Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

SZOMBAT, 1996. ÁPR. 13. HAZAI TÜKÖR 7 „Sima" országol az Uniónak? M ilyen Magyarország, milyen Európába? Már az a hangsúlyeltolódás is a véleménykülönbsége­ket jelzi, ha a kérdés fordítva hangzik el: milyen Euró­pába, milyen Magyarország? Jelenleg úgy tűnik, hogy egy integrált, úgy is mondhatnánk jellegtelen, atlanti mázzal bevont Euró­pába mendegél egy jellegtelen Magyarország. Vagyis van esélye annak, hogy egymásra találunk. Noha az Európai Unió nem örül annak a problématömegnek, amelyet magunk után húzunk: elsősorban a határon túli magyarok politikai-társadalmi-gazdasági bajai okoznak gondot a vágyott napnyugaton. Ez a közép­kelet-európai békétlenség ott nem kell. A brit példa érdekes módon szóba se kerül. Nagy­Britannia az az állam, amely az észak-ír függetlenségi mozgalmakkal küzdve, a mieinkhez hasonló gondok­kal viaskodik. Ám ez Nagy-Britannia EU tagsága ügyében nem okozott semmi fennakadást. És volná­nak még hasonló példák, úgy látszik azonban, hogy nekünk ezekre hivatkozni nem ildomos. Nem lehet? Tény, hogy se az Antall-kormány, se a mostani, Horn szociálliberális koalíciója nem teszi ezt. Nyugaton egy sima és simulékony Magyarország kell, ha kell egyál­talán, s minden jel arra mutat, hogy a csatlakozás pil­lanatában akkori kormányunk ilyet fog majd átnyúj­tani. Svéd szakértők, politikusok beszéltek tegnap a bu­dapesti Közgazdasági Egyetemen egy szemináriumon - amelyet a SAAB cég rendezett - azokról a tapaszta­latokról, amelyekre Svédország tett szert az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban. A szemináriu­mon elhangzottak az előkészítés nehézségeinek ta­pasztalatai, és az is, hogy saját, külön érdekeiket ho­gyan fogalmazták meg, melyek voltak azok a svéd ki­zárólagosságok, ha úgy tetszik, nemzeti értékek, ame­lyekről nem mondtak le. A gazdag, előnyös helyzetű Svédország tapasztalatai gyökeresen mások, mint amilyeneket az adósság­gal terhelt, defektes iparú és mezőgazdaságú, jelentős külpolitikai gondokkal vesződő Magyarország már ed­dig is szerzett. De azt nem ártana beírni az előjegyzési naptárunk­ba: anélkül is nyerhetünk, hogy mindent elveszítsünk. Zelei Milcló • Sorsdöntő tárgyalás Expo-ügyben ? A KÉSZ pénze • Az első szegedi árverés Lecsapott a kalapács... Dr. Oláh János és az árverés közönsége. A határ a csillagos ég. (Fotó: Révész Róbert) A szegedi KÉSZ Kft. 2,4 milliárd forintot követel a világkiállítás elmaradása mi­att a céget ért károkért cseré­be. A társaság 1995. január 3­án adta be keresetét a Fővá­rosi Bírósághoz, amely ta­valy júniusban úgynevezett közbenső ítéletet hozott. Ez nem emelkedhetett jogerőre, mivel mindkét fél fellebbe­zést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz (a KÉSZ taktikai megfontolásból). A KÉSZ Kft. egyik alpe­rese az Expo '96 Kft. jog­utódja, a ma már csak '96 Kft. néven szereplő vállalko­zás, amely jelenleg a terve­zett expo-területeken elkez­dődött beruházások befeje­zésével foglalkozik. A má­sodik számú alperesnek is megváltozott a neve: a Kor­mánybiztosi Iroda ugyanis Másfélnapos látogatá­sa befejezéseként tartott tegnap délután fórumot és sajtótájékoztatót Sze­geden a Royal Szállóban dr. Völgyes Iván, a Ge­nerál Electric magyaror­szági főtanácsadója, a nebraskai egyetem pro­fesszora, aki Rózsa Edit képviselő meghívására érkezett a városba. Völgyes úr először arról biztosította az asztal körül ülőket, hogy semmi oka nem volt idejönni, mert hogy nem volt miért. Zsúfolt a prog­ramja, a GE-nek nincsenek errefelé érdekeltségei, a dóm, Horger Antal, a sza­badtéri meg a Pick nem ak­kora durranás. Inkább csak a képviselóasszonynak, meg megszűnt, a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság lépett a