Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1996. ÁPR. 13. Halpiac Boldogság Kübekházán Magyarország legfiatalabb polgármesterasszonya Kelemen Jánosné szerint a legutóbbi választások óta változott sokat a falu sorsa A polgármesterasszony vidámságra biztatja a falusi polgárt. (Fotó: Somogyi Károlyné) Ősrégi vicc szerint, amikor a tűzoltók nehéz munkával megmentették a huszadikról kiugró, eszeveszettül sikoltozó polgárt, s rákérdeztek: mégis, miért szánta el magát erre a halálugrásra, csak ennyit válaszolt: - Elöször még jó ötletnek tűnt. Nem tudom, miért, de Kübekháza felé autózva többször is eszembe jutott ez a humor. Mégpedig azért, mert pontosan tudtam, hogy e kis faluban dolgozik az ország legfiatalabb polgármesterasszonya, név szerint Boldog Krisztina. Aki éppenhogy elmúlt huszonöt éves, amikor jelöltette magát e posztra, meg is nyerte a választásokat, csak... Csak azt lenne jó tudni, hogy az akkor oly jónak tűnt ötletből most halálugrás lett—é (ismerve a magyar falvak sanyarú sorsát) vagy..? De nincsen vagy. Krisztina most is boldog (mint látom, nem csak neve miatt), s azzal fogad, hogy igenis remek dolog egy kistelepülés dolgait intézni. - Jó emberi próbának bizonyult ez, s -örülök, hogy a község lakói elfogadtak fiatal korom ellenére is. Örülök, hogy ügy érzem, tudok segfteni a falu gondjain, s remek érzés, amikor egy nyári délután kiülhet az ember két üveg borral a kezében valamelyik árokpartra, s arról faggathatja a polgárokat, mit kéne jobban, mit szeretnének másként. Na, puff - most aztán bajban a zsurnaliszta. Hiszen mostanság inkább csak fanyalgó, siránkozó közigazgatási vezetőkkel futhat össze, s lám, vagyon itt a magyar végeken egy ifjú leányzó, aki nem átallja még azt is elmondani, hogy igenis lehet egy faluban moccantani a megszokás kocsiján, ha az ember egy kicsit bátor, és igyekszik ügyesen forgatni a község pénzét. 9 Már ne haragudjon, de ugyan mennyi pénze lehet egy kicsinyke Kiihekházának? - Nem is kevés. Pontosan 46 millió forint a költségvetésünk, s mire minden kötelezőt kifizetünk, marad kétmillió. Hát ebből persze a világot megváltani nem lehet, de azért csak rendeztünk mi már Salieri-napokat, neves művészvendégekkel, s ezt megpróbáljuk az idén is. Aztán lesz nálunk júliusban kétszer kéthetes művésztábor, s bizony én nem mondtam le arról sem, hogy a mi falunk határában megnyíljon a hármashatár átkelőhelye. 9 Ennyi optimizmushoz csak gratulálni lehet. De azt csak ne mondja, hogy semmi nem bántja? - De bánt bizony. Például az, hogy az országgyűlési képviselőket egy fikarcnyit sem érdekli, mi is történik körzetük kistelepülésein. Mert bizony engem még nem nagyon hívtak ez ügyben. S bánt az is, hogy eddig még nem sikerült olyan vállalkozót találnom, aki a munkahelyteremtés szándékával keresné fel településünket. Inkább fizetik a városban a drágább bérleti, s egyéb költségeket, mintsem fölfedeznék, hogy nálunk van például egy nagy malomépület, amelyben ideális terep kínálkozik a közelben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozására. 9 Vegyük úgy: ez utóbbi két panasz két kívánság is egyben. Ha figyelembe veszünk bizonyos mesebéli aranyhalakat, a harmadik hogy hangoznék? - Hát nem is tudom. Lehet-e jókedvet kívánni? Mert meggyőződésem, hogy a magyar falvakból az hiányzik leginkább. Mintha az emberek elfeledték volna, hogy mosolyogva csak könnyebb elviselni a napi nyűgöket. Megnyugtathatom a polgármester asszonyt, hogy Kübeken azért nem felejtették el. A falu főterén például mindjárt két korosztály képviselője is elmondta: ók bizony jól érzik itt magukat. Kelemen Jánosné egyenest azt állította, hogy mióta Krisztina itt a falu első embere (pardon: asszonya), sokkal jobban mennek a dolgok, mert hogy az a lány mindenkit meghallgat, és mindenki baján segíteni akar. - Nézzen csak körbe, tiszta település a mienk, és a polgármester még arra is ügyel, hogy mindig takarítsák. Ferenczi Attila, egy kis zöldséges stand gazdája meg csak annyit mondott, hogy ő ugyan mindössze 1990 óta él Kübeken, Délvidékről jött menekültként telepedett le, de annyit gyorsan észrevett, hogy a kübekiek segítőkész emberek, akik gyorsan, nyílt szívvel fogadják be az idegent. 