Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 16. HANGSÚLY 5 Ötletbörze Pántlikázás Ö rülni kell, ha pénz áll a házhoz. Egyik szemünk nevet is, mert másfél milliárd nagy pénz, ha tisz­tán fejlesztésre fordítható. Márpedig Szeged arról hí­res, hogy az önkormányzatiság évei alatt sem adóso­dott el, s itt van mit fejleszteni. Másik szemünk azon­ban sír. Könnyezünk, mert e rendkívüli bevétel úgy érkezett, hogy a város vezetői a demokrácia legalapvetőbb sza­bályait is áthágták. Például e többletbevételről „elfe­lejtettek" beszámolni a képviselőknek, az összeget tu­datosan kihagyták az idei költségvetésből. Azért is zo­koghatunk, mert ez a pénz még meg sem volt, de már több mint a felét elköltötték. Igaz, nem külső, hanem belső hitelfölvétel törlesztésére. A , folyó kiadások fi­nanszírozására" ugyanis 70 milliót „kölcsönvettek" a lakásalapból. Ezt pótolni a másfél milliárdból szeret­nék. A példa egy érvrendszer hamisságára is rávilágít. Mert ugye arra hivatkoztak a város vezetői, hogy azért nem hozták a képviselők tudomására a másfél milli­árd „megszerzését", nehogy azok felelőtlenül, műkö­dési kiadásokra, mondjuk a közoktatás színvonalának megőrzésére költsék. Most,felelős" városvezetők döntéseinek eredményeként forgácsolódhat szét a másfél milliárd. A milliárd maradéka fejlesztési célokat szolgálhat, de a pénz pántlikázása már elkezdődött. Annak ellenére, hogy a közgyűlés még egyetlen döntést sem hozott arról: mi legyen az ölünkbe pottyant másfél milliárddal. Ú|n6ui Ilona Milliárdok városfejlesztésre? Pénzügyi csiki-csuki Több mint 300 szakkör szűnt meg a szegedi iskolákban az elvonások miatt. (Fotó: Révész Róbert) Adósság, • Munkatársunktól A „talált pénznek" egy nagyváros önkor­mányzata is örül. Mint ismert: az állami vállala­tok gazdasági társasá­gokká alakulásakor a vagyonmérlegben fel­tüntetett értékben az ön­kormányzatot megilleti e cégek által használt belterületi földek ellen­értéke. Az állam privati­zációs szervezeteitől így vagy úgy behajtott kész­pénz vagy részvénycso­mag felhasználásáról mindenhol másképpen döntenek. Kecskemét még február­ban 93 millió forint kész­pénz kapott az állam privati­zációs szervezetétől - mint mondják - „a Vektor Rt. ál­dásos tevékenységének kö­szönhetően". De még továb­bi 140 millió forintra számí­tanak. Mindkét összeg szere­pel az idei költségvetésben, a „talált pénzt" nem kezelik külön alapként. A készpénzt hasznosabbnak tartják, mint a részvényt. Idén 1 milliárd 116 millió forintot költenek beruházásokra. A leglátvá­nyosabb: az ének-zenei álta­lános és szakközépiskola új épülete és a városközpont Molnár Sándor (szoba­festő): Egy részét elsősorban szúnyog- és kullancsirtásra, mert arra most nagyon nagy szükség van. Egyébként hosszútávú beruházásokat kellene megvalósítani belő­le, mondjuk meg lehetne sürgetni a régi híd felújítá­sát, mert csigalassúsággal dolgoznak most a munká­sok. S mindenképpen meg kellene kezdeni a lakásfel­újításokat, Tarjánban a há­zak hőszigetelése finoman szólva is pocsék. fejlesztés úthálózatának átépítése. A lakásalapból 177 millió fo­rintot a folyó kiadások fede­zésére fordítottak. Ezt - a közgyűlés döntése értelmé­ben - 1998-99-ben vissza kell pótolni. A dunaújvárosi önkor­mányzat nem készpénznek, hanem 2 milliárd 348 millió forint névértékű részvény­nek örül. A dunaújvárosi vasmű részvényeit egyelőre nem dobják piacra, mert a cég erősödik, a részvények értéke nő. Dunaújvárosban az idén 750 millió forint jut fejlesztésre. Ennek forrásai: az iparűzési és egyéb adók. A legnagyobb beruházást a pentelei úthálózat korszerű­sítése és a biológiai szenny­víztisztító telep építésének elkezdése jelenti. A lakása­lap gyarapodik, de nem nyúlnak hozzá, csak a lakás­törvényben foglaltak sze­rint. Perre ment Miskolc ön­kormányzata. Az ÁPVRt.