helyébe a jogokat és a köte­lezettségeket illető.,i. A közbenső ítéletben a Fővárosi Bíróság az elsőren­dű alperest nem tette felelős­sé az expo elmaradása miatt, ellenben az elszámolási kö­telezettséget megállapította. A második számú alperesre viszont teljes egészében megállapította a kártérítési jogigényt. A mostani fellebbviteli tárgyaláson feltehetően jog­erős ítélet születik. A KÉSZ Kft. álláspontja változatlan, a 2,4 milliárdra igényt tart, de sejti: az összeg körüli vi­tákba föltehetően a Pénzügy­minisztériumot is be kell vonni. Tehát a kifizetés el­húzódhat. F. K. néhány miniszter barátjának engedett - az utóbbiak azt mondták: menj már le! Völgyes úr lejött és más­fél nap alatt fantasztikus em­berekkel és ötletekkel talál­kozott. Ezzel, valamint a ké­sőbb említett jó, fogékony, de nem olcsó magyar mun­kaerővel véget is értek a po­zitívumok. Szóval jön példá­ul egy amerikai, egy láda pénzzel, mert Magyarorszá­gon csak készpénzzel lehet fizetni, és senkit sem talál, aki jövőképet tudna monda­ni. A dolog második részé­ben igaza lehet Völgyes úr­Pénteken pontban déli 12-kor a Boross József utca 5/B. alatt megtar­tották az első szegedi árverést. A következőre jövő pénteken várják a nagyérdeműt. Ha nagy az érdeklődés, az sem lehetetlen, hogy napon­ta rendeznek majd árve­réseket Szegeden. A hajdani raktárépületet kicsinosította a bérlő, a Han­sa-Kruger Kft. Az érkezők szőnyegpadlóra léphettek, az ablakokon ízléses függö­nyök, az árverésre kerülő tárgyakat jól látható helyen már délelőtt szemrevételez­hették az érdeklődők. Akik később visszatértek a tett színhelyére, táblát kérhettek, egyelőre 100 forint ellené­ben (a tulajdonosok szerint később majd 500 lesz a bá­natpénz). A terem fó helyén a pul­pitus, rajta a kalapács. Amely gyakran csapott le pénteken. Főállású kikiáltó híján dr. Oláh János, a Hansa-Kruger Kft. egyik ügyvezető igazga­tója játszotta el a szerepet. Az első tárgy - egy horgász­bot - kikiáltási ára 2600 fo­rint volt. Egészen 800 forin­tig ment le a licit, mígnem ezen a ponton ketten emel­ték fel a táblájukat. A kikiál­tó rögtön fölment 850-re. - Senki többet először... • Munkatársunktól Az elmúlt hónapban a Kiskunhalasi Határőr Igaz­gatóság működési területén összesen 122 személy ellen intézkedtek, - akik közül 110-et elfogtak - és 12-en követtek el tiltott határátlé­pést. Most is túlnyomóan a jugoszláv állampolgárokkal voltak gondok, hiszen a sza­bálysértők közül 89-en déli szomszédunk polgárai. Ötvennégyen szerettek nak, az első részével azon­ban vitatkozna a tudósító. Egyrészt, villanyszámlát már húsz éve is lehetett átutalás­sal fizetni Szegeden, más­részt, egy összeg fölött ép­pen kötelezővé is vált az átutalás. Völgyes úrtól azt is megtudta a népes asztaltár­saság, köztük Vojnár, Valas­tyán, Dervarics vezérigazga­tó urak, hogy Európába az ISO 9001-9003-as minősíté­seken keresztül vezet az út. (Lapunk az utóbbi időben már havonta tudósít egy ilyen minősítésről.) Az országba azért jött 14 -... másodszor... -... harmadszor! És lecsapott a kalapács. A későbbiekben egy Sanyo walkman 1450 helyett 600­ért, egy hordozható CD-le­játszó 6950 helyett 3000-ért, egy 12 karátos arannyal fut­tatott Solingen étkészlet 22 ezer helyett 14 ezerért, egy Zenit fényképezőgép viszont 800 helyett 1700-ért talált gazdára. Akadtak tárgyak, amelyeknél a kikiáltó beje­volna hamis irattal határt át­lépni, de a különböző okok miatt összesen 473 személyt kellett visszafordítani. A lo­pott járművek továbbra is napirenden vannak, március­ban hét esetben kapcsoltak le gépkocsitolvajokat. A milliárd forint, mert van jö­vőkép, úgyhogy Szeged is gyorsan csináljon magának. Erősítse a K+F-et, a biotech­nológiát, csináljon repülőte­ret, csalja ide a Déli