Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁQ SZERDA, 1996. FEBR. 21. • A vegyes középiskolák sorrendjef 1995* Kettős előny, avagy hátrány? (MTI Press) A sikernek nincs pontosan meghatározható minősítése, a sikert az ember megéli. Ugyanez elmondható a kudarcról is, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi esetében külső körülményekre háríthatjuk a felelősséget. Mitől lehet sikeres bármely iskola? A század utolsó évtizedében bizonyára attól is, hogy a feleslegesség nyomasztó érzését a legkisebbre tudja csökkenteni a volt diákjainál. Kiváltképpen igaz ez az ország 145 vegyes középiskolája esetében, amelyek nem kisebb feladatnak igyekeznek eleget tenni, mint az egyetemi, főiskolai felvételi követelmények teljesítésének és a létbiztonságot Ígérő szakmára való felkészítésnek. A felvételi vizsgákon nyújtott teljesítmény 133 vegyes középiskola esetében - legalább három év adatai ezeknél ismertek mérhető. A szakmunkás területre való előkészítés más szempontokat igényelne. Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tanácsadója elkészítette a vegyes középiskolák sorrendjét, melyet a Köznevelés ismertet majd részletesebben. Mit mutat a statisztika az ország 133 elemzett iskolájáról, milyen következtetés vonható le a számítógép adataiból? - Abból kell kiindulni, hogy ezt az iskolatípust önállóan kell vizsgálni, nem lehet összevetni sem a gimnázium, sem a szakközépiskola teljesítményével. Az egyes iskolatfpusoknál mások az indulási feltételek és mások a célok. A vegyes középiskoláknak nem a továbbtanulás előkészítése az egyetlen feladatuk. Ez az iskolatípus a kisebb városokra jellemző, hiszen a vizsgált 133-ból 82 ilyen településen található. A magyarázat az lehet, hogy a nagyobb városokban lehetőség van a gimnázium és a szakközépiskola különválasztására, önálló működtetésére. • Hogyan szerepeltek a felvételin azok a diákok, akik - nem lévén más választás, vagy mert közben meggondolták - vegyes iskolákból startoltak a felsőoktatásba ? - A gimnáziumok vizsgálatakor megállapfthattuk. A felsőoktatásba felvett/osztályok létszáma (f/l) százalék CSONGRÁD MEGYE SorKözépiskola, Város lét-f/l 1991 1992 1993 1994 1995 rend gimnázium, szám sz. h. sz. h. sz. h. sz. h. sz. h. sz szakközép 3 Batsányi J. Csongrád 168 48 4 42 2 52 2 55 11 40 5 51 Óvónői Szk. 11 Tömörkény I. Szeged 187 37 18 30 32 26 7 44 14 36 7 47 G. Művészeti Szk. 60 Fodor J. G. Szeged 40 21 15 32 29 27 97 11 60 22 101 13 Klelmiszerip. Szk. 64 Árpád Fej. Kistelek 59 19 92 9 31 27 67 17 69 19 68 22 G.-Postaforg. Szk. 72 Széchenyi I. Szeged 115 18 34 25 87 12 82 14 77 18 63 23 G.-Szk. 92 Kossuth Zs. Szeged 102 13 66 16 82 13 107 9 105 10 81 19 G.- Egészégügyi Szk. 98 Juhász Gy. G.-Szk. Makó 100 12 84 11 102 8 84 14 79 18 117 8 105 Gábor D. G.-Szk. Szeged 210 11 90 10 107 6 110 9 110 9 82 19 131 Textilip. Szk.-G. Szeged 134 4 124 2 - 123 6 130 2 126 5 A felvételi vizsgán szerzett (sz) és a középiskolából hozott pontok (h) arányának 5 éves átlaga szerint Sorr. Középiskola, gimnázium (G.) Város létszám sz/h 12 Textilipari Szk. és G. Szeged 134 93 15 Fodor J. G. és Éleim. Szk. Szeged 40 92 27 Széchenyi I. G. és Szk. Szeged 115 90 28 Tömörkény I. G. és Műv. Szk. Szeged 187 90 39 Gábor D. G. és Szk. Szeged 210 89 88 Árpád Fej. G. és Postaforg. Szk. Kistelek 59 83 104 Batsányi J. G. és Óvónői Szk. Csongrád 168 81 118 Kossuth Zs. G. és Eg. Szk. Szeged 102 78 127 Juhász Gy. Szk. és G. Makó 100 74 Az 1995. évi felvételre jelentkezők közötti nyelvvizsgák aránya szerint (J=felvételre jelentkezők, F=felsőoktatásba felvettek) Sor-Középiskola Város létnyelvvizsga 100 főre rend gimnázium (G.) szám 1994. 