Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-15 / 113. szám
II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1996. MÁJ. 15. fókusz Bortúra • Eger (MTI) „Pünkösdi bortúra - Nyitott pincék" ctmmel az egész országra kiterjedő rendezvénysorozatot szervez május 25. és 27. között a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány és a Bacchus Árts Stúdió. A cél, hogy az ország húsz történelmi borvidékén elősegítsék olyan borpincék kialakítását, amelyekben kulturáltan, a minőségi borhoz méltóan szolgálják ki a vendégeket, miáltal azt kívánják elérni, hogy a borvidék termékeinek jelentős része helyben fogyjon el. Nyikos István, a Bacchus Árts vezetője elmondta, hogy a nyugat-európai bortermelő országokban nagy hagyományai vannak a borpince turizmusnak, Olaszországban például évtizedek óta sikerrel rendezik meg a Nyitott pincék napját, amikor több millió turista keresi föl a borpincéket. A mostani bortúrával, amelyre összesen 60 csapat jelentkezését várják, hasonló hagyományt kívánnak teremteni Magyarországon is. Tavaszi vásár • Miskolc (MTI) A miskolci népkerti sportcsarnokban és környékén több mint 7 ezer négyzetméternyi területen az elmúlt hét végén nyitották meg a Miskolci Tavaszi Vásárt. Kobold Tamás, a város polgármestere ez alkalomból hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások számára igen nagy jelentősége van ennek a bemutatkozási lehetőségnek: felmérhetik a vásárlói, fogyasztói piacot, és ennek megfelelően alakíthatják gyártmányszerkezetüket. A Miskolci Tavaszi Vásárhoz kapcsolódóan megrendezik az UNIMARKET Szakvásárt, az Építészeti és Lakberendezési Szakvásárt, továbbá a szabadterületen 13 európai neves autógyár is kínálja legújabb modelljeit. A vásár holnap, csütörtökön zár. A Skoda és a Rába • Győr (MTI) Suchman Tamás tárca nélküli miniszter a napokban tárgyal a plzeni Skoda Művek képviselőivel a győri Rába teherautógyár privatizálásáról. A megbeszélést egy nappal azutánra tervezik, hogy a csehek Győrbe látogatnak. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnál közölték, hogy Suchman Tamás személyesen is bekapcsolódik a tárgyalásokba. A fejlemény arra utal, hogy a magyar kormány továbbra is erősen érdekelt a privatizácó gyors ütemének fenntartásában, amely 1995 második felében állami bankok, közművek és a távközlési szolgáltatások nagyszabású kiárusításával kapott erőre. Az ÁPV Rt. szóvivője. Fehér Zsuzsa úgy nyilatkozott: egyelőre még nincs döntés arról, hogyan privatizálják a Rábát. Ha állami tenderrel akaiják végrehajtani, akkor még az idén megtörténhet, ha viszont privát megoldást keresnek, akkor valószínűleg csak 1997re várható privatizálás. • Nyugdíjpénztárak a Az Első is veszíthet. Kenyermustra. Tarsoduhiii gondoskodás helyett cgycni? (foto: Kbrnolc Cmőo) Kezdjük a közös vonásokkal! Ágazati-munkahelyi önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak működnek ugyan a Szegeden, és számuk egyre nő - többségük viszont nem szegedi székhelyű. Budapest központúak, a Tisza-parti város számukra inkább egy meghódítandó terület. Emiatt alig találni helyi kezdeményezést, megszámlálásukra elég egyetlen kéz. A mégis megalakult ötből három valamelyik (nagy) vállalat „saját" pénztáraként működik, annak minden előnyével. Ez pedig nem kevés, hiszen működési költségeik legnagyobb részét „anyavállalatuk" állja. És ez ma talán a legkomolyabb előny, mert amelyik ezzel nem rendelkezik, könnyen elbukhat. A posta- és telefonköltség, az irodabérleti díj, szóval az infrastruktúra horribilis kiadásokkal jár, ezért van behozhatatlan előnyben a jó „helyen" létrehozott nyugdíjpénztár. Persze erről az érintettek nem szívesen beszélnek. Közülük a legfiatalabb a Szegedi Közlekedési Társaságnál alakult, kilenc, hónapja. A cég 600 dolgozójának hatoda lépett be a Déli Napfény nevezetű pénztárba, ami egyébként szívesen fogad külső tagokat is - a többiekhez hasonlóan. Valószínűleg rövid időn belül jelentősen növekedni fog a taglétszám, mivel 1500 forint nettó befizetés után átlag 7 ezer (!) jelenik meg minden egyes egyéni számlán. Ennek magyarázata roppant egyszerű: a társaság ilyen formán támogatja alkalmazottait, s a meg nem fizetett (tb és egyéb) járulékok az SZKT gazdálkodását nem terhelik. Azaz az ügyes megtakarítások jól fialnak - de másként és más számlán. Nem ilyen a helyzet például a Future, vagy a Promóció esetében. Igaz, ezeket is támogatja az alapító magánszemélyek