autópá­lyát, a város adópolitikájával preferálja mindazt, ami elő­revisz. „Remélem, hogy gyermekeim már úgy jönnek ide, hogy azt mondják, ez az a város, amelyiknek a fater szerint jövőképe volt" - fe­jezte be összefoglalóját, másfél nap alatt szerzett be­nyomásait a professzor. Eztán következtek a kér­dések és hozzászólások. Ró­lentette, mi az az összeg, ami alá a megbízóval való megállapodás értelmében nem mehetnek. Ezen az árverésen - apró malőr miatt - igencsak jól járt az a vevő, aki egy 36 grammos 14 karátos férfi karláncot vásárolt. Kikiáltási árként ugyanis véletlenül a zálogházi számot mondták be, így az eredetileg 68 ezer­re taksált karláncot 24 ezer 931 forintért kiáltották ki. El zöld határon egy lopott autót sem sikerült kicsempészni. Érdekesen alakult a mene­kültek megoszlása: a 177 fő­ből 175-en tranzitáltak, a maradék két zairei állampol­gár menekülti státuszt kért. A közlekedők számolhat­zsa Edit nem győzött mente­getózni, hogy bizonyára ő a hibás, nem sikerült minden szépet és jót megmutatni, s legkevésbé talán a jövőké­pet. Talán a délszláv válság, a Torony alatt széthúzó erők miatti eredménytelenség mi­att lehet ilyen negatív a kép. Völgyesi úr azonnal pontosí­tott, hogy nem negatív, ha­nem nemlétező városképet, azaz jövőkép nélküli várost .rajzolt fel. Az első igazi felszólaló, Német Mihály, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója is pró­is vitték 28 ezerért. „Ez cé­günk ajándéka" - mondta dr. Oláh János. A Hansa­Kruger Kft. tulajdonába tar­tozik ugyanis az az Anna­kúti Zálogház, amelynek a ki nem váltott tárgyait is érté­kesítették ezen az áverésen, Schilsong János, az árve­rési csarnok igazgatója, a kft. másik ügyvezetője el­mondta: - A csarnokot teljes egé­szében úgy rendeztük be, nak azzal, hogy áprilisban ­főleg hétvégeken - megnö­vekszik a Nyugat-Európából hazafelé igyekvő vendég­munkások száma, s az ezzel járó forgalom. Információ még, hogy a tiszaszigeti és a bácsalmási közúti átkelőhe­lyek reggel nyolctól este ha­tig tartanak nyitva a szom­szédos országok azon polgá­rai számára, akik gyalog, ke­rékpárral, motorral vagy sze­mélygépkocsival érkeznek. bálta védeni a mundér, meg a szegedi polgár becsületét, miközben ismertette a nem­rég indult kétmegyés kocká­zati tőketársaság terveit, vá­zolta a kis- és középvállal­kozások forrásszükségleté­nek sajátosságait. Nevezetesen, hogy azok egyenként nem érik el a nagy tőkebefektetők inger­küszöbét, s ezért kell közve­títőként szerepet vállalnia társaságának. A tudósító nem várhatta végig a fórumot, de azt még hallotta, hogy a második fel­szólaló, Dervarics Attila, a Démász vezérigazgatója is azzal kezdte a mondókáját, hogy nincs oka megsértőd­ni... Kovács András ahogy azt az 1888-as 22. számú törvény szabályozta. Az árak le és fel egyaránt mehetnek, lefelé csak addig, ameddig a megbízó engedi, fölfelé viszont nincs határ. Csak a csillagos ég. Az árve­rés különben a zálogház és a bizományi közötti árrést tölti be. A zálogházban ugyanis rövid időn belül lehet kis pénzhez, a bizományiban vi­szont hosszú várakozással nagyobb összeghez jutni. A kettő között velünk próbál­kozhatnak az emberek. A csarnokban elhelyezett hirdetőtáblán olvasni, hogy a jövőben önálló végrehajtók is tartanak árveréseket. A tervek között a hagyomá­nyos műkincs-, aranyékszer árverések mellett ingatlan árverések is szerepelnek. Az eladónak biztosítania kell úgynevezett megtekintési időpontokat, a csarnokban pedig videofilmen mutatják be az épületet. Május 20-án jótékonysági árverésre kerül sor. A kikiáltó szerepét dr. Berek Imre főiskolai docens vállalta el, akit szigorúan a kedvtelés szintjén foglalkoz­tat ez a műfaj. Az élelmi­szertudományi főiskola ok­tatója különben tegnap egy horgászbottal lett gazda­gabb, amellyel majd barátait szeretné meglepni az úszó­házon. Fekete Klára Sürgés esetek és orvosok e Munkatársunktól Kétévente rendezik meg a Magyar Oxyologiai Társa­ság vándorgyűlését. Az idén Szeged kapta meg a rende­zés jogát; a társaság VIII. vándorgyűlésének városunk ad otthont. A háromnapos rendez­vény tegnap, pénteken dél­után a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepélyes megnyitóval kezdődött, ma, szombaton és holnap, vasár­nap a SZOTE oktatási épüle­tében a tudományos előadá­sokra kerül sor. A tanácskozás három fő témaköréről három szekció­ban hangzanak el előadások: az agy-koponyasérültek helyszíni ellátásáról, az akut miokardiális infarktus kor­szerű helyszíni kezeléséről és a sürgősségi orvostan jogi aspektusairól. Az 500 résztvevős oxyo­logia vándorgyűlés ideje alatt 24 gyógyszerforgalma­zó cég mutatkozik be. A tu­dományos tanácskozás mindkét napján, szombaton és vasárnap mentőautó kiál­lítás lesz a SZOTE oktatási épülete előtt, ahol a legkor­szerűbb felszereltségű Mer­cedes, Citroen és Opel men­tők tekinthetők meg. Vers és préza • Tudósítónktól A kardoskúti Móra Fe­renc Művelődési Ház nyug­díjasklubja ez évben is meg­rendezi a megyei nyugdíjas vers- és prózaíró pályázatot. Pályázni három verssel vagy maximun tíz gépelt ol­dalas prózával lehet. A szervezők a pályázato­kat három példányban kérik elküldeni május 20-ig az alábbi címre: Móra Ferenc Művelődési Ház, Kardoskút, Március 15. tér 1. • Huszka-zenekar alakul Színházi ügynökség Szegeden • Tudósítónktól A magyar operettmu­zsika szegedi születésű klasszikusát, Huszka Je­nőt választja névadójául az az együttes, amely a Koczka Ferenc karmes­ter vezetésével a napok­ban megalakult Premier Színházi és Zenei Ügy­nökség zenekaraként a Szegedi Nemzeti Színház operett- és musical-elő­adásainak kíséretére szerveződik. Országos tendencia, hogy az eddig csak közalkalma­zottakat foglalkoztató szín­házak igyekeznek költségkí­mélőbb működési formákat találni, és belső szerkezet­átalakításuk során a művé­szek egy részének vállalko­zói alapon kínálnak munkát. A Szegedi Nemzeti Színház­zal együttműködve, Koczka Ferenc karmester irányításá­val betéti társaságként mega­lakult a Premier Színházi és Zenei Ügynökség, amely színészek, szólisták, zeneka­ri tagok számára jogi és pénzügyi tanácsadást (köny­velés, adóbevallás, szerző­déskötés) biztosít a munka­vállaláshoz, ugyanakkor el­látja a művészek érdekkép­viseletét. A tavaszi szerződtetési időszakban, ezekben a na­pokban dől el, kik azok, akiknek a munkájára a kö­vetkező évadban is változat­lan feltételekkel tart igényt a színház. Annak, akinek lejá­ró közalkalmazotti jogviszo­nyát (éves szerződését) nem hosszabbítják meg, vagy ha­tározatlan időre szóló kine­vezését felbontják, az ügy­nökség segítséget nyújt a színházi és a színházon kí­vüli további foglalkoztatás­hoz. A meghallgatásokat köve­tó szerződtetési tárgyalások után információink szerint eddig körülbelül húszan ­zömmel zenekari tagok - je­lentkeztek a Premiernél. Va­lószínűleg az eddig egyesü­letként működő Salieri Ka­marazenekar képviseletét is a Premier látja majd el. Koczka Ferenc ügyvezető az ügynökség számára saját ze­nekart is alapít, amit a ma­gyar operettmuzsika klasszi­kusáról, a Gül Baba, a Bob herceg és a Lili bárónő sze­gedi születésű szerzőjéről, Huszka Jenőről szeretnének elnevezni. A Huszka Zenekar látja majd el a Szegedi Nemzeti Színház zenés játék-, ope­rett- és musical-előadásainak kíséretét, valamint színházon kívüli fellépéseket is vállal, így a színház állományában maradó zenekari művészek ezután csak operát játszanak majd. Idáig menekültek a zaireiek • Városunk egy tanácsadó szemével Szeged - lehajtott tejjel?

Next

/
Thumbnails
Contents