Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1996. ÁPR. 3. forrás OECD Az elmúlt héten pénte­ken Párizsban Dunai Im­re ipari és kereskedelmi miniszter aláírta hazánk csatlakozását az OECD­hez, ezzel Magyaror­szág bekerült a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi intézményé­be, a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezetbe. A világ több országának sajtója kommentálta a magyar csatlakozást. Washington • MTI ECO Az amerikai külügymi­nisztérium pénteken nyilat­kozatban üdvözölte Magyar­ország felvételét a legfejlet­tebb országokat tömörítő OECD tagjai közé. Nicholas Burns szóvivő figyelemre méltó eseménynek minősí­tette a csatlakozást, és leszö­gezte: a magyar tagság fon­tos mérföldkő a volt közép­európai kommunista orszá­goknak a nyugati intézmény­rendszerbe történő beillesz­kedési folyamatában. Megítélése szerint a fel­vétel egyszesmind nagy elő­relépést jelent Magyarország számára is, mert tükrözi azt a bizalmat és elismerést, ami a kormány által beindított gazdasági reformok iránt megnyilvánul. Moszkva • MTI ECO Magyarország felvétele a legfejlettebb államokat tö­mörítő OECD tagjai közé te­kintélyt jelent, amelyre külö­nösen szüksége van az Euró­pai Unióba törekvő közép­európai országoknak - áll­apította meg a Szevodnya cí­mű moszkvai lap a magyar csatlakozás kapcsán. A libe­rális újság szerint a „gazda­gok klubjába" való belépés­sel a Magyarországot képvi­selő Dunai Imre ipari és ke­reskedelmi miniszternek jó oka volt a büszkeségre. Egy évvel ezelőtt a külföldi be­fektetők bizalma a magyar gazdaság iránt még rohamo­san csökkent, ma viszont a kormány szigorú gazdasági intézkedései nyomán meg­vannak a feltételei az inflá­ció csökkenésének és ezzel egyidejűleg a gazdaság nö­vekedésének. Pozsony • MTI ECO A pozsonyi kormányhoz közelálló Slovenská Repub­lika jegyzetfrója figyelemre méltónak találja, hogy Ma­gyarországot, „bolygónk le­geladósodottabb országát felvették az OECD-be". A lap azt íija, hogy a csaknem 30 millárd dolláros állam­adósság az ország gazdasá­gát sziklakőként húzza a mélybe, és az évi kamattör­lesztések összege is három­milliárd dollár körül mozog, ami az állami költségvetés egyötödénél is többet tesz ki. A Slovenská Republika sze­rint Szlovákia makrogazda­sági mutatói minden tekintet­ben sokkai kedvezőbbek, és „Budapesten egyelőre csak álmodozhatnak a mi infláci­ónk és termelékenységünk mértékéről akkor, amikor a szakemberek az ázsiai gaz­dasági tigrisekhez hasonlít­ják Szlovákiát, hogy így ad­janak hangot a szlovák gaz­daság váratlan eredményei fölötti csodálkozásuknak". • Hasznos információk börzéje Szegedi fuvaroztatók klubja Minden hónapban ta­lálkozunk a hírrel az új­ság hasábjain, miszerint: összejövetelt tart a Fuva­roztatók Klubja. Mit is takar ez a kifejezés és mikor jött létre ez az egyesület? Ezt kérdeztük a szegedi székhelyű klub két alapító tagjától, Ábrahám Lajostól, aki egyben elnöke is a klub­nak, és Schiller Lászlótól, aki a vezetőség tagja. - Szegeden 1992. novem­ber 25-én alakult meg a Fu­varoztatók Klubja, s létrejöt­tében elsősorban Ábrahám Lajosnak, a klub elnökének vannak múlhatatlan érdemei, hiszen az ő ötlete volt egy ilyen kis közösség megalakí­tása - mondja Schiller Lász­ló, aki „civilben" a Masped Első Magyar Szállítmányo­zási Rt. szegedi igazgatója. • Honnan az ötlet? ­kérdezem Ábrahám La­jost, aki egyébként a MÁV szegedi üzletigaz­gatóságénak igazgatóhe­lyettese. - Szakmámból adódóan számtalanszor tapasztaltam, hogy vannak cégek, amelyek valamit szeretnének eladni, s vannak, amelyek szeretné­nek valamit vásárolni, de nem találják meg egy­mást...Mi lehetőséget terem­tettünk számukra, hogy ez valóra váljék. Nyolc-tíz hó­napnyi előkészülti munka után vágtunk bele a szerve­zésbe, s ezt akkor még a MÁV keretén belül csináltuk Autótenger a vámon. Új szabályok. (Fotó: Gyenes Kálmán) meg. A meglepetés erejével hatott ránk, hogy nemcsak az általunk fedett megyék­ből, hanem a pesti, a győri, sót az osztrák vasutak buda­pesti vezérképviselete által dunántúli cégek is jelentkez­tek. • Hány tagjuk volt az in­dulásnál? - Összesen 41 taggal kezdtük a munkát. Azóta ez a szám nemigen változott, viszont állandóan cserélő­dött és most mintegy 50 be­jegyzett tagunk van. Eseten­ként azonban többen is meg­jelennek, különösen akkor, ha valamilyen szakmai napot rendezünk, vagy valamelyik vállalat napját tartjuk. így például a Masped-napokon több mint 100 cég képvisele­tében voltak jelen. Az ilyen összejövetel ugyanis rendkí­vül jó információs bázist je­lent minden résztvevőnek, ahol üzleti, szállítási, keres­kedelmi információk cserél­nek gazdát. • Konkrét üzletkötésekre is sor kerül az ilyen összejöveteleken ? - Igen, de ennek az a fel­tétele, hogy az információ tulajdonjogát tiszteljük: a tu­lajdonos tudta és beleegye­zése nélkül nem adjuk ki. Persze, azért azt is tudni, kell, hogy egy nagyobb plé­num előtt elhangzó informá­ciókra legyen mindenki ve­vő, legyen „füle" a hallgató­nak és használja fel a tájé­koztatást a maga számára. Úgy hiszem, ez a gyakorlat­ban már működik is, hiszen rengetegen jönnek el hoz­zánk Zalaegerszegtől Buda­pesten keresztül egészen Szegedig. - Én is úgy vélem, hogy megéri a tagoknak eljönni Szegedre. Ezt a Masped kép­viseletében is mondhatom, mert például a mi kirendelt­ségünk területe megegyezik a MÁV szegedi üzeltigazga­tóságának területével, s azok az ügyfelek, akik ennek a klubnak a tagjai, azokkal közvetlen kapcsolatot tud­tunk teremteni. A klub nél­kül a mi cégünk, s ez nyil­vánvalóan így van másokkal is, jóval kevesebb együttmű­ködésre alakalmas ötletet, kapcsolatteremtési lehetősé­get kapna - fűzi hozzá Schil­ler László. Kisimre Ferenc Önszabályozó Reklám Testület • Budapest (MTI ECO) Megalakult Budapes­ten az önszabályozó Reklám Testület. Az új társadalmi szervezet ­az európai gyakorlat­nak megfelelően - a reklámpiac tisztaságát, a piaci tájékoztatás megbízhatóságát kíván­ja segiteni. A testület tagjai lehetnek: a magyarországi reklámozó, a reklámszakma vállalkozá­si, a média (a közterületi reklámhordozók ügynöksé­gei, a nyomtatott sajtó és az elektronikus média), vala­mint természetes személyek. A megválasztott elnök: Rad­nai László (Leo Burnett Bu­dapest Kft.); az elnökségi ta­gok: Klupács Sándor (Multi­reklám Kft.) és Sipos József (MOL Rt.). Az új szervezet semmiféle állami támogatás­ban nem részesült, kizárólag tagjai pénzeszközeiből tartja fenn magát és alakítja ki mű­ködését. Az önszabályozó gyakor­lat kialakítása érdekében az ÖRT kidolgozza a reklám­gyakorlat önszabályozó alapkódexét. E kódexet ki­egészítik majd azok az ipar/szolgáltatás- és termék­specifikus alfejezetek, ame­lyeket az érdekelt ipari, ke­reskedelmi és szolgáltatási ágazatok maguk alakítanak majd ki. Az önszabályozás elve szerint az egyes ágaza­tok maguk alakítanak majd ki. Az önszabályozás elve szerint az egyes ágazatok maguk kodifikálják és ma­guk is tartatják be a rájuk vonatkozó alfejezeteket. Eh­hez a munkához az ÖRT ve­zetősége és szakértői minden szükséges segítséget megad­nak. Az ÖRT alapítói úgy vélik, hogy az új reklámtör­vény az eddiginél jogilag tisztább és egyértelműbb ke­reteket teremt majd. Ahhoz, hogy hosszú távon is ki­egyensúlyozottan fejlődhes­sen a reklámpiac, hogy hite­les legyen a piaci tájékozta­tás, az érintettek felelőssé­gére van szükség. Az utolsó békeévben (1990) 700 millió