Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

SZERDA, 1996. FEBR. 7. EGI GAZDASÁGI MELLÉKLET III. f Napokon belül fekete ügyletekbe keveredhet a fél ország. Pontosabban szólva: ha rákenik az áfás-számlás adószigorftást a használtcikk-kereskedelemre koromfeketébe megy át még az is, aki eddig patyolatszürke volt. S nem biztos, hogy azért, mert 6 egy megátalkodott adócsaló - lehet, csak rendetlen kicsit. Azazhogy nem rakosgat el minden számlát életfogytig (legfeljebb a szavatossági idő végéig). Lezserségét most alighanem megfizettetik vele, ha netán el akarna adni valamit használt, megkopott, megunt holmijából. A januártól hatályos új forgalmiadó-törvény szerint ugyanis a használtcikk-kereskedök akkor igényelhetik vissza a holmi áfáját, ha az eladó mármint a holmi eredeti tulajdonosa - névre szóló számlával igazolja, hogy a portékát adóval növelt áron vásárolta. Ha nincs eredeti számla a kereskedőnek ugrik az áfa-visszatérftése. Hogy mégis legyen haszna, az eredendő számlahiányra hivatkozva lenyomja majd a használtcikk vételárát, s feltornázza annak eladási árát, mert keresni akar rajta. A BÁV Rt. vezérigazgatója a minap már be is fgérte a drasztikus áremelést. - Meg elmondta azt is, minimum „ellentmondásos a helyzet" , hiszen mi van azokkal a cikkekkel, vagy például műkincsekkel, amiket a forgalmi adó bevezetése (1988) előtt vásároltak. A BÁV attól Használt sajtpapír tart, az eladók az áfásszámlákat nagyvonalúbban kezelni tudó „vevőkhöz", közvetítőkhöz, azaz a nepperekhez fordulnak majd, s felvirágzik a feketepiac. Mit mondjak, logikus, csak éppen nem lesz tőle virágos jókedve a használt holmiját eladni kényszerülőnek se, a más bútorát, háztartási gépét és egyebét továbbhasználni muszájkodónak se. A forgalmiadó-tánc újabb szele ugyanis őket legyinti meg elsősorban: az eladó kevesebbet kap a portékájáért, a vevő pedig sokkal többet fizet a használt holmikért. A használtcikk-kereskede lemmel foglalkozó cégek vezetői szerint a régi ára vetekedhet az újéval... Hogy erre ki mond ujjé-t, azt nem tudom. Csak azt, hogy a kényszerből eladók fogják a rövidebbet húzni, ók sokat veszítenek, meg azok is, akiknek újra nem telik. A nekik eddig tisztességes árakon forgalmazó használtéi kk-keresked ók is a vesztes oldalra kerülnek, és hamarost be is zárhatnak. A szabálytalan ügyleteket bonyolítók, a törvényt és embert nem tisztelők pedig szélesebbre nyithatják illegális kereskedelmi köreiket. Hogy e körökben áfa, állami bevételmentesen csörgedezzenek a pénzek. Kinek a hasznára? Ugye nem kelj magyarázni, hogy nem az egyszerű kis adóalanyéra... Az legfeljebb csak cinnyit tehet, hogy szidja magát a meg nem őrzött számlák miatt, s megesküszik, hogy ezentúl egy sajtpapfrt sem dob ki, még akkor sem, ha garzon lakásából családját, s minden használatos holmiját kiszorítják az áfás-számlák... Szabó Magdolna y • Idén 240 millió forinttal támogatják Hol terem a jó magyar dohány? A Csongrád megyei termelőket Is érinti az a hír, hogy ianuártól folytatódik az 1995 évi dohányok felvásárlása a Nyíregyházi Dohányfermentáló RT-nél. A termelők a dohánykljárandóságukat a szerződésben rögzített IS napon belül megkapták és februárra áthúzódó dohányok ellenértékét is határidő belül fog)ák kézhezkapni. A dohány mennyiségét és minőségét tekintve országos viszonylatban jónak mondható az 1995-ös év. A technológiai előírásokat betartó termelők átlagot meghaladó eredményeket értek el. Az országban jelentősnek mondható vírus csak minimális kárt okozott a dunántúli teriileteken. A szokottól lényegesen nagyobb mértékű fertőzésnek elsősorban az 1994—95 évi gyenge télnek tulajdoníthatók. A kártétel mértékét növeli a helytelen talajkiválasztás valamint a termelők egyrészénél az elégtelen védekezés a vírust hordozó kártevők ellen. A felaprózott területek következtében monokultúrában, vagy rokon növények közelében termelik a dohányt, amely szintén növeli a fertőzés veszélyét. Problémát okozhat a gabonafélék közelsége is, illetve azok elégtelen növényvédelme, miután a betakarítás után a tripszek a közeli dohányokat lepik el és és fertőzték meg Licoperzikum vírussal. A Nyíregyházi Dohányfermentáló - amelynek többségi tulajdonosa az amerikai Universal Leaf Tobacco - az elmúlt években több mint 1 milliárd forintot biztosított a termelőknek kedvezményes kamat mellett, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában, az intenzív termelési körülmények megteremtése érdekében. A tavalyi dohányok felvásárlásával egyidejűleg megkezdődik az 1996. évi szerződések kötése is. A termelőket leginkább érintő felvásárlási árak emelése 1996ban: Virginia dohányoknál átlagosan 20 százalék, kallói dohányoknál átlagosan 16 százalék, kerti dohányoknál 5 százalék. A jelenlegi információk alapján azonban a szerződésben rögzített árak még tovább növekedhetnek, vagyis azok csak kiinduló árak. A B. A. T. Pécsi Dohánygyára januárban jelentette be, hogy három éven keresztül jelentős összeggel kívánja támogatni a magyar dohánytermesztést, illetve a termelőket. Létrehoztak egy alapot 105 millió forinttal, amely a dohánytermesztést hivatott segíteni. Az egri, debreceni és sátoraljaújhelyi dohánygyárak csatlakozása révén ez az összeg ma már mintegy 240 millió forint, amit a dohánytermelés támogatására kell fordítani. Mindenható szerződések Az 1996-os foglalkoztatáspolitikai irányelveknek megfelelően a napokban együttműködési megállapodást ír alá a munkaügyi és a privatizációs miniszter. Az irányelveket megfogalmazó kormányhatározat rámutat: idén fokozott figyelmet kell fordítani a privatizációs szerződések során a foglalkoztatási szempontokra, s létre kell hozni az ellenőrzés informatikai bázisát is. Az irányelvekhez kapcsolódó intézkedési terv szerint március végéig tájékoztatni kell a kormányt az eddig megkötött privatizációs szerződések foglalkoztatási vállalásairól, azok teljesítéséről és az érvényesített szankciókról. Ki kell dolgozni a szerződések ellenőrzéséhez, teljesítésük értékeléséhez szükséges információs rendszert. (MTI) Változatok „tébére" Nyárig kell kidolgozni a nyugdíjreformot ahhoz, hogy január elsejétől meg lehessen kezdeni a bevezetését. A pénzügyi tárca szakemberei szerint a munkavállalók által jelenleg fizett 10 százalékos járulékot fokozatosan 18-20 százalékra kell emelni. Első lépésként jövőre 14-15 százalékra kívánják növelni a befizetések összegét. - Semmi sem független egymástól. Ma is sűrűn megkeresnek az újságírók, s én szívesen nyilatkozom. Nincs bennem semmiféle sértettség. A dolog másik része, hogy ha az embert személyiségében megtámadják államigazgatási szinten, akkor két vesztesége bizonyosan van: egyrészt a védekezés hihetetlen nagy energiákat Jcöt le, másrészt hiába vagyok én meggyőződve arról, hogy saját cégeimnél magas a szakmai felkészültség és nagy a pénzügyi szigor, de az eljárás időszaka alatt a vizsgálat mégis befolyásolja a megszólalás lehetőségét. Rossz megtámadottként szerepelni, mert a vita azonnal személyeskedésbe megy át. 0 Mennyire éra a cégei és Ön ellen folyó vizsgálatot próbapernek? - Bíróság előtt van az APEH kontra Palotás ügy. Ez már egy normálisabb pozíció. Azt hiszem, az igazi fordulat az lesz, amikor az első jogerős bírói ítélet megszületik. Bármilyen döntést hoznak, ilyen szempontból példaértékű lesz és következményekkel jár. 0 Hallani, a '96-os adótörvények tovább sújtják a váltakozókat! Mit tesz a VOSZ? - Tíz pontban készülünk az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ha egyetlen adótörvény módosításában tíz alkotmányosan kétséges szabályt tud hozni a Parlament, az katasztrófa. Az ember azt érzi, nálunk a gazdasági jogbiztonság iszonyatosan alacsony szinten van. Úgy érezzük, lehetetlen keresztül vinni például azt, hogy bevezessenek olyan ellenőrzési jogkört az adóhivatalnál, amelynek nincsenek meg a polgári jogi védekezési mechanizmusai. 0 Mire gondol? - Például arra, hogyan lehet valakit gyanúsítani gazdasági bűncselekmény elkövetésével és hogyan védekezhet egy vállalkozó. Ezek a szabályok ma hiányoznak, s ezt statisztikák is bizonyít• Palotás fános nem sértett ember, de... Fogyasztás nélkül nem működik a gazdaság! A szűkítő gazdaságpolitika nem visz sehová! (Fotó: Nagy László) Palotás |ánost, a Vállalkozók Országos Szövetségének vezéralakját sokan megismerhették az elmúlt években. Igazi, selfmade man, mondták róla sokáig. Kitalálta önmagát. Mostanában azonban mintha kevesebbet szerepelne. Szándékos visszavonulásról van szó, vagy erőt gyújt? Esetleg az áll a háttérben, hogy az adóhatósággal összetűzése támadt? A napokban Szegeden járt gazdaságpolitikustól többek között erről érdeklődtünk. ják. Tavalyelőtt 1200 alkalommal tett büntetőfeljentést az adóhivatal csalás miatt, ennek csak 7 százalékát tartotta a rendőrség megalapozottnak, s egy százalék alatt volt a bírói megerősítés. Száz emberre rámondták, hogy csalt és csak egyet tartott jogosnak a bíróság. 0 Azt halljuk, emelkedik a gazdaság teljesítménye, közben minden évben emelkednek az adókulcsok. Palotás János szerint mi az igazság: amit látunk, vagy amit hallunk? - Nem vagyok harmadik utas gazdaságpolitikus, de itt egy harmadik igazság bújik meg. Az elmúlt hat évben alapvetően megváltozott a tulajdonosi struktúra Magyarországon, közben hihetetlen kapacitásokat állítottak le. Ma kisebb a privatizációs tulajdonváltás, de a korábban átadott tulajdoni szerkezetből a leállt kapacitások egyrésze elkezdett termelni és ez a fedezete annak, hogy nő a hazai GDP. Valóban igaz, hogy volt gazdasági növekedés és lesz az idén is, de a különbség az. hogy a Bokros-csomag stabilizációs intézkedései ezt a növekedést csak gyengítették. A spontán gazdasági folyamatokból adódóan ugyanis lett volna nyolc százalékos növekedés, fgy lesz majd három. A Bokroscsomagban nincs növekedést eredményező tétel. 0 Mi segíthetné akkor a gazdasági növekedést? - Úgy gondolom, négy és félmilliós keresőből több mint 1 milliós közalkalmazotti létszám, nagyon sok. Ennek a rétegnek a leépítése elengedhetetlen, még akkor is, ha ez átmenetileg csökkenti a keresletet. 0 Keresletszükltés mellett nem képzelhető el növekedés? - Elképzelhető, de nem a keresletszükltés következményeképpen. 0 Palotás János mindig a keresletnövekedés pártján állt! - A fogyasztás egy gazdaságnak az alapvető ismérve. Ezért én a bővülés híve vagyok. Ha egyszerre kell adósághegyeket ledolgozni és fejleszteni, akkor arra kell figyelni, hogy a fogyasztásban a fejlesztésre irányuló kiadások nőjenek gyorsabban. 0 Milyen kitörési pontokat lát? - Legfontosabb lenne a szemléletváltás. Meg kellene érteni végre, hogy a szűkítő gazdaságpolitika nem visz sehová. Nem elég például két százalékkal csökkenteni az adókat és azt mondani, nem folyik be több pénzt. Tessék megnézni a társasági adót, tizennyolc százalékos csökkentés után az adóbevétel megháromszorozódott. Meg kellene végre találni azt a fordulópontot, ahol úgy érzik az emberek, nem érdemes kibújni az adófizetés alól. Rafai Gábor • Geopolitika = lövőkutatás? „A Nyugat- és Centrál-Európa" országok száma. Észre kell venni Nyugat-Európa kettős nyelvezetét. Az egyik, a „hivatalos", vagyis az egységesülő Európa különböző szervezetei, ahol azt mondják: együtt kell működni a keletközép-európai régióval, mert fgy kisebb a súrlódás kockázata. A másik, a gazdasági nyelvezet lényege: CentrálEurópa egészét gazdasági gyarmattá teszi a Nyugat. 0 Azt, hogy egy adott térség lakossága mennyire bízik a változásokban, kifejezi a népmozgás. Az „új népvándorlás" milyen következményekkel jár? - A mozgás jóval kisebb, mint az a történelmi léptékű változásokból következne. Másrészt erősen korlátozott a mozgáslehetőség. Ugyanis új, szerződések uralta modern vasfüggönyt húzott keleti határai elé Németország. A FÁK-országok közé pedig lezuhant a korábbról ismert tényleges vasfüggöny, mert például az ukrán-orosz határnál látni a kettős ösvényt, a feszültség alá helyezett drótot, az utazót „ellenőrző" nyomtatványok és kérdőtvek sokaságát. Á népmozgás viszonylagos gyengesége, a választásokon való részvétel magas aránya arra utal, bíznak, reménykednek az emberek: lesz változás! Ú. I. Az európai egyesülés gazdasági következményeit kutatja Bárdos-Féltoronyi Miklós, a Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem tanára. A tudós közgazdász azon magyarok közé tartozik, akiket az 1956 utáni menekülési hullám vetett Nyugat-Európába. Belgiumba családi kapcsolatok révrén került. Közgazdaságtant a leuven-i egyetemen tanult, majd 1975-ben az elsők között költözött Louvain-la-Neuvebe, az új egyetemi városba, ahol gazdaságtörténetet, pénzügyelméletet, az államháztartás problémakörét és geopolitikát oktat. A gazdaságkutató hosszú évekig bankszakemberként is dolgozott. Ezért is érdekes, mit gondol az átalakuló Európáról, benne a mi közép-keleteurópai régiónkról. 0 Azt is mondhatnánk, a társadalomtudományok határait mutatta meg a tény, hogy a kutatók nem jelezték előre a KözépKelet-Európát a 80-as évek végén átalakító viharos változásokat - A geopolitikai kutatásaim már a 80-as évek elején kimutatták, hogy Oroszország és az Európai Unió közötti területen, amit CentraiEurópa névvel illethetünk, fölgyorsulnak az események. Erre akkor az MTA-n tartott rövid beszédemben fölhívtam a figyelmet. A várható változások egyik jele volt, hogy már a 70-es években Bulgáriától a Balti országokig mindehol megjelentek az ellenálló csoportok. Elég arra emlékeztetnem, hogy az Wf ?? i mm// yk - •'jPf első jelentős munkássztrájk 1974-ben Romániában zajlott. Lengyelországban '76ban indult a Szolidaritás. A magyar gazdaság nehézségei a 70-es években kezdődtek. Utalok a csehszlovákiai katekizmus körökre, a bulgáriai görög-keleti plébániák köriili csoportosulásokra. A jugoszláviai problémákat már a '72-es zágrábi nacionalista megmozdulás felvetette. A 80-as évek elején minen „közbülső országban" lefékeződött a gazdasági növekedés. 0 Milyen ma az az „Európa", melyhez Magyarország is csatlakozni kíván? - Nyugat-Európa sem tudja magáról, mit akar. A NATO még rosszabb helyzetben van, hiszen „megszűnt" ellenfele... Tehát a hangsúlyokat máshova helyezném. Először is: Európa az Ural és az Atlanti óceán közötti terület. Másrészt látni kell: Oroszország nagyobb hatalom, mint az Európai Unió. Ezt azonban Magyarországon sem hajlandók tudomásul venni. 0 Milyen esélyeink vannak a csatlakozásra? - A közép-kelet-európai országok mai geopolitikai lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy 2000 előtt teljes jogú tagjai legyenek az EUnak. A belépés két, lényeges feltétele: a belpolitikai szilárdság és a külpolitikai orientáció. Az EU-n belüli óvatosság oka: a görögországi tapasztalat. Ugyanis Görögország, ahol a belpolitikai nem túl szilárd, ellenben erős a nemzetieskedő hajlam, illetve az amerikai befolyás, bizonytalan pont. Geostratégiai kérdés, hogy az EU több tagállama sem szeretné, ha túl nagy lenne az Oroszországgal közvetlenül határos