Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-03 / 79. szám
Kétheti F ntosan négy esztendeje, 1992 áprilisában jelent meg először heti gazdasági mellékletünk az Egy százalék. Azóta sokminden történt. Kisebb nagyobb terjedelemben, fotóval illusztrálva, bemutattunk több mint kétszáz embert, valamivel kevesebb autót, írtunk jó néhány termelési riportot, s közöltünk kétszáz valutaárfolyam-táblázatot. Próbáltuk magyarázni a tőzsdét, a sávos kamatozást, a bruttót és a nettót, a kárpótlásijegyrészvénycserét, azután velünk vagy nélkülünk, de nagyon jól belejött mindenki. Kezdetben sokat Irtunk a kamaráról, üzleti ajánlataikról, később kevesebbet és mindenképpen rövidebben. Hibáztunk is néhányszor, előfordult, hogy nálunk sokkal olcsóbban lehetett konvertibilis valutához jutni - legalábbis az általunk közölt táblázat szerint - mint mondjuk a Magyar Nemzeti Bankban. A számítástechnika és a tördelők ördögének „köszönhetően" megjelentünk három dátummal: egy pontossal, egy héttel korábbival és egy esztendővel azelőttivel. Négy félével azért nem sikerült, mert az Egy százalék címoldalán nincs dátum. L egnagyobb sikerünket talán a kispályás focicsapat érte el, amikor zsinórba háromszor nyerte meg a Radnóti-hétfőket és ugyanennyiszer volt döntős a Kék Mókuson. A csapat marad, bár most gyengélkedik, a névadó Egy százalék azonban változik, ezután kéthetente jelenik meg. A közbenső szerdákon egy új mellékletet olvashatnak. Megélhetési számítások A DM KFT. KETHETI GAZDASAGI MELLEKLETE * * • HÓDÚT - a bánya messze van Nagylaktél Csengeléig Telefonárok Öregrókuson. Kis munkát is elvállalnak. (Fotó: Révész Róbert) • MTI ECO Újra meg kell szervezni a rendszeres létminimum-számításokat - javasolja az ÉT információs bizottságának munkavállalói és munkaadói oldala. Továbbra is a „hagyományos" létminimum-számítás szolgálhatna alapjául az érclekegyeztetési tárgyalásokon az életszínvonalat érintő kérdéseknek. Az 1989-es módszerekkel már nem lehet a létminimumot megállapítani hazánkban, teljesen új metodikával, új mutatókat kell kidolgozni egyfajta társadalmi vagy fogyasztási minimumot. Mindez az ÉT információs bizottságának ülésén hangzott el, amelyen az egyes tárgyalófelek a hazai megélhetési számítások megújításáról szóló vitaanyaggal foglalkoztak. Az új koncepciót a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai dolgozták ki. A kormányzati oldalon helyet foglaló KSH-szakértők szerint 1995-től a KSH azért függesztette fel a létminimum-adatok havi gyakoriságú publikálását, mert addigra - 1989-hez képest döntően megváltoztak az országban a fogyasztási szokások, főleg az életszínvonal csökkenésének következtében. így többek között míg 1989-ben a KSH által publikált létminium értéke a lakosság egy főre jutó átlagos jövedelmének 54 százalékát tette ki, addig ez az arány 1994-ben jelentősen - 62-63 százalékra - emelkedett. A számítási módszer „beszüntetését" és újragondolását az is indokolta, hogy a lakosság által bevallolt jövedelmek megbízhatósága jelentősen megváltozott az évek során, így a KSH azt ajánlja, hogy a jövőben évente egyszer egyfajta fogyasztási vagy jövedelmi minimumról szóló mutatószámot közölne 1996tól kezdődően. Ez a mutatószám a KSH által 1991-től alkalmazott létminimumszámítási módszerrel készülne, de azt nem vezetnék tovább az árindexet beszámítva, hanem évente újra számítanák. A mutató alapja továbbra is a normatívának megfelelő élelmiszerfogyasztás lenne. A régi, nagy közúti építő vállalatok közöl egyedül a HÓDÚT maradt „tisztán" magyar. Ez nem előny és nem hátrány - az útépítési pályázatok elbírálásánál a legfontosabb szempont a pénz. Vagyis az, ki milyen olcsón igér. A HÓDUT-nál tehát költséget faragnak, hasznot csökkentenek, üvegtörmelékkel, kohókénnel dúsítják az aszfaltot. Olyan aprómunkát vadásznak, mint a rókusi kábelfektetés, a Csillag téri átalakítás, azzal a reménnyel, hogy lesz még útépítés az Alföldön. A privatizáció során egy 57 dolgozóból álló konzorcium vásárolta meg a céget Ehitel segítségével. A szocialista időkben, a tröszti szervezetben a HÓDÚT még egy ezer főt foglalkoztató nagyvállalat volt, mára a létszám 240-re csökkent. És persze elapadtak a források is a nagy útépítésekre. A cég most kapacitásának alig egyharmadát használva vegetál, várja, hogy egyszer majd fellendül a gazdaság, és megint lesz pénz arra, ami nélkül valódi fejlődés nem képzelhető el: útépítésre. Addig is pályáznak mindenre, amire csak lehet. Csillag tér A szegedi polgár mostanság több helyen is láthatja a HÓDÚT-emblémát; a Csillag téren, a rókusi telefonkábel-fektetésnél és a Dorozsmai úton a Penny áruház parkoló-építésénél. - Telefonkábel-fektetést, szaknyelven távközlési alépítményt még soha nem csináltunk, mégis pályáztunk, hiszen minden kis feladat számít, ha nagy megrendelések nincsenek mondja Slyuch György, a szegedi főépítésvezető. - A munkálatokat január közepén kezdtük, április közepén fejezzük majd be. Huszonkilenc kilométernyi árkot ástunk, több mint száz távközlési szekrényt helyeztünk el. A Csillag tér átadási határideje április harmincadika, minden bizonnyal el is készülünk addig, hiszen csak két-három hétnyi munka van hátra. Ezen az építkezésen sok bosszúságot okozott a kemény tél, mert hóban és 10 fok alatt nem lehet aszfaltozni, így éppen az maradt el, ami a lakosságnak a legfontosabb: a járdák helyreállítása. A Penny áruháznál alvállalkozók vagyunk, a csatornarendszert, a száz kocsiállásos, tízezer négyzetméteres parkolót és a bevezető utakat építjük. Csillag térből csak egy van, de a telefonhálózatot ma mindenütt fejlesztik, reméjük, hogy a továbbiakban is lesznek elnyerhető pályázatok. O Mi az, amivel meg lehet nyerni egy ilyen pályázatot? - A rókusi munkára nyolcan jelentkeztünk, a DÉLTÁV francia tulajdonosa a referenciák alapján kiválasztott néhány céget, amelyet meglátogattak, felmérték, megvan-e a feladathoz szükséges technikai háttér, megnézték, ki milyen határidőt, garanciát vállal. Úgy gondolom, ezek után az árajánlat volt a döntő. Az, hogy ki milyen árat igér, alapvetően befolyásolja a pályázatoknál a döntést. Ennek az a következménye, hogy őrült játék kezdődik az árral és a minőséggel. Manapság sajnos nem az az egyetlen szempont az alkalmazandó anyagok kiválasztásánál, hogy az út minél tartósabb legyen, mert akkor olyan magas lenne az ár, hogy biztosan nem mi kapnánk meg a munkát. Az árverseny a nyereséget is lefaragja, és egy hosszabb munka során, aminek csak a végén fizet a megbízó, 20-30 milliót kell hiteleznünk. Egymilliótól Az E75-ÖS út menti HÓDÚT-telepen régóta félgőzzel működnek a keverőgépek. Az apró feladatok a cég kapacitásának felét sem kötik le. Bár Nagylak és Csengele között mindent elvállalnak, 150-200 megbízást évente, kétszer ennyi munkát is el tudnának végezni. A létszámfölösleget úgy próbálják meg elkerülni, hogy szerződött „állományt" is alkalmaznak bizonyos munkálatokra, de a gépi kapacitást nem lehet egyszer csökkenteni, máskor meg növelni. Ráadásul a sok kicsi, 1-5 milliós árbevételt hozó vállalkozás jóval több pénzüket elviszi, mint ha egy nagy építkezésen dolgoznának, hiszen a felvonulási, szállítási költségek így jóval magasabbak. - A nyolcvanas évek első fele volt az útépítés fénykora, akkor folyt az aszfaltfelújítási program. Akkor 400 ezer tonna aszfaltot gyártottunk évente, most még százat sem. A hódmezővásárhelyi központban száznál többen dolgoztak, most tizenhármán vagyunk, bérbe adtuk az épület nagy részét mondja Szakmáry László ügyvezető igazgató. - A nyolcvanas évek második felétől már folyamatosan szűkült a piac. Ma már nem lehet megrendelésekről beszélni, minden munka csak pályázattal, versenytárgyalással érhető el. A legnagyobb lehetőséget az Útalap terhére, világbanki és PHARE-segítséggel megvalósuló közútépítések jelentik. Sajnos, ezek jórészt a Dunántúlon folynak, ami, mivel a keverőtelepeink Békés és Csongrád megyében vannak, nem a mi működési területünk. Ezidáig az önkormányaztok jelentették a második legnagyobb megrendelői kört, de úgy tűnik, lassan leállnak ezek a beruházások. Emellett benzinkutak, parkolók, áruházak, ipari üzemek mélyépítési munkálatait végezzük. A tavalyi legnagyobb megbízásunk a nagylaki határátkelő építése volt, ezt az idén is folytatjuk. Ezen kívül Csengelén aszfaltozunk, Algyőnél burkoljuk a gáttetőt, Hódmezővásárhelyen kátyúzunk, Szentesen utcát építünk. Olcsóbban 0 Hogyan változott a technológia az utóbbi években? Az emberek azt látják, hogy az új utak is kátyúsak, hullámosak. - A technológia fejlődésének irányát - legalábbis nálunk - a pénzszűke befolyásolja. Léteznek olyan anyagok, amelyekkel jó, tartós utakat lehet építeni. Németországból vásároltunk például olyan szerves adalékot, amelyet az alaphoz keverve jóval stabilabb aszfaltot kaptunk. És jóval drágábbat. Nálunk inkább arra irányulnak a kísérletek, hogyan lehet olcsóbbá tenni a felhasznált anyagot. A HÓDÚT laboratóriumában például kidolgoztuk azt, hogyan lehet az orosházi üveggyár kemencetörmelékét, vagy a dunaújvárosi kohó torokgázának kénjét felhasználni a burkolatkészítéshez. A cég egyébként is hátrányos helyzetben van a versenytársakkal szemben, hiszen mi vagyunk a legtávolabb a dunántúli bányáktól. A szállítási költség a mi esetünkben meghaladja magát a nyersanyagárat, kénytelenek vagyunk tehát helyi adalékokat használni. Kacxer Gabriella Benzinár és adótagló • MTI ECO Amikor egy-egy hazai benzinkútnál húsz liter 95 oktános benzint vásárolunk, 1601 forint 53 fillért fizetünk be az államkasszába. Maga az üzemanyag ugyanis csak 736 forint 47 fillérbe kerül. Ezt is érdemes tudni, amikor az összesen 2338 forintot átadjuk a benzinkutasnak - állapítja meg a benzinárban foglalt súlyos adóterheket részletesen ismertető áttekintésében a Magyar Nemzet, amely szerint a letaglózó adóterheket látván arra gondolhatunk, hogy a kormányzat alighanem le akatja szoktatni az ezredfordulóhoz közeledvén az EUba törekvő társadalmat az autózásról. Februári milliárdok • MTI ECO Gyors ütemben növekednek a lakossági megtakarítások. Februárban a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak állománya - az előzetes adatok szerint - 39,3 milliárd forinttal emelkedett, így a nettó pénzügyi megtakarítások összege a hónap végén elérte az 1869,5 milliárd forintot. Két hónap alatt - januárban és februárban a nettó megtakarítások 62,8 milliárd forinttal növekedtek. Tavaly februárban az állomány 28 milliárd forinttal, a múlt év első két hónapjában 58,5 milliárd forinttal bővült. Számvevői vizsgálatok • MTI ECO Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei munkatervében három, többségi állami tulajdonú hazai pénzintézet, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., a Konzumbank Rt. és a Magyar Hitel Bank Rt. ellenőrzése szerepel. A választás azért esett rájuk, mert a vizsgálattal az ÁSZ a hitel-, a bankés az adóskonszolidáció alakulásának ellenőrzéséhez akar kapcsolódni. Idén - a három többségi állami tulajdonú pénzintézet ellenőrzése során - az ÁSZ vizsgálata nem arra irányul majd, hogyan alakult a kormányzat szintjén a bank- és adóskonszolidáció vezénylése, hanem az egyes pénzintézeteknél a vizsgálat a gyakorlati lépésekre koncentrál. APEH ellen egyesültek • Debrecen (MTI-ECO) Az APEH elleni együttes fellépés érdekében szombaton egyesületet alapítottak Debrecenben szövetkezeti üzletrésszel rendelkező Hajdú-Bihar megyei kisbefektetők. Egyidejűleg nyilatkozatban utasították vissza Pitti Zoltánnak, az APEH elnökének azt a nyilatkozatát, amelyben „az állammal szembeni tisztességtelen nyerészkedéssel" vádolt meg a tavalyi év elején szövetkezeti üzletrészt vásárolt és azután személyi jövedelemadó-visszatérítést igényelt több tízezer hazai kisbefektetőt. Ezzel szemben - fogalmaz a nyilatkozat - az érintett állampolgárok éltek az adott jogi lehetőségekkel, s amennyiben ez 10 milliárd forinttal rövidíti meg az államkasszát, úgy azt kell felelősségre vonni, aki ezt - az akkor teljesen törvényes lehetőséget - biztosította. A nettó átlagkeresetek alakulása néhány kiemelt ágazatban Magyarországon 1995-ben <515 BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére!
