Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-30 / 101. szám
KontáriáUa jön felém a hölgy, billeg kezében a tálca, szeme J majd kizuhan a félelemtől, nemcsak a hirtelen támad meleg tavasztól izzad fehér blúzában a szerencsétlen. Aztán eléri az asztalt, ügyetlen mozdulattal leemeli ama tálcáról a forró babgulyást, a tányérban táncol ám a zsíros lé, én meg rimánkodom összes Istenemhez, hogy - jaj! - nehogy éppen most borítsa rám. De ő nem tesz ilyet. Már szaporázza lépteit a következő asztal felé, ahol hárman is fölpanaszolják néki, mennyit is feledett a rendelésből, mit kevert össze, s miért késett oly sokat. Szegény hölgyemény kínjában majdnem sírva fakad, de teszi a (pincér)dolgát, miközben a vak ember is száz méterről kiszúrja, annyi köze van ehhez a szakmához, mint lóversenynek a dobostortához. Kényszermelós. Ezt a kifejezést hallottam minap mindazokra, akik napjainkban olyan munkát végeznek, amilyet éppen kapnak, mert hát nem mostanra jött el a válogatás lehetősége. Alkalmazója pedig kényszervállalkozó, aki maga is jól tudja, hogy egy szakképzett, rátermett pincér, ki mosolyogva cseverész a vendégekkel, gyorsan és pontosan számol, húsz kirendelt tételt is megőriz agyának rejtekében, ezerszer jobban megfelelne a csárda igényeinek. De azt a munkaerőt vagy nem tudja megfizetni, vagy éppen a saját családjával kell akkor megvívnia kilátástalan harcát, mert nem azt a szerencsétlen, éppen munkanélküli unokahugot vette maga mellé. S ilyen kényszerpályán fut manapság tízezrek élete. Biztosítási ügynök a kirúgott tanár, külföldi kozmetikumot kínálgat a mérnök, váltakozóvá kiáltja ki magát az a szerencsétlen boltoslegény, aki pontosan tudja, hogy majd beleőrül a számlázásokba, ellenőrzésekbe és rendelésekbe, pontosan átérzi, hogy neki a sors a végrehajtás, s nem az irányítás képességét adta meg, de hát mit tehet? rt vajon mit tehet, legfőképp mivé lesz az a gazdaíJ ság, amely ilyen munkamegosztási elvek szerint működik? Vagy csoda-é, hogy ez a bizonyos gazdaság - talán éppen ily megoldások miatt - nem is igazán működik? Mit tehetnek a szakemberek ezernyi kontár zsibvásárában, s mit tehet a kontár, akinek annyi pénze, ideje sosem lesz, hogy szakemberré képeztesse magát. Zúdulnak ránk a kérdések, kapkodjuk előle a fejünket, s várjuk, hogy egyszer talán valaki, az okosabbak közül válasszal is megkínál. A baj csak az, hogy a válasz késik. S baj, elszomorító nagy baj, hogy a pincérlány meg véresre sírja összes szemét bent a raktárban. No meg baj az is, hogy az a gulyás volt olyan rossz, hogy még most is görcsbe rándul a gyomrom, ha rágondolok. Csak éppen a szakácskontárról már nincs időm újabb bekezdést kanyarítani... ! • Axon -kötvénykibocsátás A mezőgazdaság ma já üzlet Igazán még el sem ültek a WVM Rt. botrányának hullámai, máris élénkülni látszik a kötvénypiac. Mire számíthat az, aki vállalati kötvénybe akarja fektetni pénzét? kérdeztük Kozma Gábort, az Axon Rt. szegedi irodájának vezetőjét. - Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy végre helyére kerültek a dolgok aa^értékpapírpiacon. Természetellenes volt az a korábbi állapot, hogy a kockázatmentes állampapírok nyújtották a legmagasabb hozamokat. Mára az állampapírok kamata 24-25 százalékra csökkent, ennél 1-3 százalékkal többet adnak a kicsivel kockázatosabb banki értékpapírok és betétek. Még több hozamra, évi 29-30 százalékra számíthat az, aki vállalati