyugalmazott tábornok, Lebegy „bronzérme". Lebegy szereplése fölött ott lebeg a kér­dés: a kemény katona a továbbiakban a fehér, avagy a fekete hattyú szerepére vállalkozik-e? A közelmúlt tör­ténéseiből tudjuk, hogy a 14. orosz hadsereg parancs­nokaként Moldáviában, a Dnyeszter-menti Köztársas­ág mentoraként ellenszegült mindenkori miniszteré­nek is, az orosz érdekek fegyveres védelmét hangsú­lyozva... Lebegy nehezen csábítható, kőkemény tiszt, aki esetleges paktumkötését emiatt nehezen magyaráz­hatná meg híveinek. Csakis Oroszország általa vélt ér­dekeit tudná előtérbe állítani ebben az esetben. Min­denesetre Jelcinnel már tegnap találkozott és az eset­leges együttműködésről tárgyalt. Váratlanul jó szerep­lése az elnökválasztáson arról tanúskodik, hogy az orosz lakosság széles tömegei egyre inkább „erős kéz­re" vágynak. Valószínűsíthető, hogy az orosz sovinisz­ta vonal erősödését jelentené integrálódása Jelcin tá­borába avagy támogatói közé. Bizonyosan nagy ára lesz mindennek - nem akármilyen, magas poszt a kor­mányban. Ebben az esetben ugyanis az erős kéz után vágyók biztosítva láthatnák, hogy Lebegy rendet te­remt az országban. L ebegy tábornok „választása" előtt el kell ismerni, hogy részrehajlás nélküK és szabad választás zaj­lott az óriási országban. Ez történelmi újdonság. Eu­rópa és a világ számára fontos, hogy Oroszország ne térjen le a politikai és gazdasági reformok útjáról ­bármennyire ellentmondásosnak látszottak is eddig. Földrészünk politikusait az óvatos megkönnyebbülés jellemzi az eredmények tudatában. S rég nem láttunk ennyire felértékelt nyugalmazott tábornokot, mint Alekszandr Lebegy, a fehér, avagy fekete szárnyakon lebegő hattyú..: A német topogás és a magyar export • Bonn (MTI) A német gazdaság immár harmadik negyedéven át tar­tó stagnálását a magyar üzle­ti partnerek is megérzik, de komoly fennakadás még nem jelentkezett a magyar exportban. A német jegy­bank szerint jó kilátások vannak ajra, hogy a második félévben lendületet kap a gazdasági fejlődés. Bazsó Csaba, a kölni ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ség vezetője elmondta, hogy a korábbi évek tendenciájá­nak megfelelően egyelőre az idei évben is tovább nő a Németországba irányuló ma­gyar export. Dollárban szá­molt magyar adatok szerint az év első három hónapjában 15 százalékkal nőtt a magyar kivitel az előző év hasonló időszakához képest. Ebben meghatározó szerepet játsza­nak a magyarországi német befektetésekkel kapcsolatos szállítások. A két ország kül­kereskedelmi forgalma a magyar adatok szerint tavaly 7,3 milliárd dollárt tett ki. Silajdzsics vádol • Belgrád (MTI) Azok szervezték az elle­nem végrehajtott hétvégi támadást, akik Bosznia-Her­cegovina felosztását akatják - jelentette ki Haris Silaj­dzsics volt boszniai kor­mányfő, az ellenzéki „Bosz­niáért Párt" létrehozója és elnöke. Silajdzsics, akit a hatal­mon lévő Demokratikus Akció Pártjának jelvényét és Alija Izetbegovics bosz­niai elnök fényképét hordo­zó tüntetők vertek fejbe egy vasrúddal, a szarajevói tele­víziónak adott nyilatkozatá­ban közölte: az akciót mint­egy 20 szélsőséges követte el, s ismert a támadók neve is. Silajdzsics - a helyszínen tartózkodó EBESZ-illetéke­sekhez hasonlóan - elítélte a helyi rendőrséget is, amely nem akadályozta meg a merényletet. A bihácsi rendőrség pa­rancsoka, Edhem Vela­dzsics, ezzel szemben azt állította, hogy a rendőrök nem voltak tétlenek, s ők mentették ki Silajdzsicsot és híveit a tüntetők kezei kö­zül. "A rendőrparancsnok Si­lajdzsics híveit tette felelős­sé a támadásért. O Orosz elnökválasztás A második forduló dönt • Moszkva (MTI) Szoros eredmény szü­letett a vasárnapi orosz elnökválasztáson: a szavazatok 98 százalé­kának összesítése alap­ján Borisz Jelcin elnök közel 35 százalékos eredménnyel nyerte az első fordulót, alig há­rom százalékkal előzve meg a 32 százalékot szerzett Gennagyij Zju­ganovot. A második for­duló előtt megkezdőd­tek a koalíciós tárgyalá­sok Jelcin és a meglepe­tésre közel 15 százalé­kot kapott Alekszandr Lebegy tábornok között, akinek szavazótábora lehet a mérleg nyelve a második fordulóban. Le­begy támogatását ezért Zjuganov is igyekszik megszerezni. Az orosz központi vá­lasztási bizottság hétfőn este tette közzé a végeredmény­hez közeli részeredményt, amely már aligha változik lényegesen. Ennek alapján Borisz Jelcinre 34,8 száza­lék szavazott. Kommunista ellenlábasa, Gennagyij Zju­ganov 32,1 százalékot szer­zett. Meglepetésre a jól haj­rázó rendpárti Alekszandr Lebegy tábornok lett a har­madik, 14,7 százalékos eredménnyel, megelőzve a 7,4 százalékkal negyedik li­berális Grigorij Javlinszkijt. Az ultranacionalista Vlagyi­mir Zsirinovszkij 5,9 száza­lékot kapott. A többijelölt ­így Mihail Gorbacsov szov­jet exelnök, Szvjatoszlav Fjodorov, a világhírű szem­sebész, valamint a különös újgazdag Vlagyimir Brinca­lov, Martin Sakkum vállako­zó és az egykori többszörös súlyemelő világbajnok író * EE -AMB <. JH <3 *4 \ „.... U / M. A ; In Km JLT* Gennagyij Zjuganov, aki nem egészen 3 százalékkal marad el Borisz Jelcin mögött. A háttérben a moszkvai eredmények láthatók. (MTI Telefotó) Jurij Vlaszov - egy száza­léknál kevesebb szavazatot kapott. A központi választá­si bizottság a hét végén ké­szül hivatalos végeredményt hirdetni, s ezután tűzik ki a második fordulót. Jelcin elnök javasolni akarja a dumának, hogy nyilvánítsák munkaszüneti napnak július 3-át és ekkor tartsák meg a voksolást. Jel­cin a jelek szerint okult ab­ból, hogy vasárnap a szava­zópolgárok jelentős része a politika helyett a hét végi kertjét választotta. Jelcin elégedetlen volt eredményével, mivel nem sikerült elsőre győznie. Az ORT tévécsatornán elhang­zott beszédében hangsúlyoz­ta: a második fordulóban a múlt, a forradalmak és meg­rázkódtatások, illetve a jövő és a stabilitás, a boldogulás között lehet választani. Jel­cin a mögötte végzett politi­kusok - Alekszandr Lebegy, Grigorij Javlinszkij és Szvjatoszlav Fjodorov ­szavazóinak támogatását kérte. Az elnök a további taktikáról kedden tanácsko­zik választási stábjával. Hétfőn már tárgyalt Jel­cin Alekszandr Lebegy tá­bornokkal a lehetséges koa­lícióról. A megbeszélés részleteiről Szergej Medve­gyev elnöki szóvivő nem árult el részleteket. Alek­szandr Sohin, Jelcin stábjá­nak egyik tagja viszont el­képzelhetőnek nevezte, hogy létrehoznak Lebegy­nek egy külön miniszterel­nök-helyettesi posztot. Az állam, illetve a rend erősíté­se, valamint a bűnözés elleni harc jelszavával fellépő tá­bornok szavazótábora dönt­het ugyanis a második for­dulóban. Gennagyij Zjuganov vá­lasztás utáni első sajtóér­tekezletén úgy vélte: amennyiben Lebegy koalí­cióra lép a „hatalmi párttal", úgy elveszíti szavazóinak tá­mogatását. Másrészt a vá­lasztók „nem jobbágyok, akiket át lehet adni egymás­nak". Maga is jelezte vi­szont, hogy tárgyalni akar Lebeggyel, de egyelőre nem ajánlott neki miniszterelnöki posztot. Zjuganov elmondta: nem tekinti győzelemnek Jelcin elsőségét, mivel a vá­lasztók 65 százaléka elvetet­te Jelcin politikáját. Zjuga­nov derűlátóan nyilatkozott esélyeiről arra az esetre, ha sikerül koalíciót létrehoznia azokkal a politikusokkal, akik egy százaléknál keve­sebbet kaptak. • MTI Panoráma A cárok és a kommu­nista diktátorok öröksé­ge súlyos teherként ne­hezedik a fiatal oroszor­szági demokráciára ­vélekedik az AFP hírma­gyarázata és ennek okát elsősorban abban látja, hogy az államfő hatalmi túlsúlyánál fog­va bármin túlteheti ma­gát. A kommentár a to­vábbiakban távolról sem minősíti példakép­nek azt a tényt, hogy ­akárcsak 1991-ben - a nép ezúttal is közvetle­nül választhatja meg az elnököt, mivel Borisz Jel­cin az alkotmányban rögzítette széleskörű el­nöki hatalmát és ezt 1993-ban referendum hagyta jóvá. „Minden bizonnyal mó­dunkban áll beszélni és bí­rálni anélkül, hogy szibériai száműzetés veszélye fenye­getne bennünket" - idézi az AFP Szergej Parhomenkót, az Itogi című hetilap új fiatal főszerkesztőjét. „A moszkvai és a szentpétervári sajtó sza­A cárok és a kommunisták öröksége bad, kipellengérezi a visszásságokat és leleplezi a botrányokat, de szinte semmi befolyása sincs a hatalom­ra " - tette hozzá Parhomen­ko. Jelcin elnök ugyanis szinte korlátlanul egymaga kormányoz, s a dumának abg van valamelyes hatáskö­re, az elnök akkor oszlathat­ja fel, amikor csak akarja. Es hogy ezt mennyire ko­molyan kell venni, arról ké­pet alkothattak maguknak a duma képviselői, amikor 1993-ban Jelcin harckocsi­kat vonultatott fel a parla­ment épülete előtt. De a du­ma tehetetlensége valójában a tavaly decemberi parla­menti választások után mu­tatkozott meg igazán. Ámbár a választásokból a kommu­nisták kerültek ki a legjelen­tősebb erőként, Jelcin mégis megtarthatta miniszterelnö­két, Csernomirgyint és irányváltás nélkül folytathat­ta politikáját. A lakosságnak a politika iránt alig mutatkozó érdeklő­dése is hozzájárul ahhoz, hogy nyugati értelemben vett demokrácia nem alakul­hatott ki Oroszországban. Lassan kifulladt az értelmi­ség lelkesedése az új szabad­ság iránt, amelyet az egykori államfő és pártfőnök, Mihail Gorbacsov a peresztrojka ré­vén megnyitott előttük. „Az értelmiség tagjai lettek a régi rendszer összeomlásának el­ső áldozatai, és most azzal vannak elfoglalva, hogy ke­ressenek néhány dollárt túl­élésük biztosítására" - idéz egy nyugati diplomatát az AFP. Az, hogy Jelcin nem so­kat törődik az egyén jogai­val, mindenekelőtt a cse­csenföldi háborúban mutat­kozik meg. Januárban meg­parancsolta, hogy erőszakkal vessenek véget egy csecsen kommandó dagesztáni tú­szejtő akciójának. Az ered­mény több tucat túsz halála volt. A csecsenföldön dúló