Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

Agrárbumm régészen bizonyos, hogy a történelmi átalakulási a Mfj mi régiónk, főleg Kelet-Európa nem viseli el olyan béketűréssel, ami eddig jellemezte a térséget. Miért? Nem a politikai indulatokra utalok elsősorban, hiszen azok akár sűrű gyakorisággal is változhatnak az emberiség hiszi is, meg nem is a szűrt cserélő ideológiákat -, hanem a szigorú és kiszámítható gazdasági alapfolyamatokra. Ezekkel van a legnagyobb baj. Az a szinte mérhetetlen károsodás, amely a privatizációval, a társadalmi rendszer felcserélésével elindult, alapjaiban rendítette meg, élte fel a termelőalapokat, itthon és a környező országokban is. Ilyen-olyan kimutatások, felmérések adják tudtunkra: hazánkban jó, ha a '80-as évek termelésének hetven-hetvenöt százalékát produkáljuk. Nem könnyít ezen a szakszerűtlen, kapkodó, hibát hibára halmozó kormányzat sem. Honnan veszem állításaimat? Birtokomban van több tiltakozó levél, felhívás, amelyek szerint elkövetkezhet az agrárbumm. A gazdaköröktől kezdve az Agrárszövetség (megyei) irodájáig, nem is szólva az Agrármunkaadó Szövetség blokádügyéig (mivel negyvenezer hektár föld került már osztrák kézbe három nyugati megyénkben), ez a magyar agrárbumm az aratás kezdetétől augusztus 20-ig mindenképpen bekövetkezik. Legtöbben a Parlament előtt szeretnék a tüntetést, amely a magyar föld és saját érdekeink (értendő a földből élők hada) védelmében szervezendő. A magyar falu elégedetlen. Sajnálatos az is, hogy a mindenkori kormányokhoz hasonlóan, ez is a lehetségesnél és a szükségesnél jóval nagyobb, már tovább el nem viselhető terheket rakott a falusi, az agrárgazdaságból élők vállára. A sok százezer család a romló gazdasági helyzetben egyre türelmetlenebb. A polirizálódó ország és agrárium máshol sem ritka. Potenciális versenytársunk Ukrajna és Oroszország, ám náluk még rosszabb a helyzet. Az igazi nagy agrárbumm éppen ott következ(ik)het be, ugyanis az idén pL tízezer szarvasmarhát kell levágniuk, s a termelőalapot huszonöt év alatt sem lehet pótolni. Éhség lesz? És akkor mit csinálnak? A

versenyképesség nem mese, a természeti kincsek kihasználása megint nem az Jó lenne Amerikára, a fejlett országokra figyelnünk, ahol már arra készülnek, hogy Kína, India, a fejlődő Távol-Kelet minden élelmiszert felvásárol néhány éven belül; ezért az USA tíz év alatt ötvenmillió (!) darab sertéssel többet hizlal, hiszen a piac dönt, nem a szent beszédek, a zavaros ígéretek. Mi nem ezen a vonaton utazunk. *'•' . L Lw Hí • Radnóti-hétfők, tavasz Egy százalékFőszer: 4. hely A negyedik helyen végzett tavasszal lapunk gazdasági mellékletének - Fószér-Elektroprofil Kft. által támogatott - csapata a Radnóti-hétfök kispályás labdarúgó bajnokságban. Alinak, balról jobbra: Tárkány Zsolt, Szabó Gábor, Szrenka Béla, Tóth Gábor, guggolnak: Bába László, Horváth Róbert, Elek Krisztián. Hiányzik a képről az utolsó fordulóra megsérült Deák Ferenc, Pigniczki József és az intéző, Kovács András. (Fotó: Gyenes Kálmán) Gabonaszövetség és exportengedély • Budapest (MTI) Rendeződött a gabonaexport-engedélyek adásvétele körüli jogbizonytalanság tájékoztatta Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára a múlt héten az MTI-t. A főtikár elmondta: a KSH és az APEH álláspontja szerint, amennyiben egy számlaképes vállalkozó vagy cég az exportlehetőséget megtestesítő engedélyezési lapot önmagában, tehát áru nélkül átruházza, akkor a számlára az szj 144930-as számú „nem kereskedelmi közvetítés" megnevezést kell alkalmaznia, és 25 százalékos áfát kell felszámítania. A KSH döntése értelmében ugyanis a gabonaexport lehetőségét tartalmazó engedélyező lap értékesítése, önmagában a jog forgalmazása, tehát jutalékért végzett tevékenység, amely a szolgáltató jegyzék (szj) 144930-as számát kapta. A közvetítés nem kereskedelmi, hanem ügynöki szolgáltatási osztályba tartozik. G1S • A századforduló óta az első szegedi orgona Elfeledett kézművesség A ház kívülről úgy néz ki, mintha a tulajdonosa nem bírt volna magával a tervezésnél, és egyenesen egy kisebbfajta kastélyt építtetett volna. Belül egészen mást mutat a kép; a hatalmas termek műhelyként