Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

II. EGY SZÁZALÉK KEDD, 1996. ÁPR. 30. Lengyel autópiac • Varsó (MTI) Az év első negyedévében Lengyelországban 98 740 új személygépkocsi talált gazdára, csaknem 37 százalékkal több, mint tavaly az év azonos időszakában - derül ki egy varsói felmérésből. A ranglista élén továbbra is a Fiat áll: 39 673 eladott járművével a piac 40 százalékát mondhatja a magáénak. A második a varsói FSO, melynek Polonéz márkájú autóiból több, mint 14 ezer fogyott el. A dobogó legalsó fokán az Opel található 6761 újonnan értékesített személygépkocsival. Öt százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezik a Renault 6001, a Daewoo pedig 4741 eladott autóval. Opelprémium • Bonn (MTI) Az Opel autógyár 355 márkával kedveskedett harmincezer rüsselsheimi és kaiserslauterni munkásának azért, mert tavaly csak ritkán hiányoztak a munkából - adta hírül az Opel hivatalos közleményben. Az autógyár szerint a hiányzások nem érték el a vállalat által még elfogadhatónak tartott maximumot: az évi munkaidő 6,5 százalékát, hanem csak 5,3-5,4 százalék körül mozogtak. e A gép jobban bírta, mint az ember Bemutatták a Volvo S40-esét A Volvo új S40-ese már tavaly ósszel Frankfurtban látható volt, ehhez képest a kizárólagos magyarországi képviselő, a Volvo Autó Hungária Kft. csak az elmúlt hétvégén mutatta be az autót. Akkor viszont megadta a módját: két napra Mátraházára hívta az autós újságírókat, felsorakozatatott négy darab - kétezer kilométerrel előmelegített - kocsit, kijelölt egy 12 kilométer hosszú, kilencvenkét kanyarral, emelkedőkkel és lejtökkel nehezített pályát. A többi már csak a kívácsi zsurnalisztákon múlott. Az új Volvóról elöljáróban csak annyit, hogy az alföldi sofőr kettő, az anyósülésen helyet foglaló útitárs egy kör után kért időt, hogy gyomrát mély szippantásokkal és a jó hegyi levegővel átmenetileg megnyugtassa. A jobbára három és fél, valamint ötezres fordulatszám között énekeltetett motorral, a szinte kizárólag kettes és hármas sebességi fokozattal legyűrt kanyarokban a Volvo a fizika törvényszerűségeit meghazudtolóan stabilan viselkedett. Vagyis a gép jobban bírta, mint az ember. De nézzük, miből áll mindez össze. Lágy vonalvezetésükkel az új Volvók eltérnek a hagyományos designtól, elölről nézve a klasszikusan meredek állású hűtőmaszk és az átlós díszléc ad a kocsinak Gömbölydedebb lett a Volvo félreismerhetetlen Volvoazonosságot. A Volvo S40es tervezésekor az volt a cél, hogy a középkategória legbiztonságosabb autóit hozzák létre. Ezt sikerült is megvalósítani, noha az S40es 19 centiméterrel rövidebb a 850-esnél, így kevesebb tér marad energiaelnyelő zóna számára az utascella körül. Az autók erős karosszériája a keresztben álló motorral, a lökhárítókkal és az alváz elemeivel együtt elnyeli a frontális ütközés energiáját. A Volvo S40-es kiváló torziós és hajlítási merevsége több, mint egyszerű ütközésbiztonsági tényező. Csökkenti a motor és a kerékfelfüggesztés rezonanciáiból adódó rezgéseket, és szerepet játszik a úttartás javításában is. Mindez hozzájárul a csendes és kellemes autózáshoz. A motorcsalád alumíniumból készül, kis méretű, benzintakarékos, és teljesíti a legfrissebb emissziós szabványokat. A motor négyszelepes konstrukció, így hatásos a „légzése" nagy fordulatszámon, és igen finoman működik. A nagyobbik 1948 köbcentis, 137 lóerős, a kisebb 1731 köbcentis és 115 lóerős. A kifinomult motorelektronika fontos részlete, hogy erős gyorsításkor kikapcsolja a légkondicionálót, így a lehető legnagyobb teljesítmény áll a vezető rendelkezésére. A Volvo S40-est felszerelik a DSA trakciós rendszerrel is. A Dinamic Stability Assistance (dinamikus stabilitáskontroll) a sebességtől függetlenül működik, javítja az iránytartást, a kormányozhatóságot és a tapadást, ráadásul csökkenti a hajtáslánc és a gumiabroncsok kopását. A DSA-rendszer a szintén alapfelszerelést képező bolokkolásgátló kerékszenzoraival és elektronikájával együttműködve akadályozza meg a hajtókerekek kipörgését. Ha a kerék elveszíti tapadását, a berendezés a befecskendezett benzinmennyiség - és ezen keresztül a forgatónyomaték csökkentésével avatkozik be. Az új Volvo S40-est május 18-án szombaton mutatják be nagyközönségnek a Csongrád és Békés megyei márkakereskedőnél, azaz a Volvo Veszpréminél, Szegeden az Algyői úton. Kovács András M Nyerjen repülőjegyet! MMTONS A Morton's Légiutazási Iroda és a Délmagyarország Kft. közös nyereményjátéka folytatódik, amelyben az utazási irodán kívül hat ismert és különösen ajánlott légitársaság is részt vesz. Minden hónapban egy légitársaságot ismerhetnek meg, s kérdéscink is a „hónap légitársaságáról" szólnak. Azok, akik mind a négy heti kérdésünkre egyszerre beküldik a helyes válaszokat és a levelezőlapon vagy borítékon feltüntetik érvényes olvasói klubkártyájuk számát, minden hónapban egy-egy repülőjegyet nyerhetnek. A sorsolást közjegyző jelenlétében bonyolítjuk le. Azok között, akik az összes fordulóban hibátlan választ küldenek he, pluszban kisorsoljuk a Morton's különajándékát, egy New York-i repülőjegyet. A negyedik hét végén megfejtéseiket az alábbi cfmre kérjük elküldeni: Morton's Légiutazási Iroda, 6722 Szeged. Petőfi Sándor sgt. 7. A borítékra kérjük íiják rá: „Szeged közkedvelt repülőjegyirodája". • A Finnair első játéka Egy légitársaság hazája Finnország, észak ékköve gazdag múltra tekinthet vissza. Évszázadokon át - önállóságát megőrizve - a Svéd királyság része volt, 1809-1917 között önálló nagyhercegségként az Orosz birodalom részét képezte. 1917-től önálló köztársaság, melynek kétszáz fős parlamentjét négy éves ciklusonként, elnökét hat évenként választják. 1994. március I. óta e üsztet Martti Ahtisaari tölti be. Az ország 1995 januárjában csatlakozott az Európai Unióhoz. Területe 338 ezer négyzetkilométer, melynek 10 százalékát víz borítja - méltán nevezhetjük a sok ezer tó országának -, 69 százalékán pedig erdő található, s mindössze 8 százaléka a mezőgazdasági művelés alá vont tcriilcl. Az ország népessége 5,1 millió fő, legnagyobb részük (76 %) városban lakik. Mindezek ellenére a finnek kedvelik az egészséges, természetközeli életmódol, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy várható életkoruk nemzetközi összehasonlításban is igen magas, 75 év körül mozog. Nemzetiségileg a lakosság csaknem teljesen egységes: 96 százalékuk finn, 6 százalékuk svéd nemzetiségű, felekezeti szempontból a lakosság többsége, mintegy 86 százaléka evengélikus. E heti kérdésünk: Hány év a finnek várható átlagos életkora? Kézműves kamara • DM-információ Ma, kedden tartja soros ülését a Csongrád Megyei Kézműves Kamara elnöksége a megyei önkormányzat székházában. Megvitatják az elnökség tagjai a közelmúltban rendezett Merre tovább kamarák? országos konferencia tapasztalatait és hét mestervizsga felkészítő tanfolyam előzetes anyagát, határozatot hoznak a cukrász mestervizsga bizottság személyi összetételére is. Mi tudjuk és mondjuk is: Európa része vagyunk. A fejlett Nyugat mégsem fogadott közösségébe. Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében folytatott diplomáciai manőverezés a magyar külpolitika állandó eleme a rendszerváltozás óta. Ám a közvélemény Unió-ellenes. Az ellentmondásos helyzet elemzésére, saját kételyeinek megfogalmazására vállalkozott Orbán Viktor, a Fidesz - MPP elnöke, a Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke, aki a minap a Jászef Attila Tudományegyetemen tartott előadást. E beszély rövidített változatút közöljük. Kell az EU? Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői is egyetértettek abban, hogy teljes külpolitikai reorientációra van szükség. Magyaroszág és a magyar külpolitika 1990-től stratégiai célnak tarja az Unióhoz való csatlakozást. E lépés számunkra nem más, mint összhangba hozni azt a helyet, melyet Magyarország Európa kulturális és történelmi térképén foglal el azzal, melyet gazdasági és politikai térképén el kéne foglalnia. A másik ok: biztonságpolitikai. Mert országunk esetében az Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás egy és ugyanaz. Az orosz csapatok kivonulása után Magyarország továbbra is biztonságpolitikai vákumban van. A harmadik indoka a külpolitikai reorientációnak az előttünk járó, sikeres gazda• Menjünk vagy ne menjünk az Unióba? Orbán válasza: lépjünk, de okosan! sági fölzárkózást végző népek tapasztalata. Magyarországnak akkor van esélye az elmúlt 40 év gazdasági lemaradásának csökkentésére, ha hozzájut az Európai Unió piacaihoz. Magyarország fölzárkózása exportorientált gazdaságpolitikával lehetséges. A behozandó különbség iszonyatos! A második világháborút megelőzően Magyarország egy főre jutó GDP-je nagyobb volt, mint Görögországé, Írországé. Finnországé. Ezek az országok ma előttünk járnak, s az Unióban hátul kullogó Görögország egy főre jutó gazdasági teljesítménye is kétszer akkora, mint a magyaroké. Ez az a kártétel, mely az elmúlt 45 évben Magyarországot érte! Ám a piacokhoz való jutás nem csupán a vámok lebontásának és a megfelelő szállítási kvóták elérésének, hanem a magyar munkaerő szellemi minőségének kérdése is. Minden, sikeresen fölzárkózó betartotta a törvényt: minél szegényebb és elmaradottabb egy ország, annál többet kell költenie az oktatásra. Amelyik kormányzat ezt nem veszi figyelembe, hiába ügyel a makrogazdasági mutatókra, a kinyíló lehetőségeket nem lesz képes kiaknázni! A forgatókönyv Az első eredmény, hogy 1991-ben Magyarországnak sikerült az Európai Unióval elémie egy társulási szerződést. A második fontos lépés '93, amikor a koppenhágai nyilatkozatban kimondták. Orbán Viktor a dilemmák ellenére uniópárti. (Fóó: Gyenes Kálmán) hogy az Unióhoz való csatlakozás kél alapfeltétele: a demokratikus politikai intézményrendszer és a piacgazdaság kiépítése. Ugyanekkor jelentették ki: a szervezet keleti kibővítése megtörténik. De azóta sem tudjuk, hogy mikor és milyen föltételek mellett születhet meg a frigy. A csatlakozás egyik előfeltételéről, a magyar jogrendszer átalakításának menetrendjéről szőlő dokumentumot "95-ben fogadták el az Unió tagországai. A magyar jogrendszer 70 százaléka komform az európaival. A jogharmonizáció az elmúlt 6 év legfigyelemreméltóbb teljesítménye. A "95-ös madridi csúcson pedig elhangzott: az EU tagországai „remélik", hogy Magyarországgal is megkezdik a tárgyalásokat a teljes jogú tagságról. Az 1996-os torinói kormányközi konferencián kiderült: az EU ebben a pillanatban alkalmatlan a kibővítésre! Az Európai Unió sok sebből vérzik. Az belső viták mutatják: az EU jövőjéről három, eltérő, koncepció létezik. A németek erős Európát és erős, a föderistához közelítő intézményrendszert akarnak. A franciák erős Európái, de gyenge intézményrendszert, erős nemzeti vonásokat óhajtanak. Az angolok gyenge Európát és intézményeket kívánnak. A magyar csatlakozás új fejleménye, hogy a múlt héten megkapta a magyar kormány azt a kérdőívet, melyet ki kell töltenie ahhoz, hogy az Unió elkészíthesse a felvételhez szükséges országtanulmányt. Ez új perspektívát nyit a kommunikációban. Ezért is tartható a kormányfőnek azon véleménye, mely szerint Magyarországgal a csatlakozásról a megállapodást 2000-ig alá lehet írni. Kétségek A nemzeti függetlenség kérdése az első dilemma. Számunkra fontos, hogy az Unióban milyen döntéshozatali rendszert alakítanak ki, a nagyokkal szemben hogyan érvényesíthetik érdekeiket a kisállamok. Nekünk az Unióhoz való csatlakozás, a magyar piacok kinyitása csak akkor nyeri el értelmét, ha az EU közös költségvetéséből jelentős tőketranszfert kapunk. Legalább annyit, amennyi az Unió tagországaihoz képest létező különbségek megszüntetéséhez szükséges. A következő dilemma, hogy mennyi lesz az az idő, amikor az Unióhoz való tartozás előnyeit élvezzük, de a kötelezettségeket, a tagság teljes szabályrendszerét még nem kell alkalmaznunk. Ez az átmeneti idő azt a célt szolgálja, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Éppen ezért minden olyan gazdaságpolitika, amelyik a mai magyar vállalatok és vállalkozások versenyképességét csökkenti, az ellen hat, hogy uniós mércével mérhetőek legyünk. Az Unióhoz való csatlakozás feltétele nem egyszerűen csak jogi vagy makrogazdasági vagy katonai ügy, hanem a társadalom szerkezetének kérdése is. Márpedig a nyugat-európai államok alapja: a középosztály léte. Ezért a mai magyar gazdaságpolitikának a hazai középosztály megerősítését kellene szolgálnia. Nem lehet latin-amerikai társadalmi szerkezettel Európába in5 tegrálódni! Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül. Ezt nem szabad eltitkolni, hanem történelmi adottságként be kell mutatni. Am ez nem olyan súlyú kérdés, mint az Unió tagállamainak kisebbségi problémája! Ugyanis a magyar kisebbség demokratikus szellemű, békés karakterű, azzal az országgal, ahol él együttműködésre törekszik, de ragaszkodik bizonyos jogaihoz. A hatodik dilemma: az Európai Unió elszánt-e arra, hogy meghozza a kelet-európai országok közötti, fejlettségbeli különbségekel elismerő döntést? A többiek integrációra kevéssé alkalmas állapota nem késleltetheti Magyarország csatlakozását! Az Unióban már jelenleg is probléma, hogy a 12 nyelv egyenrangú lehet-e avagy néhányN„nagy" nyelv váljon uralkodóvá. A magyar nyelv sajátosságai, s annak megtartó ereje miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nyelvünk használatáról lemondjunk! Meggyőződésem: az Európai Unióhoz való tartozás nem ad új identitást! Az Uniót nem helyettesítheti a közép-kelet-európai államok együttműködése. Ha mindannyian az Európai Unió tagjai lesznek, eljön a közép-európai együttműködés reneszánsza. Magyarország nemzeti érdeke, hogy megkísérelje minél gyorsabban, minél teljesebb mértékben az Eupai Unióhoz való csatlakozást. De ezt csak akkor szabad meglépni, ha bizonyos elóföltételek teljesülnek és megéri az ország számára. Csak szellemi, kulturális és gazdasági értelemben versenyképes Magyarországot szabad az Eupai Unióba bevinnünk. Lejegyezte: Ú. I.