háború, amelyben eddig mintegy 40 ezer ember vesz­tette életét, jó példa arra, hogy Jelcin csaknem abszo­lút hatalmat gyakorol. Az orosz csapatok 1994 decem­beri csecsenföldi bevonulá­sát Jelcin rendeleti úton pa­raftcsolta meg, anélkül, hogy a parlament véleményét ki­kérte volna. Az a több millió aláírás, amelyet a háború be­fejezése érdekében gyűjtöt­tek, teljességgel hidegen hagyta őt. „Csecsenföld jól mutatja az orosz demokrácia határa­it" - jelentette ki Konsztan­tyin Szujev, az orosz Tudo­mányos Akadémia Filozófia Intézetének munkatársa. Jel­cin, mint a nép által megvá­lasztott elnök, a kaukázusi háború elindításával az új Oroszország történelmének egyik legveszélyesebb dön­tését hozta meg. hírek Török segítség? • Szarajevó (MTI) Hétfőn délben Szarajevó­ba érkezett Süleyman Demi­rel török államfő. Kétnapos boszniai látogatása során Alija Izetbegovics boszniai elnökkel, valamint a musz­lim-horvát föderáció elnöké­vel és alelnökével, Kresimir Zubakkal és Ejup Ganiccsal tárgyal. A megbeszéléseken elsősorban a muszlim-horvát föderáció működtetésének és a boszniai gazdaság helyre­állításának kérdései kerülnek szóba. Cserebere a foglyokkal • Tbiliszi (AP/MTI) Az abház fegyveresek ti­zet elengedtek a szombaton foglyul ejtett 19 túsz közül. A szakadár Abháziában fegyveresek egy csoportja birtokba vett egy autóbuszt, és a Grúziából Abháziába lá­togató utasokat túszul ejtet­te. A fegyveresek - akik ab­háziai rendőröknek nevezik magukat - azt követelik, hogy a grúz hatóságok által fogva tartott két abházt en­gedjék szabadon. Az orosz békefenntartók és az EBESZ képviselői bekapcsolódtak a terroristákkal folytatott alku­dozásba. Nekik sikerült vé­gül is elérniök, hogy a tú­szejtők tíz személyt elenged­jenek. A tárgyalások folyta­tódnak. Ejup Ganics vádol • Belgrád (Tanjug/MTI) Ejup Ganics boszniai alel­nök azzal vádolta a boszniai horvátokat, hogy a horvát többségű városokban akadá­lyozzák a közlekedés sza­badságát, a törvénytelenül létrehozott Herceg-boszniai Horvát Köztársaság alkot­mányára alapozzák a jogren­det, s igyekeznek távozásra blmi a muszlim nemzetiségű lakosságot. A Tanjug által ismertett jelentésben Ganic hangsúlyozta: a Horvát Vé­delmi Tanács ellenőrzése alatt lévő boszniai városok­ban elbocsátásokkal, a val­lásszabadság korlátozásával, az oktatási törvények meg­sértésével igyekeznek távo-» zásra bírni a muszlim polgá­rokat. Balbojkott • Tirana (MTI) Albániában 17 választó­körzet lakosai vasárnap is­mét szavazóurnákhoz járul­tak. Az ismételt szavazást a május 26-i választáson tör­tént különböző szabálytalan­ságok és visszaélések miatt kellett megtartani. A válasz­tási bizottság illetékese sze­rint a szavazás rendben zaj­lott, a szavazásra jogosultak 65 százaléka élt állampolgári jogával. A baloldali pártok bojkottálták a választást. INGYEN EXTRÁK 150.000 FORINT ÉRTÉKBEN , -ro\ Fauntól rat !50.000 vá\oéathat .„t etejéié * ?°rint tartozóext Jcból , Pun­tóhoz U-20S orriat, For '"ente es e«etén CS ^tés »avi tr Ijtós a stó7 esetén ! az akció július 15-ig tart Pécskai Autóház Kft., 6724 Szeged, Sárosi u. 11, tel. (62) 493 368, fax (62) 493 369 FIAT PUNTO. AZ £V AUTÓJA 1995. F I A T FINANSZÍROZÁS]

Next

/
Thumbnails
Contents