kötvénybe fekteti pénzét. A markáns kamatkülönbségek tulajdonképpen a kockázati felárat takarják. Ez így normális egy piacgazdaságban. • Az Axon Rt. kötvénye által nyújtott többlethozam arányban áll-e a kockázattal? - Először is nem véletlen, hogy kevesebb vállalati kötvény kerül manapság piacra, hisz a szakhatóság jelentősen megszigorította az engedélyhez jutás feltételeit. Ez is egyfajta szelekció. Az Axon Rt. a kötvényesek pénzét kizárólag lízingtevékenység finanszírozására fordítja, a befektetett pénzek fedezetét a lízingtárgyak, termelőeszközök, járművek és a lízingszerződésből befolyó árbevételek jelentik. A lízingszerződéseinket 30-40 százalékos első lízingdíjfizetéssel kötjük. • Milyen következtetéseket lehet levonni egy lízingcég bukásából? - Az Axon Rt. nem lízingel tömegesen kis értékű csúcstechnikákat, gondolok itt rádiótelefonra, számítástechnikai eszközökre, mert ezek avulása olyan gyors, hogy azt lízingkonstrukcióval biztonságosan követni nem lehet. Cégünk nem bocsátkozik kétes kimenetelű ingatlanspekulációkba, és nem veszünk részt lasssan megtérülő nagyipari beruházások finanszírozásában. • Félidejénél tart a kötvénykibocsátásuk. Milyen a fogadtatás? - Az első jegyzési adatok alapján határozottan állítható, hogy sikerült megnyerni a befektetők bizalmát. Hosszas szakmai munka előzte meg a kötvénykibocsátást, hiszen a piac reagálása nehezen volt megjósolható. Egyidejűleg két ellentétes irányú folyamattal kellett számolni. Az állampapírok kamatának zuhanásszerű csökkenése jó feltételeket kínált a kedvező kamatozású kötvények eladásához. Másik oldalról viszont a WVM Rt. látványos bukása megrendítette a befektetők bizalmát. K. A. f SZA2/L5 • Hulladékudvarok - családi vállalkozásban? A lánc közepén a MÉH Hulladék hulladék hátán a Dorozsmai úton. (Fotó: Révész Róbert) „Gyújtsd a vasat és a fémet, azzal is a békét véded!" - szólt az egykori jelszó. Mára fényévnyi távolságba kerültünk a hajdani „begyűjtéstől". A hulladékkereskedelem és -feldolgozás is üzlet lett, a Dél-Magyarországi MÉH Rt. pedig állami nagyvállalatból részvénytársaság. Egy nem változott: a hulladék, no meg az, hogy továbbra is megéri összegyűjteni és feldolgozni, hiszen a nyersanyagok másodhasznosítása ma is kíméli a környezetet és nemzetgazdasági haszonnal jár. - Egy tonna összegyűjtött papírral tizenkét élőfát lehet megmenteni! - mondja Szabó Jenő, a Dél-Magyarországi MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója. - De mondhatnám azt is, ha alumínium hulladékból állítanak elő ismét fémet, akkor az energia egy tizede is elég, szemben azzal, ha timföldből kell alumíniumot nyerni. Ez a dolgok környezetvédelmi oldala, ami cseppet sem lebecsülendő. Viszont itt van mindjárt a gazdasági is: a visszaforgatott, olcsó alapanyag ma Nyugat-Európában már keresett cikk, idehaza csak most kezdünk ráébredni, sokkal jobban oda kellene figyelnünk erre. - A MEH Rt. is átalakulóban van - mondja az elnök-vezérigazgató. - Új szerepet szánunk önmagunknak is: mi szeretnénk a láncban a középső szem lenni. • Hogyan? - Családi vállalkozásoknak kívánunk kenyeret adni. A rendszer ugyanis úgy működhetne igazán jól, ha a kiskereskedők összegyűjtenék a hulladékot. >sszegyujte, a MEH elszállítaná, elvégezné az előfeldolgozást, majd továbbadná az ipari feldolgozóknak, így mindenki jól járna. A valóságban azonban egyelőre még egészen más a helyzet: a hulladékforgalmazás is komoly üzlet lett az elmúlt években. A piaci verseny viszont nem mindig a legtisztességesebb' módszerekkel zajlik. A hagyományos hulladékkereskedők, a MÉH-ek mellett megjelentek a magáncégek is, amelyek nemcsak „kimazsolázzák" a hulladékot, hanem beruházás nélkül, olykor „szürkébb" csatonákon forgalmazzák is az összegyűjtött portékát. A „táskás" kereskedőkkel viszont nehéz fevenni a piaci versenyt. - A MÉH-nél igazán látszik a másik oldal is: a gazdaság mindenkori állapota. A hazai feldolgozóipar most éppen leszállóágban van, így azután, hiába szeretnénk minél több hulladékot idehaza eladni, marad az export, hiszen mi is nyereségérdekelt cég vagyunk. A kilenc megyében érdekeltséggel bíró Dél-Magyarországi MÉH Rt. kénytelen volt 3 megyében 160 begyűjtőhelyet is bezárni az elmúlt időben. A papírgyűjtés például kimondottan veszteséges üzletnek bizonyult, hiszen csak ár alatt tudták továbbadni az összegyűjtött árut. - A fém- és színesfém hulladék a legkelendőbb most a piacon. Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy csak biztos eredetű hulladékot veszünk át. A gyanús anyagokat, például a vasúti sínt, vagy a közlekedési táblát, csak megfelelő dokumentumokkal „tesszük a mérlegre". A MÉH egyébként azt szeretné, ha nem kampánygyűjtések jellemeznék a munkát. Terveik között éppen ezért az is szerepel, hogy az önkormányzatokkal karöltve hulladékudvarokat alakítsanak ki a nagyobb városokban, nyugat-európai mintára. Hogy mindez hogyan működne? - A lakók a közeli hulladékudvarba szállíthatnák a feleslegessé vált tárgyakat, ahol családi vállalkozások szortíroznák, tárolnák, majd mi elszállítanánk. • Hogyan tennék érdekeltté a lakókat? - Nyugaton egyes hulladékok átvételéért a leadóknak kell fizetniük. A szemétdíjat például azzal is lehetne csökkenteni, ha valaki ezekbe az udvarokba adja le, mondjuk díjmentesen, a feleslegessé vált holmikat. Természetesen egyes anyagokért akár fizetnénk is. Úgy látom, előbb-utóbb ezt a rendszert nálunk is meg kell honosítani. A MÉH Rt. egyébként már próbálkozott azzal, hogy a tömbházakban a házmester, vagy a közös képviselő gyűjtse össze a hulladékokat. Az elszállítások után kapott pénz viszont a lakóház közös költségét csökkentette volna... De a jó ötlet eddig nem bizonyult életképesnek. - Ma még rengeteg olyan hulladék megy a kukákba, amelyet fel lehetne dolgozni. A változtatáshoz viszont minden érdekelt félnek össze kellene fogni. 9 Régen az iskolák voltak a legjobb parterei a MÉH-nek. - Ma is így van ez. Négy-öt éve azonban kicsit ellaposodott ez a rendszer. Most új szisztémát dolgozunk ki, szeretnénk mindenkit érdekeltté tenni abban, hogy gyűjtse a hulladékot. Már csak azért is, mert a pénz mellett a környezetét is jobban védené vele. Itt van például a veszélyes hulladéknak számító akkumulátor, amelyet a MÉH bárkitől átvesz. A lakosság azonban mintha erről kevéssé akarna tudomást venni. Bár nem számít veszélyes hulladéknak, mégis komoly gondot okozott a Dél-Magyarországi MÉH Rt.