munkahelye (Pakett Bróker Rt. és Pick Rt.), de náluk valóban léteznek külső tagok. Ezen kültagok komoly cégek, amelyek a taglétszám 90-40 százalékát (Future. Pick) adják. Kettejük között van azért némi különbség, ami az „anyacég" támogatását illeti; a Pick nem csupán a minimális tagdíj felét vállalja át dolgozóitól, de anyagi támogatása is páratlan. Ezért is mondja a Future képviselője. Rácz Zoltán: azért jó a törvénymódosítás, mert több lehetőséget ad a munkáltatónak. ha a tag is többet fizet Mind az öt nyugdíjpénztárnál a talpon maradás kritériuma a befizetett tagdíjnak a működésre fordított hányada. A Göncöl a vezető és társa lakásán működik, ók tevékenységükért még nem vettek fel tiszteletdíjat. így magyarázható. hogy a nem teljesen szegedi tagságú pénztár a tetemes postaköltséget tekinti fő (!) kiadásának, s mégis képes napi költségeit 10 százalék alatt tartani. Ebbe a „társadalmi" munkába az is belefér, hogy ma még ingyen dolgozik biztosítási és pénzügyi szakemberük, valamint okleveles könyvvizsgálójuk. A tagdíjak eddigi szabályozási formáját valamennyi érintett elítéli. Úgy vélik, hogy a munkáltatók támogatásának most megnövelt lehetősége egyúttal számukra is több szabadságot nyújt. Ebben az esetben már valódi verseny lehet közöttük. Ezzel hozza összefüggésbe saját végelszámolással történő megszűnését az Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztár (EAK). A térségben egyedülálló jelenség okát a vállalati támogatás hiányában jelölték meg, de a probléma nagyobb részt a magas működési költségeknek köszönhető. Az EAK 10 évre tervezte megoszlását, s ebbe az elképzelésbe nem fért bele a tagok jelentős részének hirtelen kilépése. Márpedig ez történt, amikor a tagságban tudatosult: befizetett pénzüknek csak 60 (!) százaléka jelenik meg egyéni számlájukon. Emiatt a megmaradt tagság (az eredeti hatoda) más nyugdíjpénztárhoz csatlakozott - azaz az EAK végelszámolást kért. V. I. P. Nyerjen repülőjegyet! Monotrs A Morton's Légiutazási Iroda ég a Délmagyarország Kft. közös nyereményjátéka folytatódik, amelyben az utazási irodán kívül hat ismert és különösen ajánlott légitársaság is részt vesz. Minden hónapban egy légitársaságot ismerhetnek meg, s kérdéseink is a .hónap légitársaságáról" szólnak. Azok, akik mind a négy heti kérdésünkre egyszerre beküldik a helyes válaszokat és a levelezőlapon vagy borítékon feltüntetik érvényes olvasói klubkártyájuk számát, minden hónapban egy-egy repülőjegyet nyerhetnek. A sorsolást közjegyző jelenlétében bonyolítjuk le. Azok között, akik az összes fordulóban hibátlan választ küldenek be, pluszban kisorsoljuk a Morton's különajándékát, egy New York-i repülőjegyet. A negyedik hét végén megfejtéseiket az alábbi címre kérjük elküldeni: Morton's Légiutazási Iroda, 6722 Szeged, Petófi Sándor sgt. 7. A borítékra kéljük írják rá: „Szeged közkedvelt repülőjegyifodája". • A Finnair harmadik játéka Maximális kiszolgálás Finnország nemzeti légitársaságát a Finnair-t 1923ban alapították. A légitársaságot a kreativitás, az állandó fejlődés jellemzi. Egyik jelmondata szerint „ha semmit sem cselekszünk, semmit sem nyerhetünk". Menetrend szerinti forgalmát 3 nagy részre oszthajuk: belföldi, európai és tengerentúli járatokra. Jelenleg 9 menetrendszerű tengerentúli járatot üzemeltet, melyet Helsinkit az USA és a Távol-Kelet kapujává teszik. Nagy gondot fordítanak a technikai fejlesztésre: 1996-ban hosszú távú járataikon már az egyik legkorszerűbb, a MDlI-es gép közlekedik, mely 318-407 főt szállítva mintegy 900 km-es utazósebességre képes európai viszonylatban az MD80-as légibuszok beállítására került sor, melyek 141-156 fő szállítására alkalmasak. A biztonság magas színvonalára jellemző, hogy a 15 percnél hosszabb késéseknek csak 5 százaléka vezethető vissza műszaki okokra. Szolgáltatásaira a sokoldalúság és az utasok maximális kiszolgálása jellemző. A Finnair képviseletei a világ jelentősebb városaiban megtalálhatók. E heti kérdésünk: Mely évben alapították a Finnairt? Slágerajánlatunk: Budapest-Peking retúr repülőjegy: 49 000 Ft. Olvasói klubkártyával: 43 050 Ft. Tető a Teleházra Gondolom, nemcsak én nézem báatosan azt a sok, beázásra hajlamos lapostetejű házat, amellyel tele Szeged minden lakótelepe. Mint ahogy azoknak a formás tetőcsodáknak sem csak én örülök, amelyekkel a tervezői fantázia egyre több épületet koronáz meg most épülő társas- és magánházainkon. Hogy mire kell ügyelni egy ilyen szerkezet terveztetésekor? S milyen anyagból érdemes elkészíttetni? Nos, ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki szerdán este fél 7-től a Telin tévén, vagy vasárnap este fél 8-tól a városi televízióban megtekinti a Triplax stúdió magazinműsorát, a Teleházat. A tetőszerkezetek mellett szó lesz még a Teleház városrész sorozatában Tarján lakótelepről, annak is legrégebben épült kerületéről. Ellátogat a műsor egy belsőépítész otthonába is, míg a lakberendezési tanácsok most a nappali szoba fotélyairól szólnak. A Teleház műsorát ezúttal is Préger György vezeti. B. Z. • Tizenhat nagy cég, százmilliárdért Tovább „száll" a Malév, kínálják az Ikarust is • Bécs (MTI) - Az idei év a magyar privatizáció utolsó fontos éve - jelentette ki Polgár Viktor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója a Der Standard független, mértékadó osztrák lap munkatársának. Az újság múltheti számában megjelent nyilatkozat szerint kiírták a privatizációs pályázatot öt erőműre és az Antenna Hungariára, amelyet tavaly azért nem sikérült magánkézbe adni, mert az egyetlen érdeklődő túlságosan keveset akart adni érte. Polgár szerint egyébként valószínűleg nem lesz könnyű vevőt találni az erőművek 45 százalékos tulajdonára sem. Ennek oka elsősorban az. hogy a széntüzelésű berendezések elavultak, és a vásárlónak nagy összegeket kellene befektetnie. Mindenesetre azért van néhány érdeklődő, köztük osztrák is, de a nevüket az ügyvezető igazgató nem volt hajlandó elárulni. Polgár beszámolt arról is, hogy a tavaly már részben privatizált MOL-ból ismét 20 százalékot felajánlanak eladásra, és az eddig még nem magánosított bankokat tőkeemeléssel akaiják új tulajdonosoknak átadni. 16 nagyvállalat részleges privatizációja is folyik, amelyből az ÁPV 100 milliárd forintos bevételt remél. A 35 százalékban az Alitalia tulajdonában lévő Malévból újabb 39,9 százalékot ajánlanak fel eladásra. A legnagyobb falat, a Tiszai Vegyi Kombinát iránt amelyet egyébként a börzén keresztül akarnak értékesíteni — rendkívül nagy a külföldi érdeklődés. A TVK-t és az Ikarust is stratégiai befektetőknek kívánják továbbadni - hangsúlyozta az ÁPV Rt ügyvezető igazgatója. A tavaly már részben privatizált gázszolgáltatók és két villamosmű magányosítása is folytatódik, csak jelenleg az ÁPV a helyi önkormányzatokkal igyekszik megegyezni arról, hogy mekkora részt kaphatnak ezekből a vállalatokból - írja a Der Standard. Az ügyvezető igazgató elmondta ezenkívül: folyik a tavaly ősszel megkezdett gyorsított privatizáció, amelynek során összesen 120 céget hirdettek meg. Nyereséges a TVK • Budapest (MTI) A Tiszai Vegyi Kombinát Részvénytársaság az elmúlt esztendőt 16 milliárd 178 millió 826 ezer forintos adózás előtti eredménnyel zárta - hangzott el a társaság néhány nappal ezelőtti közgyűlésén. A kimagasló eredmény alapján a testület a tuladonosok számára 12^5 százalékos osztalék kifizetéséről döntött. Ugyancsak elfogadták a társaság idei üzleti tervét, amely szerint a dolgozók idei átlagkereset-növekményét 25 százalékban határozták meg. Döntöttek a TVK 1996 2000 közötti időszakra szóló középfokú stratégiai tervekról, és a tevékenység kibővítéséről is. A piacokhoz való rugalmasabb, gyorsabb igazodás érdekében határoztak az alapszabály módosításáról. lií 1 könyvajánlat Társadalombiztosításról A Szeged, Tisza Lajos körút 58. szám alatti Szakkönyvbolt (tel.: 341-681) ajánlata Az Alkotmány szerint hazánk állampolgárainakjoguk van a szociális biztonsághoz, így öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. E jogosultsága állami kötelezettségvállalást (is) jelent, ugyanis az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével biztosítja. Ezen az 1996. április 12-én lezárt kiadványban „A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény" tematikáját követve, magyarázattal egységes szerkezetbe foglalva megtalálhatóak a társadalombiztosítási ellátások alapelvei, az egyes ellátásokra jogosultak köre, a nyugellátás, baleseti ellátás részletes szabályai, az ellátások igénylésének általános szabályai, a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírások, a társadalombiztosítási ügyekhez kapcsolódó jogviták ügyintézéséhez szükséges információk, a családi pótlék és a családok támogatására vonatkozó igény érvényesítésének lehetőségei, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokra vonatkozó részletes szabályok.