Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

10 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 30. A francia tapasztalatokat hasznosítja a DÉMÁSZ Újabb áramszolgáltató vállalat részvényeit kínálja az ÁPV Rt. Melyek azok az előnyök, ame­lyek a DÉMÁSZ privatizációjá­tól eredően a magyar áramszol­gáltatás színvonalának javításá­hoz vezethetnek, s egyaránt meg­felelnek a szolgáltató és a fo­gyasztó érdekeinek? - ezt kérdez­tük Nábráczky Pétertől, a DÉ­MÁSZ gazdasági igazgatójától. Fogyasztócentrikus gondolkodás - A DÉMÁSZ 47,98 száza­léka van az Electricité de Francé, a francia áramszolgáltató társaság EDF International S. A. nevű le­ányvállalatának birtokában ­kezdte Nábráczky Péter. Noha az üzlet nemrég köttetett, dolgozó­ink már két éve rendszeresen ki­jártak tapasztalatcserére Francia­országba. Akár a műszakiak, akár a gazdasági szakemberek érkez­tek haza, mindig hoztak valamit a tarsolyukban, lelkesen újságolták itthon, hogy mit kellene nekünk is bevezetnünk. A privatizációval ez a kapcsolat intézményessé vált. A leginkább megemlítendő különbség a hazai és francia gya­korlat között a fogyasztócentri­kus gondolkodásban és a felhasz­nált anyagok műszaki színvona­lában, üzembiztonságában mu­tatható ki. A franciáknál a leg­főbb szempont, hogy úgyszólván sohasem legyen áramszünet, s ennek a célnak az érdekében ál­doznak is. Korszerűbb anyagok technológiák A kisfeszültségű hálózatokon csupasz légvezetéket már egyál­talán nem ismernek, de a szigetelt légkábelek alkamazása a 20 kilo­voltos hálózatokon is terjed. En­nek, valamint az általában is kor­szerűbb szerelési anyagok alkal­mazásának köszönhetően a háló­zatok sokkal kevésbé vannak ki­téve az időjárás viszontagságai­nak, lényegesen kevesebb tehát az áramszünet. Több gépkocsi gyors munka - Egy olyan nagyságú francia áramszolgáltató részlegnél, mint a DÉMÁSZ, 500 dolgozóra 200 haszonjármű jut - folytatja Náb­ráczky Péter. - Nálunk csak 50. Ebből adódik, hogy náluk a hibák kijavítása is könyebb, ezáltal gyorsabb. Jól felszerelt gépjár­műveikkel rossz időjárási viszo­nyok között is könnyebben és gyorsabban közelítik meg a hiba­helyet, rövidebb tehát az áram­szünetek időtartama. Pontos elszámolás - Ha a villamos energiáért bor­sos árat kell fizetni, indokolt, hogy az elszámolás pontos le­gyen. Ugyanakkor a tisztessége­sen fizető fogyasztónak és a szol­gáltatónak egyaránt érdeke, hogy az áramtolvajok minél előbb le­bukjanak. Á nálunk használt elektromechanikus fogyasztás­mérőket a fejlett országokban már szinte teljes egészében fel­váltották az elektronikus mérők. Elterjedőben vannak a kártyás te­lefonhoz hasonló módon működő villanyórák is, ami szinte teljesen feleslegessé teszi a leolvasást és a nyilvántartást, ugyanakkor elejét veszi a vitáknak. A privatizáció­tól, cégünk francia tulajonba ke­rülésétől azt várhatjuk, hogy a felvázolt irányba történő fejlődés felgyorsul. A DÉDÁSZ Rt. működési területén több, a pécsihez (képün­kön) hasonló ügyfélszolgálati irodát hozott létre. A bennük végzett ügyfélcentrikus munka nagyban hozzájárult, hogy a részvénytársaság tavaly megkapta az Energiafogyasztók diját DEMASZ • történet Nem jártak rosszul azok, akik kárpótlási jegyükért cse­rébe március elsejéig DÉ­MÁSZ-részvényt jegyeztek. A tőzsdén