Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

horoszkóp SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK m KOS: Dühösen ébred, meg­bántja azt, akit a legjobban sze­ret. Késóbb rájön, hogy milyen hibát követett el, s igyekszik a Irékités minden megszokott, kellemes formáját előszedni, nagy sikerrel. V BIKA: Ha az időjárás kedve­zö, ne takarítással töltse a hét végét, hiszen már olyan régóta vágya­kozik a szabadba. Egy hosszú séta után úgy érzi, mintha kicserélték volna. Még a házimunka is könnyebb lesz. "TT IKREK: Nagyon okosan zfU tette, hogy kialudta magát. A hét végét remélhetőleg nem tölti egyedül, szüksége lesz visszanyert energiáira. Ne törödjék a porcicákkal, megtalálja óket a jövó héten is! RÁK: A tegnap nem úgy si­került, mint ahogy eltervezte. Ettől a szokásos rossz hangulatába zu­han. Mégha megnyerné a főnyere­ményt, akkor is csak az adózás jutna róla eszébe. Szerencsére gyorsan válto­zik a hangulata. O OROSZLÁN: Furcsa álma ^K volt, s egész nap ez jár a fejé­ben. Talán ez az oka annak is, hogy a szokásosnál csendesebb, visszahúzó­dóbb. Gondoljon vissza, hogy az el­múlt időben hol hibázott! np SZŰZ: Tervezzen programot családjával a szabadba! Itt az al­kalom, hogy elhanyagolt kiskertjüket, vagy vidéki rokonaikat meglátogassák. A hét vége második napját pedig szen­telje a pihenésnek. MERLEG: Itt az ideje, hogy elkészítse az adóbevallását. Ha mindent az utolsó pillanatra hagy, ak­kor előfordulhat, hogy elfeljt egy fon­tos tételt, vagy megkérni egy igazolást. nfl SKORPIÓ: Besüt lakásába v* a tavaszi nap első sugara, s rögtön csábítja is kifelé. Hosszú és fá­rasztó sétát tesz, közben elgondolko­dik érzelmein. Próbálkozik tisztázni óket, de nem nagy sikerrel. Z NYILAS; Kellemes társaság J jön össze a hét végére, velük tölti mindkét napot. Jól döntött, a munka megvárja. Kényeztesse el ma­gát, remek kikapcsolódási nyújthat, ha egy padon ülve olvasgat, beszélget. BAK: Gyanakvással fogadja még a jó szándékú közeledést is. Ma ilyen napja van. Ha túlteszi ma­gát rajta, könnyebben boldogul az em­berekkel. Egy kiadós séta talán min­dent megold. XSZ VÍZÖNTŐ: Igazságtalanul elégedetlen önmagával kap­csolatban. Kevesebb időt fordítson az önmarcangolásra, így sokkal több jut a cselekvésre. Mikor beszélgetett utoljá­ra gyermekeivel, mikor volt moziban? HALAK: Kétségkívül nagy 'áldozatokat hozott érte, de helyreállt lelki nyugalma. Most ez a legfontosabb. Nem bánt meg semmit, úgy érzi, hogy helyesen döntött. Élve­zi az otthon nyújtotta apró örömöket. • J°g°k és tanácsok Az ingatlanok adásvétele K. J.-né olvasónk arról érdek­lődik, hogy beépítetlen lakótelké­nek eladása milyen kötelezettsé­gekkel jár. Az ingatlan adásvételének ér­vényességéhez a szerződést írás­ba kell foglalni. Fel kell tüntetni benne a felek nevét, személyi adatait, a vevó személyi azonos­sági jelét, meg kell jelölni a véte­lárat, meg keil határozni az ingat­lan adatait, valamint szerepelni kell az ingatlan tulajdonjogának átruházására, illetve elfogadására vonatkozó akaratnyilatkozatnak. Ezek nélkül a szerződés érvény­telen. Az egyéb feltételek rögzíté­se a felek akaratától függ; a ké­sőbbi viták elkerülése végett ajánlatos még rendelkezni a véte­lár kiegyenlítésének módjáról és idejéről, a birtokba adásról, a költség- és kárveszélyviselés át­szállásáról is. A létrejött szerződést a felek­nek alá kell írniuk, de a tulajdon­változás földhivatali bejegyzésé­' hez íjét tanú aláírása és ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői zá­radékolás is szükséges, ez utóbbi esetben nincs szükség a két tanú aláírására. '/ Ha a felek eltérően nem álla­podtak mqg, a vevő viseli a szer­ződéskötés költségeit, ő nyújtja be a földhivatalhoz a tulajdonbe­jegyzési kérelmet. A vevőnek ezen kívül illetékfi­zetési kötelezettsége is van. Az ingatlan tulajdonjogának bejegy­zésénél az eljárási illeték 2000 fo­rint, ezt minden esetben meg kell fizetni. A vagyonszerzési illeték laká­singatlan esetében 4 000 000 fo­rint forgalmi értékig két százalék, az ezt meghaladó öszege után pedig 6 százalék. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást meg­előző vagy az azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás ­terhekkel nem csökkentett - for­galmi értékének a különbözete. Ha a különbözet nagyobb lenne a vásárolt lakás forgalmi értéké­nél, akkor az illeték alapja a vásá­rolt lakás forgalmi értéke. Nem kell vagyonátruházási il­letéket fizetni a vevőnek lakóház építésére alkalmas telek megvá­sárlása esetén, ha a vevő négy éven belül lakóházat épít rá. Egyéb ingatlan visszterhes va­gyonszerzése esetén az illeték a forgalmi érték tíz százaléka. Ezek a kötelességek a vevót terhelik. Az eladó személyi jöve­delemadó fietésére köteles az in­gatlan átruházásából származó jö­vedelme után, kivéve, ha az ela­dott ingatlan 1982. január 1-je előtt került a tulajdonába. Az ilyen ingatlanok eladásakor ka­pott vételár nem számít bevétel­nek, így levélírónknak - tekintet­tel arra, hogy az eladni kívánt in­gatlan 30 éve a tulajdonában van - nem keletkezik adófizetési kö­telezettsége. Az adó mértéke egyébként az ingatlan átruházásából származó jövedelem 10 százaléka. A jöve­delmet úgy kell megállapítani, hogy a kapott vételárból le kell vonni az ingatlan megszerzésére fordított összeget, az ezzel össze­függésben felmerült költségeket (pl. ügyvédi költség, illeték), az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadáso­kat (pl. hirdetési költség). Ezen kiadásokat igazolni kell szerző­déssel, számlákkal. Nem lehet fi­gyelembe venni azon kiadásokat, amelyeket az eladó valamely te­vékenységéből származó bevéte­lével szemben költségként elszá­molt. ' Az így kiszámított adót nem kell megfizeti, vagy a megfizetett adó visszajár, ha az átruházásból származó jövedelmet az eladó sa­ját maga vagy hozzátartozója ré­szére a jövedelem megszerzését megelőző 6 hónapon vagy az azt követő 48 hónapion belül lakáscé­lú felhasználásra fordította. Kére­lemre az adóhatóság 12 hónapra, illetve 60 hónapra módosíthatja ezen határidőt. Lakáscélú felhasz­nálásnak minősül belföldön a la­kás tulajdonjogának, használati-, haszonélvezeti jogának, valamint a lakásbérleti jognak a megvásár­lása. Lakótelek vásárlása akkor mi­nősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély lakást épít. • Jogi rovatunkhoz á követke­ző címen fordulhatnak: Dél­magyarország Kft., 6740 Sze­ged, Stefánia 10. A borítékra ír­ják rá: Jogok és tanácsok. Aki a zárhoz fagyott Az idei kemény tél valószínűleg sokakat megtréfál, és ennek minden bizonnyal az USA keleti partján élő Peter Rowlands a megmondhatója. Január egyik különösen fagyos reggelén mérgelődve konstatálta, hogy autójának zára befagyott, így nem tudja kinyitni a kocsi ajtaját Nemdohányzó ember lévén még egy öngyújtó sem volt a zsebében, ezért mit volt mit tenni, lehajolt, és lehclgetni kezdte a zárat Az „eredmény" villámgyors volt: ajkai azonnal hozzáfagytak a fémes zárhoz. Kálváriája több, mint másfél óráig tartott, a járókelők ugyanis félreértették pozícióját, és senki sem sietett kiszabadítására. Az egyik szemtanú elmondta: szent meggyőződése volt, hogy egy szatírral áll szemben, erre utaltak azok a nyögdécselő hangok, melyeket a pórul járt férfi adott ki magából Talán azt várták, hogy dalra fakad? mama ós valami más Vajon melyik állat képes nagyobbat ugrani: a kenguru, avagy a kutya? Ez a kérdés nem az állatolimpia egyik talánya, hanem egy szegedi ügy folyománya. Történt ugyan­is, hogy tavaly a vadasparkban jó néhány egzotikus állat hullott el rejtélyes körülmé­nyek között. A kár megközelítőleg hatmillió forint. A Szegedi Vadaspark területe önkormányzati tulajdon. Ebbe be­leértendő az a terület is, melyet