Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

KEDD, 1996. FEBR. 6. BELÜGYEINK 3 • Szócsata a kormányfő és az ellenzék között Ki fizeti a sikereket? A miniszterelnök rámutatott, hogy a tavalyi volt az első esztendő, amikor a kormány maradéktalanul teljesttette vállalásait, s szakítottak a sokéves halogatással. Horn Gyula az eredményeket részletezve elmondta, hogy 1995-ben végre közel kerültünk a teljesítmény és a költekezés összhangjához. Amit tavaly elértünk az véleménye szerint sorsdöntő lesz az elkövetkezendő időszakban is. Reflektált a miniszterelnök azokra a gyakorta hallható ellenzéki bírálatokra is, miszerint a kormány nem ösztönzi a beruházásokat, a Az Országgyűlés tavaszi üléssszaka első munkanapját ünnepi megemlékezés nyitotta meg. A képviselők a millecentenáriumról és a köztársasági törvény kihirdetésének 50. évfordulójáról emlékeztek meg. A program szerint ezután Horn Gyula miniszterelnök foglalta össze a törvényhozás legutóbbi ülésnapja óta eltelt időszak eseményeit. Gazdasági-pénzügyi szempontból 1995. a fordulat éve volt - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az Országgyűlés előtt elmondott hétfői, napirend előtti felszólalásában. A kormányfő szavait az ellenzék soraiból jól hallható morajlás kísérte, mire Horn Gyula megjegyezte: sajnálja, hogy egyes képviselőtársait nem zavarják a tények. szigorú intézkedések hatására sem fog csökkenni a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, emelkedik a munkanélküliség és illúzió mindaz, amit a kormány a privatizációs bevételek terén tervez. Horn Gyula leszögezte: ezek a jóslatok nem váltak valóra. A miniszterelnök konstruktív hozzáállást kért az ellenzéktől a parlamenti munkában. Horn Gyula végezetül közölte: elhatározott szándéka, hogy ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a kormány struktúráján. Hitet tett egyúttal a koalíció mellett. Valamennyi ellenzéki frakcióvezető elutasította és sikerpropagandaként értékelte Horn Gyula miniszterelnök napirend előtti helyzetértékelését hétfőn az Országgyűlésben. Az MDF, a Fidesz, a KDNP és a Független Kisgazdapárt kévpiselőcsoportjának vezetője egyaránt úgy értékelte, hogy bár a statisztikai adatok mutatnak javulást, a sikerekre a társadalom „fizetett rá". Romlott a legszegényebbek és a középrétegek helyzete, s ellehetetlenültek az egészségügyi, az oktatási és a kulturális intézmények. Az SZDSZ és az MSZP frakciója ugyanakkor támogatásukról biztosították a szükséges reálpolitikai intézkedések megtételét. Horn Gyula viszontválaszában emlékeztette az előző kormányzat tagjait, hogy annak idején elengedhetetlennek ítélték a fizetési mérleg romlásának megakadályozását, valamint a szociális és az oktatási intézményrendszer reformját. A szükséges lépéseket azonban nem tették meg. (MTI) • Az ÉDOSZ figyeli a törvényeket Az ír líz százaléka a dolgozóknak jír Az egyszerűsített privatizáció munkavállalókat hátrányosan érintő gyakorlata, az exporttámogatás csökkenése, valamint a nyugdíjtörvény tervezete ellen tiltakozik az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (ÉDOSZ). Erről az érdekképviselet sajtótájékoztatóján szóltak az ÉDOSZ vezetői. Soki Gyula, az ÉDOSZ megbízott elnöke elmondta: az ÁVP Rt. törvényellenesen cselekszik akkor, amikor az egyszerűsített privatizáció első körében eladott cégeknél a vételárnak a törvény szerint előírt 10 százalékát nem juttattja vissza a céghez a dolgozói tulajdonszerzés támogatására. Soki Gyula közölte, hogy ez ügyben levélben tiltakoznak a kormánynál is. Az ÉDOSZ megbízott elnöke azt is elpanaszolta, hogy az ÁPV Rt. ugyancsak törvényt szeg, amikor nem hozza nyilvánosságra az eladásról szóló szerződéseknek a foglalkoztatási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit. (MTI) • Horn Gyula a Egészségbiztosítási Önkormányzatnál Válságban egy vívmány A változtatásokban, amelyeket a tb-önkormányzatokkal együtt kell előkészíteni, a kormányzat partner kíván lenni. Az is nyilvánvaló - mondta a miniszterelnök -, hogy az egészségbiztosítás átalakításának és az ezzel összefüggő gazdálkodási változásoknak szervesen illeszkedniük kell az államháztartási reformhoz. Nem kerülhető el a tb-önkormányzatok gazdálkodásának átvilágítása, a folyamatos deficit okának feltárása, hiszen a veszteséges működés az önkormányzatok létét megkérdőjelező erők egyik legfőbb érve. Egyébként az említett átvilágítás nélkül az államháztartási reform sem lehet sikeres, így ehhez a munkához a miniszterelnök az önkormányzat partneri segítéségét kérte. Horn Gyula osztotta azt a véleményt hogy az egészségÜgy egyes területei válsághelyzetbe kerültek. A lehetséges megoldásokról januárban az önkormányzat és a népjóléti tárca bevonásával egyeztető tárgyalásokat folytattak. A miniszterelnök kritikusan megjegyezte, hogy a veszteséges gazdálkodás mellett ebben a szférában is megfigyelhető a visszaélések és a szűk személyi lobbi megjelenése. A kialakult válságot ezekkel együtt kell kezelni, bár a kormányzatnak éppen az új jelenségekkel való szembesülés miatt nincsenek mindig kiforrott elképzelései. Horn Gyula hangsúlyozta: az egészségügy kritikus helyzetbe került területein a. válságkezelés nem elsősorban politikai stabilitás kérdése, hanem erkölcsi kötelesség. A gyógyszerárak emelésének és az új támogatási rendszer bevezetésének február 1ről április l-re való elhalasztását két ok indokolta: az alapos mérlegeléshez több idő kelA társadalombiztosítási önkormányzatok a demokratikus rendszer szerves részét képezik, létük az elmúlt éveknek egyfajta vívmánya mondta Horn Gyula miniszterelnök hétfőn az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlésén. Hozzátette, hogy az önkormányzatok léte a jövőben sem kérdőjelezhető meg, sőt működésüket erősíteni kel), ám az is nyilvánvaló: az önkormányzati rendszer változtatásra, korszerűsítésre szorul. Kívánatos, hogy az önkormányzati törvény módosítása még az 1997. májusában sorra kerülő önkormányzati választások előtt megtörténjen. lett, és a tervezethez képest csökkenteni kívánták a rászorulók körében a terheket. Horn Gyula egyelőre nem kívánt gyilatkozni arról, hogy az Egészségbiztosítási Alap 1996-os költségvetésének többletigénye milyen forrásból finanszírozható. Ez a kérdés várhatóan a következő napokban dől el. Az Egészségbiztosítási Alap ez évre eredetileg nullszaldósra tervezett költségvetése deficites lesz. A hiány várhatóan 24 milliárd forintot tesz ki. A kormány február 1-jei ülésén született döntések a fogászati-, a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz-ellátásról 6,9 milliárd forinttal növelik a kiadásokat - hangzott el az elnökség beszámolójában. A hiány hátteréről elmondták: a novemberben prognosztizált járulékbevételekkel ellentétben 10 milliárd forinttal kevesebb folyik be az idén, s 14,8 milliárd forinttal kisebb lesz a központi költségvetés által biztosított járulékmegtérftés. A tiszteletdíjak utáni járulékfizetésből tervezett 6 milliárd forintos bevételt az Alkotmánybíróság múlt évi döntése hiúsftotta meg. További 6,9 milliárd forint kiadástöbbletet eredményez a február elsejei kormánydöntés. A tb-törvény módosítása (munkáltatói táppénz-hozzájárulás, a betegszabadság meghosszabbítása) 13,7 milliárd forinttal javítja az egyensúlyt, összességében azonban 24 milliárd forintos deficit várható. A küldöttek elfogadták az elnökség beszámolóját, illetve a hiány rendezésére tett megoldási javaslatokat. Mivel a további bevételnövelés nem tekinthető reálisnak, a központi költségvetésnek kell nagyobb terhet vállalnia. Az egyik javaslat szerint a központi költségvetés járulékmegtérítési keretét kell felemelni, de megoldás lehet a hiány fedezetét szolgáló kötvénykibocsátás is. Második napirendi pontként a közgyűlés az önkormányzat vagyonának hasznosítását szolgáló gazdasági társaság alapításáról határozott. Zárt ülésen meghallgatták az Állami Számvevőszék tájékoztatóját az 1994. évi gazdálkodás törvényességi vizsgálatáról. A zárt ülést az indokolta, hogy a jelentés csak később lesz nyilvános. Az ÁSZ képviselője szerint ennek a jelentésnek nincs köze ahhoz, hogy a közgyűlés február 7-vel felmentette tisztségéből Fejes László főigazgatót, s a következő közgyűlés idejéig, átmeneti jelleggel Kameniczky István eddigi főigazgató-helyettest bízták meg. (MTI) Pert nyertek Marinko őrei Az Objektív című hírműsor három adásában megsértették Magda Martinko őreinek képmisvédelemhez fűződő személyiségi jogait - mondta ki hétfőn elsőfokú ítéletében a Pesti központi Kerületi Bíróság Pataki Árpád vezette tanácsa. Mint ismeretes, a hét büntetésvégrehajtási őr azért indított pert a Magyar Televízió ellen, mert az Objektív - beleegyezésük nélkül - bemutatta arcukat a tárgyalásról szóló riportokban. A bíróság határozatában eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, emellett kötelezte, hogy a negyed- és hatodrendű felperesnek 50-50 ezer, a többiek számára pedig fejenként 150 ezer forintot fizessen ki. Áz alperes fellebezést nyújt be az elsőfokú ítélettel szemben és valószínűleg az alperesek képviselője is él ezzel. (MTI) • Januári munkanélküliség Újra félmillió fölött Januárban 21 ezer 900-zal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, így elérte az 517 ezer 800-at. A munkanélküliség alakulásáról az Országos Munkaügyi Központban tájékoztatták hétfőn az újságírókat. A decemberi 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta 11,3 százalékra emelkedett. A nagyarányú emelkedésének csak 0,5 százalékban része a tényleges munkanélküliség növekedése, 0,4 százalék technikai okokra vezethető vissza. Az Országos Munkaügyi Központ minden évben egyszer - januárban változtat a ráta nevezőjén a KSH új adatai alapján a gazdaságilag aktív népesség számáról. (Mint ismert, a munkanélküliségi rátát a regisztrált munkanélküliek számának, illetve a gazdaságilag aktív népesség hányadosaként határozzák meg.) Az 1994-es gazdaságilag aktív népesség száma 4,8 millió, az 1995-ös szám viszont 4,6 millió. A regisztrált munkanélküliek száma legutóbb júliusban volt 500 ezer felett, akkor 504 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A január végi adatok szerint a legmagasabb a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 20,9 százalék. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Kaposvár térségében 800 dolgozót vett fel az amerikai békefenntartó erőket kiszolgáló cég. Csaknem 60 százalékuk a regisztrált munkanélküliek közül került ki, 30 százalékuk munkanélküli volt, de nem regisztráltatta magát, több mint 10 százalékuk korábbi munkahelyét hagyta ott a jobban jövedelmező állásért. A megyei munkaügyi központ további 250 állástalant tart előjegyzésben, hazai alvállalkozók is jelezték mintegy 100 dolgozó felvételét. A térségben jelentős ez a foglalkoztatás, hiszen a regisztrált munkanélküliek száma Kaposvárott 2800, a térségben 5400 fő. (MTI) Messze még a HAJÓ? r

avaly, december vége táján, kaptam egy levelet. Éles hangú levél volt, amelyben olvasóm elmarasztal azért, mert megírtam a NATO, Thürmer, népszavazás című jegyzetemet. Voltaképpen nem is az „akasztotta ki" a levélírót, hogy elkészítettem a kis dolgozatot, hanem az, hogy - szerinte - elmarasztaltam a Munkáspárt vezetőjét. Tudniillik, az egyik parlamenti ülés szünetében félórás műsort sugároztak arról, hogy mi a helyzet az Atlanti Szövetséghez való csatlakozásunkkal, továbbá, hogy a Thürmerék által összegyűjtött 140 ezer érvényes aláírásnak, amellyel a népszavazást óhajtották kieszközölni, mi lesz a sorsa. A félórás tévévita, melyben részi vett a honvédelmi miniszter és Thürmer Gyula is, engem tulajdonképpen semmiről sem győzött meg, csak arról, hogy a Munkáspárt elnökének kiváló alkalmat adott arra, hogy 30 percen át szerepeljen a tévében. Most is azonos a véleményem. Azóta azonban megkülönböztetett figyelemmel kisérem a NATO-csatlakozásról szóló cikkeket, műsorokat, véleményeket. Tudniillik, nincs olyan nap, amikor ne beszélnének, írnának e témáról. Gyakrabban esik szó mostanában az Atlanti Szövetségről, mint a népjóléti intézkedésekről, vagy netán a mezőgazdasági kompenzációról. Mintha ez lenne a kis haza legnagyobb gondja, melyet, ha nem tud megoldani záros határidőn belül, akkor elvész az ország! (Azt értem, hogy Clinton újraválasztásához szükség van a NATO „megmozgatására" is, de nekünk kinek a meg- vagy újraválasztásához kell nyomulnunk e katonai tömb felé?) A hét végén Münchenben biztonságpolitikai tanácskozást tartottak a NATO-tagországok és a csatlakoz/ti kívánó államok, valamint Oroszország képviselői. A nagyon óvatosan fogalmazott tudósításokból kitűnik, hogy a NATO (keleti irányú) terjeszkedését illetően bizony vannak még nézetkülönbségek. Nyugaton is, meg keleten is. Az egyértelmű, hogy az oroszok ferde szemmel néznek a szövetség gyarapodására, sőt, a csatlakozni kívánó országokra is, s azt mondják, hogy: „ez a kelet-európai semleges övezet szétverése"! Helmut Kohl német kancellár úgy fogalmaz, hogy „megértést kell tanúsítani az orosz ellenérzés társadalompszichológiai gyökerei iránt, s a bővítést körültekintően kell elvégezni". Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerint a mostani boszniai béketeremtés, az IFOR-erők keretében, jó bizonyítéka lesz annak, hogy az Atlanti Szövetség nem törekszik hegemóniára és a bővítés nem az oroszok ellen irányul MM it mondunk mi? Kovács László külügyminiszmwm ter a bajor fővárosban kijelentte, hogy: az elhangzottak nem töltötték el sem túláradó reménykedéssel, sem pedig teljes pesszimizmussal - a jövőt illetően. Egyenes beszéd. így legalább tudjuk, hogy bizony messze vagyunk még a NATO-tóL AÉ • Koszovói menekülteket fogtak Mórahalmon Rendőrkézen az embercsempészek is A lebukott albánok. (Fotó: Karnok Csaba) Húsz határsértőt fogtak el vasárnap éjjel Mórahalom térségében a határőrök. E különösen nagy létszámú különítmény Koszovóból érkezett, illetve egyikük vajdasági magyar. A járőr arra lett figyelmes, hogy nagyobb tömeg közeledik felé a Röszke és Mórahalom közötti úton, mintegy négy kilométerre a határtól. Megállásra szólították fel őket, s hamar kiderült: valamennyien a zöld határon át, érvényes útlevél nélkül jöttek. Hamarosan azonban újabb csapat érkezett a helyszínre egy furgonnal. Egy férfi szállt ki belőle, a sofőr a helyén maradt. Az illető nem láthatta, hogy határőrök is vannak azok között, akiket ők akartak tovább szállítani. Amikor a gépkocsi sofőrje meglátta, hogy társa lebukott, elmenekült. Azonban nem jutott messzire, mert a járőr segítségére igyekvő határőrök Mórahalom belterületén őt is lekapcsolták. Az ügy részleteit a mórahalmi határőr kirendeltség parancsnoka, Árva Béla őrnagy mesélte el. Megtudtuk, hogy a koszovói albánok Ausztriába, illetve Németországba szerettek volna menni, hazánknak csak tranzitszerepet szántak. Azért menekültek el, mert odahaza nagyon nehéz körülmények között éltek. Vélhetőleg döntésükben szerepet játszott az is, hogy el szerették volna kerülni a katonaságot. Útlevéllel csupán egyikük rendelkezett - az is lejárt már s köztudott, hogy Kis-Jugoszláviában csak az kaphat útlevelet, aki már volt katona. A menekültek fejenként 3 és fél - 4 ezer német márkát fizettek segítőiknek. Ezt a hatalmas összeget vagy német rokonok, ismerősök biztosították, vagy a családjuk. A határ túloldalán a „kalauzok" elkísérték őket a határvonalig, onnan maguk jöttek tovább, egészen a következő találkozási pontig, ahol azonban lebuktak. A két csempész közül az egyik magyar állampolgár, a másik pedig itt élő jugoszláv. Mindketten a rendőrség vendégszeretét élvezik. A hazájukat kényszerűségből elhagyó, túlnyomó többségében fiatalokból álló koszovóiak (a vajdasági magyar már menedékjogot kért) sorsa a kiutasítás. A kétoldalú egyezmények értelmében a jugoszláv szerveknek kötelező átvenni állampolgáraikat, a gyakorlat azonban nem mindig ez. Mindenesetre a mórahalmi kétszemélyes járőr nagy, egyedülálló tettet hajtott végre. Jutalmukat is nyilván megkapják majd szabadság formájában. (arató)