-nek a kábelhulladék. No, nem azért, mert túl sok volt belőle, inkább fordítva: túl kevés. Kevesen tudják, de Szegeden van Európa egyik legkorszerűbb kábelhulladék-feldolgozója, amely évek óta áll, mert nem érdemes üzemeltetni. - Ezzel a technológiával ugyanis nem károsítjuk a környezetet, mert mechanikus úton bontjuk részeire a vezetékeket és nem leégetjük a műanyagszigetelőket. Csak éppen ez drágább a hagyományos, ám kevésbé környezetbarát feldolgozással szemben. Ugye nem kell mondanunk, a cégek melyiket választják? A MÉH Rt. egyébként tavaly több mint 160 millió forintot költött - zömében környezetbarát - beruházásra. A cég üzletfilozófiájában ugyanis alapelv, a kiskereskedőket és a nagy vevőket egyszerre kell kiszolgálni, ez pedig másként nem megy. A lánc közepén lenni olykor kényelmetlen, de hosszú távon minden bizonnyal megéri. - Ez az az ágazat, amelyet ha jól csinálunk, sosem megy tönkre. Olcsó alapanyagra ugyanis mindig szükség lesz. Persze, ma a legtöbb embernek nem az a gondja, hová tegye a keletkezett hulladékot. Ehhez jóval magasabb életszínvonalra lenne szükség. A MÉH Rt. mégsem adja fel, csak bízhatunk benne, nekik lesz igazuk. Rafai Gábor Lengyel növekedés • Varsá (MTI) A lengyel gazdaság évi öt százalékos növekedése nem elegendő, ennél jobb eredményre kell törekedni - vélte Leszek Balczerowicz, a rendszerváltást követő lengyel gazdasági sokkterápiát bevezető pénzügyminiszter. A jobboldali liberális Szabadság Uniója (UW) vezetője szerint elengedhetetlenül szükséges az infláció további mérséklése is, mert a tavalyi 20 százalék még túlságosan magas és veszélyes érték. Cseh hiány • Prága (MTI) Több mint 26 milliárd koronás kereskedelmi deficittel zárta Csehország az idei első negyedévet. Az export 149 milliárd cseh koronát tett ki, 13,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import pedig 175,3 milliárd korona volt, 17,6 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedben. A Cseh Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján a 26,4 milliárd koronás deficitből 10,7 milliárd koronás márciusban keletkezett. Airbus • Washington (MTI) Elkerülhetetlennek nevezte az Airbus-együttműködés centralizáltabbá szervezését a konzorcium elnöke. A The Wall Street Journal című gazdasági lapban megjelent írásában Jean Pierson kifejtette, hogy a konzorciumnak mindenekelőtt át kell szerveznie pazarló sturkturáját, karcsúsítania a bürokráciáját, és jócskán, 20 százalékkal le kell faragnia az irányítási költségekből. Csak ezek után veheti az Airbus fontolóra, hogy kilépjen a tőzsdére - tette hozzá. Pierson szerint szükség lenne külső partnerekre egy újfajta, legalább 550 utast befogadó repülőgép kifejlesztéséhez. Sandoz • Genf (MTI) A Ciba-Geigy részvényesei elsöprő többséggel áldásukat adták az eddig versenytárs Sandoz gyógyszergyártó céggel történő összeolvadásra. A Sandoz részvényesei már kedden megszavazták az egyesülést, amelynek eredményeként Novartis elnevezéssel új vállalat jön létre. Ezzel a világ nagyságra második gyógyszeripari, és a legnagyobb agrárkonszernje alakul meg. Gyógyszerben a Novartist csak a brit Glaxo-Wellcome előzi meg, amely tavaly jött létre, amikor a Glaxo felvásárolta a Wellcome-ot. Lisztexport • Brüsszel (MTI) Több mint húsz éve először fékezi adó a nyugat-európai lisztexportot. Az Európai Unió a búzakiviteli vámot is növelte, mivel a világpiaci gabonaárak újabb rekordokat döntenek. A Reuter jelentése szerint a kereskedőknek tonnánként 10 ECU adót kell fizetniük a búzaliszt exportja után, egyes búzafajták kivitelét pedig az eddigi 35 helyett immár 45 ECU terheli. Brüsszel fékezni akaija az exportot, védendő a belső tartalékokat, hogy a gabonafélék rohamos áremelkedése dacára kevésbé emelkedjenek a belső élelmiszeripar költségei. A közösség, megvonván a sokéves támogatást.