Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

SZOMBAT, 1996. ÁPR. 13. HAZAI TÜKÖR 5 Túl a félidőn Már a kilencedik hónapban vagyunk. Ennyi ideje annak, hogy megkezdődött a Belvárosi híd felújítása. A munkákkal új élet kezdődött a városban. Fejére állt a forgalom, azok is a másik, az északi hídra kényszerültek járműveikkel, akik esetleg évek óta nem jártak arra. Ahogy lenni szokott, főleg az első napokban morgolódtak a szegediek Egyrészt szokatlan volt az új állapot, másrészt azt látták: a hidat ugyan lezárták - tisztelet a kivételnek: a tömegközlekedési járműveknek, gyalogosoknak, biciklisek és a megkülönböztető jelzést használóknak -, ám mégsem történt semmi látványos. Mintha csak a lábukat lógatták volna a munkások. Aztán csak beindult a bontás, az építés, aminek azért már kimondottan mutatós mozzanatai is adódtak. Minden csoda három napig tart - mára már megszoktuk, hogy együtt élünk ezzel a hosszúra nyúlt átmeneti kényszerállapottal. Az autósok kerülnek, és szentségeinek a zsúfolt Nagykörúton, vagy, amikor két-három lámpával tudnak csak továbbhaladni Persze a rosszal nehezebben barátkozik meg az ember, és visszasírja a régit, a megszokottat. Legyen vígasz: a nehezén már túl vagyunk. Bármennyire is lassúnak tűnt nekünk a hídépítők tempója, tartják a határidőt. Bár az „avatás" csak szeptemberben várható, a nyár derekán már újra szabad lesz az út a Belvárosi hídon. V. I. $. Tartják a határidőt Hídtörténelem Azt minden szegedi tudja, hogy a mostani, „régi híd" néven is emlegetett belvárosi Tiszahíd nem az első állandó közúti híd a folyó fölött: elődjét a háború végén rombolták le. Péter László Szeged útikönyvéből megtudjuk, hogy Újszegedet 1550 körül még Királicának hívták, s Zápolya János feleségének, Izabella királynénak volt birtoka. A hódoltság után katonai közigazgatás alá került, és a Bánáthoz tartozott. A szóregi uradalomhoz tartozó területet 1781-ben vette bérbe Szeged városa. Ekkor tette szükségessé a folyó túloldalára irányuló forgalom, hogy a vfzre hajóhidat (pontonhidat) építsenek. A túlpart mocsarai fölé, Vedres István tervei szerint, három áthidalással hosszú töltést (a nép nyelvén: százlábú hidat) emeltek. Újszegedet 1796ban mezővárossá nyilvánították, s 1880-ban csatolták Szegedhez. Jójárt János hldmérnök (a most folyó rekonstrukció vezetője) a szegedi híd építésének történetéről részletes leírást adott. Eszerint a mostani híd elődjét - ugyanezen a helyen - 1883. szeptember 15-én adták át. A jeles esemény előzménye az volt, hogy az árvíz utáni évben, 1880-ban maga Ferenc József császár rendelte el állandó közúti híd építését Szegeden. Az első szegedi híd terveit Feketeházy János készítette, aki a híres Eiffel-iroda alkalmazásában állt. A négy nyílású, nyílásonként négy rácsos ívű acélszerkezetet a folyó jobb párján futó rakparti út felett egy kisebb nyílású, terméskóboltozatos rész egészítette ki. A híd legnagyobb nyílása 109,64 méter volt. Mindként oldalon két-két vámházat is építettek (terméskőből, téglabéléssel), mert a hfdon csak fizetség ellenében lehetett átkelni. A régi hídon lóvasút, később „villamosított közúti vasút" haladt át. A régi Tisza-hidat a második világháborúban, 1944. október 9-én robbantották föl (német parancsra) a visszavonuló magyar csapatok. A