kívüli kereskedelem­ben, miután a cég papírjait nem vezették be a tőzsdére, a rész­vény névértékének 35 százalé­kát kínálták készpénzben. Aki tehát harmincezer forin­tos kárpótlási jegyéért negy­venezer forintos részvényt cse­rélt, az 14 ezer forintot kapha­tott volna a részvényért cse­rébe. A mostani árfolyam már tíz százalékkal magasabb és a névérték 40-45 százalékát Ad­ják készpénzben a DÉMÁSZ­részvényért. Vagyis a harminc­ezer forint értékű kárpótlási jegy 16 ezer forintot ér. Á bróker cégek foglalkoznak a részvények adásvételével. Ók viszont azt ajánlják a befekte­tőknek, hogy tartsák meg a részvényeket. Ugyanis a priva­tizáció, valamint a részvény­csere után jónéhány hónapnak el kell telnie, míg az árfolya­mok elérik a valós szintet. Vagyis az jár jól, aki nem teszi azonnal pénzzé a részvényét. A DÉMÁSZ elődjét egyéb­ként 1951-ben alapították. A részvénytársaság, amelyik Ma­gyarország ötödét látja el árammal, elsősorban kisfo­gyasztókat lát el. A cégben tavaly szerzett többséget a francia Electricite de Francé International SA cég, amelynek fő célja, hogy elő­térbe helyezzék a fogyasztó­centrikus magatartást. Új szám­lázási rendet vezetnek be és naprakészen kívánják vezetni az alapvető információkat, így javítva az ügyintézést. Az APV Rt. a múlt héten ho­zott határozatával immáron a má­sodik áramszolgáltató, az ÉMÁSZ tőkéjéből nyolc százalé­kot kitevő részvénycsomagot ajánl fel a kárpótoltaknak. A részvényeket június 3-tól június 13-ig lehet igényelni. Az ÉMASZ 244.033 darab, névreszóló, darabonként tízezer forint névértékű, A sorozatú részvényeit az OTP Bróker Rt. az OTP Bank Rt. - Daiwa - MKB Rt. tagoktól álló konzorcium hozza nyilvános forgalomba. A részvénycsomagtól 104.033 daratót a belföldi alanyi kárpó­toltak, 50.000 daratót a külföldi alanyai jogon kárpótoltak szá­mára különítik el. Az önkor­mányzatok a részvénymennyi­ségből szintén 30.000 daratót je­gyezhetnek, és ugyanennyit kü­lönítettek el a mezőgazdasági szövetkezetek részére, illetve a kárpótlási jegy hasznosító társa­ságoknak. Egy ÉMÁSZ, tízezer forintos részvényt minden 10.000 forintnyi összcímletértékű kár­pótlási jegyért lehet igényelni. A jegyzési szabályok lényegében változatlanok. Tehát, az OTP több mint 200 fiókjában lehet or­szágszerte személyesen beadni az igénylólapot. Az az időszak, amíg a kárpót­lási jegyből részvény lesz, három részre oszlik: az első a jegyzési időszak, amikor mindenki írás­ban jelezheti az igényét. A második, az úgynevezett al­lokációs időszak, amikor a be­gyűjtött igények alapján a rész­vényeket elosztják a csoportok között. Ennek eredményéről mindenki értesítést kap. Ám az előző áramszolgáltató részvény­cseréjénél előfordult, hogy jóné­hányan nem kaptak időben értesí­tést. Éppen ezért, ha valaki netán az allokációs időszak lezártával sem kapná meg a levelet, amelyik tartalmazza, hogy mennyi rész­vényt kap, akkor jelentkezzen személyesen az OTP-ben, ahol beadta az igénylését. A harmadik időszak az elszá­molásé, amikoris be kell mutatni a dokumentumokat és leadják a kárpótlási jegyeket, amiért cse­rébe részvényt kapnak a kárpótol­tak. Nem fontos a részvényeket fizikai mivoltukban kikérni, hi­szen a központi elszámolóház, a KELER nemcsak nyilvántartja a tulajdonszerzést, hanem olyan igazolást ad ki róla, amivel a részvény igény szerint akár azon­nal továbbadható. Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytár­saság nagy múltú cég, hiszen jogelődjét 1951-ben alapították. A cég 1991. december 31-ével alakult át részvénytársasággá, amelynek részvényei 48.81 szá­zalékát az ÁPV Rt. 1995 végén szakmai befektetőnek adta el. A privaticiós pályázaton a győztes a RWE-EVS konzorcium lett, ame­lyik lehetőséget kapott arra is, hogy a későbbiekben megsze­rezze a többségi tulajdont. A társaság Magyarországnak mintegy egy hatodát látja el ener­giával. A cég jelenleg ugyan veszteséggel üzemel, ám a priva­tizáció egyik célja éppen az volt, hogy profitorientált vállalkozás­ként működjön a továbbiakban. Erre minden lehetősége megvan, hiszen a jelenlegi szabályok kö­vetkeztében 1997-től az energiaár 8 százalékos nyereséget fog tar­talmazni. A cég jelenleg mintegy 2800 főt foglalkoztat és természe­tesen fő profilja az áramszolgálta­tás. Talán azt sem árt tudni, hogy az ellátási területéhez tartozó 35 városban és a megyékben kizáró­lagos joga van az áramszolgálta­tásra, ami azt jelenti, hogy bizto­sított a piaca. Áz ÁPV Rt-nél úgy vélik, hogy az áramszolgáltatói részvényekkel jó minőségű, va­lódi értékkel bíró hosszú távú be­fektetésre alkalmas részvényhez juthatnak a kárpótoltak. Nem árt tudni: - személyesen, vagy megbízott útján kell leadni az igénylést az OTP fiókokban: - ha pontatlan, vagy olvashatatlan az űrlap, akkor esetleg téves helyre érkezik meg a levél. - a jegyzésért 400 forintot kell minden esetben fizetni. - a részvény megőrzéséért 1996. július 31-ig díjat nem kér az OTP Bróker. A határon túl élo magyarok is jegyezhetnek Az első csere Mintegy 30 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtunk ki a határainkon túl élőknek ­tudtuk meg Lábody László, címzetes államtitkártól, aki a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnöke. A hivatal hatha­tós lépéseket tett azért, hogy a határainkon túl élő mintegy 250 ezer alanyi kárpótolt is felhasz­nálhassa a jegyét. - Hol élnek ezek a kárpótol­tak? - A túlnyomó többségük Romániában, Szlovákiában, a Kárpátalján és a Vajdaságban, de több mint ötven országban. tartunk nyilván alanyi jogú kárpótoltakat. Éppen ezért mind gazdasági, mind ewrköl­csi megfontolás vezetett minket abban, hogy segírtsünk ezeknek az embereknek. Erkölcsi megfontolásunk az volt, ha már a magyar állam ígéretett tett arra, hogy vagyont ad a kárpótlási jegyért, akkor ezt be is lehessen váltani, más­részt, ha már általános a tóke és a pénzínség, akkor ezeket a je­gyeket a gazdaságilag is hasz­nosítható tőkévé kell alakítani. - Hogyan sikerült ezt megva­lósítani? - Úgy, hogy hosszas tárgya­lás eredményeként az ÁPV Rt. lehetővé tette, hogy először a DÉMÁSZ, majd most az ÉMÁSZ részvénycserénél a külföldön élő alanyi kárpótol­tak számára is elkülönítsenek egy külön keretet. Az elsó esetben a DÉMÁSZ részvényeiből 600 millió forin­tot különítettek el erre a célra. Háromszoros volt a túljegyzés, ami igazolta, hogy hatalmas az igény. - Ám a többség nem tud el­jönni személyesen, hogy részt vegyen ezekben az akciókban. - Valóban, de erre is talál­tunk megoldást. Mint hivatal, mi nem gazdálkodunk, de az összes érdekelt bevonásával meghatároztuk, hogy milyen