még egy rövid ideig a kutyaiskola foglal el. A tulajdonlást illetően 1992. októberétől pereskednek a felek. Amikor a vadaspark 11 éve megalakult, a teljes terület hasz­nálatára szerzett jogosítványt. A kutyások, akik az ötvenes évektől „szokásjogi" alapon birtokolták a területet, igencsak nehezményez­ték, hogy még a megcsonkított területükről is megpróbálta meg­fosztani őket a vadaspark, illető­leg a tulajdonos önkormányzat. A p>ert azzal az indokkal kezdemé­nyezték, hogy bővíteni szeretnék a vadaspark területét, kínálatát. A bérleti követelés 1995 őszén négy és fél millió forint volt. Ez akkora összeg, hogy az Országos Ebte­nyésztők Egyesülete Szegedi Szervezete számára túl nagy falat­nak bizonyult. Elkövettek azon­ban egy komoly hibát: az első fo­kú ítélet megszületéséig nem ér­tesítették feletteseiket, az Orszá­gos Ebtenyésztők Egyesületét. Négy és fél millió helyett 800 ezer Várszegi Zsolt, az országos szervezet elnöke szerint a szegedi egyesület nem a jó gazda módján járt el, ugyanis ók sem tudják elő­teremteni ezt az igen jelentős összeget. Gogolák Ferenc, az OEE jogi képviselője ügyvédi ti­toktartására hivatkozva a követ­kezőkkel utasította el a válasz­adást: „- Ez maguknak jó sztori lenne, mi?!" (Jó bizony! - a szerk.) Az elnök Gogolák úrnál kicsit többet is elárult, s elmond­ta, hogy peren kívül megegyez­tek a vadasparkkal, s a négy és fél millió helyen 800 ezer forintos egyezségre jutottak. A tagdíjakból fenntartott egyesületnek ez is igen komoly tehertétel volt, s az összeg jelentős részét a szegediek helyett nekik kellett állniuk. A rossz viszonyról az is árulkodik, hogy nemrégiben feloszlatták a helyi egyesületet. Az egyezség szerint az átadás-átvételnek június végéig meg kell történnie, azzal, hogy eddig az időpontig a terüle­ten lévő valamennyi ingóságot le kell bontani. A vadaspark igazgatója, Egyhá­zi István a következőképpen látja ezt a kérdést: - Egyebekben, mint költségve­tési intézmény vezetőjének szám­viteli törvényben foglalt kötele­zettségem az intézmény, illetve a tulajdonos érdekében fejében hasznosítása. Ez történt az ebte­nyésztőkkel is, ahol a Szegedi Egyesület felhívásainkra nem vá­laszolt. A peresítést követő első tárgyalási határnapon jelezte a szegedi csoportvezető, hogy kép­viseletre csak a budapesti köz­pont, iUetve annak jogi képvise­lője (Gogolák úr - a szerk.) jogo­sult. A per során részítéletben fo­galmazódott meg, hogy törvényes alapja a területhasználatnak nincs. A bérleti díj mértéke és a MEOE 8 millió forintos viszontke­resete körében történt a már jel­zett peren kívüli egyezség. Vadasparki vadászat Eddig a dolog hivatalos része. Ami most következik, már nem a két szervezet közötti megegye­zésről szól, hanem azokról félté­% „Ez maguknak jő sztori lenne, mi?!" • Ha nincs tapirszendvics, megteszi az emu is Kóbor kutyák végeztek a kengurukkal? Akadt, „aki" megúszta az akciót... (Fotó: Révész Róbert) A fentebb vázolt „versenyt" egyértelműen a kutyák nyernék meg, ugyanis bebizonyosodott, hogy a kengu­ruk két méteres kerítésén belül egyelőre azonosítatlan - talán repülő? - kutyák garázdálkodtak. Az egyetlen szemtanú, aki azonosítani tudná az elkövetőket, szo­romúan nyalogatja sebeit. De legalább túlélte a tá­madást. felezésekről, melyek ügyében rendőrségi vizsgálat is folyt. A té­nyek a következők: a tavalyi év során mintegy hatmillió forint ér­tékű állat pusztult el tisztázatlan körülmények között a vadaspark­ban. Különböző forrásaink egy­behangzóan erősítették meg, hogy nyáron eltűnt egy emu, no­vemberben tíz mara és december' folyamán öt kenguru. Arról is szólt a mendemonda, hogy ezek a károk a kutyások hatékony közreműködésével történtek. Erre azonban nincs bizonyíték. Tudni kell azonban, hogy a kutyaiskolá­ban több olyan tenyésztő is akad, aki pittbullokkal foglalkozik. A pittbullok pedig bármennyire