Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

SZERDA, 1996. MÁJ. 15. EGY SZÁZALÉK III. • Zöld Lánc és a környzetvédelem Sínen a hulladék Még egy hónapja sincs annak, hogy a MÁV és a MASPED meg­alapította a Zöld Lánc Logisztikai Részvénytár­saságot. Az új rt. a kü­lönféle hulladékok gyűj­tésével, fuvarozásával, az újrafeldolgozásukba való aktív bekapcsoló­dással kíván foglalkoz­ni. A cég jelszavai közé tartozik a környezetvé­delem és a munkahely­teremtés. Ténykedését ezen túlmenően a nyere­ségesség is vezérli. A Zöld Lánc Rt-ben a tu­lajdoni hányad fele-fele arányban oszlik meg a MÁV és a MASPED között. A két alapító miért is hozta létre a közös vállalkozást? A kör­nyezetvédelmi törvény el­fogadása óta új vállalkozá­sok jöttek létre a hulladékok hasznosítására. Gondot okoz azonban a hulladékok össze­gyűjtése, a feldogozóhoz va­ló eljuttatása. Igazán testre szabott feladat ez a vasút és a MASPED számára, hiszen országos szállítási hálózattal rendelekezik, megfelelő te­lephelyei, eszközei vannak. A MÁV például - bérlett díjért - a társaság rendelke­zésére bocsáthat 100-120 raktárrészt a kis- és közepes állomásokon, mintegy 1500 darab 2 köbméteres konté­nert és a szállító járműveket. Ezen kívül „kéznél van" a vasút információs rendszere és piaci szervezete. A MAS­PED ugyancsak közevetle­niil is bekapcsolódik a vál­lalkozásba: a hulladékok jel­legéhez kapcsolódó szállítási eszközeivel, infrastruktúrá­jával, 8 fuvarszervező irodá­jával, marketing kapacitásá­val, kisáru-szállító rendsze­rével. Természetesen nem úgy kell elképzelni a Zöld Lánc működését, hogy az út szé­lén guberál majd hasznosít­ható hulladékok után. Ren­geteg olyan cég, telep talál­ható, ahol halmokban áll a hulladék, örülnének annak, ha valaki azt onnan elvinné. Ábrahám Lajostól, a Zöld Lánc Rt. - a cég létre­hozásának ötlete egyébként Szegeden született meg — igazgatójától megtudtuk, hogy a felmérések szerint évente 50 ezer tonna levetett gumiabroncs, 20 ezer tonna gumiőrlemény, 30 ezer ton­na akkumulátor, 80 ezer ton­na üveg és üvegcserép, 20­20 ezer tonna papír és újra­értékesíthető üveg szállításá­val számolnak. Természete­sen nem akarják a kettes szá­mú MÉH szerepét kívánják játszani, tevékenységük en­nél sokkal komplexebb. Schiller László, a MAS­PED szegedi kirendeltségé­nek vezetője elmondta, hogy az új társaság sokaknak ad­hat majd munkál a jövőben. Ráadásul lehetőség nyílik a a vasút ki nem használt ka­pacitásainak aktivizálására, a mellékvonalak bekapcsolá­sára. V. F. S. Inflációkövetés • Budapest (MTI) A köztisztviselők, közal­kalmazottak jövedelme se­hol a világon nem éri el a pi­aci szféra jövedelmi szintjét, de a közelítés jogos igény. Ebben eddig nem sikerült a kívánt eredményeket elérni. Ezt Kuncze Gábor ismerte el a MKKSZ Budapesten meg­rendezett V. kongresszusán. A belügyminiszter megje­gyezte: a kormányzat legna­gyobb vitái az érdekképvise­letekkel e téren adódtak, mert itt állítja a legerősebb korlátokat a költségvetés. Ellentételezheti viszont a vi­szonylag alacsonyabb jöve­delmeket a köztisztviselői, közalkalmazotti pálya stabi­litása. • Focista, edző, vendéglátós Új bérlő a Fesztiválban Űjra megnyílt a Feszti­vál eltei em Szegeden, a Dám téren, a bérlő. Nagylaki Kálmán nettó havi háromszázezer fo­rintot fizet a városnak. Aki korábban figyelte a szegedi fociéletet, sok­szor találkozhatott ezzel a névvel a különböző beosztásokban, s aki az éjszakát is járta, évekig lathatta o Sing-Sing pult­ja mögött dolgozni. Szerzett barátokat és rosszakarókert is. Szülei régi vendéglátósok, eve­kig dolgozlak például a - A Tisza-parti stadion­ban kezdtem el focizni még 1976-ban, s ez tartott egé­szen 1988-ig, a balesetemig. Ezután három évig ifjúsági edzőként dolgoztam, köz­ben, pontosabban egészen tavalyig, hétvégén, éjszakán­ként a szegedi Sing-Sing diszkóban egészítettem ki a jövedelmemet. Nappal a pá­lyán, éjjel a pult mögött, az időbeosztás szempontjából jó szervezés volt. A csapat országos ifjúsági bajnoksá­got nyert irányításom alatt. Voltam a felnőttcsapat tech­nikai vezetője, illetve pálya­edzője, Antal Péter és Pataki Tamás kapitánysága alatt. 