háború után 1948-ra építették újjá a belvárosi hidat. Az fvszerkezetet és az alapépítményeket - statikai okokból - már nem az eredeti tervek szerint állították helyre. Megnőtt a medernyílás (147 méteres lett), s szegecselt acélszerkezet került a pillérekre. A villamospálya helyére 1969-70-ben került aszfaltburkolat, s 1981-83-ban általános karbantartást végeztek a 383 méter hosszú mederés ártéri hídon. Ny. P. Összesen 30 ezer négyzetméter mázolni való felület akad a jó öreg szerkezeten. (Fotó: Gyenes Kálmán) A szakemberek úgy gondolják, ekkora lélegzetű felújításhoz bizony nem sok a 14 hónap. Ennél azonban még hamarabb is birtokba vehetik a szegediek a régi, Belvárosi hidat. Tavaly augusztus első napján zárták le. Az utómunkálatokat már nem zavarja, ha közben újra beindul a forgalom. Ezt az időpontot most, április közepén júliusra, augusztusra teszik. Addig még egy kis kitartás! Tavaly nyáron „tették rá a lakatot" a szerkezetre, vasmonstrumra, amely 50 év után nagyon megérett egy alapos felújításra. Már a kezdet rosszul alakult, ugyanis rögtön csúszott a program. Erről azonban nem a kivitelező, a Hídépítő Rt. tehetett. - Az elhúzódásnak pénzügyi oka volt - emlékezett vissza Kiss Gyula, a Szegedi Közúti Igazgatóság főmérnöke. - A minsztériummal való egyezkedés sokáig tartott, a város nem tudta biztosítani a 400 milliós ipunka ráeső részét. A hídépítő vállalat, ahogy átvette a területet azonnal munkához látott. Tavaly ugyan volt némi lemaradása, de ez egyértelműen a téli időjárás kedvezőtlen hatásának számlájára Irható. A lemaradást azóta már ledolgozta, így a vállalt határidőt tartani tudja. • A kivitelezőnek pontosan mikor kell átadnia a kész hidat? - A határidő szeptember vége, de ennél hamarabb megtörténik az üzembehelyezés. A hídalatti festést már egyáltalán nem zavatja a forgalom. Júliusban, legkésőbb augusztus közepén szabad lesz az út. • Mi is történt eddig? - A kifolyási oldalon zajlottak főleg a munkák. A járda szerkezetének kicserélése megtörtént, kijavították a pályalemezt, a korrodált részeket rendbe hozták. Lényeges mozzanat volt az elmúlt esztendőben a híd megemelése. A nagy dilatációs elemek beépítése is elő lett készítve, miként a kőburkolatok javítása. Lényegében a másik, az úgynevezett befolyási oldalon adódó teendők vannak még hátra a felújításból. A járdát kell elbontani és a pályalemezt kicserélni. Jelenleg zajlik a közművek cseréje. • Olyan rémhírek kaplak szárnyra, hogy az átadás után nem engedik fel a hídra az autósokat és a motorosokat, marad a tömegközlekedésé. Igaz lenne ez? - Az átadást követően a híd a város tulajdonába megy át, tehát onnantól kezdve az önkormányzat dönt minden kérdésben - válaszolta Kiss Gyula. - Nincsenek olyan információim, hogy az autókat nem engednék fel a jövőben. Kizártnak tartom, hogy ilyen megoldáshoz folyamodnának. Az viszont kétségtelen, hogy a híd átadásával ismét aktuálissá válik Szeged közlekedési rendjének átgondolása. Vitathatatlan, hogy ezekben a napokban nagyon látványos, ami a hídon történik. Rengetegen tüsténtkednek, éppen ez az amit a szegediek a kezdetek kezdetén hiányoltak. • Az igaz, hogy a jó munkához idő kell, de ennyi? A laikus számára nagyon hosszúnak tűnik az esztendő, amennyi időre kitiltották innen a , forgalmat... - Nem tudom, miért hiszik ezt túlzottnak az emberek - mondta Gyöngyösi István, a kivitelező cég építésvezetője. - Egy 500 méter hosszú szerkezetről van szó, amelyet teljesen felújítunk. Összesen 13 hónapról van szó, ráadásul nem akármilyen telet volt fogtunk ki. • A tél mellett mi hátráltatta a munkájukat? - Sok minden adódott, amire nem számítottunk, de a legnagyobb gond az volt, hogy nem léteztek kész kivitelezési tervek, menet közben derült ki, milyen feladatokat kell megoldanunk. 0 Mennyi időre lélegezhetnek fel a szegediek, ha készen lesznek? - A hídnak 10 évente jár a festés, de a szerkezethez sokáig nem kell majd hozzányúlni - garantálta az építésvezető. Úgy legyen. V. Fekete Sándor A lezárt régi hídon naponta haladnak át olyanok, akik úgy érzik, a behajtani tilos tábla rájuk nem vonatkozik. Egy részük jóindulatú, csak eltévedt autós, mások viszont rendszeresen erre rövidítenek. A rendőrök ennek megfelelően szankcionálják a szabálysértést. A régi hfdon a forgalomkorlátozások különböző vállfajait alkalmazzák. Más vonatkozik például a taxiA kivételezettek sokra, s más az állampolgárokra — utóbbiak számára a tiltás a kötelező érvényű. Aki áthalad a hídon, az a behajtani tilos táblát veszi semmibe, közúti közlekedési szabálysértést követ el. A helyszíni bírság 100 és 2000 forint között van, bár a százas fenyítés érthetően nem jellemző. A rendőrök lehetőségeikhez képest ellenőrzik az áthajtó polgárokat. Vagy az újszegedi templomnál, vagy a Boszorkány étterem környékén helyezkednek el a gyalogos posztok, s napi 4-5 esetben állítanak meg olyan sofőröket, akik valami miatt kivételezettnek érzik magukat. Általában ez a tudat összefügésben van a gépkocsi hengerűrtartalmával: kétezer köbcenti fölött már egészen más jogokat vindikálnak maguknak a vezetők. Őket a rendőrök is keményebben fogják, hiszen aki az egyszeri figyelmeztetés után továbbra is notóriusán ragaszkodik a régi hfdhoz, már komolyabb büntetésre számíthat. Milyen az élet a „csonka" híddal? Dékány József, munkanélküli asztalos: - A híd lábánál lakom. Ha a 2-es buszt nem érem érem el, akkor gyalog közlekedek. Mivel nincs autóm, ezért különösebben nem izgat, hogy most kocsival nem lehet rajta átmenni. Azt viszont nagyon szeretném már, hogy mielőbb készen legyen a híd. Sokkal másabb úgy a közlekedés, ami most borzalmasan zsúfolttá vált a városban. Molnár Katalin, főiskolai hallgató: - Újszegeden laktam eddig. A közlekedés egyszerűen borzasztó. Nem is lehet normálisan átgyalogolni rajta. Iszonyú büdös van a hfdon. A buszok ritkán járnak, az embernek meg kell gondolnia, hogy gyalogol, vagy inkább várakozik. És borzalmas lassan haladnak a munkával. Hárman könyökölnek, egynek van a kezében szerszám. Dr. Szanka Károly, környezetvédelmi szakmérnök: - Újszegeden lakom. A régi híd felújítása rendkívül hosszú ideig tart, ezáltal lényegesen többe is kerül. Akik rákényszerülnek a kerülőre autójukkal, azoknak ez zsebbevágó a kérdés is, hiszen 3 kilométerrel hosszabb utat kell megtenniük. A Nagykörút forgalmi rendje rendkívül balesetveszélyessé vált. Kelemen Sándor, üzletkötő: - Kiskunfélegyházán lakom, kéthetente fordulok meg Szegeden. Amikor elhaladok a híd előtt, akkor arra pillantok és szomorúan állapítom meg: sajnos még mindig nincs kész. Lassúnak tűnik a munkatempó, pedig a város nehezen tudja enélkül átereszteni a nagy forgalmat, ami jellemző rá. Mintha Szeged nem foglalkozna eléggé ezzel a témával. Molnár Sándor, köztisztviselő: - A hídon járó ember vagyok, naponta közlekedem rajta. A kezdettől folyamatosan figyelemmel kísérem a felújítást. Ha úgy dolgoztak volna az ősszel, mint ahogy most, akkor lényegesen előbbre járnának. Az viszont a mentségükre szolgálhat, hogy a tél nagyon hosszú volt az idén és az bizony nem segítette a hídépítőket. Fodor Andrea, középiskolás diák: - Sokan várják már Szegeden, hogy készen legyen végre a Belvárosi híd. Nekem úgy tűnik, lassan haladnak az építéssel. Az 5-ös trolival szoktam arra járni. Legtöbbször azt látom, hogy a munkások ücsörögnek, beszélgetnek. Talán jobban rájuk kellene nézni a főnöknek. Kicsit Luca széke-módra készül az egész. (Fotó: Somogyi Károlyné) Profik mondják Szegeden a hídépítés lassan már olyan, mint a foci és a gyereknevelés: mindenki ért hozzá. Legalábbis van róla véleménye. Azonban tényleg akadnak olyanok, akik különösen érintettek, avagy hivatalból értenek a témához, hogy mit jelent a Belvárosi hid lezárása a város életében. A profik véleményét is kikértük. a taxis Garas László, a Tempó Taxi egyesületi elnöke: Főleg az utasokat érintette kellemetlenül a híd lezárása, mivel kerülni kellett az új híd felé, és ez bizony megnövelte a fuvardíjat. Manapság egyébként már csak azok taxiznak, akiknek nagyon muszáj, nagyon sietős a dolguk. A hideg és hosszú tél miatt az építők nehezen tudtak haladni. A kamara sikerének könyvelhetjük el, hogy meg tudtunk egyezni, így most már 17 órától reggel 7-ig a taxisok átmehetnek az épülő hídon. Attól tartok, ahogy befejezik, rögtön kezdhetnek neki az új hídnak. Rácz Pál őrnagy, a városi kapitányság közlekedési alosztályának vezetője: - A forgalmi rend megváltoztatásával a Nagykörút forgalma túltelítetté vált. Ezzel egyenes arányban megnőtt a balesetveszély is. Ezt a karambolok számának alakulása is tükrözte. Nem volt ritka, hogy 5-6 autó is egymásba csúszott. Szerencsére a Románia felé irányuló forgalom egy részét már Kecskemétnél átterelték Gyula és Battonya irányába, mivel Nagylakon szünetel a személyforgalom az átépítés miatt. A tranzitkamionok viszont Szegeden át közlekedtek és közlekednek. Nagy Zsolt, a megyei mentőszolgálat vezető mentőtisztje: - A sürgősségi ellátást nem befolyásolta a híd felújítása, Hiszen a megkülönböztető jelzést használva azonnal átjuthattak kocsijaink. így a mentés terén semmi problémát nem jelentett számunkra, nem ment a szolgáltatás színvonalának rovására. Egyéb betegszállításnál, amikor nem volt létkérdés az idő lerövidítése, mi is az új hídon közlekedtünk, közlekedünk. a mérnök Jójárt János, a Szegedi Közúti Igazgatóság hídmérnöke, a beruházás műszaki ellenőre: - A belvárosi Tisza-híd fölújításának egyik (talán a legfontosabb) része a fémszerkezetbe kerülő víz (eső, hó, páralecsapódás) biztonságos kivezetése. A korrózió folyamatát meg kell állítani, s olyan szigeteld anyagokat, ill. csapadékelvezető rendszereket beépíteni, amelyek megakadályozzák az acélszerkezet, s a mészkőből készült tartóelemek pusztulását. A hídmérnök szerint éppen időben léptek közbe: jelentős károsodás még nem érte a kulcsfontosságú szerkezeti részeket.