szolgálnak, a nyolc méter belmagasságú szoba pedig arra, hogy egy nagyobb méretű templomi orgonát is fel lehessen állítani benne. A Lövölde utcai, városszéli ház a Kohlmann-Pusker Kft. székhelye, mely cég orgonaépítéssel és -felújítással foglalkozik. Hamarosan elkészül az első mű, a századforduló óta az első Szegeden épített orgona, melyet Kecskemétre szánnak. Restaurálás alatt áll a hódmezővásárhelyi újvárosi református templom orgonája, és már folynak a tervezési munkálatok a következő megbízáshoz: a szegedi Kálvin téri templom orgonájának felújításához, bővítéséhez. • Meglepő, hogy két fiatalember egy ennyire tradicionális, generációkon át öröklődő mesterségbe vág. Mik az előzmények? - Kántor-karnagyi végzettségem van, tizenkét évig orgonistaként működtem. Ezalatt rengeteg rossz állapotban levő orgonát láttam mondja Pusker János, aki a cégen belül a hangolást, az intonációt, vagyis az orgonák hangzásának végleges beállítsát végzi. A magyarországi orgonákat az elmúlt rendszerben elhanyagolták, szinte mind felújításra szorul. Innen jött az ötlet, hogy létre kellene hozni egy ilyen jellegű vállalkozást. - A szegedi dóm kórusában énekeltem, ott ismertem meg Weich Péter pécsi mestert, aki a templom orgonájának karbantartását végezte. Én is besegítettem a munkálatokba, és komolyan érdekelni kezdett az orgonaépítés. De mivel ezt a mesterséget Magyarországon nem tanítják, kimentem Németországba, és a Gerhard Schmid Orgelbaunál megtanultam az orgonaépítést - mondja Kohlmann Tamás, aki a terAz orgonaház mérete a regiszterek számától függ vezést végzi, a műszaki kivitelezést irányítja a cégnél. A kft. székhelyén, annak irányításával működik az orgonaépítésben „nagy öregnek" számító zürichi Metzler cég szegedi leányvállalata is, mely bérmunkában orgonasípokat készít egyrészt az anyavállalatnak Svájcba, másrészt a Kohlmann-Pusker Kft. számára. Eddigi működésük, vagyis három hónap alatt ezer sípot készítettek. Az öntöde - méretbeli képességeit és felszereltségét tekintve - egyedülálló Magyarországon. A szegedi műhelyben ugyanis 5 méter hosszú sípokat is lehet készíteni. Az első munkafázisban ólom-ón ötvözetet csinálnak, ebből lemezt öntenek, majd a lemezeket legyalulják. Történelmi megmunkálási mód, a mai időkben mégis különleges eljárásnak számít a lemezek kalapálása, mely - mivel tömöríti az anyagot - a készítéskor szilárdabbá teszi a lemezt, az idő múlásával viszont lágyítja az orgonasíp hangját, mert átalakítja az eredeti anyagszerkezetet. A kalapálás után méretre vágják majd hajlítják a lemezt, külön elkészítik a síptestet és a síplábat. Szintén különlegesség, hogy a műhelyben vágják ki a sípajkakat, vagyis előintonált sípokat készítenek. Az utolsó munkafázis a test és a láb összeforrasztása. - A Metzler céggel való találkozás nagyon sokat segített - mondja Kohlmann Tamás. - Ez teszi lehetővé, hogy az orgonaépítéshez saját készítésű sípokat használjunk. A műhely felszerelése akkora beruházás, amit saját tőkéből nemigen lehetett volna megvalósítani. A svájciaknak szintén megéri itt készíttetni a sípokat, hiszen a költségek 80-90 százalékát a munkabér jelenti ennél a munkánál, az pedig jóval olcsóbb itt, mint náluk. Mi pedig örököljük azt a mesterségbeli tudást, ami a Metzler cég száz éves tevékenysége során halmozódott fel. A ház másik fertályában végzik az orgonaépftést és helyreállítást. Az első munka, melyen már csak apróbb simítások vannak hátra, egy 280 sípos, mechanikus, függesztett pedálos kisorgona hamarosan Kecskemétre kerül. Ilyen esetben, ha új orgonát rendel a megbízó, először megtervezik a hangszer külső képét annak alapján, hogy a leendő regiszterszám mekkora teret igényel. Ezután tervezik az orgonaházat és a belső egységeket: a szélládát, amin a sípok állnak, a szelepeket, a csúszkát, ami a szelepeket nyitja, Öntik az orgonasíp lemezét. (Fotó: Miskolczi Róbert) a sípokat, a fúvót és a klaviatúrákat. A mélyebb, tompább hangzású sípok fából készünek, a magasabbak fémből. • Mennyibe kerül egy új orgona? - Meghatároztak egy irányárat, eszerint regiszterenként öt-hatszázezer forintba. Persze, az sem mindegy, mechanikus, a pneumatikus vagy elektromos