Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 16. BELFÖLD 3 • Leszakadni vagy megmaradni Park és Parlament Az Országgyűlés kulturális- és sajtóbizottsága, valamint millecentenáriumi albizottsága egyaránt támogatásra méltó nemzeti értéknek nevezte az emlékparkot. (Fotó: Enyedi Zoltán) jegyzet Segélypálta r "rténelmi tanulmányainkból eddig csak a három részre szakadt Magyarország fogalmát ismertük. Napjainkra azonban kétségtelen ténnyé vált: ismét a szakadás veszélye fenyegeti hazánkat. No, nem az előbbi értelemben, „csupán" a fejlődésbeli különbsé­gek, a vidéki érdekek indokolatlan háttérbe szorítása miatt. így Csongrád megye, de benne - Budapest után az ország második legfontosabb kulturális központja ­Szeged lakossága is joggal teheti fel a kérdést: vajon a Dunán innen is Magyarországon élünk? Hiszen úgy tűnik hazánk nagyjai cserbenhagytak minket, még ar­ra sem méltatták a nemzeti jelzővel is illetett - sőt: a kétszeres honfoglalás jelképéül is szolgáló - ópuszta­szeri emlékparkot, hogy a millecentenárium évében kihelyezett országgyűlés legyen itt. Ugyanakkor szép szólamok hangzanak el a demokráciáról, a nemzettu­dat erősítésének fontosságáról Gyermekeink pedig ér­tetlenül állnak elénk, magyarázatot várva a magyaráz­hatatlanra. M ert nem lehet minden esetben mentség az ország lapos pénztárcája. Olyankor pedig semmiképpen sem, ha a nemzettudat a tét, és az európai népek csa­ládjába szeretnénk tartozni. Ott ugyanis ez elengedhe­tetlen követelmény. Ezért a kormányzatnak legalább egy kis „segélypálcát''' kellene nyújtania a süllyedő ke­leti országrész felé, hogy legyen mibe kapaszkodnia. íi L JU Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62430-833. • Kerítésen belül a búza Állnak a malmok röviden Az üzleti etikáról • Budapest (MTI) A mai magyar gazdaság­ban az üzleti etika átlagos szintje igen alacsony, és jócs­kán elmarad a nyugat-euró­pai országokétól. E téren gyors és látványos javulás nem is várható, mivel az eti­kus viselkedés nem jár együtt a jövedelemek növekedésé­vel. Mindezt Zsolnay László, a Budapesti Közgazgaságtu­dományi Egyetem docense mondta el azon a konferenci­án, melyet a Magyar Munka­adói Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezett szerdán. Létszám és kereset • Budapest (MTI) A tíznél több dolgozót foglalkoztató gazdálkodó­szervezeteknél és a költség­vetési intézményeknél együt­tesen 2 millió 549 ezer főt al­kalmaztak 1996 első negyed­évében, 9,4 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel ko­rábban. A bruttó átlagkereset a negyedévben 40 ezer 369 forint volt a megfigyelt kör­ben, 18,1 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. A nettó átlagkereset 27 ezer 188 forintnak felelt meg, ami 15.5 százalékkal magasabb a tavalyinál. A fogyasztói árin­dex ugyanezen időszak alatt 27.6 százalékkal nőtt, vagyis az e körben foglalkoztatottak keresetének reálértéke 9,5 százalékkal csökkent. Adóváltozások • Budapest (MTI) A Pénzügyminisztérium­ban elkészült a személyi jö­vedelemadó, a társasági nye­reségadó jövő évi tervezett változtatásával kapcsolatos szakértői javaslat. E szerint a személyi jövedelemadó-rend­szerben csak egy adótábla maradna, a jelenlegi 48 szá­zalékos marginális kulcs 39­42 százalékra csökkenhetne. Visszaállítanák az alkalma­zotti kedvezményt és gyer­mekenként - három vagy több gyermeket nevelők szá­mára - adójóváírást tennének lehetővé. Az egyéni vállalko­zók, illetve a társaságok nye­reségadózása azonossá válna. A nyereséget 18 százalékos adó terhelné és amennyiben osztalékot is fizetnek, úgy ennek adóterhe 20 százalék, így az egyéni és társas vállal­kozások nyereségadó terhe 34,4 százalék lenne. • Budapest (MTI) A nettó átlagkeresetek 1995-ben 12,6 százalék­kal növekedtek a tíz fö feletti gazdálkodó szerve­zeteknél és a költségveté­si intézményekben - je­lentette be szerdán a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Mint ismeretes, ettől az esztendőtől a nyugdíjemelé­seket is az előző évi nettó bérkiáramláshoz, vagyis jelen Sokan - és tegyük hozzá joggal - kifogásol­ják, hogy a Parlament, a kormányzat nem szentel elég figyelmet a múltunk történéseiről is képet adó Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak. Ez alkalommal azonban egy pozitívnak tűnő változás­ról számolhatunk be. Rózsa Edit országgyűlési képviselő ugyanis - több hónapos erő­feszítéssel - elérte, hogy a Parlament kulturális- és saj­tóbizottsága, valamint mille­centenáriumi albizottsága tegnap Ópusztaszeren tartott kihelyezett ülést. Ez nem csupán a megyét ért gesztus miatt jelentős, de mint el­hangzott a bizottság történe­tében ez volt az első alkalom, amikor egy témát az adott • Budapest (MTI) Palotás János lekö­szön a Köztársaság Párt elnöki posztjáról. Ezt szerdán, budapesti saj­tótájékoztatóján jelen­tette be. Az üzletember­vállalkozó visszavonulá­sa az aktív politizálástól nem vonatkozik a Vál­lalkozók Országos Szö­vetsége élén betöltött tisztségére - tudatta. esetben a 12,6 százalékos nö­vekedési ütemhez kell igazí­tani. A szakértők már hónapok­kal ezelőtt jelezték, hogy ta­valy az előre tervezett 14-15 százaléknál alacsonyabb volt a bérkiáramlás, s emiatt az ezévi nyugdíjemelés sem éri el az elgondolt mértéket. En­nek ellenére januárban 12 helyszínen, vidéken vitattak meg. A vendégeket a megye és az emlékpark vezetői fogad­ták, illetve - a tanácskozás megkezdése előtt - végigkí­sérték őket a parkban. Ter­mészetesen a Feszty-körkép és a most készülő Promenád 1896 című kiállítás sem ma­radt ki a látnivalók sorából, amelyek összességében igen lenyűgözték a bizottság tag­jait. így érthető1 módon még nagyobb megdöbbenéssel hallgatták Lehmann István­nak, a megyei közgyűlés el­nökének szavait. Az elnök amellett, hogy ismertette a jelenlévőkkel a park történe­tét, szólt a működtetés, a fenntartás gondjairól. Ennek kapcsán elhangzott - s ezt megerősítette Marosvári At­tila, a megyei közgyűlés, és Mint Palotás János el­mondta, erre az elhatározás­ra az elműlt másfél évben vele történt méltánytalansá­gok sarkallták. Hangsúlyoz­ta: gyakran előfordul, hogy , egy vezető üzletembernek adóvitája van az államigaz­százalékos emelést szavazott meg a parlament. Ez azt je­lenti, hogy a törvény szerint júliusban már csak mintegy fél százalékos emelésre lenne mód, még ha januárig vissza­menőlegesen is. Ezért mind a szaktárcánál, mind a nyugdíj­biztosítónál néhány hónappal ezelőtt felvetődött: valami­lyen módon kompenzálni kel­dr. Szilvásy László, a szege­di közgyűlés kulturális bi­zottságának elnöke is - a kormányzat, azza^hogy nem nyújt támogatást az emlék­parknak és veszni hagyja a kultúra értékeit, nagyon ne­héz helyzetet idéz elő. Ezért nem garantálható, hogy az emlékpark működtetése ­anyagiak hiánya miatt - nem kerül majd veszélybe. Nagy László erre is hivatkozva kérte a bizottságot, tegyen lépést annak érdekében, hogy a kormányzat - szoci­ális indokok alapján - vállal­ja át a diákoknak és a nyug­díjasoknak nyújtott kedvez­mény költségterhét. Az elmondottakra reagáló parlamenti bizottsági tagok egyetértettek abban, hogy a vidék gondjaira az eddigiek­nél nagyobb figyelmet kell gatással. Nem természetes azonban az, hogy ezek az ügyek évekig elhúzódnak, és ezt az időszakot az illetőt lejáratni igyekvő megnyil­vánulások kísérik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miu­tán az adóhivatal a bírósá­lene a nyugdíjasokat, amiért az új nyugdíjszámítási szisz­témára történt átállás az idén még veszteséget jelent szá­mukra. (Ha ugyanis az eddigi gyakorlat szerint ebben az év­ben is a várható nettó átlagke­reset-növekedéshez igazíta­nák az emelést, úgy 15-16 százalékos emelésre számít­hatnának az érintettek.) Kö­fordítaniuk. Ennek első lépé­seként jövő heti ülésükön ha­tározatot fogadnak el arról, hogyan lehetne mielőbb se­gítséget nyújtani az emlék­hely millecentenáriumi ren­dezvényeinek finanszírozá­sához. Hosszabb távon pedig fontosnak tartanák az 55 hektáros park, valamint Ópusztaszer infrastrukturális ellátottságának javítását, amelynek érdekében szintén kezdeményezik majd a köz­ponti támogatás mérlegelé­sét. A Parlament kulturális- és sajtóbizottsága Csongrád me­gyei látogatását délután Sze­geden folytatta, ahol a Dél­alföldi Népművészeti Egye­sület Alkotóházát tekintették meg és tájékozódtak az intéz­mény működéséről is. N. Rácz Judit gon láthatóan egyre kevésbé tudja bebizonyítani állítása­it, fokozza a ránehezülő nyomást, nemrég például házépítésébe is belekötöttek. A hivatal magatartását az sem befolyásolta, hogy az állampolgári jogok ország­gyűlési biztosa neki adott igazat panasza ügyében és megállapította az APEH ve­zetőjének személyes felelős­ségét is. kény Mihály népjóléti állam­titkár megerősítette, hogy a kormány továbbra is szüksé­gesnek tart valamiféle kom­penzációt. Mint mondta: a részleteket várhatóan a hónap végéig kidolgozzák. A nyug­díjbiztosító ugyancsak kiáll a nyugdíjkiegészítés mellett ­mondta Szeremi Lászlóné al­elnök, hozzátéve, hogy a kér­désben rövidesen egyeztetést kezdeményez a kormányfő­nél. Tegnapi lapunkban bombaként robbant a hír, hogy kedden ponto­san éjfélkor leállt a fel­számolás alatt álló Dél­Gabona Rt. mindkét malma: a szegedi és a vásárhelyi. Elfogytak ugyanis a tartalékok. Legfrissebb információ­ink szerint liszthiányra nem kell számítani, s ha a bürokrácia malmai is felgyorsulnak, akkor re­mélhetően pénteken új­raindulhat a munka. Ha mégsem, beláthatatla­nok a következmények. A Dél-Gabona Rt. április 15. óta áll felszámolás alatt - tájékoztatott dr. Farnas József, a Dunaholding Hód­mezővásárhely Kft. ügyve­zető igazgatója, a cég fel­számolója. Mint mondotta, az rt. már jó ideje nehéz pénzügyi helyzetben volt, nem tudott hosszabb távra előre búzát vásárolni. A cég utolsó lehetősége, hogy hozzájusson az állami tartalékbúzához, amely fö­lött a TIG (az Állami Tarta­lékgazdálkodási Kht.) fel­ügyel, és amelyet minden esztendőben az aratás előtti hónapokban szabadítanak föl. A TIG-hez a pályázatot tegnapig, május 15-ig kellett benyújtani. Mivel a Dél-Ga­bona Rt. legnagyobb hitele­zője az állam - az ÁPV Rt.­nek közel 400 millió forint­tal tartozik - logikus lenne, hogy kisegítse a céget. Min­deddig azonban TIG tulajdo­nosa, az IKM sem mozdult rá az ügyre, és félő, hogy az exportban érdekelt cégek előbbre kerülnek a rangsor­ban. Amennyiben nem sikerül hozzájutni a tartalékbúzá­hoz, vagy 40 millió forint álláspénzt kell fizetni a kö­zel 200 dolgozónak, vagy 95 millió forintos végkielégí­tést. Ez újabb érzékeny veszteség, arról nem is be­szélve, hogy a nem termelő cég értéke a felére esik a piacon. A felszámoló biztos arra a tényre is felhívta a figyel­met, hogy a tartalékbúza, 7750 tonna „kerítésen belül" van, a Dél-Gabona Rt. silói­ban. Az ősszel ugyanis a TIG számára a szegediek vásárolták meg 13-14 ezer forintos tonnánkénti árért (az állam mellesleg csak 10 ezer 500-ig egyenlítette ki a számlát). A Dél-Gabona Rt. most üzletet kínál az állnak, ugyanis napi áron 24-26 ezer forintot fizetne a búza tonnájáért. Tehát nem in­gyen kéri a segítséget. Más forrásból származó információink szerint tegnap átmeneti zavarok voltak az üzletek lisztellátásában, de ezek már megoldódtak. A vállalat más forrásból besze­rezte a lisztet. Fekete Klára OPEL"©- RUPESKY VALLALKOZOK ELŐNYBEN! 1996. május 20-tól 23-ig (8-17 óráig) EXKLUZÍV HASZONGÉPJÁRMŰ-BEMUTATÓT TARTUNK! PRÓBÁLJA KI A TELJES KÍNÁLATOT! 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/324-800, Fax: 62/324-070 Bérek és nyugdíjak • Köztársaság Párt Palotás visszavonul

Next

/
Thumbnails
Contents