-től 400 millió forint névértékű részvényt követel. Most ­más önkormányzatok példá­jából tanulva - a peren kívü­li egyezséget is elfogadnák, csak pénzt lássanak. Mivel nem tudják, mekkora lesz az összeg, az idei költségvetés­be be se építették. Sinkó János (munkavé­delmi előadó): Főleg az út­hálózat javítására és fejlesz­tésére kellene fordítani az összeget, mert erre más for­rás úgysem akadna. Helyes­nek tartom az elkerülő út öt­letét, így a nagy forgalom nem a városon zúgna keresz­tül. S ugyanakkor az útjaví­tással Szeged is vonzóbbá válna, hiszen jelenleg a vá­rosban lépten nyomon talál­kozom túristákkal, akik szin­te ugrálnak át a gödrök fö­lött. Szeged önkormányza­tához a belterületi föl­dek megváltásáért az ÁPV Rt.-tól készpénzben rendkívüli bevételként 1 milliárd 360 milló forint érkezett. E „talált pénz" felhasználásáról Básthy Gábor alpolgármestert kérdeztük. • Szeged ölébe pottyant ez a közel másfél milliárd forint. Miért örüljünk a rendkívüli bevételnek? - Ennek az összegnek a tőkerésze rendkívüli felhal­mozási bevétel. Felhalmozá­si bevétel ingatlan és telek értékesítésből származhat, s többek között infrastrukturá­lis fejlesztésekre használan­dó. Úgy is, hogy újabb, ér­tékesítésre alkalmas, közmű­vesített területek feltárására fordítjuk, amiből további be­vétel származhat. így az ön­kormányzatot terhelő hitelt sem kell fölvenni. Tulajdon­képpen ez a bevétel közvetve a működést, ezen belül pél­dául az oktatást is szolgálja. Mert ha a fejlesztésre más forrásunk nem lenne, akkor a működési költségvetést is szufficitessé kellene tenni, vagyis úgy alakítani, hogy több legyen a bevétel, mint a kiadás. • Másfél hónapja itt a pénz. Mikor dől el, mire használható? - Ez a júniusi közgyűlés témája lesz. 6 Annyi a pénz hiányá­ban elnapolt beruházás! Miért nem sürgősségi Dr. Balogh Tibor főisko­lai tanár): Az oktatásügyre fordítanám, mint a leginkább finanszírozandó területre. Ed­dig csak a szlogeneket hangoz­tatták, a közép- és felsőfokú oktatás rendbetétele pedig nem kezdődött meg. Az általános iskolák létszámcsökkentését természetesen nem kell vissza­csinálni, hiszen tény, hogy csökken a tanulók létszáma, s középiskolákban, egyeteme­ken sokszor nagyobb létszámú csoportot oktatnak a tanárok, mint általános iskolákban. ügy a másfél milliárd sorsa? - Először arról kell dön­tenie a közgyűlésnek, mi­képpen forgassuk vissza a lakásalapból a város folyó kiadásainak fedezésére ta­valy felhasznált milliókat. Szerintem e célra fordíthat­nánk az ÁPV Rt.-tői szár­mazó pénz egy részét. A májusi közgyűlés dönt arról, hogy ez a visszapótlás egy vagy két évig tartson. A két­éves visszapótlás tűnik cél­szerűnek, mert ez áll össz­hangban a lakásalap fel­használhatóságával. Éven­ként 700 milliót, a követke­ző 3 évben összesen 2 milli­árd 100 millió forintot for­díthatnánk lakásgazdálko­dásra. # Valójában a város mennyit „vett kölcsön" a lakásalapból? A legutób­bi közgyűlésen 1,1 milli­árd hiányról esett szó... - Az összeg pontosítva mintegy 700 millió forint. • A lakásalap elköltése felelőtlen költekezés kö­vetkezménye? - Három ok miatt kellet a lakásalaphoz nyúlni! Az egyik: az önkormányzat va­gyonhasznosítási tervei nem teljesültek. Például minusz 300 millió forintot jelent, hogy a Franciahögy még mindig eladó. A másik ok: a múlt évi többletkiadást vala­miből finanszírozni kellett! Ugyanis az önkormányzati ciklus első évében semmifé­le olyan takarékossági intéz­kedés sem történt, ami a '96­F. T.