feltételek mellett lehet cégek­nek jegyezni ebből az elkülöní­tett keretből. Az volt a célunk, hogy olyan cégeket keresünk, amelyek, ha teljesítik a feltételeket, ajánlást kapnak tőlünk és mindenben a New York Bróker, az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft, a német kárpótoltak jegyeit gyújtó társaság, a Magyaror­szági Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt, a BVL első Magyar-Angol Bróker Rt. és a Csiky Bróker rendelkezik a mi ajánlásunkkal, a tizenegy je­lentkező közül. Az ajánlást alapos ellenőrzés után adjuk meg, ez tehát min­denképpen garancia. Az öt cég gyakorlatilag minden földré­szen képviseli a kárpótoltakat. Most folynak tárgyalások arról, hogy Izraelben és Ausztráliá­ban melyik céggel tudunk meg­állapodni. - Mit vár a mostani ÉMÁSZ részvény jegyzéstől? - Ismét arra számítunk, hogy túljegyzés lesz. Mindenesetre mindenkinek csak azt ajánlom, hogy érdeklődjön a részletek iránt is. Éppen ezért mi is létre­hoztunk egy kárpótlási infor­mációs irodát, ahol minden fel­világosítást megadnak. - Folytatódik a kárpótlási jegyek részvényre történő cseréje - ígérte év elején Suchman Tamás privati­zációs miniszter. Elsőként a DÉ­MÁSZ, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság részvényeit kínálták föl. Áz átvál­tási árfolyam szerint harmincezer forint értékű kárpótlási jegyért negyvenezer forintnyi részvényt le­hetett kapni. A részvényjegyzés el­sősorban az alanyi kárpótoltakat kívánta tulajdonhoz juttatni. Tehát mindenki mással szemben az előnyt az alanyi kárpótoltak kapták. Négy kategóriában lehetett je­gyezni, vagyis elkülönítettek rész­vényt a belföldi alanyi kárpótoltak­nak, kárpótlási jegy hasznosító tár­saságoknak, az önkormányzatok­nak, a külföldön élő alanyi kárpó­toltaknak. Ezen kívül egyéb kategá­riában mindenki igényelhetett, aki­nek valamilyen módon a birtokában jegy volt. Áz ÁPV Rt. megbízásától az OTP Bróker olyan új módszert dol­gozott ki, amelyikkel el lehetett ke­rülni a sorbanállást. Elég volt kitöl­teni akár otthon az igénylólapot, és ezt kellett leadni a kétszáz kijelölt OTP fiók valamelyikében. A hatá­rozatokat nem kellett mellékelni, így felgyorsult az eljárás. Utána, az allokációt követően kifüggesztették minden OTP fiókban az allokációs döntéseket, hogy mindenki ellen­őrizhesse, szerepel-e rajta. A postai kiértesítésnél a legtöbb problémát az okozta, hogy néha olvashatatla­nul töltötték ki az űrlapot. A március elsejével lezárult jegyzés adatai szerint rendkívül élénk volt az érdeklődés. Három hét alatt mintegy 36 ezer alanyi kárpótolt jegyzett részvényt, a hatá­ron túlról 7 ezer igénylés érkezett, összesen ötmilliárd forintnyi érték­ben. Az eredmények más tekintetben is messze meghaladták a várakozá­sokat, főként az önkormányzatok jóval több részvényt igényeltek, mint amennyit számukra elkülöní­tettek. A külföldi alanyi kárpótoltak ér­dekeit a különböző, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ajánlásával rendelkező gyűjtő társaságok kép­viselték. Az összes felkínált rész­vényt lejegyezték, így az utolsó ka­tegóriában, vagyis a nem alanyi kárpótoltaknak részvény nem ju­tott. A jegyek szétosztására két lép­csőben került sor, először az alanyi kárpótoltak kaphattak részvényt, il­letve a külföldi alanyi kárpótoltak