Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

• Sorok — az írásról (12.) Jobb vagy bal kéz, esetleg mindkettő? A legutóbbi borítékbalmazzal érkezett az a levél, ami a „Tearózsa" jeligét, kapta. írójáról annyit tudni, hogy 48 éves hölgy, értelmiségi munkát végez. íráshoz, olvasáshoz szemüveget hord, és ami kiváltképp érdekes, hogy „egyformán" jobb és bal kezes is. Ez azért olyan érdekes, mert a legtöbb — sőt majdnem minden esetben - egyik vagy másik kezünket használjuk a fontosabb dolgok végzésére és a másik kéz csak „asszisztál". A grafológiában nem azért fontos a kézhasználat ismerete, hogy megmagyarázzuk, miért ír valaki szépen vagy csúnyán, hanem azért, hogy tisztában legyünk vele, melyik agyfélteke a domináns. Miért fontos az agyfélteki dominancia, vagy egyáltalán mi az, hogy agyfélteki dominancia? Az agyunk két féltekéből áll, melyek jól elkülönülnek egymástól: ez a jobb és bal agyfélteke. A két agyfélteke alapvetően szimmetrikus, köztük elölről hátrafelé egy mély hasadék húzódik. Az agy két féltekéje az avatatlan szem számára egymás tükörképének látszik. Amikor az agyat gondosan megmérik, a bal félteke csaknem mindig nehezebbnek bizonyul, mint a jobb. Ugyanakkor a jobb félteke sok hosszú idegrostot tartalmaz. A két félteke specializációjában is eltér egymástól. A bal agyfélteke a verbális feladatok megoldására specializálódott, míg a jobb a térbeli megoldásokban nyújt jobb teljesítményt. És ami még bonyolítja a helyzetet, hogy a jobb agyféltekénk a test bal oldalát hivatott irányítani, a bal agyfélteke pedig a test jobb oldalát. Ráadásul - és szerencsére — a két agyfélteke szoros kapcsolatban áll egymással és nem elszigetelten működik. A bal agyfélteke a jobbkezesek domináns féltekéje - vagyis működésében intenzívebb, mint a jobb - a beszédet és az absztrakt gondolkodást irányítja, a jobb félteke pedig, amely a balkezeseknél dominál, az érzelmeket és a konkrét gondolkodást irányítja. Mivel a két félteke különböző területeket irányít, a személyiség és az egyén „világszemléletét" az határozza meg, hogy melyik félteke a fejlettebb. Az agyfélteki dominanciát természetesen nem csak a „kezességen", hanem a „szemességen", vagy a „lábasságon" is lemérhetnénk, de hát a kéz van „szem előtt". A fentebb említett hölgy mindkét kezes, vagy kétkezes. Kérdezhetnénk: az ilyen emberek mind a verbális, mind a nem verbális feladatokban ügyesek lennének? E szerint ők az igazi zsenik? Ez nagyjából így van, ha ezzel tudnak élni és ki tudják magukból aknázni ezt a kincset. Itt van például Leonardo. Köztudott, hogy életének egy bizonyos szakaszától vált olyan hihetetlenül sokoldalúvá, hogy egyszerre lett festő, szobrász, építész, mérnök, díszlettervező, zenész, író, matematikus, geológus, természetbúvár és természettudós. Mindez a tág érdeklődési kör azután alakult ki, hogy a jobb keze megsérült és át kellett szoknia a bal kéz használatára. Természetesen az is igaz, hogy a zsenit az őrülttől egy hajszál választja el. Gondoljunk csak Einsteinre. Róla a köztudatban az él, hogy egy őrült zseni. (Tény, hogy a balkezesek között gyakoribb a skizofréniás és az elmebeteg.) Tehát a bal félteke uralja azt a képességünket, hogy nyelvileg kifejezzük magunkat, számos logikai és analitikus művelet elvégzésére és matemaikai számítás végrehajtására képes. A jobb félteke nagyon fejlett tér- és mintaérzékkel rendelkezik. De térjünk vissza levélírónkhoz. Mivel a jobb agyfélteke igen intenzíven működik, biztos vagyok benne, hogy gyönyörű kézimunkákat készít. Jó a térlátása és a beosztási készsége. Nagyon erős akarattal rendelkezik, gyakran akaratos is. Állandó kontroll alatt tartja magát és nagy az önfékezése. Erós Önben a szociális érzékenység. Személyisége sérült, ami bizonytalan önértékeléséből ered. Akaratával azonban megpróbál minden helyzeten úrrá lenni. Nagyon önálló, bár önirányítási készsége kizárólag akaratának köszönhető. Önállósága zárkózottsággal párosul. Tiszta, világos gondolkodás jellemzi. Az összetartozó dolgokat képes egymáshoz rendelni és az egymástól függetleneket elkülöníteni. Néha túl kritikus, nagyon erős Önben az anyaság fontossága. Ön vagy társtalan, vagy társától mára már nagyon különállónak érzi magát... Továbbra is várja leveleiket: Ribárs/ki Valéria grafológus TthÜfJlt lU'twWUÁ ÖúUtvür . A>-cU> hovíi. le kíxxfaVf X ute t CVX cvU ccwvcdí^J.cy cVrUUv-u^t-^ rwvMÁctit v^-Zo LTCcC|L|Clc. J horoszkóp T KOS: Megjavult a kedve, ma mindenre rácsodálkozik, kedvesét is újra felfedezi. Ha eddig magányos volt, most megtalálhatja régóta keresett és óhajtott partnerét. Készüljön a holnapi családi összejövetelre! V BIKA: Ma semmi sem sikerül. — minden lépéséi balsiker kíséri. Az orTa elöli zár be a közért, az esli randevú is elmarad. Elege van ebből a napból, elkeseredésében visszavonul szobája mélyére. I IKREK: Ezt a napot szentelje a pihenésnek, mert elég fárasztó napok vannak a háta mögött. Maradjon ágyban akár délig, utána töltsön néhány órát a szabadban. H

RAK: Vágyódik a szabadba, úgyhogy otthagy csapot-papot, s indul kirándulni. Keressen egy kellemes társat is, aki elkíséri. Ma szó se essék gondokról, legfőbb problémájuk az legyen, hogy találnak-e hóvirágot. O OROSZLÁN: Ha szétíorgácsolja erejét, figyelmét, kínos meglepetések érhetik. Kizárhatja magát a lakásból, elveszítheti pénztárcáját. Idegenektől ne fogadjon el semmit! Tanácsot sem! np SZŰZ: Most végre összpontosíthat, nem kell figyelnie senkire, hiszen egyedül hagyták. Néha igazán nagy szüksége van ilyen magányos napokra, amikor csak magával tud foglalkozni. MERLEG: Vidám és szerelmes hangulatban ébred. Tegyen meg mindent, hogy ez a nap kedvesének is ünnep legyen. Elhamarkodottan ne ígérjen meg semmit, s akkor emlékezetes együttlét lesz. ISKORPIÓ: A tegnapi sűrű I program kicsit elfárasztotta, de ül megérte. Kamaszos naivsággal hisz ebben a kapcsolatban, fiatalos lángolással éli meg. Nem árt résen lennie, nehogy kihasználják ! Z

" NYILAS: Pihenésre van szükJ sége. Ezt Ön tudja, érzi a legjobban. Nagyon örül a hétvégének, most végre azt teheti, amihez kedve van. Minden házimunkát, átütemez a jövő hétre. S

BAK: Amihez hozzáfog, nem igazán jól sikerül. Estére kifejezetten mulattatja a dolog. Családja is segít ügyetlenkedései rendbe hozatalában. Együtt örülnek, hogy nagyobb baj nem történt. VÍZÖNTŐ: Most döbben rá, hogy nemsokára vége a télnek, s még nem is kirándultak. Összepakolja családját s elviszi kirándulni. Az sincs kizárva, hogy a végállomás a határon kívül lesz. HALAK: Nem halaszthatja tovább a takarítást. Az ablakszemek tompák, homályosak alig engednek át egy kevés fényt. A szőnyegek állapota siralmas. Itt az alkalom, hogy mindent ragyogóvá varázsoljon. SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK mm a és valami más A magyarországi privatizáció az a téma, melyről eddig is sok vita volt, és ezután is ugyanez várható. Nagyon sokan támadják a magánosítási folyamatot, akár az egyes privatizálásokat, akár globálisan, valamennyi elidegenítést. Érvénytelenek a privatizácós szerződések? Magyarország „újragyarmatosítása" az Alkotmánybíróság előtt A kérelem nem kevesebbet kér, mint az egész privatizációs folyamat felülbírálását, a külföldiek tulajdonszerzésének érvénytelenítését. Körösi Imre ügy véli, hogy 1990-től, a Kormány és az Országgyűlés mulasztásai révén a magyar nemzeti vagyon legjelentősebb része értékaránytalanul jutott külföldi kézbe. Számításai szerint a tényleges vagyonérték 5-8 százalékáért adták el a nemzeti tulajdont. (Ebben az időben a külső bruttó adósságállomány 21 milliárd dollár, a belső ezermilliárd forint volt.) Eladták az országot Úgy jöttek létre monopóliumok Magyarországon, hogy semmibe vették a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló jogszabályt: a volt állami monopóliumok kizárólagos többséggel kerültek külföldi kézbe. így történt ez többek között a teljes jövedékipar, a dohányipar, a dohányfermentálás, a szeszipar, a söripar és az édesipar területén. S ez még csak a kezdet. Külföldi tulajdonba kerültek a közúti igazgatóságok, majd 1992-ben gyógyvizeink, a növényolajipar, a biztosítás, az országos napilapok is. Az élelmiszergazdaság jegyzett tőkéjének 70 százaléka vált külföldivé, így a magyar termelök beszállítóvá váltak. Következett az energiaszektor, illetve a MALÉV, melyek esetében magánosítás ürügyén a magyar állami monopóliumot minden esetben átvette egy másik állam kizárólagos állami tulajdonában lévő gazdasági társasága. Mindez oda vezetett - fűzi tovább a gondolatmenetet Körösi Imre hogy 21 százalékkal csökkent nemzeti összetermékünk miatt 20 százalékkal a világátlag alá kerültünk. Ahhoz képest, hogy 1979-ben ugyanilyen nemzeti össztermékkel 50 százalékkal a világátlag fölött voltunk. Vagyis az állítólagos jó tulajdoni szerkezet és a befektetők csúcstechnológiája mellett ugyanannyi értéket állítunk elő, mint 17 évvel ezelőtt, a szocializmus válságkorszakában. S erre mondta Horn Gyula, hogy 1995 a siker éve volt. Hat évvel a rendszerváltás után a következő a mérlegünk: a külföldi adósságállomány 36 milliárd dollár, a belföldi 5 ezer milliárd forint. S van még 8-900 milliárd forint mobilizálható nemzeti vagyonunk. Amellett, hogy 1989 óta a nemzeti vagyon több, mint háromnegyedét értékesítették, 800 milliárd forint bevétel született. Más megvilágításban: a költségvetés idei adósságterhe a hat év alatt privatizált nemzeti vagyon. A honi bankok ezt a hiány finanszírozzák, kizárt tehát, hogy a hazai tőkebefektetőknek nyújtsanak forrást. Ennek az a másfél millió kisember az áldozata, aki tartósan lett munkanélküli. A nép megkerülése jogellenes Körösi Imre Alkotmánybírósághoz írt kérelmében az egyetlen lehetséges módon, vagyis jogi úton támadja a privatizációt. Ér-Vf'Cvy- 9C A farkasétvágy, ugye, csillapíthatatlan... A napokban értékes dokumentum birtokába jutott szerkesztőségünk. Dr. Körösi Imre, volt MDF-es országgyűlési képviselő, a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult, jogszabályok utólagos normakontrollja, alkotmányellenességének megállapítása ügyében. Körösi Imre tíz oldalas beadványa a hazáért érzett „őszinte aggodalomtól és felelősségtudattól vezérelve"fogantatott meg, az Alkotmány által biztosított jogok alapján. velését arra alapozza, hogy a köztulajdon, a nemzeti vagyon értékesítése egy állami szuperholding bizományába került. Ez a szervezet a népakarattól függetlenül hozott döntéseket, melyre jogszabályi felhatalmazása van de ez a jogosítvány alkotmánysértő. Az Alkotmány szerint - érvel Körösi úr - a köz- és a magántulajdon között nincs különbség, s az ehhez fűződő jog tartalma sem korlátozható. Sem az ÁVÜ, sem az ÁV Rt., sem az ÁPV Rt. nincs felhatalmazva arra, hogy a köztulajdont az Országgyűlés, vagyis a választott és megbízott szervezet megkerülésével értékesítse. A tulajdonos, azaz a nép nevében egyedül az Országgyűlés hivatott eljárni a közvagyon elidegenítése során. Igaz, hogy az Országgyűlés kifejezte szándékát a vagyonpolitikai irányelvekben, de ez mivel törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály, márpedig ezt a kérdést csak törvényi szinten lehet rendezni - csupán iránymutató jellegű. Ennek a kívánalomnak 1995-ben tett eleget a parlament, ez azonban nem változtat azon, hogy a korábbi privatizációk quasi érvénytelenek. Vagyis a tulajdon átszállása érvényesen nem történhetett meg, a jóhiszeműen szerző felek birtokosok, de nem tulajdonosok. A kormány figyelmen kívül hagyta kötelezettségét, s nem vitte az Országgyűlés elé a több száz milliárd forintos közvagyon értékesítésének engedélyezését. A korlátlan liberalizmus eredménye Igaz, csak elvi-erkölcsi síkon, de Körösi Imre sértőnek tartja a külföldiek tulajdonszerzésének korlátlan - jogszabályon alapuló - liberalizmusát. Megjegyzi: más országokban eleve nem engedik a külföldiek tulajdonhoz jutását. Ez a folyamat - inkább elóbb, mint utóbb - az ország függetlenségének feladásához, Magyarország újragyarmatosításához vezet. Ugyancsak a törvény által szabályozott piaci magatartás sérelme valósul meg az ÁI'V Rt. tevékenységének köszönhetően mondja Körösi Imre. A privatizáció ugyanis a piac felosztását eredményezi, vagyis lehetetlenné teszi a piacra lépést és korlátozza az egészséges versengést. Igaz, hogy nyilvános pályázatok útján történik az értékesítés, de ezek már kiírásukkor sem teremtenek lehetőséget a hazai pályázók egyenlő esélyeihez. Ráadásul a privatizálandó vagyon értékelését is külföldi cégek végzik, jó lehetőséget teremtve ezzel a külföldi jelentkezők gyorsabb, pontosabb informálására. A Ikotmá nysértő törvények Körösi Imre utólagos normakontroll iránti igénye több jogszabály alkotmányellenessé nyilvánítását kéri. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelésémi és hasznosításáról szóló jogszabály a tulajdonvédelem szempontjából aggályos. A konkrét vételár ismeretében a nép jogosult lenne a Polgári Törvénykönyvben rögzített elővásárlási jogáról dönteni, ennek hiányában azonban a tulajdon védelmének alkotmányos elve sérül. Az 1994. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozat egészében alkotmányellenes, ugyanis nem a megkívánt és előírt törvényi szinten rendelkezik a közvagyon értékesítéséről. Ugyancsak alkotmánysértő két, a gazdasági társaságokról és piaci magatartásról szóló törvényekkel szembeni gyakorlat. A monopóliumok létrejöttének elősegítése, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a tisztességtelenül folytatott gazdasági tevékenység, a verseny kizárása mind az előbbi jogszabályokkal ellentétes. Az Alkotmánybírósághoz intézett beadvány leszögezi: az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítésről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mulasztásos alkotmánysértést valósit meg, mert nem köti az Országgyűlés törvényben biztosított jóváhagyásához a privatizációs szerződések érvényességét. A fentiek összegzéseképpen Körösi Imre azt kéri a magas testülettől, nyilvánítsa érvénytelennek az ÁVÜ, az ÁV Rt. és az ÁPV Rt. által között valamennyi privatizációs adásvételi szerződést, a jóváhagyás hiánya miatt. Ezzel együtt pedig állítsák helyre az eredeti állapotot, természetesen a jóhiszemű szerzők egyidejű kártalanításával, valamint a részletes törvényi szabályozás megtételével. Hogy mi lesz a beadvány sorsa, előre nem lehet tudni. Ismerve az Alkotmánybíróság túlterheltségét, hosszú várakozásra számíthatunk. Vannak azonban olyanok is ebben az országban, akik számára minden eltelt nap újabb és egyre nehezebb erőpróba... Arató László