9 Eljutott a vezetőedző­ségig is, bár akkor már nem volt minden rendben a csapat körüL - Először az NB-II-es, majd kiesés után NB-III-as Szegedet edzettem, majd egy hódmezővásárhelyi ki­rándulás erejéig újra másod­osztályú gárdánál dolgoz­tam. A két focicsapat, a Sze­ged és a Dózsa fuzionálása után a Szeged SC ügyvezető elnöke lettem. 9 Utólag hogyan értékeli ezt a sikertelen összevo­nást? - Akkor az látszott a leg­jobb megoldásnak, ma is meglépném. A véletlenek szerencsétlen egybeesésése, Nagyiaki Kálmán: Családi hagyomány (Fotó: Gyenes Kálmán) valamint az anyagiak hiánya miatt nem jött össze a dolog. A gondolat jó volt, a kivite­lezésbe hiba csúszott. 9 Emlékszem, amikor ősszel, a Makó elleni baj­nokin meglehetősen nagy nyomást gyakorolt a já­tékvezetőre, hogy a zuho­gó eső, használhatatlan pálya ellenére játsszák végig a mérkőzést, hiszen a Szeged vezetett. - Nagyon fontos volt ak­kor az a három pont, nem sokkal azelőtt jelentkezett a klubnál - s a mérkőzésen is kint volt - Bereck Imre, az új szponzor. Én pedig veze­tője voltam a csapatnak, és megtettem mindent, amit tudtam. Idén már nem dol­goztam a foci körül, túl sok volt a finanszírozási gond. 9 Hogyan jutott eszébe az önálló vendéglátás, a Fesztivál Étterem? - A családtól nem telje­sen idegen ez a szakma, szü­leim például évekig vitték a Móravárosi vendéglőt. Én is sokat köszönhetek nekik, hi­szen ebben nőttem fel. A Fesztiválra a város írta ki a pályázatot, havi háromszáz­ezer forint plusz áfát kell fi­zetnem. A bérleti szerződés időtartama öt év. Az első hó­napokban még nem lehet el­várni, hogy rentábilis legyen az üzlet, a szabadtéri játé­kokra azonban biztos belerá­zódunk. Különben csak a fa­lakat találtam itt, nagyon le­romlott állapotban kaptam meg az éttermet. Több millió forintot kellett rákölteni, hogy így nézzen ki. Családi segítséggel tudtam csak elin­dulni, kedvezményes hitel­konstrukciót nem vehettem igénybe, hiszen ez nem pri­vatizáció volt. A személyze­tet a régi kapcsolataim alap­ján, szelekció után válogat­tam ki, a két konyhafőnök a minőség mellett anyagilag is felelős. 9 Mekkora napi forga­lom kell a normális, bér­leti díjat kitermelő üzlet­menethez, - Százötvenezer forint. Ez természetesen a nyitás után néhány nappal még nincs meg, de voltunk már száz felett. Különben a nyitás másnapján, szombaton már be is kellett zárnunk, elrom­lott az ételeket melegen tartó pultsor. Nem akartunk mik­rózni az első igazi vendég­napon, nehogy rossz hírün­ket vigyék a betérők. Vasár­nap pedig segítségünkre sie­tett a jó szerencse, mégpedig két tele busz formájában, melynek utasai nálunk ebé­deltek. 9 A szomszédban a Há­gi, nem sokkal messzebb az Égő Arany. - Az előbbi egészséges konkurencia, az utóbbi, ba­rátaim fricskái szerint, nem véletlenül égett ki* a közel­múltban. Ez itt egy magyar étterem, magyar ízekkel és magyar zenével. Természe­tesen gondolok a közeli egyetemek, köztük a SZOTE külföldi diákjaira is, tehát marhahúsból is bőséges a választék. A déli forgalmat az egyetemisták és a környe­ző hivatalokból érkezők ad­ják, a délutánit, estit a turis­ták, a kollégisták és a ráérő szegediek. 