dollá­ros külkereskedelmi for­galmat bonyolítottunk le Jugoszláviával, mig 1978 és 1990 között 1 milliárd 200 millió dollár kereskedelmi aktívu­munk volt déli szomszé­dainkkal folytatott üzle­teinkben. Ez a tény is mutatja, mennyire fon­tos lenne a háborút kö­vető békében újabb pia­cokat találnunk termé­keink számára a volt Ju­goszlávia utódállamai­ban. Lehetőség egyébként van rá, hiszen bármilyen megle­pő is, de a háborús időszak­ban is ügyesen dolgoztak ke­reskedőink, s némi megtor­panás után 1995-ben 730 millió dollárnyi érték moz­gott Magyarország és az utódállamok között. Ennél biztatóbb informá­ciókkal már el sem láthatatta volna a Dél-Magyarorszá­gon élő vállalkozókat Köve­siné Schmidt Judit, az IKM osztályvezetője, ki a napok­ban azt taglalta egy Szege­den rendezett fórumon, mire is lenne vevő ott délen. S Jugómilliólc persze azt is elárulta, hogy a nagy hevülésben azért ne kergessünk rózsaszínű álmo­kat. De hát következzenek a tények. Az ezer sebből vérző magyar építőipar - mint ar­ról már írtunk is - igazán nagy haszonban nem re­ménykedhet, ugyanis példá­ul Horvátország nem tart igényt szolgáltatásainkra, mivel kiváló építőanyag iparral, s megfelelő építési kapacitással is rendelkezik. Szlovéniában és Szerbiában tényleges károk nem is ke­letkeztek. Ahol viszont nagy szükség lenne magyar építő­anyagokra és kezekre is - el­sősorban Boszniában - ott a financiális feltételek teljes­séggel hiányoznak. Ami szintén a mi reményeinket hűti - a háboróból kikecmer­gő országok a különböző pá­lyázatok kiírásakor egyértel­műen nemzeti iparukat ré­szesítik előnyben. De visszatérve a pénzre: ígéretek ugyan elhangzottak erről nyugati pénzügyi sza­kértők szájából, hogy hama­rosan 1,2 milliárd dolláros hitelt kap a legtöbbet szen­vedett tagköztársaság, csak éppen az ezt megelőző 500 milliós segély, mely a mini­mális életfeltételek helyreál­lítását szolgálná, sem érke­zik valami nagy sebességgel. Persze alvállalkozókként azért némi esélyei indulnak a harcba magyar építőipari cégek is a fizetőképes dél­szláv államokban. Ennél nagyobb perspektí­vája van gépiparunknak, ko­hászatunknak, élelmiszer­gazdaságunknak, mezőgaz­dasági - lelkesítette hallga­tóságát az osztályvezető asszony. Majd szolgált egy szemléletes példával: amennyiben a horvát idegen­forgalom eléri az háború előtti vonzerejét, nagy való­színűséggel kell a magyar mezőgazdasági termék, hi­szen a tengerpartra özönlő turistákat csak külsó segít­séggel tudják magas színvo­nalon ellátni a horvátok. Ez a lehetőség viszont nem áll fenn Kis- Jugoszlávia eseté­ben, ahol a Vajdaság éppen azért küszködik, mert eladat­lan élelmiszer készletek hal­mozódnak fel. De kereskedni persze mu­száj. S hogyan? A magyar vállalkozók minél sürgőseb­ben készíttessék el magukról az angol, német és horvát vagy szerb nyelvű referencia anyagokat, igyekezzenek ve­gyes vállalatokat létrehozni déli szomszédaink cégeivel, s például éljenek azzal a le­hetőséggel, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának jól kiépített kapcsolatai vannak Szabad­kával, Nissel, Újvidékkel, Belgráddal, valamint szlo­vén és horvát területi kama­rákkal is — mint azt már Horváth Lajos, a megyei iparkamara titkára mondta el. Egyet viszont senki ne fe­ledjen - az embargó nem szűnt meg, csupán felfüg­gesztették. Tehát aki hosszú távú befektetésekben gon­dolkodik, számoljon azzal,­hogy a szankciók öt napon belül bármikor visszaállítha­tok. S akkor aztán sehol nem panaszkodhat elveszített tő­kéje miatt. Nem mintha a világot ed­dig is érdekelte volna, mennyit buktunk mi, magya­rok a délszláv háborún... Bátyi Zoltán /XQ Nyerien repülőjegyet! M0«r0M s A Morton's Légiutazási Iroda és ö