Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

I 6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1996. FEBR. 24. A zeneigazgató kétfrontos harca Pál Tamás a minőségről és a minőség áráról A 70-es évek közepétől töltötte be a Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar zeneigazgatói posztját, majd a színház igazgatója lett. Azelőtt az Operaház karmestere volt, s 1983-tól két esztendeig ismét az ország első operaszínházának karmestere. 1989-ben jött ismét Szegedre, a szimfonikusok élére, egy év múlva Acél Ervin váltotta. Azóta a színház karmestereként és a Salieri Zenekar alapító-karmestereként dolgozott. Számos külföldi meghívásnak tett eleget, lemezekel készített. Pál Tamást az idén január 1 -tői a Szegedi Nemzeti Színház és a Szabadtéri Játékok zenei igazgatójának nevezték ki. • Az új színházi és szabadtéri vezetés bemutatkozásakor bejelentette, hogy az alkalmatlan zenészekel és énekesekel el fogja küldeni. Tudomásom szerint már hozzá is látott a szelektáláshoz. Hogyan? - A színházi zenekari tagok első próbajátékán va-. gyünk túl, amely a vártnál pozitívabb eredményt mutatott. Természetesen lesz mégegy alkalom, aztán meghallgatom a kórustagokat és az énekesekel is. • Ha valaki 15-20 éves zenekari tagság után az utcára kerül, aligha mentheti az egzisztenciáját, hiszen semmi máshoz nem ért... - Nekem is gyomorgörcsöket okoz ez a gondolat. Egyfelől szilárd az elhatározásom, hogy jó zenekart csinálok, mert ehhez megvannak ebben a városban a jó zenészek: jó operaprodukciókat, mert ehhez is meg lehet teremteni a feltételeket. Másfelől kérdés, hogy akit ebben a zenekarban 15-20 éve békén hagytak, ezért minden oka megvan, hogy azt hihesse, továbbra is ebből fog megélni, szabad-e kitessékelnem? Még ha úgy látom is, nemcsak máshoz, ehhez sem ért? Egész őszintén: egyszer azt hiszem, hogy szabad, máskor azt, hogy nem szabad. Ilyenkor keresem a kisegítő megoldásokat. • Melyek ezek? - Kivárok bizonyos nyugdíjazásokat; a helyeket nem .miért támogatja az állam az amatórizmust, miközben a profik éhen halnak?" (Fotó: Révész Róbert) töltjük be, a bérmaradékból jobban megfizetjük a jó zenészeket. Más esetben föl fogom ajánlani: önkéntes távozás esetén cserébe bizonyos feladatokra visszahívom az illetőt; olyanokra, amelyeket képes megoldani. Nagyon hálás vagyok Koczka Ferenc kollégámnak, aki létrehoz egy zenekart - már a neve is megvan, ez lesz a Huszka Zenekar. Akik a megnövekedett színházi igénybevételnek, minőségi követelményeknek nem tudnak megfelelni - ebben játszhatnak tovább. A színház rájuk bízná az operetteket, immár nem közalkalmazotti státusban, de dolgozhatnának, ugyanakkor önálló zenekarként kereshetnének maguknak egyéb feladatokat is. • Többször elmondta már nyilvánosan is, de most kérem, ismét foglalja össze: miben látja a gyengeségeket, miért tartja jogosnak a kritikáját? - Tulajdonképpen eddig is erről beszéltünk: hétköznapi tény és egyben hagyományosan tabutéma, hogy a zenészek adottságai különbözőek: vannak jók és vannak rosszak. A másik dolog: a munkaszervezés hagyományos lehetetlenségei. A zenekarban nem a produkciók igényei szerint, hanem mechanikusan osztják be a szolgálatokat. Mindenki betanul mindent, aztán ki-ki akkor játszik, amikor éppen ráér. Hátborzongató, milyen társaság képes így összejönni egy-egy produkcióban. Az úgynevezett zenejavító próbán például minden vonósnak kötelező ott ülni, de a fúvósoknak már nem. Következésképpen lehet olyan előadás, amikor olyan fúvós is játszik, aki még sohasem találkozott mondjuk a második felvonással... # Most a Szegedi Szimfonikus Zenekarról beszél? , - Is. És az általuk ellátott operaelőadásokról. Arra gondoltam, miért kellene zeneigazgatóként tűrnöm, hogy a szimfonikusok úgy ülnek be ide, ahogyan ők akarnak? Miért ne tehetném meg, hogy csak azokat a zenekari tagokat kérem fel, akik adott produkcióban a legjobbak? A legjobb színházi zenekari tagokkal és máshol játszó szegedi zenészekkel kiegészülve miért ne jöhetne létre minden előadáshoz a legmegfelelőbb együttes? • Úgy tudom, ebben megállapodás szülelett a színház és az Acél Ervin vezette szimfonikus zenekar között, aztán a Bohémélet bemutatója után felbomlott az egyezség. Miért? - A premier napján levelet kaptam Acél Érvintői, amelyben megírta, hogy mégsem engedélyezi ezt a hagyományostól eltérő szervezési módot. Válaszoltam, mégegyszer kifejtve indokaimat, de azóta is gondban vagyok: ha az együttműködés rögtön az első hónapban bizonyítottan nem sikerül, mi lesz ennek a vége? • Többek szerint az, hogy Pál Tamás megpályázza Acél Ervin posztját és akkor a színháziak mellett a szimfonikusok fölött is diszponálva úgy változtat, ahogyan akar. - Eddig a leghatározottabban ügy gondoltam, hogy erre semmi szükség nincs. De most gondolkodom rajta. Ha megpályázom, nem egyszerűen a szervezési-egyeztetési gondok megoldása vezet. Temérdek a feladat, amit színházi zeneigazgatóként is megkísérelhetek megoldani, de ha a szimfonikus zenekar ebbe nem simul bele, a problémák megmaradnak. Ha megpályázom, az indoklásban kitérek a szegedi zenész és a szegedi társadalom kapcsolatára, egyáltalán az értelmiség mai helyzetére a magyar társadalomban; arra, hogy a közalkamazotti státus jó, vagy nem a színházi szférában; hogy miért támogatja az állam az amatőrizmust, miközben a profik éheznek. • Az amatőr az ön szóhasználatában sem értékfogalom ugyebár, hanem azt jelenti: nem hivatásos, nem a művészi tevékenységből élő. - Természetesen ezt jelenti. El kell émi, hogy akiket a társadalom, a város arra méltat, hogy zenéljenek, a közösség javára, s ebből megélhessenek - azokat jól fizesse meg. Akik nem ebből élnek, vagyis amatőrök - találjanak privát pénzforrásokat. • Úgy tűnik fel, egyszerre nyitott frontot befelé, a zenei élei visszahúzónak vélt hagyományai és tabui ellen, meg kifelé, a fenntartók felé, a minőség honoráriumának növelése végett. Nem fél, hogy felőrlődik a kétfrontos harcban? - Ennek van az ideje. Addig csinálom, ameddig lehet. Sulyok Erisébe* • Újabb felhajtó az információs sztrádára Internet-csatlakozás március idusán Újabb üzleti célú Internet szolgáltató jelent meg a szegedi piacon a Zenon Kft. személyében - tudtuk meg a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. A szegedi vállalkozás az EUnet magyarországi képviseletével kötött szerződést, rajtuk keresztül kapcsolódhatnak be a helyi előfizetők a világméretű számítógépes hálózatba 1996. március 15től. A Zenon helyi szinten és teljeskörű Internet szolgáltatást kínál. Alapvetően két kategóriában biztosítják a felhajtót az információs szupersztrádára: a csekélyebb igénnyel - és vékonyabb pénztárcával - rendelkezőknek az elektronikus levelezést, míg a teljes palettára vágyóknak az úgynevezett Internet Szolgáltatást (E-mail, WWW, Gopher, FTP, TELNET, Archie, IRC, PING, FINGER). Az Internethez való csatlakozáshoz, mindössze személyi számítógép, modem és telefonvonal kell, ezentúl pedig a Zenonnál bárki beléphet a világhálózatba az otthoni PC-stől az lokális hálózatot működtető nagycégekig. Mivel ezen a területen is lassan kialakul a piac, így a Zenon ígérete szerint megbízható kiszolgálással és alacsony árakkal szeretné biztosítani mindenki számára az Internet elérését. A számla két részből áll össze, az alapdíjból és a forgalomarányos díjból, előbbi egyedi felhasználóknál - normál telefonvonalon ,- havi kétezer forint, míg utóbbi minden esetben a használt Mb-ok számától függ. Természetesen a hálózatot használóknak ezen kívül kalkulálni kell a telefonszámlával is. Ám itt, a helyi szolgáltatás miatt csak normál tarifával számolnak. Sokat jelenthet ez, hiszen egy helyi hívás áráért az Interneten keresztül lehet Amerikával csevegni, vagy éppen az ausztrál sajtó friss hírei között csemegézni. T. Y. Szőregi ijedelem Veszett róka - rókalyukban Azt is elmondta, hogy azonnal hívta a vadászokat, az ÁNTSZ-t, a rendőrséghez is telefonált, s a nap folyamán az ÁNTSZ-ből ki is mentek, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A róka egyébként egy nagyobb méretű utcai esőcsatornába bújt, azt a helyiek eltorlaszolták, s egyik helybéli vadász kettőt be is lőtt az üregbe, a róka feltételezett helyére, de mivel zárt a csatorna, nem tudni, hogy érte-e találat a veszett állatot. Minden valószínűség szerintúgen. Az igazgatónő azt is közölte velünk, hogy a gyerekeket a szülők kisérték haza, senkinek sem esett bántódása. Hozzátette azonban, hogy az említett hely, ahová a róka bebújt, gyakorlatilag a település közepén van, tehát az állat valahonnan a mezőről jött, így nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy útközben más állatokat mart meg. Éppen ezért, amíg be nem bizonyosodik, hogy a róka elpusztult, óvatosságra intik lakosságot. Erre azért van szükség, mert jelentkezhet a róka által megmart - az emberre szintén veszélyes - kutya, macska, vagy más állat. Áz említett eset semmiképpen sem rendőrségi ügy, Reggel szóltak először munkatársaim és az iskola tanulói, hogy veszett rókát láttak a településen. A délelőtt folyamán át akartunk menni a tőlünk mintegy 100 méterre lévő könyvtárba, s akkor is vissza kellett fordulni a róka miatt - kezdte mondandóját tegnap délutáni beszélgetésünk alkalmával Varga Andrásné, a szőregi Kossuth Lajos Altalános Iskola igazgatónője. így a vadászokat kerestük meg, azzal a kérdéssel, hogy voltaképpen mi is'a teendő ilyenkor? Pénteken délután nagyon nehéz bárkit is elérni ( a „helyzet" nem újkeletű...), Csikota János szőregi vadászt, azonban másodszori nekifutásra, sikerült otthon találnunk. - Magánvéleményemet mondom: a rókalyukba való A Forrás Szálló exkluzív magánnapközije iskolásoknak március l-jén nyílik: iskolai felkészítés, nyelvtanulás, személyiségfejlesztés, úszás, tenisz, kézműves foglalkozás. Érd.: tel.: 316-126, fax: 316-126. „Nemzeti Tháliánk benne egyik legtehetségesebb és legképzettebb papját vesztté." - írja a másnapi Szegedi Híradó. Vajon ki O, e korán elhalt, nagyreményű színházi ember, kiről ma már az avatottak is alig tudnak valamit? A Dunántúl egyik gazdag földbirtokos családjába, a kolgyári Császár família gyermekeként látja meg Miklós Isten kék egét. 1838ban. A testben és lélekben gyorsan fejlődő ifjú atyja híres négyesfogatán járja a Dunántúl lankás tájait, s nincs lányos ház, hol farsangkor ne volna kedves vendég a jóképű szeladon. Az úrfikort elérvén, apai parancsra. Pesten jurátusnak áll. Ám ott nem annyira a jogi tudományok, mint inkább a teátrum varázsos világa ejti rabul, s midőn tanulmányait befejezi, a kitagadást is vállalva, 1862-ben felcsap színésznek. Szokatlanul későn száll fel Theszpisz szekerére, hisz azidőtájt a tizenhat éves ifjoncok szökdösnek komédiásnak az iskolapadból. A megállapodott korú - 24 éves - nagy művelt„Isten után a színész teremt legtöbbet" ségű „pályakezdő" egy csapásra tekintélyt szerez a színivilágban. Elsőül a pozsonyi színpadon veti meg a lábát, ám egy esztendővel később, 1863ban már Szuper Károly társulatában, a székesfehérvári Pelikán fogadó világot jelentő deszkáin gyakorolja a színészmesterséget. Szupernél, a filozófiai tanulmányokat végzett igazgatónál - ki egykor éppen e városban volt Petőfi színésztársa - alaposan elsajátítja a szakma minden csínját-bínját. A következő évben szintén Fehérváron játszik, új direktora: Erdélyi Sándor. Ekkor már nős, felesége Kárevits Mária, a Nemzeti Színház majdani tagja. A trupp nyári állomásán, Kaposvárott, 1864-ben megszületik Imre nevű gyermekük, kiből később a magyar színjátszás büszkesége, a Nemzeti Színház örökös tagja lesz. Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1871. február huszonharmadikán gyász köszöntött a szegedi színházra, jobblétre szenderült a társulat jeles művezetője: Császár Miklós. Harmadízben is István király városába szegődnek, ezúttal Bényei István színészeiként, mikor Pesten 1865. január másodikán az Újvilág - ma Semmelweis - utca 16. számú ház második emeletén, három pici szobából álló helyiségben, megnyitja kapuit a Színészeti Tanoda. A mindig tökéletességre törekvő Császár Miklós örömmel üdvözli a színészképzést szolgáló intézmény megnyitását és bár már elismert művész, úgy dönt, elvégzi a „sziniképezdét". így ő lesz 1867-ben a két haza egyik első, akadémiát végzett színésze. Ebben az évben nyitja meg másodízben Molnár György legendás Budai népszínházát, ahol Császár, mint diplomás színész-rendező kap szerződést. A magas, szikár, fekete szemű, átható tekintetű férfi azonnal tekintélyt vív ki magának a budai társulatban. Minden alakítása elmélyült, aprólékosan kidolgozott, mégis „különösen az előkelő, úri jellemszerepeket szereti s ezeket nagy gonddal tanulja és választékosan, elegánsan adja." A különben zárkózott, maguknak való Császár házaspár hamarosan összebarátkozik a neves komikussal, Kassai Vidorral és ifjú feleségével. Kassai az 1850-es évek végén - akkor még Kossitzki néven - Szegeden, Nagy Ferencnél volt templomfestő inas. Sakkozás közben, fiatalkori élményeit idézgetve, gyakran mesél újdonsült barátjának a tiszaparti város színházáról. Mert ő tanítja meg sakkozni Császárt, ám az éleseszű tanítvány „egy hét múlva folyton megveri" mesterét, mire Kassai végleg fölhagy a sakkjátékkal. A feleségek is jó barátnők lesznek. Kassainé - a fiatal Jászai Mari - ugyan még csak kórustag, de tehetségével már ekkor is egészen elbűvöli Császárné Máriát. Kapcsolatukra jellemző - s ezt Jászai leveleiből tudjuk -, hogy a két asszony a fellépésekhez szükséges ruhákkal is kisegíti egymást. Itt, Budán találkozik Császár egy ifjú festővel, bizobelövés eleve szabálytalan. A vadászati előírások értelmében minden egyes alkalommal külön engedélyt kell kérni, ha a lakott településen a vadász a fegyverét használni akarja. A helyszínről pedig azt tudom elmondani, hogy én magam is jártam ott, s az a véleményem, hogy a róka - ha már nem pusztult el a lövésektől - nem tud kijönni a csatornából, mert a 20 méter hosszú, derékszögű földalatti üreget jól eltorlaszolták, a másik vége pedig omladékokkal elzárt rész. Mindenesetre én beszéltem a hivatásos vadászokkal, akik ígérték, hogy a nap folyamán kimennek és visznek magukkal úgynevezett rókafáklyát, azzal - ha még él az állat — mindenképpen befojtják a ragadozót! Ez tehát - lapzártakor - a szőregi róka esete. Azzal Csikota úr is egyetért, hogy az elmondottak ellenére, nem árt óvatosnak lenni. K. F. .Pénzintézeti gyakorlattal, valuta-ügyintézésben és devizaszámlavezetésben is jártas munkavállalót keresünk. „Megbízható 371765" cfmű jeligére 1996. február 29-ig a Sajtóházba. nyos Munkácsy Mihállyal, aki müncheni útiköltsége fejében, 45 koronáért megfesti a Zrínyi a költő című darab háttérkortináját. Kár, hogy a Népszínház csődje után a nevezetes díszletfalat egy rácvárosi kocsmárosnak potom pénzért elkótyvetyélik. Ő azután a vásznat felszabdalja s ezzel megsemmisíti ezt a páratlan színháztörténeti emléket. Császár Miklós a Bem hadjárata szereplőjeként részese a Népszínház nagysikerű bécsi vendégjátékának is és egészen 1870-ig, a teátrum bukásáig, a színház becsült művésze. Ekkor rövid időre elfogadja Aradi Gerő szerződését és feleségével fellép a Várszínházban és a Budai Színkörben, ám művészi becsvágyának engedve hamarosan elszegődik a szegedi születésű Mosonyi Károlyhoz, a tiszaparti teátrum művezetőjének. Működéséhez a társulat nagy reményeket fűz, hisz Császár Miklós, az érett művész, jó emberismeretével, lényegretörő elmezéseivel kora legjobb rendezői közé tartozik. Találó mondása: „Isten után a színész teremt legtöbbet" az egész országot bejárja s még a mai, késő utódok ajkán is tovább él. Szegedi tevékenysége azonban nem tart sokáig, hisz nagybetege érkezik a Tisza partjára. A Morbus Hungaricus itt már csak négy hónap haladékot ad neki. Mindössze 33 évet élt a magyar színművészet e nagy ígérete. A színházban felállított ravatala mellett kollégája Eőry Gusztáv mond búcsúztatót, azután a gyászmenet elindul a belvárosi katolikus temetőbe, ahol örök nyughelye várja. Ám a történelem pusztító forgószele kegyetlen, s mára már sírjának még a nyomát is eltörölte. Ha már halála fordulóján nem tehetünk egy szál virágot sírhalmára, legalább alakját idézze fel egyetlen pillanatra e napon a kegyeletes emlékezet... Sándor János