9 Hogyan jönnek ki a könyvtárral, úgy tudom, ők is szívesen használták volna ezí az épületrészt. - Minden rendben, sőt na­gyon sokat segítettek abban, hogy függetlenedjünk egy­mástól. Korábban ugyanis közös volt a fűtés és a meleg víz, az utóbbi a könyvtár be­zárása után az étteremben sem volt már olyan meleg. Mára energiaellátásunk ön­álló. K. A. • Üllés: „csendes" menetelés Hittel hitelezett milliók Az ölési „takarékba" biciklivel is hozzák a pénzt. (Fotó: Kamok Csaba) Az elmúlt években bankbotrányoktól, mos­tanság a pénzügyi szfé­ra létszámának leépíté­sétől hangos az ország. A nagybankok a figye­lem középpontjába ke­rültek. A kicsik, a „falusi bankok" mintha keve­sebbet hallatnának ma­gukról. Ami a pénzvilág­ban olykor inkább erény, mint hátrány. Az Üllés és Vidéke Takarék­szövetkezet közel öt és fél ezer tagjával a „csendes" pénzitézetek közé tartozik. Mondhat­nánk úgy is, csak a dol­gukat tették az elmúlt evekben. De mi is egy bank dolga? Mindenekelőtt az, hogy őriz­ze, vigyázza a betétesek pén­zét, hogy biztonságban tud­hassák az emberek megtaka­rított forintjaikat. Falun két­szeresen is nehéz megnyerni az emberek bizalmát: egy té­véreklámra nem rohannak ezrével az emberek befektet­ni a pénzt. Előtte megkérdik az ügyintézőt vagy az elnö­köt, ők mit szólnak hozzá. A személyre szóló bizalom itt alapvető. - Nem ígérgethetünk fe­lelőtlenül - mondja Mészá­ros János elnök. - Holnap is itt leszünk, számon kérik rajtunk, hogyan fialtattuk a tagok pénzét. Köztudott, nem ígérünk kiugró hoza­mot, de ígéijük', kockázat­mentesen el lehet hozzánk hozni a megtakarított forin­tokat. Ellentétben sok nagy bankkal, itt nem volt szük­ség konszolidációra az el­múlt években. Üllést azon kevés pénzintézet közé so­rolták, amelyek saját erejük­ből tettek eleget a pénzinté­zeti törvény előírásainak, rá­adásul idő előtt. A jegyzett tőkéjük alapján meg is kap­ták a teljeskörű bankszolgál­tatásra szóló jogosítványt. Kétszázötven takarékszövet­kezetből húsz - közöttük az üllési - adhat és vehet példá­ul valutát, vagy vezethet de­vizaszámlál saját jogon. - Bekerültük azon kevés takarékszövetkezet közé, ahol egymilliárdos a mérleg­fóöszeg. Ez ugyan a civil halandó­nak vajmi keveset mond. Hogy mit jelent ez apró­pénzre váltva? - Tavaly 170 millió fo­rinttal gyarapodott a betétál­lományunk, mára elérte a 900 millió forintot. Ez már egyáltalán nem „apró". Igaz, az üllési bank ma már nemcsak klasszikus betétgyűjtéssel foglalkozik, hanem értékpapír jellegű be­fektetéseket is kínál nyolc faluban és Szegeden. 9 Ott a mérleg másik serpenyője, a hitel! - Ez már keményebb do­log. Tavaly sorra jöttek a vállalkozók még Szegedről is, szinte mindnek ötmillióra lett volna szüksége. Ez egy kicsit elgondolkodtatott min­ket és még körültekintőbbé tett. 9 Annyi a kétes kintlé­vőségük? - Éppen ellenkezőleg. Százmilliós hitelállomány mellett tavaly egyetlen mil­lió behajtásával voltak csak gondjaink. Mindez annak köszönhető, hogy nagyon körültekintő hitelezési politi­kát igyekszünk folytatni. 9 Nehéz ma kölcsönhöz jutni ÜUésen? - Mindenhol nehéz. Na­gyon komoly feltételekhez kötjük mi is a vállalkozói hi­teleket. Aki képes elkészíte­ni az üzleti tervet, kitölteni az adatlapokat és eljut oda, hogy a bizottság elé kerüljön a kérelme, az már félig nyer­tesnek érezheti magát. De azt az igénylőknek is meg kell érteniük, nyíltan fel kell előttünk tárniuk anyagi hely­zetüket, hiszen garanciák nélkül nem kockáztathatjuk tagjaink pénzét. Pedig bővé­ben lennénk a kihelyezhető forintoknak, csak éppen sok­szor a visszafizetés garanciái hiányoznak. Megyei pénzügyi szakem­berek szerint a vállalkozók­nak még negyven százaléka sem tud eleget tenni vállalt pénzügyi kötelezettségeinek, így nagy összegeket kölcsö­nözni maga az életveszély. - Szeretnénk jobban se­gíteni a tisztességes vállal­kozókat. Most például a me­gyében mi folyósítunk egye­dül Phare-támogatásból vál­lalkozói mikrohiteleket. 