Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

• vío iÖí/%vrl„fX 2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG KEDD, 1996. FEBR. 6. történelmi krónika Február 6. 1418. V. Márton pápa engedélyezi a pálosoknak, hogy templomaikban pré­dikálhassanak és gyóntat­hassanak. A rend bekap­csolódik a pasztorációba. 1553. Az erdélyi szá­szok evangélius superin­tendenst (püspököt) vá­lasztanak, Wiener Pál nagyszebeni lelkész sze­mélyében. 1557. Erdélyi ország­gyűlés Gyulafehérváron. Kimondja, hogy a széke­lyek is elítélhetók hűtlen­ség esetén fó- és jószág­vesztésre; ismételten szor­galmazza a 1556-ban el­rendelt iskolák felállítását. 1594. Követ érkezik Gyulafehérvárra a pápá­tól, illetve Teuffenbach felső-magyarországi főka­pitánytól a török elleni szövetkezés ügyében. 1608. Megegyezés jön létre a hajdúk és Báthori Gábor között. A hajdúk támogatják Bálhorit az er­délyi fejedelemség elnye­résében, ő viszont kötelezi magát, hogy Nagy András hajdúgenerálist második emberré teszi maga után Erdélyben, katolikusok­nak nem ad semmilyen tisztséget. Végül: Bihar, Szatmár, Szabolcs várme­gye között letelepfti őket. 1646. A király Pálffy Pál grófot kinevezi or­szágbíróvá. 1649-ben ná­dorrá lesz. 1695. Meghal II. Ah­med török szultán. Utóda II. Musztafa. 1851. Helytartósági ideiglenes rendelet újra­szabályozza az iparűzés feltételeit. A rendelkezés fenntartja a céhkereteket, de új céh alakítását már nem engedélyezi. 1853. Milánóban Habs­burg-ellenes felkelés rob­ban ki. 4909. Az Osztrák ­Magyar Monarchia és Törökország Isztambul­ban szerződést ír alá. (Törökország elismeri Bosznia-Hercegovina an­nexióját, a Monarchia le­mond a novibazári szan­dzsákról, biztosítja a mo­hamedánok szabad val­lásgyakorlatát, és két és fél millió török font kár­pótlást fizet. 1952. A háború utáni első magyar trolibusz pró­baútja. 1958. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Ta­nácsa megkezdi Nagy Im­re és öt társa perének tár­gyalását. 1964. Bemutatják a Kosztolányi Dezső regé­nyéből készült Pacsirta ct­mú filmet. Rendező: Ra­nódy László. 1979. Nemzetközi kon­ferencia Budapesten az Egyesült Államok külpo­litikájáról 8 szocialista or­szág részvételével. Csehország és Európa A Cseh Köztársaság egy­értelműen be akar lépni Euró­pába, de nem a szocialista korlátokkal megnyomorított Európába, és már semmikép­pen sem térdenállva - frta jegyzetében a hétfői prágai kormánypárti Denni Telegraf: A lap ezzel reagál Václav Klaus cseh miniszterelnök és Hans van den Broek, az Eu­rópai Bizottság vezető kép­viselője közti szombati szó­párbajra, amely a davosi vi­lággazdasági fórumon zajlott le. Klaus a fórumon bírálta az Európai Unió mezőgazda­sági politikáját, s hangsú­lyozta, hogy Prága ebben nem kfván az Unióhoz iga­zodni. Van den Broek a bírá­latot azonnal elutasította, és ingerülten megjegyezte, hogy nem az EU kfván be­lépni a Cseh Köztársaságba, hanem fordítva. Földrengés után, Kínában. (MTI-Telefotó) Tíz év pusztító földrengései 1985. szeptember 19. ­Mexikót és a vele szomszé­dos térséget a Richter-skála szerint 8,2 fokozatú földren­gés rázta meg. A katasztrófa ötezer halálos áldozatot kö­vetelt. 1986. október 10. - A Richter-skála szerint 7-es erősségű földrengésnek 1400 halálos és tízezer sebe­sült áldozata volt San Salva­dorban. 1988. december 7. - Az örmény hatóságok szerint a köztársaságot sújtó hetes erősségű földrengés követ­keztében a halottak és eltűn­tek száma elérte az ötvenez­ret. 1990. június 21. - Irán két északi tartományában mintegy 36 ezer halálos ál­dozatot követelt a Richter­skála szerint 7,7 erősségű földrengés. 1990. július 16. - A Fü­löp-szigetek legnagyobb szi­getén, Luzonon pusztító 7,7­es erősségű földrengés mér­lege: 1641 halott, 969 eltűnt és 3441 sebesült. 1991. február 1. - Afga­A szombaton Kínában bekövetkezett pusztító földrengés kapcsán az AFP francia hírügynökség az alábbi összeállítást közölte az elmúlt tfz esztendő legsúlyosabb földrengéseiről: nisztánban és Pakisztánban legkevesebb ezerötszáz halá­los áldozata volt a 6,8 erős­ségű földrengésnek. 1991. október 20. - India északi részében, a Himalája lábánál megmozdult a föld ­mintegy 1500 halálos és 3000 sebesült áldozatot kö­vetelve. 1992. március 13. - Tö­rökország keleti részében 653 ember meghalt, illetve eltűnt, és további hétszáz megsebesült a 6,8 erősségű földmozgás következtében. 1992. szeptember 2. ­Nicaragua csendes-óceáni partvidékén szökőárral járó 7,2-es fokozatú földrengés csaknem kétszáz ember ha­lálát és további ötszáz se­besülését okozta. 1992. október 12. ­Egyiptomban, Kairó térségé­ben 552 halálos áldozatot követelt az 5,5-ös erősségű földrengés. 1992. december 12. - In­donéziában, Flores szigetén mozdult meg a föld; a 6,8-es erősségű rengés kétezernél több halálos áldozatot köve­telt. 1993. július 12. - Japán északi részén pusztított 7,8­as erősségű földrengés, s nyomában szökőár söpört végig a vidéken. Kétszáz ember életét vesztette és har­minckilencen eltűntek. 1993. szeptember 30. ­Az India nyugati részében, Mahárástra szövetségi állam­ban pusztftp 6,4-es fokozatú földrengés több mint hétezer ember halálát okozta. 1994. január 17. - Kali­forniában, a San Fernando völgyben mozdult meg a föld, 61 ember halálát okozva. 1994. február 16. - Az Indonéziához tartozó Szu­mátra szigetén 186 halálos és 2389 sebesült áldozata volt a Richter-skála szerinti 6,5-ös erősségű földrengésnek. 1994. június 3. - Ugyan­csak Indonéziában, Jáva szi­getének partjainál pusztított 7,2-es erősségű földrengés, s nyomában szökőár. 222 em­ber meghalt, 22 eltűnt és 430 megsebesült. 1994. június 6. - Kolum­bia déli részén 6-os erősségű földrengés pusztított el 600 embert, további ötszáz pedig eltűnt. 1994. augusztus 18. ­Algéria nyugati részét rázta meg 5,4-es erősségű földren­gés, amelynek következté­ben 171 ember meghalt és 289 megsebesült. A hajlék­talanok számát több tízezer­re becsülték. 1995. január 17. - Japán központi részén. Köbe és Oszaka térségében a Richter­skála szerinti 7,2-es földren­gés 6308 halottat követelt. 1995. május 27. - Orosz­országban, Szahalin északi részében a Richter-skála sze­rint 7,5 erősségű földrengés csaknem teljesen rombadön­tötte Nyeftyegorszk városát. A romok alatt 1841 ember lelte halálát. • Jugoszláv­magyar tárgyalások Mii kínál az újjáépítési üzlet? Piacfeltáró tárgyaláso­kat kezdtek magyar és ju­goszláv üzletemberek hét­főn Belgrádban. A kétna­pos eszmecserén a Magyar Kézműves Kamara mint­egy 100 üzletembere be­szélget a Jugoszláv Keres­kedelmi és Ipari Kamará­ban tömörült szerb és montenegrói szakemberek mintegy kétszáz képviselő­jével. Mindenekelőtt azt emel­ték ki, hogy az üzleti kap­csolatok újjászerveződhet­nek a két ország kis- és kö­zépvállalkozói között az em­bargó megszűntével. Szabó Tibor, a Magyar Kézműves Kamara elnöke az MTI-nek elmondta: a ma­gyar üzletembereknek jó le­hetőségeik vannak a jugo­szláv piacon, elsősorban az építő- és építőanyagipar te­rületén, továbbá az orvosi műszerek eladásában, a jár­műgyártásban, a szállítás­ban, továbbá az élelmiszer­feldolgozásban és a turiz­musban. A Magyar Kézmű­ves Kamara elnöke szerint, az idei áruforgalom értéke magyar részről elérheti akár az 5 millió márkát is, és jö­vőre ez megduplázódhat. A magyar kereskedőknek elsősorban azt ajánlják, hogy barter-kapcsolatokat próbál­janak kiépíteni és így adja­nak el árukat Jugoszláviába, illetve a boszniai Szerb Köz­társaságba. A boszniai Szerb Köztársaság jelenlévő képvi­selője ugyancsak ígéretesnek nevezte a magyar üzletem­berekkel való együttműkö­dés lehetőségét és nagyon jó esélyt látott arra, hogy az új­jáépítési üzletbe a magyarok is bekapcsolódjanak. Csávás Sándor Nincs béke az Égei-tengeren Görögország tiltakozó jegyzéket intézett Törökor­szághoz egy török őrhajó és két görög halászhajó között ­szombat este - az Égei-ten­ger északi részén történt inci­dens kapcsán. A két ország közötti újabb nézeteltérés okául szolgáló szombat esti esetet csak hét­főn hozták nyilvánosságra, miután a görög kormány át­adta Törökország athéni nagykövetének a tiltakozó jegyzéket. A görög hatóságok szerint a török őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le, majd meg­próbálta megcsáklyázni a Szamothráki-sziget keleti partjainak magasságában, nemzetközi vizeken hajózó két görög halászhajót, ame­lyek egy 17 halászhajóból ál­ló görög flotillából válltak ki ezt megelőzően. A török na­szád csak akkor hagyott fel üldözésükkel, amikor a két görög halászbárka ismét csat­lakozott a többi halászhajó­hoz. A török külügyminiszté­rium elismerte, hogy szom­baton „nézeteltérés" történt egy török hadihajó és két gö­rög halászhajó között, de az incidensnek nem tulajdonított nagy jelentőséget. Omer Ak­bel ankarai külügyi szóvivő nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy a török na­szád figyelmeztető lövéseket adott le. (MTI) A volt svéd védelmi mi­niszter szerint az EU-tagság egyik alapfeltétele, neveze­tesen a demokratikus átala­kulás, az országban már megtörtént. A nagy problé­mát valószínűleg a mezőgaz­dasági politika jelenti majd. Mindenkinek tudatában kell lenni, hogy az EU agrárpoli­tikáját át kell alakítani. Ha a kelet-európai országok a je­lenlegi körülmények között nyernének felvételt, úgy nem lehetne tovább fenntar­tani a jelenlegi kereteket. Az európai mezőgazdasági poli­tika alapja az ártámogatási rendszer. Nagyon fontos még, hogy olyan törvények legyenek életben a leendő tagországokban, amelyek biztosítják a tőke szabad áramlását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az EU­tagság nemcsak jogokkal, hanem komoly kötelezettsé­gekkel is jár - mutatott rá Björck. A támogatások el­nyerésének feltétele, hogy a tagországok alkalmazkodja­nak az elfogadott rendelke­zésekhez, teljesítsék befize­téseiket. Az egész szervezet alapelve a többi országhoz való alkalmazkodás, miáltal kialakulhat az egységes eu­rópai piac. Fel kell készülni arra, hogy a csatlakozást előkészí­tő tárgyalások sokkal bonyo­lultabbak a vártnál. A részt­vevőknek rendkívül felké­szült szakembereknek kell • Magyarország esélyei az EU-tagságra Svédország és a Gripen Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még az ezredforduló előtt az Európai Unió tag­jává váljon. Svédország egyértelműen támogatja több kelet-európai ország csatlakozását a demokra­tikus Európához. Ebben a sorban Magyarország mindenképpen az elsők között van - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Anders Björck. lenniük ahhoz, hogy eléljék a kívánt eredményeket. Min­denképpen meg kell érteni az Európai Unió célját, alap­elveit. Á tagság nem egysze­rű gazdasági szerződés. Az EU politikai-gazdasági szö­vetség, amely arra törekszik, hogy a több ezer éves euró­pai széttagoltságot felszá­molja. Anders Björck még vé­delmi miniszterként járt Ma­gyarországon, és magyar kollegájával Stockholmban is találkozott. Úgy véli, az országnak rendkívül fontos, hogy modernizálja védelmi erejét. A szovjet hadifelsze­relésektől való több évtize­des függőség után legfőbb ideje, hogy Magyarország áttérjen a nyugati haditech­nikára és szabványokra. Svédországhoz hasonlóan Magyarországnak is kisebb méretű, de nagyobb ütőerejű hadseregre van szüksége, ezen belül magas színvonalú technikára. Ez főleg a légi­erőre és az elektronikára ér­vényes. A volt védelmi miniszter szerint Európában a jövő­ben több, a jugoszláviaihoz hasonló konfliktus fog ki­robbanni. Magyarországnak éppen ezért fontos, hogy hadserege minőségi fegyve­rekkel legyen felszerelve. Fontos továbbá, hogy a lég­teret teljesen ellenőrizni tudja. Anders Björck szerint a kisebb létszámú, de nagy ütőerejű hadsereg, főleg lég­védelem a célravezető. Egy ilyen típusú légierő felépíté­séhez Magyarország számá­ra megfelelő volna a svéd Jas 39 Gripen vadászgép. Az is igaz, hogy ehhez hasonló gépek más országokban is léteznek. A különbség a Gri­pen javára két dolog. Az egyik, hogy az üzemeltetési költségei viszonylag ala­csonyabbak, és nem igényel nagy kiszolgáló személyze­tet. A harcigépek vásárlása­kor ugyanis a legnagyobb költséget sohasem a gépek ára jelenti, hanem a járulé­kos kiadások. A másik kü­lönbség pedig az, hogy ez a repülőgép mind a támadó, mind pedig a védekezéshez szükséges feladatokat el tud­ja látni. A repülőgépvásárlásnál fontos szempont még, hogy ezen keresztül ne alakuljon ki függőségi viszony egy szuperhatalomtól - mutatott rá Björck. Az amerikai har­cigépek nagyon jók, de azo­kat teljesen más feladatokra fejlesztették ki. A fenntartási költségeik magasak, és óriá­si kiszolgáló személyzetet igényelnek. Korábban az emberi munkaerő a Varsói Szerződés országaiban nem számított, mert ez volt a leg­olcsóbb. Egy modern piac­gazdaságban azonban a munkaerő rendkívül drága, minden percet meg kell fi­zetni. Pontosan itt van előnyben a Gripen az ameri­kai gépekkel szemben. Az idén először fordul elő, hogy nem indít első év­folyamot az Ung­vári Állami Egye­tem 1963. óta megszakítás nél­kül működő ma­gyar filológiai tanszéke. A prece­dens nélküli dön­tést az egyetem bölcsészkarának tudományos taná­csa hozta meg az­zal az indoklással, Nincs szükség magyartanárokra hogy az ukrán közoktatási mi­nisztérium pénzte­lensége miatt fe­lére kell csökken­teni a karra felve­hető diákok szá­mát. A testület ha­tározata értelmé­ben az ukrán sza­kon ezentúl 30, az oroszon pedig 10 első évfolyamos hallgató kezdheti meg tanulmányait, míg a magyar tan­szék egyetlen diá­kot sem fogadhat. Mostanáig az ung­vári egyetem nap­pali és levelező ta­gozatán évente 20 magyar nyelv- és irodalomszakos tanár végzett. (MTI) 1 — IPPil A K C FEBRUÁR 1 ­THERW00LIN ÉS T0PLAN HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐK B É F A NYÍLÁSZÁRÓK INTERSPAN FAFORGÁCSLAPOK M 0 F A FAROSTLEMEZEK H I M E X VÁLASZFALTÉGLÁK BETONACÉL 6 - 14 nm -10% -10% -5% -5% -5% Rókusi Túzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669

Next

/
Thumbnails
Contents