Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

KEDD, 1996. JÚN. 18. BELFÖLD 3 röviden Turnén a Tízórai • Munkatársunktól Vidéki turnéra indult a Tízórai, a héten ugyanis Csongrád megyei települé­sekről jelentkezik a Magyar Televízió délelőtti szolgálta­tó műsorával. Ma, azaz ked­den Hódmezővásárhelyen, szerdán Röszkén, csütörtö­kön Ásotthalmon, pénteken pedig Opusztaszeren készül majd az adás. A Hódmező­vásárhelyről jelentkező mű­sorban az alföldi mezőváros jellegzetességeit, történetét mutatják be, de a nézők megismerkedhetnek Már­téllyal, a holt Tisza partján fekvő üdülőfaluval is. A Tí­zórai vendége lesz többek között Rapcsák András pol­gármester, a Promenád Dixi­eland Band, valamint Fodor József és Holler László fes­tőművész. Vizes helyek védelme • Tiszafüred (MTI) A vizeknek, mint élőhe­lyeknek a megőrzéséért te­vékenykedő Tudományos­technikai Testület négyna­pos ülése kezdődött Tiszafü­reden. A Ramsari Egyez­mény keretében létrehozott Tudományos-technikai Tes­tületet a világ különböző or­szágaiból származó termé­szetvédelmi szakemberek al­kotják. Minigarzonok • Bátonyterenye (MTI) Minigarzonok kialakításá­val kínál lakhatást az állami gondoskodásból kiszoruló fiataloknak a bátonyterenyei Esélyteremtés Jóléti Szolgá­lat Alapítvány. A garzonok­kal egy fedél alatt munkale­hetőséget is teremt az ott la­kók számára, így azok ked­vező lehetőséget kapnak ön­álló életük megszervezésére. A vállalkozás kivitelezésé­hez a Népjóléti Minisztéri­umtól pályázati úton másfél­millió forintot, a PHARE Újítási Alap projekttől pedig 35 ezer ECU-t kapott az ala­pítvány. Vastalanító Kincsesbányán • Kincsesbánya (MTI) Rövidesen befejezik Kin­csesbányán az egykori ipari víztisztitómű átalakítását, s várhatóan a jövő hét végefe­lé már vastalanltott vizet kap Székesfehérvár. A 120 ezres dunántúli városban ugyanis a karsztvízszint megemelke­dése miatt május elejétől igen magas az ivóvízben ol­dott vastartalom, emiatt sár­gás-barna - bár az egészség­re veszélytelen - víz folyik a csapokból. Helyesen • Munkatársunktól Tegnapi számunk 3. olda­lán a szegedi zsidó közösség megemlékezéséről szóló cik­künkbe sajnos két hiba is be­csúszott. A gyászistentisztelet résztvevőit a szegedi zsidó hitközség vezetője, dr. Led­nitzky András köszöntötte, képünkön pedig dr. Szalay István polgármester társa­ságában nem Klein Márton főkántor, hanem dr. Gráf Imre, a zsidó hitközség ügy­vezető elnöke volt látható. Az érintettektől és olvasó­inktól elnézést kérünk. Magyarok millecentenáríumi tudós találkozója A jövőnk a tét Az MVSZ Ópusztaszer-Budapest millecentenáriumi rendezvénysorozata keretében rendezik meg a magyarok IV. tudóstalálkozóját. A megnyitón beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Több mint 300 magyar tudós részvételével hétfőn reggel Budapesten megkez­dődött a magyarok millecen­tenáriumi tudós találkozója. A magyarok IV. világkong­resszusához kapcsolódó két­napos rendezvény megnyitó­ján Göncz Árpád köztársa­sági elnök arról beszélt, hogy az ország a rendszer­váltás óta eltelt időben 80­100 esztendőnyi utat tett meg, ezért a magyarság nem tekinthető sikertelen nemzet­nek. Rámutatott: a felzárkó­záshoz ennél lényegesen hosszabb időre van szükség, és türelemre intett, hangsú­lyozva: a jövőt nem lehet előre látni, de azt ma kell alakítani. Magyar Bálint mű­velődési miniszter azt hang­súlyozta, hogy hazánk ismét kulturális váltás előtt áll. Most megint az a tét ­ami a kereszténység felvéte­le és az ipari forradalom időszakában volt -, hogy a perifériára kerülünk-e vagy felzárkózunk a fejlett világ­hoz. Az információs társada­lom kialakulása Magyaror­szág számára nagy kihívást jelent, amelyben - mint mondta - rendkívüli felelős­sége van az általa vezetett tárcának. Ezt a felelősséget húzta alá a konferencia fő­védnöke, Oláh György is. Az Amerikában élő Nobel­díjas tudós videofelvételről bejátszott köszöntőjében an­nak a véleményének adott hangot, hogy a nemzetek jö­vője alapvetően az oktatás és a képzés fejlettségétől függ. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a tudo­mány nemzetközi. „Vendégünk"a Valutaalap • Budapest (MTI) Megkezdődtek a tár­gyalások Budapesten a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. Az IMF delegációja várható­an két hétig tartózkodik Magyarországon. Küldetése kettős: egyrészt —az IMF Alapokmány IV. cikkelye szerint - gazdaság­politikai konzultációt folytat, másrészt pedig elvégzi az idén megkötött készenléti hi­telmegállapodás első felül­vizsgálatát. A 6 tagú delegá­ciót Carlo Cottarelli, az IMF Európai I. főosztályának osztályvezetője vezeti. Az általános gazdaságpo­litikai konzultációt az IMF képviselői meghatározott időközönként minden tagál­lamban lefolytatják. Ennek célja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kellő áttekintés­sel rendelkezzen a tagorszá­gok gazdasági helyzetéről. Mivel Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap ké­szenléti hitelmegállapodása márciusban jött létre, így há­rom hónap elteltével esedé­kessé vált ennek első felül­vizsgálata is. A megállapo­dás 264,18 millió SDR összegű, 23 havi futamidejű készenléti hitelről szólt. (Az SDR az IMF saját elszámo­lási egysége, jelenleg 1 SDR = 1,44 USD.) A megállapodásban Ma­gyarország többek között vállalta, hogy idén az állam­háztartás hiánya nem haladja meg a GDP 4 százalékát, s a folyó fizetési mérleg hiánya legfeljebb 2 milliárd dollár lesz. Miként pénzügyminisz­tériumi illetékesek elmond­ták, Magyarország a megáll­apodás megszületése idején kinyilvánította, hogy a ké­szenléti hitelt nem kívánja igénybe venni. Az IMF-fel létrejött meg­állapodás nem a hitel miatt volt fontos, hanem azért, mert ennek révén Magyaror­szág megítélése javult a kül­földi pénzpiacokon, ahol az MNB, a kereskedelmi ban­kok és a hazai vállalatok egyaránt jelen vannak. A ké­szenléti hitelből eddig egyet­len részletet sem hívtak le. A mostani megbeszélés tétje sem az, hogy Magyarország lehívhat-e újabb hitelrészle­tet. • Parlamenti vita Hol mozoghatnak csapataink? • Budapest (MTI) Az Országgyűlés teg­nap lefolytatta az év hátralévő részében a két- és többoldalú meg­állapodások alapján ter­vezett, országgyűlési hozzájárulást igénylő csapatmozgásokról szó­ló határozati javaslat ál­talános vitáját. Fodor István honvédelmi államtitkár elöljáróban el­mondta, hogy a képviselők egy korábbi javaslat átdolgo­zott változatát kapták kéz­hez. A tárca összesen 14 csapatmozgáshoz kérte a Tisztelt Ház jóváhagyását. Külön emlékeztetett arra, hogy a honvédelmi miniszter a közelmúltban rendelkezést léptetett hatályba, amelynek értelmében a határokat átlé­pő csapatmozgásokat leg­alább 15 nappal korábban be kell jelenteni. Mécs Imre (SZDSZ) a honvédelmi bi­zottság nevében elfogadásra javasolta a tervezetet. Beje­lentette egyúttal, hogy a bi­zottság jelenleg egyezteti a tárcákkal azt a szabályozást, amely pontosítja, mely csa­patmozgásokhoz kell or­szággyűlési jóváhagyás. A vitában felszólaló Lányi Zsolt elmondta, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt támo­gatja a javaslatot. Hibának tartotta viszont, hogy az elő­terjesztés az eredeti tervektől eltérően nem áprilisban ke­rült a parlament elé. Mészá­ros Gyula (KDNP) szintén támogatásáról biztosította a javaslatot, de azt tanácsolta, hogy a kormány ezentúl közvetlenül az éves kiképzé­si terv kidolgozása után nyújtsa be azt a törvényho­zásnak, mert így elkerülhe­tővé válik, hogy fegyveres csapatok jussanak ki enged­ély nélkül az országból. Ja­vasolta továbbá, hogy tartsa­nak itthon is több hadgya­korlatot, már csak azért is, mert nagy mennyiségű lő­szer és rakéta szavatossági ideje lejárófélben van. Az Országgyűlés lezárta a határokat átlépő televízió­zásról szóló európai egyez­mény megerősítéséről be­nyújtott határozati javaslat általános vitáját. Szabó Zol­tán, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium politikai államtitkára expozéjában el­mondta: az egyezményt az Európa Tanács tagállamai és az Európai Kulturális Egyez­ményt aláírt országok dol­gozták ki. Az általános vitá­ban Hegyi Gyula (MSZP) el­mondta: az Emberjogi Bi­zottság egyhangúlag támo­gatta az egyezmény parla­menti ratifikálását, s reméli, a környező országok számá­ra példaértékű lesz, hogy Magyarország csatlakozik az egyezményhez. Kása Ferenc (MSZP), a Kulturális és Saj­tóbizottság előadója arról beszélt, hogy a bizottság egyetért az egyezmény meg­erősítésével. Büky Dorottya (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a rádiózásról és a tele­víziózásról szóló törvény megalkotásakor már figye­lembe vették az egyezmény­ben foglaltakat, a reklámtör­vény elkészítésekor is szem előtt kell tartani az egyez­mény bizonyos megállapítá­sait. Takács Péter (MDF) szerint a sajtóetikát és a megalkotandó sajtótörvényt is ehhez az egyezményhez kell igazítani. Lányi Zsolt (FKGP) szerint amikor fenn­tartjuk a jogot a reklámkor­látozás szigorítására, akkor európaibbak vagyunk Euró­pánál. Deutsch Tamás (Fi­desz) elmondta: az Országos Rádió és Televízió Testület határozza majd meg az euró­pai és a magyar gyártású műsorok sugárzásának sza­bályait, az egyezmény meg­erősítése nem okoz koheren­ciazavart a rádió- és tévétör­vényben foglaltakhoz ké­pest. Miután módosító javas­lat nem érkezett az előter­jesztéshez, a részletes vitára nem kerül sor, a ratifikálás­ról kedden délután szavaz az Országgyűlés. jegyzet Vidéki vonalak M agyarország számára rendkívüli kihívás az infor­mációs társadalom kialakulása - mondja a mű­velődésügyi miniszter, s mondhatná még legalább fél tucat tárca vezetője, hiszen ez más területeken is kulcskérdés. Ma azonban az információs társadalom talán túl sokat markoló összefoglaló fogalmán min­denki mást ért. A neppernek ez kimerül a rádiótele­fonban, vagy a napi valutaárfolyamban, a világcég vi­déki képviseletvezetőjének a budapesti közvetlen ­hogy ne mondjam: on-line - számítógépes összekötte­tésben, híradózó családapának a CNN-ben, kamasz fi­ának pedig az Internetben. Mindenki máshogy szereti. Az Internet-szolgáltatást például több cég is kínálja Szegeden, helyi telefonhívás árából - a belépési díjat, illetve a havi előfizetést leszámítva - viszonylag olcsón lehet tehát barangolni a világ cenzúramentes infor­mációs országútjain. A közelmúltban olvasói levélfélét szerkesztett az egyik leendő szegedi Internet-szolgálta­tó, hogy nem kapnak telefonvonalat a távközléstől Márpedig ez az elengedhetetlen feltételek legalapve­tőbbike. A késlekedést a türelmetlen ügyfél azzal ma­gyarázta, hogy helyi távközlés közös vállalkozás alapí­tásával már letette a voksot az egyik Internet-szolgál­tató mellett. Mielőtt azonban kiderült volna, hogy a vonal csak a szokásosan késlekedő telefonügyintézés miatt csúszott heteket-hónapokat, vagy pedig a konku­renciát akarták lehetetlenné tenni ilyen módon, amíg ők előfizetőket toboroznak - mára érdektelenné vált. Megjött ugyanis a vonal, béke lett. A kadálytalanul áramolhatnak tehát az informáci­ók, még több Internet-szolgáltató között választ­hat a számítógéppel és telefonnal egyidejűleg rendel­kező felhasználó. Már csak egy a bökkenő, nevezete­sen, hogy nem minden telefonvonal vonal, már ami az Internetet illeti. Amiket mostanába kötögettek be, azokkal nincs probléma, de a régiekkel, a technikailag elavultakkal több a mérgelődés, mint az öröm. A mo­demeket ugyanis kisebb feszültségingadozású vona­lakhoz tervezték, így helyenként nálunk akkor is meg­szakítja a vonalat, amikor az csak inagadozik, hogy szakadjon vagy ne szakadjon. Nem csak a vonalosztás, a vonal is lehet vidéki. Forintbetétre forinthitel Nemrégiben írtunk ar­ról, hogy az OTP deviza­betét-fedezetre folyósít forinthitelt, ezúttal azon­ban a konstrukció kiszé­lesítéséről adhatunk hírt. Nevezetesen, forint­befektetésre szolgáló ér­tékpapír-fedezetre is le­het már hitelt felvenni ­természetesen forintban. Mint Szalay Ferencnétől, a megyei OTP fogyasztásihi­tel-osztályvezetőjétől meg­tudtuk, ez az ajánlat elsősor­ban azon ügyfelek igényével találkozik, akik átmenetileg kerülnek „pénzzavarba", de fizetőképesek. Az élet gyak­ran produkál olyan helyzete­ket, hogy valakinek fix ka­matra, hosszabb időre van lekötve a pénze állami vagy banki értékpapírokban, s nem akarja idő előtti kivéttel elveszíteni a teljes kamatot, vagy annak nagy részét. Kü­lönösen akkor nem érdemes hozzányúlni ezekhez a be­fektetésekhez, l^a azok jó időben, azaz harminc száza­lékhoz közeli kamatkondíci­ók mellett köttettek le. Ezek­re az állami, illetve banki garanciával rendelkező ér­tékpapírokra ad - letétbe he­lyezés mellett - hitelt az OTP, természetesen az ilyenkor szokásos procedúra, azaz fedezetvizsgálat és munkabér-igazolás nélkül. A bank saját értékpapírja­it - letéti jegyét, pénztárszel­vényét, értékjegyét - száz­százalékos árfolyamon szá­mítja be fedezetként, de más bankok papírjait is szívesen fogadja, bonitástól függően 60-80 százalékos árfolya­mon beszámítva. Az OTP az általa legmegbízhatóbbnak tartott bankok bizonyos ér­tékpapírjait 80 százalékon számítja be fedezetként a fo­rinthitelnél. ff ff Egybecsengő Fidesz-Hökosz • Budapest (MTI) A Hökosz olyan tandíj­rendszert szeretne, amely a hallgatók teljesítménye alap­ján diferenciál - mondta Skultéty Tamás, a szervezet elnöke, miután megbeszélést folytatott a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetőivel. A hétfő délelőtti sajtótájékoz­tatón az is elhangzott, hogy elengedhetetlen a hallgatói normatíva emelése, mert az 5-6 éve változatlan és így el­értéktelenedett. A Fidesz és a Hökosz vezetői egyetértet­tek abban, hogy többkarú egyetemek, universitasok létrehozására szükség van, de nem olyan formában aho­gyan azt a művelődési mi­nisztérium elképzelte. Sze­rintük a kérdésben, a már jól bevált, nyugat-európai pél­dákat kell alapul venni és nem financiális érdekeket.

Next

/
Thumbnails
Contents