9 Mitől mikro? - Az összegtől. Most emelték fel 800 ezer forintra. de ez is több a semminél. Ezek az ügyfeleink később visszatérő vendégek lesznek, s ez mindnyájunknak jó. A Magyar Állami Kincstár Rt. megbízásából viszont a me­zőgazdasági hitelek folyósí­tását is elkezdtük. Fontos, hogy egy falusi bank erősít­se a mezőgazdasági terme­lést. Azon persze mi sem tu­dunk segíteni, hogy irreáli­san alacsonyak a felvásárlási árak. A homokvidék legna­gyobb gondján, a vízhiányon még kölcsönökkel sem lehet változtatni. Az elnök szerint 50 milliárd forint kellene a volt Szeged járás csatornázá­sára. Ennyi pénz viszont a világos sincs. - Természetesen nemcsak a vállalkozók, a lakosság is szeretne kölcsönt a takarék­szövetkezettől. Hitelállomá­nyunk néhány év alatt mégis a harmadára esett vissza, most 100 milliónk van kint. Nagy a különbség az üllési, a mórahalmi ember és a sze­gedi polgár gondolkodása között. A városban könnyel­műbbek az emberek, hama­rabb hozzánk fordulnak hite­lért. Falun inkább nem vásá­rolnak, de meggondolják a mai kamatok mellett, hogy érdemes-e kölcsönt fölvenni. Márpedig a kamatokat nem mi, hanem a nagybankok diktálják. Rofoi Gábor Programok Fórum a gazdaságról + Gazdasági fórumot rendez vállalkozók számára a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara. A május 15-én 10 órakor, a hódmezővásárhelyi Tisz­tiklubban (Cukor utca 1.) rendezett program témája a közgazdasági szabályozó rendszer vállalkozásokat érintő várható fontosabb vál­tozásai (várható adóreform, beruházásösztönzés, export­ösztönzés, monetáris politika stb). A program előadója Akar László pénzügyminisztériu­mi államtitkár lesz. Az elő­adást követően konzultáció­ra nyílik lehetőség. Német nap lesz Vásárhelyen Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezdeménye­zésére, kamarai együttműkö­déssel, Hódmezővásárhelyen a Cukor utca 1. szám alatti, volt Tisztiklubban rendezik meg május 20-án, hétfőn 14 órakor a német információs konzultációs napot, melynek célja a relácó iránt érdeklő­dők tájékoztatása a német piacról, az egyes tartomá­nyok sajátosságairól, konk­rét üzleti ajánlatokról. Df. Hollósi Mihály taná­csos, a Müncheni Kereske­delmi Kirendeltségről az alábbi témakörökben ad tájé­koztatást: - a magyar vállalatok és vállalkozók piaci lehetőségei Németországban, különös tekintettel a beszállítói lehe­tőségekre és az ehhez kap­csolódó követelmény-rend­szerre a fa- és fémipar terü­letén; - milyen eszközökkel és információs bázissal áll a Berlini Kereskedelmi Kiren­deltség a magyar vállalatok és vállalkozók rendelkezésé­re. Németh Jánosné kereske­delmi titkár asszony, a Berli­ni Kereskedelmi Kirendelt­ségről az alábbi kérdésekről tájékoztatja az érdeklődőket: - az öt új tartomány (volt NDK) gazdasági sajátossá­gai, kapcsolatépítési lehető­ségek; - milyen eszközökkel és információs bázissal áll az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium és németországi kirendeltségi hálózata a ma­gyar vállalatok és vállalko­zók rendelkezésére. Dói-afrikai tájékoztató Szegedre látogat a Dél­Afrikai Köztársaság keres­kedelmi tanácsosa és tájé­koztatót tart május 21-én, kedden, 9.30 órakor a két or­szág közti gazdasági kapcso­latok lehetőségeiről, üzleti kapcsolatok kialakításáról. A találkozón lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklő­dő magyar cégek ismertes­sék üzleti elképzeléseiket, kapcsolatépítési szándékai­kat. A találkozó a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tár­gyalójában lesz (Szeged, Ti­sza Lajos könít 2-4. II. eme­let).

Next

/
Thumbnails
Contents