ara­nyosak is tudnak lenni, nem a békés természetükről híresültek el. Sőt, az egyik országos bulvár­lap hasábjain az egyik kutyás el­mesélte a nyáron eltűnt emu tra­gikus történetét is. A cikkben a becenevén szereplő fiatalember ecsetelte, amint egy nyári mulat­ság alkalmával enyhén ittas álla­potban bemászott a vadaspark te­rületére, azzal a szándékkal, hogy tapírszendvicset készítsen. Mivel tapírt nem talált, emuháton távo­zott. Az írásból az is kiderül, hogy utóbb a pittbullok falták fel az emut. Késóbb - a rendőri megkeresés során - ezt nem erő­sítették meg a riport szerzői. Egyházi István, a vadaspark vezetője bejelentést tett a városi kapitányságon az eltűnt, illetve darabokban megmaradt állatok­ról. A vagyoni kár magától értető­dő, kérdés azonban, terhel-e va­lakit büntetőjogi felelősség. Amennyiben bizonyítható, hogy a kutyákat szándékos emberi köz­rehatással juttatták a vadaspark területére, úgy - figyelemmel az okozott kárra - a rongálás bűntet­tének minősített esete valósul meg, melyet kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel rendel büntetni a jogszabály. Dr. Szőke Péter vá­rosi kapitány elmondta, hogy a vizsgálat ilyen összefüggést nem állapított meg. A hivatalos jelen­tés szerint kóbor kutyák végeztek az öt kenguruval, az emuval és a marákkai. Egyetlen kenguru úszta meg élve a behatolást - melyre azon a részen addig és azóta sem volt példa de ez az állat is mellső lábtörést szenvedett. Az elhullott állatokat törölték a leltár­ból, Egyházi úr most a pótlásu­kon töri a fejét. „Csibészelik" az állatokat - Milyen volt a viszonyuk a kutyaiskolával? - kérdeztük Egyházi Istvánt. - A kutyák mozgása sok bajjal járhat. Betegségeket hozhatnak, vihetnek. A kiképzés során gyak­ran „csibészelik" az állatokat, ez pedig zavarja az elmélyülten szemlélődő látogatót. - Elképzelhető, hogy a ku­tyaiskolásoknak köze van a dologhoz? - A drótkerítésünk régi, rossz állapotban van. Valószínűnek tartjuk, hogy kutyák ölték meg az állatokat. Hogy ezek kóbor álla­tok voltak, vagy sem, azt mi nem tudjuk. A marák esetében szintén kutyákra gyanakodunk. Nincs okunk feltételezni a kutyaiskolá­sok közreműködését. —A kenguruknál voltak kül­sérelmi nyomok a keríté­sen? - A külső kerítésünkön akkor is, mint ahogy nap mint nap talá­lunk kutyakaparásokat, de a kifu­tó kerítésén, amely nagy lyukbő­ségú ún. vadháló, nem találtunk ilyet. - Ilyen történések esetén kö­telességük kihívni az állat­orvost? - Amennyiben a sérült állatok kezelésre szorulnak, akkor ez in­dokolt. - 5 ilyenkor mi történik? - Töröljük az állatokat a nyil­vántartásból a jegyzőkönyvek alapján. Mindez könyvelésünk­ben és az irattárban is megtalál­ható. - Az állatorvos ts látta a te­temeket? - Igen, a marák esetében vol­tak sérült állatok is, melyek gyógykezelésre szorultak. A ken­guru-darabokat nyitás elótt össze kellett gyűjtenünk az elzárt gaz­dasági udvarba, mivel aznap di­ákcsoportokat vártunk. Kora reg­gel az állatorvost elérni nem tud­tuk, de amikor kilenc óra körül kijött, ott láthatta óket. Az orvos nem látta Megkérdeztük az állatorvost ­aki akkor ideiglenesen látta el a vadaspark állatainak orvosi fel­ügyeletét -, mit látott. - Egy másik ügy miatt mentem ki a vadasparkba, nem sokkal a történtek után. Ekkor mellesleg említették, hogy a kenguruk el­pusztultak. Tetemet nem láttam, azt sem tudom, hová kerültek, nekem viszont jelentést kellett volna írnom. Lényeg a lényeg: a kenguruk elpusztultak, s gyakorlatilag alig tudott erról valaki. Hogy van-e összefüggés a kutyások és a va­daspark területi vitája, és az álla­tok gyanús eltűnése között, nem tudjuk, a feltételezéseknek pedig semmi értelme. Az mindenféle­képpen tény, hogy kutyák voltak az elkövetók, de óket - gazda hí­ján - nem lehet felelősségre von­ni. Szincsok György-Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents