Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 1996. MÁJ. 25. • Egy kiadó sosem hallgathat csak a szívére... Szűkítsék szeretnek a földön járni nőtt föl, és a mai napig is rengetegen keresik. Hogyha az embernek rossz kedve van, kint esik az eső, nem jöttek össze a dolgok, akkor elő lehet venni egy Rejtőkönyvet, és ki lehet szakadni ebből a rohanó, eltaposó világból. Bárhol lehet olvasni, be lehet tenni a hátizsákba, az se baj, ha egy kicsit meggyűródik. Ha pecsételnek, verik az írógépeket körülötted, csörög a telefon, nem lehet Bruntont vagy Konfuciuszt olvasni, meg origamit se lehet hajtogatni. Tolkien varázsa • Melyik volt az a könyv, amelyik a legnagyobb országos visszhangot váltotta ki? - Egy visszhang lehet pozitív és negatív is. Nagyon kellemes, meglepetés volt számomra a Tolkien könyvünk fogadtatása. Tudtam, hogy Tolkiennek van egyfajta varázsa, ami már évtizedekkel ezelőtt megteremtődött. Az először kiadott példányszám kevés lett, „A gyűrű keresését" után kellett nyomni. Igyekeztünk szép könyvet letenni az asztalra, de nem hittem, hogy ennyit el lehet érni vele. Kellemetlen élményem, Tömörkénytől a „Rónasági csodák", amit egyébként már a Nagyapa is kiadott. Érthetlen kudarc számomra Roald Dahl „Meghökkentő meséinek" második kötete is. Az elsőből még eladtunk ötezer példányt, a másodikból meg alit kétezret. Semmi nem indokol egy ilyen nagy mértékű példányszámcsökkenést, hiszen a két könyv között alig háromnegyed év telt el. 9 Van-e valami jele annak, hogy a kiadó körül igazi könyvműhely volna kialakulóban? Csoportosulnak-e a kiadó köré fordítók, szerzők, lektorok, grafikusok... - Igen, kifejlődőben van ilyesmi. Nagyon sok ember van most már körülöttünk, tudunk közülük válogatni. Mivel túl sok kiadó nincs Szegeden, ezért kicsit páholyban is vagyunk. Zömmel szegediekkel dolgoztatunk, beleértve a nyomdát is, hozzá kell tennem: legnagyobb megelégedésemre. Ma már nagyon sokan nyitottak az irányunkba, nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem tudunk elvégeztetni egy munkát. Ha más a külalak 0 A végére egy megkerülhetetlen kérdés: mik a terveid? - Szeretek a földön járni. Mindenek előtt a múlt évi szintünket lenne jó tartani, esetleg kicsit erősíteni. Valószínűleg terjeszkednünk kellene, de még magam se' döntöttem el, hogy ez előbbre visz-e, ezért az idei év még a várakozásé lesz. A konkrét tervek inkább arra korlátozódnak, hogy milyen könyveket adjunk ki, milyen új sorozatokat indítsunk. Óriási különbség van ugyanis könyv és könyv között, minden könyv önmagában mérettetik meg: hiába ugyanaz a kiadó, más a szerző, más a külalak, más az ár és ettől más-más a könyvek fogadtatása iá. Zoltán Csaba A Szukits családot hosszú évtizedek óta „jegyzik" Szegeden, söt, az idősebb szegediek már-már könyves dinasztiaként emlegetik. Mostanra az egész oszág megismerhette a nevüket, minthogy néhány éve sikeres könyvkiadót is működtetnek. E sorok írója Szukits Lászlóval több esztendőt együtt töltött el a könyvszakmában, így „kétszeresen" is volt miről beszélgetni a Szukits antikváriumban. 9 Amikor valaki belép ide, akkor fó helyen láthatja a nagyapád és az édesapád fényképét. Hogy is kezdődött? - Ezt sokáig lehetne mesélni. Nagyon röviden csak annyit, hogy ez a könyves dolog a nagyapám nevéhez fűződik, bár nem egyedül találta ki. Hárman voltak fiútestvérek, mindegyiküknek volt egy kis boltja, és időnként könyveket is kiadtak. Ezek a könyvek elvesztek, a családnak sem maradtak példányai, így jóformán nem is tudjuk, hogy a nagyapa miket adott ki, az biztos, hogy leginkább a szegedi és az alföldi témákra koncentrált. Aztán jött az államosítás, a mi könyvesboltunkat is elvették, ami a Kölcsey utcában állt. Úgy emlékszem, csak 1984-től lehetett újra könyvkereskedésről, vagy akár antikváriumról gondolkodni. Mindenféle engedélyek meg tanfolyamok kellettek hozzá, amiket édesapám végig is járt, és csak azután nyithatta meg ezt az antikváriumot. Ahogy telt az idő, az embernek tovább lódult a fantáziája, de a könyvkiadás csak a 80-as, 90-es évek fordulóján szabadult föl. Jött a '92-es év és megjelent két könyvünk. '93-ban már körülbelül harminc kiadványunk volt, '95-ben már negyven-ötven. Több lábon kell állni 0 Az újrainduláskor volt-e a kiadónak más valami célkitűzése, netán hitvallása? - Sok elképzelésünk volt, természetesen szerettünk volna valamelyest ragaszkodni a családi tradíciókhoz. Mindent önerőből kezdtünk el, és ami biztonságot adott a vállalkozásnak, az az antikvárium volt. Bizonyos értelemben mutatta a piaci igényeket, hiszen bejöttek a vásárlók és elmondták, hogy mi az, amit régóta nem tudnak beszerezni. Ma már azért nem támaszkodnék csak ezekre az információkra, hiszen Szeged nem az ország. Kezdetben nem is minden könyv sikerült úgy, mint ahogy szerettük volna, és ebből megtanultuk, hogy ha egy kiadó csak a szívére hallgat, akkor bizony bajba kerülhet. • Hogyha valaki végignézi a kiadványaitokat, akkor föltűnhet, hogy sok a távol-keleti témájú könyv. Csak néhány szerző: Konfuciusz, Paul Bronton, Baktay Ervin. Ennek mi az oka? - Édesapa úgy gondolta, és ebben egyetértettünk, hogy egy kiadónak több lábon kell állnia, ez természeSzukits László tesen a könyvek témájára értendő. Az egyik „láb" az ezoterika. Van persze egyfajta személyes érdeklődés is, hiszen nagyon nehéz elszakadni az érzelmektől, meg a családi hagyományoktól. Bruton például Édesapának volt a szívügye. Bruntonnek a háború előtt jelentek meg a könyvei, ugyanúgy, mint Baktay „Diadalmas jógája". Ezek beszerezhetetlen művek voltak, ritkaságok, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes velük foglalkozni. Én a grafológiát is ide sorolom, bár mivel már három grafológia könyvünk jelent meg, és az idén újabbat tervezünk, a grafológiának nyitottunk egy külön sorozatot. Konfuciusz esetében pedig már egy újabb sorozatról van szó, „A bölcselet mérföldkövéről." Sok kiadó nyúlt vissza a görögökhöz, a rómaiakhoz, de azok a gondolkodók, akik sokkal hamarabb teremtettek iskolát, mint például Konfuciusz is, nem jutottak el hozzánk. Ezek a szerzők és ezek a művek a piacon eladhatók, igény van rájuk, ezt próbáljuk mi kielégíteni, lehetőleg alapművekkel. Mocorgás, tárgyalás 0 A különféle könyvsikerlistákon, budapestieken is, szinte rendszeresen szerepelnek Szukitskönyvek. Ezek szerint egy szegedi kiadónak sikerült betörnie a nagyok közé? - Az, hogy egy kiadó sikeres legyen, nem föltétlenül azon múlik, hogy milyen könyveket ad ki. Mozgolódni, mocorogni, tárgyalni kell a kereskedőkkel, ki kell építeni a kapcsolatokat. Ez nem máról holnapra megy, lépésről lépésre alakultak ki azok a kapcsolatok, amelyek nélkül nem törhettünk volna be. Azt viszont hangsúlyozmon kell, hogy a siker nem egy emberen múlik, hanem csapatmunka eredménye. Más kiadók úgy próbálják átvészelni ezeket a nehéz időket. hogy embereket bocsátanak el, kevesebb könyvet adnak ki. Mi egyre több könyvet adunk ki eleve kevés emberrel, és bizony elég sok munkával. Itt mindenki mindent csinál, fölvállal mindenből egy picit. Én például egy személyben vagyok raktáros, sofőr, pénzügyes, értékesítő. Az én üzenetem az esetleg gondban lévő nagyobb kiadók felé az, hogy így is át lehet vészelni ezeket az időket. 9 A kiadványaitok skálája nagyon széles. A teljesség igénye nélkül pár név: Rejtő, Asimov, Poe, Shakespeare, Baudelaire, Benedek Elek, Nyíró. Az antikváriumon kívül hol találtok rá szerzőre és művére? - Kezdetben nagyon nem is gondoltunk arra, hogy egyszer majd külföldi, jogdíjas szerzők műveit fogjuk kiadni, de később láttuk, hogy elkerülhetetlen. Megkerestük a budapesti irodalmi ügynökségeket, egyikkelmásikkal sikerült is jó viszonyt kiépíteni, és ma már az a jellemző, hogy nem is annyira mi keressük óket, hanem ők minket. Gyakorlatilag az egész világra kiterjedően olyan írókat, könyveket tudnak nekünk ajánlani, akik és amik a kiadó szempontjából érdekesek lehetnek. Emellett most már nem első alkalommal az idén újra megrendezték Budapesten a Nemzetközi Könyvszemlét. Ezen megjelentek külföldi kiadók is, elhozták a világ könyvtermésének egy igen színes palettáját. Például magunktól lehet, hogy soha nem is gondoltunk volna arra, hogy origami könyvekkel is kísérletezzünk, ha két éve az egyik német kiadó standján nem látjuk meg azokat az origami könyveket, amiket később nagy sikerrel ki is adtunk. Zuhanó példányszám 0 Melyik volt a legsikeresebb kiadványotok? - Szeretek sorozatokban gondolkodni, úgyhogy azt mondom: a „Szórakoztató regénytár." Ebben a sorozatban jelent meg a legtöbb könyünk, most már lassan harminc. Legutóbb Rideg Sándortól az Indul a bakterházat adtuk ki, de nagyon sok Rejtő-könyv jelent meg itt. Egyébként a példányszámok minden könyvnél a töredékére estek vissza. Például '93-ban kiadtunk egy Karinthyt hatezer példányban, ma pedig ott tartunk, hogy az idei Karinthynk, a „Betegek és bolondok" háromezerben jelent meg. " 9 Van-e kedvenced? - A kezdet kezdetén szinte minden könyvet elolvastam, mert hiszen ha valamit kiadunk, akkor az ember tudjon róla valamit, ez kutyakötelessége. A növekvő kiadványszám és a vele járó több munka mellett most már sajnos nem nagyon marad időm olvasni. Számomra a legkedvesebbek még mindig Rejtő Jenő könyvei. Sokan mondhatnák ugyanezt, hiszen egy fél ország Rejtőn A könyvek között mindig gyorsan múlik az idó. (Fotó: Révész Róbert) - „a második otthona" előtt A nagyapa és az édesapa fényképe az antikvárium fő helyén lóg