és az önkormányzatok. Mint Pleschinger Gyula, a lebo­nyolítással megbízott OTP Bróker vezetője elmondta, az első rész­vénycsere után némileg módosítot­ták a jegyzést. Miután érkezett olyan igény, amely a felkínált ösz­szeg többszörösét kívánta volna megvenni, így mostmár a felkínált összegnél többet senki sem jegyez­het. A jegyzés lezárása után március közepén indult meg az allokáció, amely probléma nélkül lezajlott. Az elsődleges szempont az volt, hogy a lehető legtöbb kisebefektetőnek josson részvény. Vagyis az egyes befektetői csoporton belül a szét­osztás arányosan történt. Azoknál a maradvány részvényeknél, ahol már nem alkalmazható a részará­nyosság elve, ott a kevesebb rész­vényt jegyzők között osztották szét a részvényt, igy érvényesítve az ÁPV RT. akaratát, minél több kis­befektető jusson részvényhez. A március 16-án kezdett szétosztás, az allokáció probléma nélkül, idő­ben lezajlott. Végül a túljegyzés miatt sajnos mintegy kétezer igény­lőnek nem jutott részvény. A brókerek jó befektetésnek tartják az áramszolgáltatókat - Minden ügyfelünknek azt ta­nácsolom, hogy egyelőre ne ad­ják el a DÉMASZ-részvényeiket. Ugyanezt mondjuk majd az ÉMÁSZ-nál is. A DÉMASZ-on már mintegy 10 százalékot lehe­tett „nyerni" - nyilatkozta Ba­gyula László, a New York Bró­ker egyik vezetője. A cég a Határon Túli Magya­rok Hivatalának ajánlásával Észak-Amerikában élő kárpótol­taknak kínálja fel szolgáltatásait. A Démász jegyzésekor elsősor­ban az itt élő, de deviza külföldi­nek számító kárpótoltak jegyeit gyűjtötték össze. Az azóta eltelt időben meg­szervezték a külföldi megbízot­tak hálózatát, és élénk tárgyalást folytatnak arról, hogy a deviza­külföldinek számító kárpótolt, ha részvényt szerez és utána azt el­adja, akkor a pénzt minél egysze­rűbben és a lehető legkisebb költ­ség felszámításával devizában megkaphassa. Jelenleg minden ügyfélnek külön-külön forint­számlát kell nyitni, s ennek költ­sége nem mindig alacsony ­mondta Bagyula László. Az Alanyi Kárpótlási Jegykezelő Kft. idén január óta rendelkezik a hivatal ajánlásával. Mint Csiszár Károlytól megtudtuk, elsősorban Szlovákiában, Romániában, Kár­pátalján és a volt Jugoszláviában gyűjtenek jegyeket. Már a DÉMÁSZ esetében olyan megbízást kaptak az ügyfe­leiktől, hogy az egymást követő részvénykibocsátások során au­tomatikusan indítják az előző jegyzésből megmaradt jegyeiket az újabb jegyzésen. Megbízottjaik működnek eze­ken a területeken, amelynek ér­telmében ők bonyolítják le a cse­rét, de aki úgy gondolja, az va­gyonkezelésre is adhatja a rész­vényt, vagy értékesítheti rajtuk keresztül azokat. A cégünknek az a legnagyobb előnye - mondta a szakember -, hogy az ügyfeleink megtakaríthatják a Magyaror­szágra való utazás költségét. A jegykezelő kft.-nek ahhoz, hogy elfogadja a megbízást, szüksége van a kárpótlási határo­zatra, a kárpótlási jegy átadás-át­vételi igazolására, illetve a kár­pótlási jegyekre. Ha örökösökről van szó, akkor a jogosultságot kell igazolni. Ezen kívül meghatalmazást kérnek a jegyzésre, illetve a rész­vények átvételére, emellett a kár­pótolt nevében forintszámlát is kell nyitniuk. Ha pedig valaki a részvénykezelést is rájuk bízza, akkor erre is kérnek egy megha­talmazást. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents