Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, III. a. osztály. (Fotó: Révész Róbert) Ha azt mondom, hogy forradalom...? Beszélgetés 1848-ról, hazáról, nemzetről r orradalomról és szabadság­ról negyvenöt percben. Aki kérdez: Várhidi Gyula, a Radnóti Miklós Gimnázium történelem­magyar szakos tanára. Akik vála­szolnak: a Radnóti Miklós Gim­názium III. a osztályának tagjai (huszonegy leány és hét fiú). Helyszín: a Radnóti Miklós Gim­názium. Időpont: 1996. március 7. A beszélgetés formája: kötetlen osztályfőnöki óra. 9 Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy forrada­lom? - Lelkesedés. - Néptömegek és zászlók. - Új eszmék. - Szabadság és bukás. - Reformok. - Új keletkezése. - Változások. - Petőfi Sándor. - Párizs. - Bastille. • Ha népet és országot is kapcsolunk a forrada­lomhoz, akkor milyen időpont jut először az eszetekbe? - 1848. március 15-e. - 1789. július 14-e. • Ha azt mondom, hogy Magyarország és forra­dalom? - Kórusban: Akkor 1848. március 15-e. • Ez érdekes. Történelmi ismereteitek alapján tud­játok jól, hogy nem csak ekkor volt forradalom Magyarországon, mégis, a fiatalok nagy részének a forradalomról alkotott elképzelése szorosan kap­csolódik 1848-hoz, már­cius idusához és Petőfi Sándorhoz. Mikor volt még forradalom Magyar­országon? - 1956 októberében, illet­ve előtte az őszirózsás forra­dalom. • Nekünk magyaroknak vajon miért 1848. márci­us 15-e jut először az eszünkbe, ha forrada­lomról beszélünk? - Mert ez ivódott belénk a legmélyebben. - 1848-ban a különböző néprétegek rendkívül egysé­gesen léptek fel a forradalmi célokért. • Szerintetek miért je­lentős a március 15-i nap? Mi a nagyszerűsé­ge? - Azon a napon például esett az eső, de ez nem za­varta az embereket. Óriási volt a lelkesedés és a hangu­lat. Akkor és ott egy dolog volt a lényeg: tegyenek vala­mit a hazáért. 9 Igen, egyet akartak, előrevinni a haza sorsát. Elhangzott a forradalom­mal kapcsolatban a re­form szó is. Miért jutott eszetekbe a forradalom­ról a reform? - Forradalom végülis azért szokTott kirobbanni, mert a néptömegek olyan újító eszmét akarnak megva­lósítani, amitől a hatalmon lévők ódzkodnak. • Miért jutott még esze­tekbe a reform? - Szerintem ez a történe­lemben rejlik, hiszen a 48-as forradalmat is megelőzte a reformkorszak. • Milyen viszonyban ál! egymással a reform és a forradalom? - A magyarországi re­formmozgalmak - amelyek mérsékeltebb módon szeret­ték volna megvalósítani a változtatást - kudarcba ful­ladtak, és ennek a továbblen­dítésére szolgált március 15-e. • Igaz, a reformok, ha nem is fulladtak teljesen kudarcba, de megakad­tak, nehézségekkel küz­döttek. Úgy értékelitek te­hát, hogy a forradalom ennek a továbbfejlődés­nek adott lendületet. Mi történt március 15-én, hogy százötven év távla­tából mind a mai napig újból és újból visszanyú­lunk hozzá, mint egy for­ráshoz, s abból táplálko­zunk? - Olyan polgári átalakulás zajlott abban az időben, amely meghatározta Európa országainak társadalmi szer­kezetét. Az európai forradal­mak célja egyébként nem volt más, mint a polgári át­alakulás megteremtése. • Milyen célokat tudtok még emlUeni? Miért küz­denek még Petőfiék? - Küzdenek még a füg­getlenségért is. • Gondoljatok 1848 alapdokumentumára. Miben fogalmazzák meg követeléseiket? Mivel hozzák nyilvánosságra? - A 12 ponttal, melynek első pontja úgy szól, hogy... - Kórusban: ...kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. • Szerintetek van-e je­lentősége a pontok sor­rendiségének? Miért ép­pen a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését kí­vánják az első pontban? - Mert az újságokon ke­resztül még nagyobb hatást lehet gyakorolni a néptöme­gekre. • Igen. Másrészt mivel függ össze a sajtó sza­badsága? - A szabadsággal... • Mit jelent az a kifeje­zés, hogy szabadság? - A szabadság abban az időben jelenthette például az újító polgári eszmék szabad áramlását. - De jelenthette a nemzeti önállóságot is. 4 Miért nem érezték ma­gukat szabadnak a radi­kális pesti fiatalok, Pető­fi, Vasvári, Jókai vagy Irinyi? - Mert saját gondolataikat és eszméiket nem tudták ki­bontakoztatni, pontosabban fogalmazva, nem mondhat­ták ki nyíltan, mit éreznek. • A szabadság követelése hol fogalmazódik még meg a történelemben? Vannak-e korábbi min­ták? - Igen, például az ameri­kai függetlenségi nyilatkozat vagy a francia forradalom időszakában elfogadott em­beri és polgári jogok nyilat­kozata. • Lám, megvan a ka­pocs. Ti ezek után ho­gyan határoznátok meg, mi a forradalom? - Szerintem a fennálló társadalmi rendszer gyöke­res megváltoztatására és egy teljesen új berendezkedés ki­alakítására irányuló valami a forradalom. 1848 esetében például a Habsburg abszolu­tizmus helyett egy polgári társadalom kialakítása volt a cél. 9 Milyen forradalmak vannak még? - Létezik gazdasági, ipari, de van például művészeti forradalom is. • Elhangzott a forrada­lom kapcsán az az asszo­ciáció is, hogy szabadság és bukás. Ez a két foga­lom hogyan függ össze? - A forradalomban lelo­hadhat, pontosabban fogal­mazva megváltozhat a lelke­sedés ereje. Elképzelhető, hogy egy idő után a résztve­vők nem tudják megtartani mindazokat az értékeket, amiért elindították küzdel­müket. - A forradalom általában a nagyobb hatalmak eJlen folyik, amiben a tömegeket a hazaszeretet, az öntudat fűti, s nem mindig van reális erő­fölény az eszmék mögött. • Gondolkodtatok-e már azon, hogy hogyan jön létre egy forradalom? - A legtöbb forradalom rendelkezik egy rendkívüli képességekkel felvértezett vezéregyéniséggel, aki úgy­mond ráérez, hogy mikor mozdítható a tömeg és mi­kor kell kirobbantani a forra­dalmat. • Mennyire van benne a tudatosság és a spontane­itás a forradalmi esemé­nyekben? - Mind a kettő benne van. - 1848-ban is eltervezték, hogy mikor akarnak egy na­gyobb tüntetést szervezni, aztán felgyorsultak az ese­mények, és megváltozott az időpont. 0 Jókai 1848. március idusát mérföldkőnek te­kinti. Azt írja naplójá­ban, hogy az egy új idő­számítás kezdete a ma­gyar történelemben. Va­lami olyan született, ami addig nem volt: a szabad­ság. Nektek ma mit jelen­tenek a százötven évvel korábban történt esemé­nyek? Mi az üzenetük számotokra? - Természetesen fontos, hogy mit értek el 1848-ban, de számomra ennél lényege­sebb az, hogy hogyan érték el. A forradalom eseményei bebizonyították: ha az embe­rek lelkesen összefognak, bármire képesek. Az akkori­ak tettek a hazáért. 9 Mit jelentenek nektek azok a szavak, hogy ha­zafiság, hazaszeretet? Mondanak-e még vala­mit? - Abban az időben sokkal könnyebb volt egy forradal­mat előkészíteni, mert az emberek érzelemdúsabbak voltak. Azóta sok minden megváltozott. A haza szónak ugyan most is van jelentése, de akkor mélyebb értelme volt. Az akkori emberek ké­pesek voltak életüket és vé­rüket áldozni a hazáért és a szabadságért. Ma is élnek azok a szavak, hogy hazafi­ság, hazaszeretet, de úgy ér­zem, mára kicsit megkoptak érzelmileg. Nem mindenki­nél, de úgy általában... 9 Ez mivel magyarázha­tó? - A pesti fiataloknál volt egy konkrét cél, ami ma nin­csen. Mivel elnyomás alatt éltek, jobban becsülték a magyarságukat. Nekünk vi­szont teljesen természetes dolog, hogy magyarok va­gyunk. - Szerintem a lelkesedés ma is megvan az emberek­ben. Ha van konkrét cél, ak­kor összefognak, és kimen­nek tüntetni az utcára. Ha nem is a Habsburg biroda­lom, de - mint például az egyetemisták - a tandíj el­len. • Mit gondoltok, élnek ma köztünk Petőfik, Iri­nyik, Jókaik? S ha igen, szükség van-e rájuk? - Igen, ma is élnek Pető­fik, csak valahol mélyebben az emberben. A mai világ­ban, sajnos, mindenki in­kább a saját érdekeit nézi és hajtja, éppen ezért a Petőfik egyrészt nem tudják úgy ma­gukat kibontakoztatni, más­részt nem tudni, mennyire van rájuk igénye a társada­lomnak. • Van-e üzenetértéke számotokra 1848. márci­us 15-ikének? - Igen, mégpedig az, hogy egy nemzetnek mindig össze kell fogni, hogy jobbá tegye saját sorsát. • Mi az, ami véleménye­tek szerint megkülönböz­teti a 48-as eseményeket egy mai tüntetéstől, tilta­kozó nagygyűléstől, fel­vonulástól? Mivel ma­gasztosul fel 1848 márci­us idusa? - 1848-ban olyan nagy­ságrendű célok megvalósítá­sára törekedett a forradalom, ami kiszorított az emberből mindenféle önös érzést, így a forradalmat az önzetlen, tiszta lelkesedés hajtotta előre. 9 Szerintetek aktuális dolog ma önzetlen mó­don a nemzet, a nép javá­ra tenni? Hol a helye a mai világban azoknak a veretes kifejezéseknek, hogy hazafiság és haza­szeretet? Kell-e egyálta­lán a XX. század végén hazáról beszélni, amikor az egységes Európa képe van kirajzolódóban? - Igen, kell. Azt lenne jó elérni, hogy a világ bármely részére is menjen egy ma­gyar ember, akkor az részint legyen büszke hazája törté­nelmére és elődjeire, részint pedig magyarságára. - Ugyanakkor a nemzeti­ségi eszmék, nézetek mégis azért szorulnak egyre hát­rébb, illetve válnak hátulütő­jévé egy-egy nemzet politi­kai törekvéseinek, mert a XX. század világát egyre in­kább a gazdaság határozza meg. Úgy gondolom, az eu­rópai országoknak egyre jobban kell idomulniuk poli­tikájukban a gazdasági cé­lokhoz. • Térjünk vissza 1848. március 15-höz. Vélemé­nyetek szerint hogyan, milyen módon emlékez­zünk meg erről a napról? - A nagy ünnepségeknél fontosabbnak tartom, ha ezen a napon az ember leül, és kicsit elgondolkozik azon, mi történt közel másfél év­százada ezen a napon. • Az iskolai szüneten kí­vül mit juttat eszetekbe 1996. március 15-e? Gondoltok-e majd a már­ciusi ifjakra? - Igen. Én például már előtte való nap ki szoktam tűzni a kokárdát a kabátom­ra, s nézem az utcán, más megcsinálja-e ugyanezt, az­az: készül-e az ünnepre. • Miért tűzitek ki a ko­kárdát? - A kokárda kitűzésével egyrészt belekerülök abba a hangulatba, ami a városban uralkodik, másrészt nagyon nagy büszkeséget érzek. Szinte érzem azt a lelkese­dést, ami 1848. március 15­én lehetett. - Én azért tűzöm ki a ko­kárdát, mert így tisztelgek azok előtt, akik részt vettek a forradalomban. így adó­zom az ősök emlékének. - A kokárda láttán döbbe­nek rá, hogy március 15-e van. Ez szinte megbizserget. Jó lenne ezt máskor is érez­ni, nemcsak március 15-én. A beszélgetést lejegyezte: Sx. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents