Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

6 HAZAI TÜKÖR ÖÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1996. FEBR. 7. A szittyáját! S

zándékaim igen nagyok. Szittya vagyok. Szittya vagyok! - Irta Szittya, a költő. Tényleg, volt ilyen vers és költő is! Sőt: van is. Szegeden is. Nem beszélve a világról! Mert a nagyvilágban mindenhol ott vannak a magyarok. S ahol a magyar megterem, ott a szittya is. Mert az igaz szittya, a legigazabb magyaroknak is a legjava. Sőt: nem is csak magyar. A szittya: minden náció őse. Mégis: leginkább magyar. Mert a tősgyökeresen, jellegzetesen magyar, az a szittya. De az igaz szittya oly ritka! Tán mert senki se lehet próféta a saját hazájában! A szittya se. A közöny és a hallgatás falán kell áttörnie a szegedi szittyának. Aki verset farag és kántál, őstörténetet olvas, összevissza, de tollat ragadva a magyarok „Haláltáncáról" Ir. Szittyakürtbe fúj. „Világkongresszust" szervez és szónokol Kávéházban érvelhetne. Ahol a hallgatóság hallgat. Gondolatban kalandozik. Nehezen emészti az őstörténet és a napi politika kotyvalékát. Ezért aztán egyre több a mosoly, a bosszús fejingatás és szájelhúzás. Mert nem hallani érveket, csak ködös feltételezéseket. A szerzők és könyvcímek hosszú sora után egyre több a meseszerű elem. Ez már nem is őstörténet. Hanem az ilyen-olyan olvasmányélmények szittyásltott vegyülete. Jellegzetesen siklósis. magyar nemzetnél régebbi nincs a világon! Az őskultúra birtokosa: a magyar. Az ősnyelvet a magyarok beszélték. Ezt a nyelvet az egész világ elfelejtette, de a szittya magyarok őrzik és értik... A világ első őskultúrája és ősnépe a sumér-hun-avar-szktta-szittya, vagyis az (ős)magyar... Nem beszélhetünk honfoglalásról, csak visszafoglalásról. Az ősmagyarok a Kárpát-medencéből indulva terítették szét a kultúrát Egyiptomban, Mezopotámiában, majd visszatértek ide, az őshazába..." Ez ám a történelem! r

ermészetesen a hamisítatlan és az igaz őstörténet. Mert amit az akadémikusok mondanak, az a hamis. ,piz akadémiai történelmet írók és elfogadók bérencek. Habsburg-féle császári és királyi, aztán sztálinista ügynökök. Akik a magyar lélek megrontói. Népbutltók. Trianon és '56 okozói. A bolsevizmus és minden gonoszság kiötlői. A mai népnyúzók is ezért ülhettek a nyakunkba!..." Mi lesz veled, magyar?! A zöld szalonban szittyát hallgat a kávéházi törzsvendég. Aki tán észre sem veszi a háttérbe húzódó, alkalmi „érdeklődőket", akiknek katonazöld zubbonyán a jelvény: „dél keresztje" meg „Nemzeti Erők Szövetsége". Ez ám a csavar! A szittyáját! Úfszászi Ilona Mecénások a szegedi színházban A Szegedi Nemzeti Színház február 12-én baráti találkozón látja vendégül a színház 193 mecénás-bérlettulajdonosát és a Szegedi Akadémiai Tudósklub 40 tagját a színház épületében. A találkozón mutatkozik be Szikora János, a színház új művészeti vezqjője, valamint Pál Tamás zeneigazgató és Györkéi Sándor, az új gazdasági igazgató, akik valamennyien ismertetik jövőbeli elképzeléseiket. A mecénás bérletesek legközelebb az Aidát tekinthetik meg, február 24-én. Ennek az előadásnak a hallgatósága között lesz az FBI Akadémia 50 növendéke is, akik a szgedi rendőrkapitányság vendégeként tartózkodnak majd a városban. Vetkéztetéses rablások Több vetkőztetéses rablás történt az elmúlt hetekben Tatabánya felsőgallai városrészén. A sértettek mindegyik esetben a Péch Antal Szakközépiskola és Gimnázium diákjai voltak. Az iskola vezetősége a cselekmények megismétlődése után a rendőrség, valamint a Városi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács segítségét kérte, ugyanakkor felajánlotta szabad helyiségeit egy rendőrőrs kialakításához. A rendőrség támogatta e tervet, így az őrs - amely Felsőgalla mellett a mésztelepi és a hatostelepi városrész rendjére is ügyelni fog - rövidesen megnyílik. Az iskola és a Füzes utcai kollégium között vette körbe a tanulókat az ugyancsak jó részt fiatalokból álló banda. Fenyegetéssel vagy fizikai kényszerrel a diákoktól elvették kabátjukat, pulóverüket és készpénzüket. A rablók egy részét a rendőrség már elfogta. (MTI) Dinyo és az egyházak A Művelődési és Közoktatási Minisztérium rövid időn belül kormányelőterjesztést készít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem civil szakain folyó képzés szektorsemleges - az állami felsőoktatási intézményekhez hasonló - finanszírozásáról. Ezt Platthy Iván címzetes államtitkár közölte kedden az MTI munkatársával azt követően, hogy Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár társaságában megbeszélést folytatott a két említett egyetem illetékeseivel az MKM-ben. (MTI) • A francia és frankofón vállalkozásoknál készített felmérésből mintegy 120 oldalas dokumentum született. Melyek a legfőbb tanulságai? - A dokumentum elsősorban a munkavállalók számára ad értékes fogódzókat. Tanulságos, hogy a közeljövőben az elhelyezkedéshez akár középszinten is - mindenképpen kell idegen nyelvismeret. Ez a nyelv az esetek elsöprő többségében az angol lesz, esetleg a német, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan fogják beszélni és túlkínálat keletkezik. Ami igazán érdekes lesz: a második nyelv ismerete, és itt lesz fontos a francia nyelv. Amikor az anyag vitája volt a budapesti Francia Intézetben, az ittlévő francia cégek képviselői világosan kifejtették, hogy természetesen nekik elsősorban a szakértelemre van szükségük, de a nyelvtudást is komolyan veszik: ha valaki tehát franciául beszél, azt beíratják angol tanfolyamra, mint ahogy az a Déltávnál is történik. • Ha csak a szegedi kínálatot nézzük - CGE, Gaz de Francé, Francé Telecom, újabban pedig EDF úgy tűnik, „üzlet" lesz franciául tanulni... - Igen, 900 millió dolláros részvételével Franciaország immár a harmadik helyen áll a magyarországi tőkebefektetők rangsorában; ez több mint 300 francia érdekeltségű vállalatot jelent. Ezek a cégek szinte az egész országban ott vannak, és tavalyi adatok szerint mintegy 30 ezer főt foglalkoztatnak. Sőt, a felmérés szerint a következő évben a francia vállalkozások 70 százaléka növekedésre számít, vagyis új munkahelyek teremtésére. Különösen érdekesek azok az adatok, amelyek a francia érdekeltségű vállalatok munkaerő-szükségleteire vonatkoznak. Az előrejelzések szerint körülbelül 2800 ál• Felmérés a hazai frankofón munkaadókról Jé „üzlet" lesz a nyelvtudás Csernus Sándor szerint Szegednek nagy hasznot hozhat, hogy francia világcégek (CGE, Gaz de Francé, Francé Telecom, EDF) tették ide regionális központjukat. (Fotó: Révész Róbert) Többszáz, Magyarországon működő francia vagy frankofón (svájci, kanadai, belga) érdekeltségű vállalatnál végeztek el a közelmúltban egy felmérést, melyben a munkáltatók elvárásait, igényeit vizsgálták. A francia nagykövetség megbízásából az anyagot a Budapesti Műegyetem Nemzetközi Oktatási Központjában gyűjtötték, a Magyar-Francia Kezdeményezés Alapítvány támogatásival. A nemrég elkészült dokumentum ismertetésére a magyar-francia kapcsolatok szakértőjét, Csernus Sándor történészt (JATE) kértük, aki a közelmúltig, négy éven keresztül a párizsi Magyar Intézetet vezette. láshely vár betöltésre, amelyeknek 15 százalékában feltétel, a többi részében pedig nagy előny a francia nyelv. Ehhez hozzá kell venni azt az adatot is, hogy jelenleg mintegy 500 olyan állás van, melyet franciául nem tudó munkavállaló tölt be, de valójában a nyelvet ismerőknek szánnak. Ilyen körülmények között azt lehet mondani, hogy a francia megítélése is átlalakul: a kultúra, a művelődés, a nemzetközi szervezetek nyelvéből mindennapian gyakorlati, a munkaerőpiacon is jól használható nyelvvé válik. • Milyen hatása lehet a francia cégek jelenlétének? - Érdekes dolog, például, amit a megyei önkormányzat Tisza-Maros Eurorégióként kezdeményez. Ha ebből több lesz, mint az amúgy dicséretes testvérmegyei kapcsolat, akkor a Dél-Alföldből - a francia világcégek jelenlétében - nagyon vonzó régió alalkulhat ki. A francia cégeknek tudnillik nem érdekük, hogy az autópálya megálljon Kiskunfélegyházánál: többen szívesen folytatnák az útjukat Temesvárra vagy Szabadkára. Ebben a jelenlétben több van, mint amit ma látunk: a régiók együttműködésének infrastrukturális, művelődési vagy gazdasági szempontból is óriási lehetőségei vannak. • Nyilván Szeged Lancia vonalon", nemcsak az említett világcégek jóvoltából, hanem az egyetemi oktatás miatt is nagyon előnyös helyzetben van... - Igen, és itt is érezhető lesz a fejlődés. Szegedet amúgy is az francia nyelvoktatás egyik fellegváraként tartják számon, úgyhogy természetes, hogy itt is megjelennek az idegen nyelven megszerezhető, eurokompatibilis diplomát adó kurzusok. Ezek az egyetemi diploma vagy öt éves szakmai gyakorlat kiegészítésére szolgálhatnak. Például a JATE Állam- és Jogtudományi Kara a két éves, posztgraduális francia-magyar menedzserképzésbe való bekapcsolódást már e hónaptól lehetővé teszi. Márpedig a felmérés szerint a munkáltatók leginkább (a szükségletek 78 százalékában) a felsőfokú végzettségű és az azt nemzetközileg elismert 2-3 éves képzéssel kiegészítő munkavállalókat részesítik előnyben. Egyébként a magyar egyetemek nemzetközi akkreditációjáig (erre az országban elsőként a JATE-nak van esélye) európai diplomát csak külföldi intézménnyel közösen hirdetett programban lehet szerezni. Panek József Meghirdette tavaszi programjait a szegedi Alliance Fran^aise kulturális egyesület. Március 7-én a Szegedi Ifjúsági Házban Keleti szelek címmel a szlovákiai Gyimes, a magyar Vujicsics és a francia Montanaro csoport fellépésével dzsesszkoncertet rendeznek. Március 20-án a szegedi konzervatórium nagytermében Emmanuel Depoix Baudelaire-estje látható. Március 25-én a kamaraszínházban a román szárAz Alliance Francaise tavasza mazású Matei Visniec „Kis munka öreg bohócnak" című darabját adja elő a francia Utópiasztnház. Március 25től „Tonalitások" címmel nylik multifunkciós rendezvény a szegedi Alliance Francaise Tábor utca 3. alatti székházában. A rendezvényen három francia író hangját lehet majd a telefonban O

lvasom, látom és hallom, hogy Bárány László, Hajdú-Bihar megyei vállalkozó legalább 250 ezer forintot érő csiberakományával fölkövetkezett Pestre, a Kossuth térre, és ott marékszám szétosztotta az egészet. Kiköpött pesti megfogalmazásban állt elénk a hír, a székesfővárosi embernek utnig elég teher a megye megnevezése. Még jó, hogy nem bökték oda: vidékről érkezett az atyafi és vidéki a csibe is. Kapva kaptak utána a pestiek, láthattuk a képernyőről. A tudálékosok mindjárt hozzátették, balga, aki töri magái utána, hiszen gyámoltalan a jószág, mire hazaért, talán meg is fagyott. A fényképen kamaszodó példányok láhatók, amiből viszont arra is következtetek, annyian tolakodtak észvesztve, az aprajához nem féri hozzá a fotóriporter. Ezt is elnagyolta, aki a hírt fogalmazta, néhány százra tette az érdeklődők számát. Mennyi a néhány száz? Kétszáztól ezerig lehet. Nekem mindenesetre a tejet csatornázó, berettyóújfalui asszony jutott eszembe róla. Az, amelyik képernyőre szabva öntötte bele a városi csatornába. A fejesek — tejesek - képébe! Azok a régi, szép idők! Akkor még képes volt egy ilyen sztoriért helyszínre menni a kamera! Bárány László nem bízott benne, fogta magát, befűtötte autóját, és Pestre vitte a tiltakozás oltárán föláldozni szánt, aranyos jószágokat. A pesti csibe nagyobbat csobban! Öreganyáink intelme is eszembe jutott. Hamvas, falusi lánykáknak mondták: ne menj Pestre, kis csibém, mert abba bele lehet fulladni! Szerencsétlen mostani csibéknek senki nem mondta, de soknak föltehetően ez lett a sorsa. Aki a holnapi tányérunkra rendelt rántott csirkét vagy paprikás csirkét szórja szét a fővárosban, ebek harmincadján, az a holnap nyomorát fokozza - ezzel fenyegetnek mindig a bölcsek. A nem annyira okosok viszont belátják: vannak esetek, amikor mást nem lehet tenni. Tény, nagy felelőtlenség bárakárkinek bárakárkiben, bármikor hamis illúziókat kelteni. Marad a kérdés: mit tehet az a vállalkozó, aki kikeltet egy csomó csirkét, és nem tudja eladni? Itt van elrettentő példának a disznópiac: hol az egekbe emelik a fölvásárlási árakat, hol pedig úgy leejtik, hogy nyaka törik - a hizlalónak! A hús ára azonban tartja a formáját, csak emelkedni tud rendületlenül. Attól, persze, nem kell félnünk, hogy hamarosan „naposmalacokat" osztogatnak marékszám a Parlament előtt, csak azért, mert ott a malacvisítás is hangosabb. Mindenesetre belegondoltam: mi mást tehetett volna Bárány László? Eszembe jutottak azok az akasztani való csibészek, akik énekes madarak tízezreit akarták mélyhútve kicsempészni az országból. A csibe nem énekes madár! De lehetne. Azok a szerencsétlen népek, akik az Isten madarának tartott, agyonfáradt fecskénket ezrével fogják vándorútjuk elején, és fazékba rakják, közben macskát is esznek más énekes madarakkal, hátha belátnák, a naposcsibe is lehet olyan finom. Egészen biztos, hogy a leganyátlanabb naposcsibe is eláll a mélyhűtőben. Talán a vámosok se állnának strázsát értük. Lacikám! Aki a tejesbárányunkat is megeszi, hátha nyúlna ez után is. És az énekes csirkefogó se utolsó cím lenne. Horváth Dezső hallgatni: Michel Tournier, Dániel Penac és Alain Robbe-Grillet saját műveiből olvas majd fel a vonal másik végén. A váratlan találkozás ötlete a svájci francia költő, Marc Deluoze és egy bölcsészprofesszor Dániel Fournier „találmánya" 1982-ből, és célja, hogy új teret nyisson az író és publikuma taBékepapok A békepapságról, avagy egy magyar történelmi és egyháztörténeti korszakról tartanak kerekasztal beszélgetést a Bálint Sándor Művelődési Házban ma 18.30kor. A beszélgetés vendégei: dr. Benyik György szentlráskutató, a Szegedi Hittudományi Főiskola tanára és dr. Pál József egyháztörténész, a nemrég megjelent „Békepapok" ctmú könyv szerzője. A beszélgetés házigazdája Kiss Ernő népművelő, a Szegedi Hívő Szocialisták vezetője. Olasz emléMiangverseny Emlékhangversenyt tartanak ma 19.30-kor a JATE aulájában Nino Rota és Frederico Fellini filmművészetének tiszteletére. Az előadók: Carmine Scarpati (hegedű) és Vito Clemente (zongora). A belépés díjtalan. lálkozásának. Az Alliance Francaise rendezésében a Belvárosi mozi kamaratermében két új belga filmet vetítenek: március II-én 18 órakor Marian Handwerkerer „Marié" című filmjét, március I2-én 18 órakor ugyanott Harry Cleven „Abracadabra" cfmű filmjét mutatják be. Az Alliance Franíaise székházában február 13-én Luis Pasteur munkásságáról nyílik fotókiállítás, március 21-től április 6-ig pedig a francia társadalmi nyitottságnak állítanak emléket egy kiállítással, amely a Franciaországban otthont talált külföldi művészekről és tudósokról szól. A francia-magyar kulturális egyesület február 12én kezdi meg nyelvkurzusait, amelyeket idén gyermekkurzussal egészít ki. S. P. S. AKCIÓ AKCIÓ AKCIÓ AKCIÓ A Fix Pont Diszkontban PADLÓSZÓNYEGEK SZENZÁCIÓS ÁRAKON: 300 cm széles 2200 Ft helyett 1700 Fűm 400 cm széles 2900 Ft helyett 2350Ftfm 400 cm széles 6400 Ft helyett 5500 Ftím 500 cm széles 5500 Ft helyeit 4500 Ftím Lábtörldfc 420 Ft helyett 320 Ft Vietnami gyapjúszdnyeg 5500 Fthm Vietnami futószőnyeg 300 Ft-tól PVC 200 cm széles már 475 Fthm-töl Viaszosvászon 490 Ftím-lől Topéla 410 Ft-tól Szeged, Dorozsmai út 14. Telefon: 314-83 VI29 m. Nyitva: 9-17 óráig. Szombat: 9-12 áráig. ADÓTANACSADÓKÍPZÉS! FELTÉTEL: BÁRMILYEN EGYETEMI, FŐISKOLAI VÉGZETTSÉG. Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. Szeged, Tisza L. krt. 47. (Olajos-ház) 4. em. Telefon: 62311-373, 486-286/228. RESZLETFIZETESI KEDVEZMENY!