Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

6 A VÁROS CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 16. Hazugság és husángok nélkül A közoktatás játszmái Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságiró munkatár­sunkkal Panek Józseffel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10 óra, vasár­nap 14-15 óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is vala­mennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső ol­vasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Mészáros Csaba: „Amiért felelősek vagyunk, csak azért teszünk". (Fotó: Révész Róbert) Kábel. Úgy tűnik, a Szatymazi utcának meggyűlt a baja a Kábelté­vé Rt.-vei: hétfői hívásunk a 8. szám alól jött, tegnap pedig Szabó Lászlóné, a 20-as szám közös képvise­lője panaszolta, hogy még május 14-én, vagyis jóval a június 1-vel életbe lépő új szerződés előtt levágták azokat a programokat, amelyeket a lakók elsejétől nem fizettek elő. Igazolvány. Hívónk meséli, hogy fiának ellop­ták a személyi iratait, pe­dig érettségi és felvételi előtt áll és nagyon nagy szüksége lenne rájuk! Ha tehát valaki Jászai Tamás névre szóló iratokat talál, jutalom ellenében a 486­078-on jelentkezzen. Volán. Az SZKT kö­zönségszolgálati irodájá­ból tudtuk meg, hogy az ifjúsági törzsutas kártya játék nyertesei Boldizsár Bea, Mojzes Krisztina, Somogyi Gábor és Hu­puczi Ernő. A nyeremé­nyért lehet jelentkezni. Az irodából egy hétfői hívásra is reagáltak, mondván, hogy a Mik­száth Kálmán utcában a Volán üzemeltet buszo­kat, az SZKT-nak csak trolija jár arra. Iskoláink állapota (8.) Ma: közgyűlés • Munkatársunktól Maratoni közgyűlés lesz a májusi is. A Vá­rosháza dísztermében ma 9 órakor találkoz­nak a képviselők, s va­lószínűleg éjfélig marad­nak együtt, ugyanis 40 napirend tárgyalását tervezik. Az érdeklődő polgárok a nyilvános ülés 36 témájának vitáját kísérhetik figyelem­mel. A város költségvetését módosltja a pénzmaradvány és a lakásalap felhasználásá­ról szóló rendeletek megal­kotása. A közgyűlés módo­sítja a közterülethasználat engedélyezéséről, illetve a zöldterületek létesítéséről, védelméről és fenntartásáról szóló rendeleteit.A vagyoni ügyek között az önkormány­zati alapítású társaságok múlt évi beszámolói kerül­nek terítékre. A képviselők megvitatják az ÉKF Kft. el­ső félévi üzleíl tervét, a Für­dő és Hőforrás Vállalat áta­lakulásáról és a DÓRA Víz­hasznosító Kft. megszünteté­séről szóló javaslatot. Szó lesz a Boldogasszony sugá­rút 24. számú lakóház építé­séről és az I. számú belváro­si tömb rehabilitációjáról. Az egészségügyi és népjóléti tárgyú előterjesztések között javasolják a közhasznú fog­lalkoztatás kiterjesztését. Pá­lyázatot írnak ki háziorvosi munkahelyek létrehozására és a Csecsemőotthon korsze­rűsítésére. Az oktatási és közművelődési témák között kiírják a Városi Televízió vezetői pályázatát, döntenek az Ifjúsági Ház és Ifjúsági Irodá közhasznú társasággá alakításáról, a Kass Galéria működéséről. Zárt ülésen kerül elő ­többek között - a vezetők bérezésének szempontrend­szere, az ügyvezető igagatók munkaszerződése, az önkor­mányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezéssor. A virágos Szegedért • Tudósítónktól Az egyéni önkormányzati képviselők úgynevezett egy­nyári virágakciója keretében holnap, pénteken délután 5 órakor Hargittai Rita, az l-es számú választókerület kép­viselője adja át a virágpalán­tákat az érdeklődőknek. Az akció helyszíne: a Felsővá­rosi templom előtt (Mun­kácsy utca). Az EU a szomszéd • Munkatársunktól Az Európai Unió szom­szédságában címmel kétna­pos nemzetközi szakmai konferencia kezdődik ma Szegeden a Forrás Szálló­ban. A Progress Vállalko­zásfejlesztő Alapítvány szer­vezésében jeles hazai és kül­földi politikusok, közgazdá­szok, környezetvédelmi és mezőgazdasági szakemberek fejtik ki véleményüket az Európai Unióval való együttműködésről és a csat­lakozásra való felkészülés­ről. A szakmai konferencia vendégeként jelen lesz dr. Eric Kussbach, Ausztria bu­dapesti nagykövete is, aki az osztrák tapasztalatokról tart előadást. Mészáros Csaba bio­lógia-testnevelés-ftlozó­fia szakos tanár. Három diplomájával az utóbbi időben hátrányos hely­zetű gyerekek között napközis nevelőtanár! munkát végzett, amíg az önkormányzat elvonásai nyomán fel nem mond­tak neki. A következő interjúban a közoktatás­nak arról az oldaláról lesz szó, amelyről hiva­talosan kevesebbet be­szélnek, mint a tanári szobákban. 9 Mit gondol, milyen a szegedi pedagógustársa­dalom közérzete ebben az évben? - A családunkban tizen­három tanár van; hallottam elég elbeszélést, de csak az ötvenes években lehettek ennyire kiszolgáltatottak és megfélemlítettek a tanárok, mint most. A különbség, hogy politikai nyomás he­lyett megélhetési kényszer van. A pedagógustársadalom kétségbeesett és morálisan egy kissé leépült. Sokat ve­szített tartásából. Olyan kor­szakot élünk, amikor lassan hősnek vagy mártírnak kell lennie a tanárnak, hogy egy emberi minimumot teljesít­hessen erkölcsileg és szak­mailag. Nyilván senki sem szeretne mártír lenni: inkább alább szállítjuk az igényein­ket. 9 Hadd vessem közbe, hogy ilyen értelemben a tanártársadalom a rend­szerváltás óta nem leli a helyét. Ön szerint mi az oka ennek? - Az iskola célja, hogy közösségben neveljen embe­reket valamilyen pedagógia alapján. A szocializmusnak szocialista embertípus kel­lett; a polgári társadalomban polgárt kellene nevelni: sza­bad és felelős embereket. Ez lenne a magyar oktatásügy igazi rendszerváltása. Meg­tanítani, hogy miként lehet konfliktusokat kezelni anél­kül, hogy hazudoznánk vagy megtöltenénk a börtönöket. Nos, a törvényeink megvan­nak erre, s a dolog meg is valósulhat, ha az iskola nem csupán tessék-lássék műkö­dik jogszerűen. A demokrá­cia elvei az iskolákra is vo­natkoznak: legfőképpen az, hogy ne alakulhasson ki ha­talmi túlsúly. Az önkor­mányzat, az intézményveze­tő, és a nevelőtestület egy­mást ellenőrizve nem kerül­het abszolút hatalmi helyzet­be, s akkor nem következ­hetnek be túlkapások. 9 Iskolán belül is lehet­ségesnek tartja a hatalmi túlsúly kialakulását? - Attól függ, hogy az igazgatónak milyen elképze­lései vannak a közösségről. Egyik vezető demokratikus módon csinál iskolát; míg a másik sarkon egy késő kádá­ri korszakban szervezett is­kolát vezethet egy igazgató, a harmadikon pedig lehet akár sztálinista módon is igazgatni. A lényeg, hogy nincs biztosíték, hogy ez ki­szűrődjék. Az önkormányzat dolga lenne, hogy a törvé­nyes, jogszerű működést számonkérje az iskolák ve­zetésétől. Heller Ágnessel szólva a modernitásban el­sődleges erkölcsi hatalommá a jog maga válik; természe­tesen csak ott, ahol betartat­ják, ahol kötelezettséget is jelent egyben. 9 Az iskolák közötti esélyegyenlőségről mit gondol? Bizonyára érzé­keli, hogy a gyermeke­kért szabályos piaci ver­senyhelyzet alakult ki az iskolák között. - Ez akkor kezdődött, amikor az 1985-ös törvény ­helyesen - szabaddá tette az iskolaválasztást, ám közben csökkeni kezdett a gyermek­lélekszám. Az előrelátóbb igazgatók felkészültek: jobb munkaerőt és munkaeszkö­zöket gyűjtöttek az iskolába, hogy aztán különböző felvé­telikkel és tagozatokkal jobb gyermekanyagot szerezze­nek be. Ily módon egyenlőt­lenségek alakultak ki az is­kolarendszerben. De más is történt: egy-egy iskolán be­lül a jó tanerő mellett az ér­dekerős szülő is fontos lett. A rendszerváltozás után ezt tisztázni lehetett volna, ha az önkormányzat folyamatosan ellenőrizte volna az iskolai törvényességet. így azonban a különböző körök már a sa­ját játszmájukat játsszák. Természetesen a saját isko­lájuk érdekében teszik, de rég rájöttek arra, hogy nin­csenek játékszabályok. Min­denki saját pedagógusai mei­lett áll, s kit érdekel a másik iskola? Tudom, hogy az igazgatók nagyon keserűek emiatt. 9 Mit gondol az iskolai esélyegyenlőségről? - Ha így haladunk, az is­kolarendszer egy alsó szin­ten fog beállni: 90 százalék­nak a minimum jut majd, a gazdagabb tíz pedig képes lesz megvenni magának a napközit, a szakköröket és mindazt amit most leépített az önkormányzat. Szerintem ez végzetes lesz; ha elveszik az iskolai esélyegyenlőséget, vége a társadalom mobilitá­sának. Megragadunk ennél a 90-10 százalékos szegény­gazdag eloszlásnál. 9 Úgy tudom, hátrányos helyzetű gyerekekkel fog­lalkozott. Érdekel, hogy a demokratikus elveknek lehet-e hatásuk ebben a munkában? - Ha az iskolai szervezeti egységek jogrendszerűen működnek, a hátrányos hely­zetű tanuló is érzi a részvétel felelősségét. Az iskolaszéki értekezlet előtt például, ha azt írja elő a szabályzat, ki kell írni a napirendet, hogy mindenki tudja, mi zajlik ott. Fontos az is, hogy a diákön­kormányzat formalizáltan, írásbelileg dokumentáltan működjék, s a gyermekjogok érvényesüljenek. Amiért fe­lelősek vagyunk, csak azért teszünk. Ha az érdekek tisz­tességesen ütköznek, akkor ki-ki kénytelen esetenként visszavonni az érdekeit; rá­jön arra, hogy érdemes és kell kompromisszumokat kötni, vagyis a modern társa­dalomban háború és husán­gok nélkül együtt létezni. 9 Véleménye szerint mi lesz a napközis szolgálta­tások csökkentésének eredménye? - Mindazon tevékenysé­gek leépítéséért, amelyek a gyermeknek az iskolában adnak célt, a társadalom tíz­szeresen fog fizetni bűnözés, kábítószerezés, deviancia formájában. A sport szocia­lizál, a szakkör közösséget teremt: az iskola hallatlanul sokat veszít velük. A nevelé­sen sokat segít, ha a gyerme­kek nem csupán az órákon vannak együtt. Elvileg ha az ördög megy is be tanulni az iskolába, akkor is szociali­záltan kell kijönnie. Panelt Sándor • Munkatársunktól Milyen a valódi hely­zet az elvonások után a szegedi iskolákban? Ezt a kérdést sokan és sok­szor teszik fel a szülők és a pedagógusok kö­zül. Lapunk igyekszik is­kolánként is választ ad­ni erre, mégpedig úgy, hogy folytatásokban kö­zöljük, milyen hatással volt a a fűnyíró az intéz­mények alapszolgáltatá­sára, illetve pedagógiai programjára. Gutenberg János Általános Iskola Alapszolgáltatás: A hatá­lyon kívül helyezett szabá­lyozás szerinti 20 százalékos választható órakeretet csak 16,2 százalékban tudta volna biztosítani az iskola. Pedagógiai program: megszűnt a technika cso­portbontás. A napközit érintő rendel­kezés hatása: a csoportokat időszakosan összevonják, ilyenkor egy csoportban 45­50 gyerek van. Ekkor csak gyerekmegőrzésre vállalkoz­hatnak. • Munkatársunktól Idén 25 éves a Szeged­Turku testvérvárosi kapcso­lat. Ebből az alkalomból a Szeged napi rendezvények idején a város vendégül lát egy turkui delegációt, ame­lyet a finnországi város pol­gármestere vezet, valamint egy, a turkui konzervatórium balettosaiból álló ifjúsági csoportot. A turkui baletto­sok május 22-én 18 órától az Algyői Faluházban lépnek • Tudósítónktól A rendőrség várja azok­nak az újszegedi sértettek­nek a jelentkezését, akiktől április 10-én 6 db, 200x30 centiméteres alumínium hul­1996-ra tervezett álláshe­lyek megszűnése (differenci­ált időpontokban): pedagó­gus 3 fő, egyéb alkalémazott 3 fő. Az álláshelyek pénzügyi vonzata: 529 ezer forint. Hunyadi János Altalános Iskola Alapszolgáltatás: fakultá­ciót, énekkart, tömegsportot szüntettek meg. Pedagógiai program: 4. osztálytól nincs differenciált foglalkoztatás, csoportbon­tást szüntettek meg. A nép­táncoktatást és a zeneoktatás egy részét más forrásból biz­tosítják. A napközit érintő rendel­kezés hatása: a csoport meg­szűnt, a csoportfoglalkozá­sokat napi 2 órára, a tanul­mányi munkára szűkítették, Előtte, utána összevonják a csoportokat, valamint pénte­ken csak két csoport műkö­dik a négyből. 1996-ra tervezett álláshe­lyek megszűnése (differenci­ált időszakban): pedagógus 7 fő. Az álláshelyek pénzügyi vonzata: 2,5 millió forint. fel a közönség előtt, illetve május 18-án 17 órától a Tan­tusz Művelődési Házban a Hunyadi János Általános Is­kola alapítványi koncertjén működnek közre. A testvérvárosi kapcsolat évfordulóján május 20-án az Ifjúsági Házban 17 órakor turkui fotóművészeti kiállí­tás nyílik, a Király-König Péter Zeneiskolában pedig 18.30-kor finn hangverseny­estet tartanak. lámlemezt, illetve 4 darab, 20 négyzetméteres hullámle­mezt loptak el. Kérik, hogy az érintettek a 477-577-es telefonszám 16-97-es mellé­kén jelntekezzenek. Mit szól az ágyleépítéshez? • Munkatársunktól Az orvosegyetemek kli­nikáit sem kíméli az eddi­gi legnagyobb magyaror­szági ágyszámleépítési hullám - adtuk hírül teg­napi számunkban, hozzá­téve, hogy könnyen el­képzelhető„hogy a szege­di kilinikai fekvőbeteg ágyak közel fele kerül veszélybe. Olvasóinkat ar­ról kérdeztük, mit szólnak az ágyleépítéshez, és mi lehet a következménye? Jantyik Katalin külke­reskedő: - Én azt mondom, mindez borzasztó. Át tudom érezni a felszámolást, hiszen a nagymamám épp most van bent a klinikán a belgyógyá­szaton, de sajnos úgy néz ki, át kell vinni a szemészetre és műteni kell a szemével is. Szerintem ha a beteget meg­műtik, az utógondozásra ugyanúgy kell kórházi ágyat biztosítani, mint eddig. Kovács Hegedűs István Képeinken balról jobbra: Jantyik Katalin, Kovács Hegedűs István és Molnár Józsefné. (Fotó: Somogyi Károlyné) a hét kérdése színházi énekkari tag: ­Nem tudom felmérni, hogy a szegedi klinikán sok-e vagy kevés az ágyak száma. Ha fölösleges ágyak vannak, ak­kor érthető, hogy a fenntar­tásukat az állam nem vállal­ja, viszont annál borzalma­sabb dolgot el sem tudok képzelni, hogy egy betegnek szüksége van kórházi ágyra, de nem kap. Úgyhogy nem kis felelősség erről dönteni. Molnár Józsefné fod­rász: - Nagyon sajnálom az ágyak számának a csökken­tését. Szerintem nagy szük­ség van a kórházi ágyakra, hiszen nagyon sok a beteg. Az a véleményem, hogy ha fizetjük a társadalombiztosí­tást, annak biztosítania kell a megfelelő kórházi ellátást is. Ágyhiány esetén nem min­denki tudná megfizetni a kórházat. A barátság 25 éve Hullámlemez

Next

/
Thumbnails
Contents