orgonáról van szó - mondja Pusker János, aki saját bevallása szerint szerelmese a mechanikus orgonáknak. - A mechanikus orgonánál a billentyűket és a szelepeket egy huzal köti össze, vagyis az orgonista közvetlenül az ujjaival nyitja-csukja a szelepeket, érzi, működteti a hangszert. A barokk kortól a múlt század végéig csak ilyen orgonákat építettek. Azután megjelent a pneumatikus orgona, ahol egy levegőszelep van a huzal helyett. Ezzel az a baj, hogy az orgonista „utasítása" késleltetve ér a hangszerhez, nem érzi közvetlenül az ujján a szelepek működését. Azt szokták mondani, a pneumatikus orgonánál az orgonista leér a templomba, mire megszólal a hang. Lehetetlen nemes hangot, pontos megszólalást elérni ennél a típusnál, ezért a zeneszerzőket sem inspirálta. Nem azt hallották a teplomban, amit megírtak a kottában. Az elektromos vezérlésű orgona ennél egy fokkal jobb, ott egy mágneszár van a huzal illetve a levegőszelep helyett. De a zenész és a hangszer itt is távol vannak egymástól, és ez nem természetes dolog. 0 A magyarországi orgonák milyenek? - Legfeljebb ha tíz százalékuk mechanikus. A századforduló után a legtöbb orgonát pneumatikussá alakították. Akkoriban az orgonaépítés kezdett nagyiparrá válni, „futószalagon" készítették a teljesen egyforma hangszereket. Pedig ez kézműves mesterség, ahol minden orgonát, minden sípot egyedileg kell tervezni, készíteni és hangolni. Éppen ez a titka. Kaczar Gabriella Közgazdászok • Győr (MTI) Szekcióülésekben elemezték a gazdaság helyzetét az elmúlt héten a 34. Közgazdász Vándorgyűlésen Győrött. Versenyben a világgal A vállalkozási szekcióban a versenyképességről cseréltek véleményt a résztvevők. A szekcióvezető Török Ádám, az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Kutató Intézet igazgatója elmondta: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen megindult a Versenyben a világgal című kutatási program, melynek kiinduló hipotézise, hogy a magyar gazdaság mikrostruktúrájában, azaz a vállalatok szintjén jobbak a versenyképesség javításának feltételei, mint ahogy az a makrogazdasági mutatókból látszik. A tanácskozáson többen vitatták azt a felfogást, hogy a magyar vállalatok alultőkésttettsége akadályozza elsősorban a versenyképesség javulást. A menedzsert viszont a vállalati versenyképesség egyik kulcstényezőjeként minősítették. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a versenyképesség egyik kiemelten fontos új tényezője az információs társadalomba történő bekapcsolódás. Csúszó,.. Terták Elemér, a Daewoo Bank Rt. vezérigazgatója, a pénzügyi szekció vezetője beszámolt arról, hogy a szakemberek hitelesnek tartják a csúszó árfolyam rendszerét, amely egyebek között segítette a tőkebeáramlást és hozzájárult az export versenyképességének fenntartásához. A bankrendszert illetően az előadók úgy vélekedtek: megkezdődött a piac újrafelosztása, és az ügyfelekért kemény verseny folyik. Az utóbbit vélhetően fokozza, hogy a külföldi pénzintézetek közvetlenül fiókokat nyithatnak. Mindennek alapján prognosztizálható, hogy néhány kisebb bank eltűnik majd a piacról. Ezzel összefüggésben többen vitatták, hogy indokolt-e az Eximbanknak olyan műveleteket végeznie, amelyekkel a meglévő bankok versenytársává válik. Keményebb! Az idei gazdasági kilátásokról a volt pénzügyminiszter újságírói kérdésre kifejtette: az első négy hónap után némileg ellentmondásos a kép. A gazdasági teljesítmények arra mutatnak, hogy a 2 százalékos GDP növekedés tartható, az éves infláció azonban várhatóan magasabb lesz a tervezettnél, s eléri a 23-24 százalékos mértéket. A gazdaságpolitikai szekciókban a kormányzat cselekvési terének változásairól fejtették ki véleményüket a szakemberék. A szekcióelnök Balázs Péter nagykövet úgy vélekedett: az OECD tagsággal a keményebb szabályok ösvényére tértünk, de ezáltal javul a gazdaság átláthatósága, aminek révén növekszik a cselekvési szabadság. A kormány gazdaságpolitikai Cselekvési terét ugyanakkor számos tényező befolyásolja, sőt keresztezheti is. Ilyen a multinacionális vállalatok nagyarányú jelenléte, a regulátor szerepét betöltő Európai Unió és a feketegazdaság - mondta a szekcióelnök.