Délmagyarország Kft. közös nyereményjátéka folyta­tódik, amelyben az utazási irodán kívül hat ismert és különösen ajánlott légitársaság is részt vesz. Minden hónapban egy légitársaságot ismerhetnek meg, s kér­déseink is a „hónap légitársaságáról" szólnak. Azok, akik mind a négy heti kérdésünkre egyszerre beküldik a helyes válaszokat és a levelezőlapon vagy borítékon feltüntetik érvényes olvasói klubkártyájuk számát, min­den hónapban egy-egy repülőjegyet nyerhetnek. A sor­solást közjegyző jelenlétében bonyolítjuk le. Azok kö­zött, akik az összes fordulóban hibátlan választ külde­nek be, pluszban kisorsoljuk a Morton's különajándé­kát, egy New York-i repülőjegyet. A negyedik hét végén megfejtéseiket az alábbi címre kérjük elküldeni: Morton's Légiutazási Iroda, 6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 7. A borítékra kérjük írják rá: „Szegedközkedvelt repülőjegyirodája". • A Swissair első játéka Az év légi társasága Az utazási szakma nagytekintélyű folyóiratának közvéleménykutatása eredményként a Swissair lett az 1995-ös év légi társasága. Az átfogó elismerés mellett a Swissair-t nevezték meg a legjobb légitársaságnak az első és a turista osztályon, valamint a rövidtávú utakon nyújtott szolgáltatásaiért, a földi és jegykezelési ki­szolgálásért is. „A Swissair visszaállította vezető pozí­cióját a levegőben" - nyilatkozta a lap szerkesztője. „Ezt a szolgáltatások állandósága és megbízhatósága révén érték el. A Swissair csiszolt, áttekinthető termé­ket kínál, melyet az év eredményei is tükröznek." Tíz európai ország törzsutasainak szavazata alapján a Swissair elnyerte a „Legjobb Európai Légitársaság" kitüntető címet is. A vizsgált szempontok: általános elégedettség a szolgáltatásokkal, pontosság, kényelem a fedélzeten, a személyzet barátságos magatartása, az étkezések minősége, a jól összeállított menetrend, a poggyászkezelés. E heti kérdésünk: A Swissair hová indít Budapestről közvetlen járatokat? Budapest-Torontó retúr repülőjegy: 70.000 Ft Olvasói klubkártyával: 66.500 Ft Mercedes Vito: személyesen Autómustra. (Fotó: Révész Róbert) • Munkatársunktól Kétnapos bemutatót tar­tottak Szegeden a Vásárhelyi Pál utcai Mercedes szervíz­ben az új jövevény, a Vito tiszteletére. Keresztbeálló orrmotor, elsőkerékhajtás, szervokormány, mind a négy keréken független felfüg­gesztés és tárcsafék — ez rö­viden az új kisteherautó. Szűk fordulókörével, 466 centiméteres hosszúságával és 190-es magasságával ide­ális városi autó. Kívánság szerint körablakos kombi, maximum nyolc üléssel, il­letve lemezeit, hátsó ablakos vagy részleges üvegezésű furgon, egy vagy két tolóaj­tóval. A nyolcvan, száz, százharminc lóerős motorral szerelt Mercedesek nettó ára 2,9 és 4,3 millió forint kö­zött van, természetesen egy év kilométerkorlátozás nél­küli garanciával. Aradiak Szegeden • Munkatársunktól Annyiszor halljuk, hogy itt a Balkán kapujában igen nagy lehetőség kínálkozik több ország gazdaságát egy egészséges vérkeringésbe kapcsolni, kiterjedt kereske­delmet éleszteni, megtartani. Szinte naponta rendeznek ilyen olyan találkozót, még ráaggatják a díszes jelzőt is, hogy üzleti találkozó stb., de elmozdulás alig történik. Ma remélhetőleg gyümöl­csöző szakmai fórumokra kerül sor, olyan valóban üz­leti megbeszélésekre, szerző­déskötésekre, amelyek két ország gazdaságát lendíthe­tik. Ma érkezik ugyanis Csongrád megyébe az aradi agrárkamara delegációja és több mezőgazdasági-, feldol­gozó üzemet keres fel. Mi­lyen tevékenységi kör érdek­li a román küldöttséget? Üvegházi növénytermesztés, növényvédelmi szerekkel va­ló kereskedelem, tej és tejter­mékfeldolgozás, gabonater­mesztés, vetőmagtermesztés.

Next

/
Thumbnails
Contents