-né (nyugalmazott kalkulátor): Sok helye volna annak a pénznek. Gondolok itt a szennyvízcsatornaépítés­re, az utak javítására, s a köztisztaság fenntartására, a város szépítésére. Természe­tesen nem maradhatnának ki a beruházások sem, nagy szükség volna lakásépítésre. Ezekkei a problémákkal ta­lálkozom én laikusként nap mint nap a városban, de hogy ezek közül melyik lenne a legfontosabb, azt a szakér­tőknek kell majd eldönteni. os költségvetésben éreztette volna hatását, pedig látható volt: a központi forráskiesés miatt ez a módszer nem folytatható. Tudatos gazda­ságpolitikánk része, hogy időt biztosítsunk a működési egyensúly megteremtésére. A harmadik ok: ennek a 700 milliónak a kisebb részéből befektetés, pontosabban a Heliomed Rt. és a Duna-Ti­sza Regionális Fejlesztési Társaság lett. • Az ellenzék rossz lé­pésnek tartja ezeket a be­fektetéseket. - Pedig egyedül a Helio­med Rt. tavalyi nyeresége többszörösen meghaladja az egyszemélyes önkormányza­ti kft.-k tavalyi veszteségét! A Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Társaság is ered­ményesen gazdálkodik. Te­hát ezek hosszútávon jó be­fektetésnek számítanak. Azt el kell majd eldönteni, hogy ezeket most akarjuk-e kiszi­polyozni vagy a tőkekon­centrációval, tőkeemeléssel megerősített cég későbbi, je­lentős osztalékára számí­tunk. Az a cél, hogy a folya­matosan nyereségesen gaz­dálkodó cégek osztalékát forgassuk be a működés fi­nanszírozásába. • Tehát 700 milliót előre föléltek, pedig nem is tudták, miből tudják pó­tolni?! - A megyei jogú városok gyakorlata nem egyforma. Van, ahol egyáltalán nem is képeznek lakásalapot. Más­hol teljes nyugalommal el­költik, mondván: egyszer majd „visszapótolják". A Szegeden fölélt lakásalap természetesen visszapótolha­tó lenne más vagyoni műve­letekkel is. Akár területela­dással, akár a portfolió érté­kesebb részeinek az értékesí­tésével, akár a működési ki­adásokból kiemelve. De most egyik sem célszerű. • Az 1,36 milliárd mara­dékát mire költené a gaz­dasági alpolgármester? - Ha a közgyűlés eldön­tötte, hogy a lakásalapba eb­ben az évben 300 vagy 700 millió forintot pótol, akkor kiderül, mennyi pénz marad fejlesztésre. Például a villa­mosfejlesztési programról már határozott a közgyűlés, vagyis ezt folytatni kell. Egyértelmű, nem csak új utak építésére, hanem a régi­ek felújítására is gondolni kell. Elodázhatatlan a városi csatornahálózat fejlesztése és a szennyvíztisztító építé­sének megkezdése. • Szeged követeléseinek egészét még nem elégítet­te ki az ÁPV Rt. A „pénz­szerző" Vektor Rt. vezér­igazgatója március végén azt állította: ebben az év­ben a város további 200 millió többletbevételi for­rásra számíthat... - Csak éppen valószínű­leg már nem készpénzben, hanem kétes értékű részvé­nyek formájában. Ebből Szegeden nem indulhat lát­ványos fejlesztési program! Újszászi Ilona A 1,36 milliárd forint­nyi többletbevétel hírére a szegedi polgármesteri hivatalban összeállították az fejlesztési igények lis­táját. Látható: ennek a pénznek ezer helye len­nel Az „ötletjegyzék" vé­gén álló összeg több mint tízszer akkora, mint ami erre a célra a város kasszájában marad. Megnézték és összeírták az évek óta létező projecteket, továbbá a város hosszú távú fejlesztési programjában, illet­ve az elmúlt 6 év közgyűlése­in és bizottsági ülésein meg­fogalmazott igényeket és az evidens követelményeket. Eb­ből keletkezett „a városüze­meltetési fejlesztések költség­előirányzatainak 1996-tól 1999-ig szóló ütemezése" cí­mű, alább ismertetett javaslat. A vízgazdálkodás fejleszté­se akár 3,4 milliárdot is elfo­gyasztana. Ide sorolandó a szennyvíztisztító telep (2,8 milliárd forint); az újszegedi főgyűjtő csatorna (300); a Derkovits fasori gyűjtőcsator­na (60); a Holt-Maros rehabi­litációja (200), a Szent István téri víztorony felújítása (50 millió forint). Útépítésre összesen 5,4 milliárd forintot lehetne költe­ni. így például: a belvárosi Ti­sza-híd felújítása (38 millió forint); a Szabadkai út - Hor­gosi út csomópont rekonst­rukciója (8); a Temesvári kör­út és az oda csatlakozó utak alkotta csomópontok rekonst­rukciója (15); az Algyői út ­Téglás utca csomópont átépí­tése (12); a Béke telepi út (40); a III. körút József Attila sugárút - Kenyérgyári út kö­zötti szakaszának rekonstruk­ciója, vagyis a Makkosházi ­Rókusi körúton autóbuszöböl (11 millió), e szakaszon asz­faltszőnyegezés (105 millió), a Vásárhelyi Pál úton útépítés (250 millió); a Rákóczi tér, a Klauzál tér és a Kárász utca burkolata (130); aszfaltsző­nyegezések (240); jelzőlámpa fejlesztések és rekonstrukció (32); Nemestakács utca, Pász­tor utca, ősz utca, Bánomkert sor (80); kerékpárút fejlesztés (120); a külső nyugati út meg­építése a Szabadkai út és a Bajai út között (300 millió); a déli Tisza-híd építése (4,02 milliárd forint). A közvilágítás korszerűsí­tése és új mérőhelyek kiépíté­se 130 millió forintba kerülne. A tömegközlekedés fejlesz­tése 1,28 milliárd forintot igé­nyelne. Mondjuk kéne 10 új villamos (900 millió forint), 8 autóbusz (160), a Zrínyi utcá­ban vágánycsere (30), a 3-as vonal felújítása (50), a villa­mospályák fenntartása (40), új autóbuszpályaudvar (100 mil­lió foint). A parképítés elvinne 748 millió forintot. Ebből a Má­tyás tér 30, a Stefánia 70, a lakótelepi közparkok 160, a Széchenyi tér 65, a Népliget 80, az utcai sorfák rekonst­rukciója 60, a külső városré­szek közparkjai 40, a Hon­véd, a Bartók, a Lechner, a Kálvária tér rekonstrukciója 120, a Szent György tér 22, a Dugonics tér 22, a Búvár tó és környéke 34, a Partfürdő 45 millió forintot emésztene föl. Az „ötletbörze" végered­ménye: 10,87 milliárd forint. Ha minden tervből valóság lenne, akkor idén 1,07; jövőre 2,19; 1998-ban 3,93; végül 1999-ben 3,67 milliárd forint „fejlesztési alapra" lenne szüksége Szegednek. Ember (és képviselő) le­gyen a talpán, aki a majdnem egyformán fontos igények kö­zött bölcsen rangsorolni tud! Ú. I. Ön mire költené a másfél milliárdot? Seffer Ferencné (nyugdí­jas védőnő): Utat építenék Baktóban. Ott van a kisker­tünk, s látom, az a városrész annyira el van hanyagolva, hogy a lakók számkivetettek­nek érezhetik magukat. Újsze­gedre mindent kivittek, Bak­tóban pedig gyakran Trabant helyett biciklivel járok, arról nem is beszélek, hogy buszjá­ratban sem igen dúskál Baktó. S bár nem csak pénzkérdés, de ennek az összegnek egy ré­széből talán tisztábbá lehetne végre tenni Szegedet. Dr. Szabó Lászlóné (pénzügyi előadó): A ma­napság egyre rosszabb minő­ségű utak karbantartására és javítására, valamint a város utcáinak tisztán tartására for­dítanám a pénz nagyobb ré­szét, hiszen rettenetesen sze­metes Szeged. De ebből az óriási összegből mindenkép­pen támogatnám a kultúrát is, hiszen úgy érzem, hogy a színházat például nagyon magára hagyta az önkor­mányzat, s ebből a pénzből talán fejlesztésekre is futná.

Next

/
Thumbnails
Contents