9 S meg is lehet itt élni? - hozakodom elő a községházán hallott gonddal, miszerint a munka bizony kevés. Nos, Ferenczi űr szerint igen, hiszen ők még Szlovéniába is exportálják a kübeki termést családi vállalkozásuk segítségével. A főtér másik sarkánál - már ha lehet ilyet mondani egy közismerten teljesen kör alakű térről - viszont már kicsit kissebb az optimizmus. Bár Balogh Lászlóné, Füredi Csabáné és Balázs Károlyné is elismeri, csöndes, nyugodt, békés település az övék, de hozzáteszik: azért lehetne közelebb is a városhoz, meg aztán a munkanélküliség is nagy teher rajtuk. Mint annyi más faluban tenném hozzá. Mert a helyzet aztán csöppet sem szívderítő kistelepüléseinken. De ezt csak halkan írom e cikk végére, nehogy kikapjak Boldog Krisztinától. Bátyi Zoltán így nevezték el valaha a Roosevelt teret. Nyilván jóval korábban, mint 1826, amikor a tanácsi iratokban először találtunk rá. Közvetlen a Víz (1879) előtt Hal tér volt a neve: a korabeli várostérképen kívül fönnmaradt fénykép is, amelyen a sarki házon ezzel a fölirattal látható a névtábla. A Víz utáni utcanév-rendezéskor - ahogy Juhász Gyula írta Interpelláció című cikkében (Délmagyarország, 1918. nov. 24.) - „a rövidlátó lojalitás" adta neki a Rudolf tér nevet. Akkor még élt a trónörökös, s kétségkívül magyarbarát híre volt, de ez önmagában nem tette megokolttá, hogy a várostörténeti értékű nevet kiszorítsa. 1945-ben nevezték el az új lojalitás jegyében a győztes koalíciós hatalmak egyik vezetőjéről, Franklin Delano Rooseveltről (1882-1945), az Amerikai Egyesült Államok elnökéről. Ma már tudjuk, hogy nem sokat köszönhetünk neki: Jaltában ő is a rovásunkra engedett Sztálinnak. De nem csak ezért volt hiba nevét táblára tenni. Kosztolányi szellemes megállapítása szerint az utcanévtábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége. Már pedig Roosevelt nevének kimondásában, leírásában ugyanúgy beletörik az átlag magyarnak a nyelve meg a tolla, mint Klebelsbergébe. Gyakran még nyomtatásban is dupla w-vel (rják. Attgol nyelvterületen is sokféleképpen ejtik. Angliában angolmódra Rúzveltnek, holott az eredetileg holland név helyes - Amerikában általános - kiejtése Rózevelt. De miért várjuk el min• Budapest (MTI) Az idén Hobo, azaz Földes László kapta a Déri János-díjat. A négy esztendeje tragikusan fiatalon eltávozott népszerű újságíró-riporter-publicista emlékére alapított kitüntetést - az arany egyforintost és a vele járó pénzjutalmat - pénteken adták át a MÚOSZ székházában, Déri János születésének den magyartól, hogy ezt tudja? Cs. Sebestyén Károly kimutatta, hogy a középkorban ezt a vár körüli teret Latrán térnek, Latorján térnek nevezték, és 1928-ban ennek a történeti névnek visszaállítását javasolta. Hasztalan. 1976. október 26-án e hasábokon én is ezt javasoltam, de cikkem visszhangja meggyőzött, hogy ezt már nem lehet elfogadtatni a mai lakossággal. Senki sem akarna a latrok terén lakni. Banner János egyetemi tanár, a Dugonics Társaság elnöke, mint 1943. január 23-án szintén a Délmagyarországban olvasható volt, a Halpiac nevet akarta visszaállítani. Ezt újítom most meg. Tudom, a finnyásaknak nem tetszik. Pedig a bécsieknek ma sem derogál a lóúsztató földek (Rossauer Lánde) vagy a Szénapiac (Am Heumarkt). Koburgban a pályaudvarról bevezető előkelő út Tehén utca (Kuh Gasse); Hamburgban ma is van Libapiac (Gansplatz); Kölnben Kacsaúsztató (Entenpfuhl). A Víz előtti gyönyörű és jellegzetes Tyúkbögy utcából eleink a finomkodó Gyöngytyúk utcát csinálták, a Sutu utcából a Szabad sajtó utcát. A név megőrzi a várostörténet egy-egy jellegzetes mozzanatát. A várostörténetíró Reizner Jánostól tudjuk, hogy 1840 körül a halpiacon 5-6 ezer mázsa eleven és kétszer annyi száraz halat, 4-500 akó halzslrt adtak el. Nem véletlenül keletkezett a népdal: A szögedi híd alatt lányok sütik a halat... Péter László negyvenötödik évfordulója alkalmából. A díj neve onnan eredeztethető, hogy az igazán „nagy" ötleteket az újságíró szakmában képzeletbeli egyforintossal jutalmazták. Déri Jánosról pedig köztudott, hogy rendkívül sok, úgynevezett forintos ötlete volt. Az idei díj nettó összege százezer forint. Hobo: arany egyforintos Vasúti kedvezmények Nagy bizonytalanság A Körösy Szakközépiskola Moszkvai körúti kollégiumát a februári közgyűlésen Ítélték bezárásra. Az új „lakó" sokak szerint a Hansági Ferenc Alapítványi Iskola lehet. (Fotó: Révész Róbert) • DM-információ A MÁV és a GYSEV 50 százalékos alkalmi menettérti célkedvezményt biztosít az alábbi programokra: - a Budapest Sportcsanokban május 10-1 1-én megrendezésre kerülő Illéskoncertre; - a pannonhalmi apátság kérésére, az április 13-i regionális ifjúsági találkozóra, valamint a május 25-én a bencés diákszövetség találkozójára utazók részére; - április 18-19 között a Kapós expo vásáriroda kft. rendezésében a Kaposvári szakvásárra; - a szeptember 4-8. között megrendezendő „Alpoktól az Adriáig" elnevezésű nemzetközi kiállítás és vásárra a kaposvári vásárcsarnokba. A kedvezményes menettéri jegyek visszautazásra csak akkor érvényesek, ha a rendezvények helyszínén azokat lebélyegeztetik. A márciusi közgyűlés első részéből kimaradt, de hamarosan a városatyák elé kerül a Szilágyi Erzsébet Lánykollégium és a szomszédos Tömörkény Gimnázium összevonásának ügye. Az előterjesztést az oktatási bizottság szoros szavazáson nem javasolta elfogadni, ám az előzmények ismeretében az önálló városi kollégiumok attól félnek, hogy ha a közgyűlés igent mond, akkor előbb-utóbb az ö önállóságuk is veszélybe kerül. Szeged város iskolai kollégiumaiban az 1995/96-os tanév állapotai szerint 1990 tanulót helyeztek el. A 12 önkormányzati fenntartású kollégium közül 8 valamelyik intézménnyel közös igazgatás alatt működik és négy - az Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium, a Szilágyi Erzsébet Középiskolai Lánykollégium, a Vedres István Kollégium és az Ortutay Gyula Általános és Középiskolai Kollégium - önálló. Ezek azok az intézmények, amelyekkel kapcsolatban (kivéve talán az Ortutayt) az elmúlt években rendszeresen visszatért az átszervezés gondolata, rendszeresen előterjesztések készültek az összevonásukra valamelyik középiskolával, aztán pedig a mindenkori önkormányzati oktatási bizottságok rendszeresen arra a következtetésre jutottak, hogy a dolog nem érné meg a fáradtságot, olyan minimális lenne a megtakarítás. A kollégium-iskola összevonás legutóbb februárban szerepelt a közgyűlés napirendjén. Akkor a Közoktatási és Közművelődési Iroda előterjesztése azzal indokolta az Ady Kollégium Csonka Szakközépiskola, a Vedres Kollégium - Vedres Szakközépiskola és Szilágyi Erzsébet Kollégium - Tömörkény Gimnázium összevonást, hogy „a városi léptékben minimális megtakarításokat is meg kell tenni" a költségvetés érdekében. A közgyűlés végül nemet mondott. Végül képviselői indítványra a közgyűlés a Szilágyi Erzsébet Kollégium és a szomszédos Tömörkény Gimnázium összevonásának megvizsgálását javasolta. A 150 férőhelyes lánykollégium (a tavaly decemberi átvilágítás 138 főt „talált" benne) és a Tömörkény ügyéről az oktatási bizottság is tárgyalt és csak nagyon szoros arányban vetette el az összevonást. Az ügyben a két intézmény közalkalmazotti tanácsa és diákönkormányzata is homlokegyenest ellenkező módon foglalt állást. Ez az egyetlen kollégiumi probléma, amely az eredeti átszervezési csomagból a Kőrösy Szakközépiskola Moszkvai körúti kollégiumának bezárása után napirenden maradt (a márciusi közgyűlés április 11 -i folytatásán tárgyalják), ám a még önálló kollégiumok attól tartanak, hogy ha a közgyűlés igent mond, akkor előbbutóbb valakinek ismét eszébe jut őket is összevonni valamelyik iskolával. P. J. SZERKESSZE ÖN IS A VTV MŰSORÁT! Kérjük, írja meg milyen műsorokat látna szívesen a Szegedi Városi Televízióban. A legjobb ötleteket megvalósítjuk! A levélírók között 10 db antennát sorsolunk ki. A sorsolásban minden levél szerepel. Nézze műsorunkat az. UHF 29-es csatornán, és írja meg mit szeretne látni! Címünk: Városi Televízió Szeged, Tisza L. krt. 37. A borítékra (rják rá: „SUGÁRZÓ VTV"