1995. és szakközépiskola (Szk.) J F J F 29 Fodor J. G. és Él.ip.Szk. Szeged 40 36 52 27 40 37 Tömörkény I. G. és Szk. Szeged 187 20 27 25 32 40 Árpád Fej. G. és Post. Szk. Kistelek 59 23 36 23 38 47 Batsányi J. G. és Óvó. Szk. Csongrád 168 22 28 20 24 75 Gábor D. G. és Szk. Szeged 210 3 0 9 10 79 Széchenyi I. G. és Szk. Szeged 115 5 4 8 12 96 Juhász Gy. Szk. és G. Makó 100 0 0 6 0 107 Textilipari Szk. és G. Szeged 134 0 0 3 14 127 Kossuth Zs. G. és Eg. Szk. Szeged 102 0 0 0 0 A táblázatok a következő adatokat adatsorából az olvasható ki, hogy hányaközlik: dik helyen állt az iskola a jelölt évben és 1. A felsőoktatásba felvettek/osztályok milyen felvételi százalékkai. létszáma (f/l) százalék 2. A felvételi vizsgán szerzett (sz) és a A Sorrend az iskola helyét jelzi a 133 középiskolából hozott (h) pontok arányáintézniény között, öt év átlagában. A Lét- nak 5 éves átlaga szerint. szám azt közli, hogy hányan voltak a IV. 3. Az 1995. évi 100 felvételre jelentkeosztályosok 1995-ben. Az „f/l"-jelzés a fel- zők közötti nyelvvizsgák száma szerint vettek százalékára utal, az osztályok lét- (J=felvételre jelentkezők, F=felsőoktatásszámához viszonyítva. Az 1991-1995. évek ha felvettek.) hogy a felvettek osztálylétszámhoz viszonyított átlaga 36,5 százalék. A vegyes középiskoláknál ez a jelzőszám 20,2. Vagyis száz diák közül valamivel több, mint húszan jutottak be a felsőoktatásba. Ám ha ezt a 20,2 százalékot tovább vizsgáljuk, kitűnik, hogy a kisebb településeken működő intézmények diákjai értek el jobb eredményt, 23 százalékot. A teljesítmény mértékét kiemeli, hogy az öt nagyváros - Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen, Győr átlaga alacsonyabb, 19 százalék. Budapesté pedig 8,33 százalék, a 20 fővárosi iskola átlageredménye alapján! 9 Ot év adatai alapján milyen szembetűnő változásra hívná fel a figyelmet? - Két iskolánál állapíthattunk meg igen nagymértékű javulást. Kettőről közölhetünk látványos visszaesésre utaló adatokat. Az országos sorrendben a 39. helyen lévő győri Krúdy Gyula Gimnázium és Vendéglátóipari Szakközépiskola 8-ról 52 százalékra, a 41. helyen található esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola 4-ről 44 százalékra javított a felvételi eredményességén. Egyébiránt az iskolák általában is javítottak pozícióikon az elmúlt öt év során, ezért tehát a 19 százalékos visszaesés a szegedi Fodor J. Gimnáziumm és Élelmiszeripari Szakközépiskola, valamint a 15 százalékos negatív irányú elmozdulás az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola esetében nem kerülheti el a figyelmet. • Ha az átlagként megállapított 20,2 százalékos felvételi teljesítmény szerint állítanánk fel a megyék vegyes .középiskolai rangsorát, mit mutatna ez a különös térkép? - Két megyét, Tolnát és Hevest külön kategóriába kellene sorolni. Az előbbinél 40, az utóbbinál 31 százalék az ötéves felvételi átlag. A 27-20 százalék közötti mezőny sorrendje így alakulna: 3. Bács-Kiskun (26,7) 4. Zala (26,2) 5. Somogy (25,9) 6. Veszprém (24,8) 7. Borsod-Abaúj-Zemplén (24,4) 8. Pest-Pilis-Solt-Kiskun (24,0) 9. Baranya (23,3) 10. Szabolcs-Szatmár (23,0) 11. Békés (21,1) 12. Csongrád (20,3) 13. Hajdú-Bihar (20,0) Ezután a 20 százalék alatti megyék következnek, 14. Fejér (19,5), Nógrád (19,0) 16-17. Komárom és Jász-Nagykun-Szolnok (18,4-18,4) 18. Győr-Sopron (18,0) 19. Vas (15,0) és végül Budapest (8,3) százalékkal. • Az egyetemi-főiskolai felvételeknél követelmény, de mindenképpen előny a nyelvvizsga. Hogyan alakult a vegyes középiskolák nyelvvizsgabizonyítványa? - Nyilvánvaló, hogy az ilyen iskolákban kevesebb diáknak van nyelvvizsgája, mint a gimnáziumok végzőseinél. Míg ott 15 olyan iskolát láthattunk, ahol a 90 százalékot is meghaladta a 100 jelentkezőre eső nyelvvizsgák aránya, a vegyes középiskoláknál egyetlen intézmény sem jutott a 80 százalék fölé. A gimnáziumok között mindössze egyetlen iskolát találtunk, ahol a jelentkezők között nem volt nyelvvizsgás, a 133 vegyes iskola között 22 ilyen van. Ez elgondolkodtató, még akkor is, ha ismételten aláhúzzuk, hogy ennek az iskolatípusnak sajátos a célja. Az idegen* nyelv ismerete ugyanis ma már nemcsak azok számára fontos, akik a felsőoktatásba akarnak bekerülni, hanem a többiek érvényesülését is segítheti. K. E • Térhatású mozi Szegeden „Kilép" az elefánt a vászonrál A háromdimenziós mozi trükkje - tudtuk meg Forgó Gábortól, a Cayashe képviselőjétől -, hogy egy szalagon két film van, külön-külön egy-egy a jobb és bal szemnek, így természetesen magát a filmet is két kamerával forgatják. Ám a szegedi vetítőben nem a hagyományos kék-piros szemüveges módszert használják, hiszen mindenki egy napszemüveghez hasonló szürke polárszűrős szemüveget használ. Ebből a fajta mozigépből Európában mindössze három van, az egyik Németországban, a másik Franciaországban, az EuroDisney-ben, a harmadik pedig nálunk. A szakértők szerint ez szürke szemüveges módszer egyébként kíméli a szemet, s mivel a két kép szétválasztásához nem a színeket használják fel, így színesebb és élőbb lesz a kép - az elefánt ormánya Különleges mozi költözött az újszegedi Pedóagógiai Központba, a Cayashe Kft. szervezésében ugyanis március 31-ig térhatású filmeket vetítenek itt. például kinyúlik a vászon síkjából. Magyarországon eddig egy térhatású vetítő létezett Budapesten az Ugocsa moziban, ám ezt idén januárban bezáratta az üzemeltető. így országos turnéra indult a technika, Siófok, Pécs és Székesfehérvár után érkezett Szegedre, ahol egészen március 31-ig táboroznak. Az előadásokon a Tengeri álom című félórás természetfilmet vetítik; hétköznap fél háromkor, ötkor és hat órakor, szombaton és vasárnap pedig délután négy órakor is. T. V. • Vállalati bérmegállapodások Mindössze 14 százalék A vállalatok nem elhanyagolható része köt bérmegállapodást a szakszervezetekkel. Az Országos Munkaügyi Központ múlt évben készült felmérése során 7 ezer 47, ötvennél több embert foglalkoztató cégnek küldött kérdőívet. Közülük 816 jelezte, hogy már kötött bérmegállapodást, 226 kérdőív „címzett ismeretlen" megjelöléssel érkezett viszsza, 258 cég arról számolt be, hogy a felszámolás, csődeljárás miatt nem köthetett bérmegállapodást, 1012 vállalat pedig a bérmegállapodás feltételeinek hiányáról tájékoztatta a központot. Ez utóbbiaknál általában nem működik szakszervezet, emiatt nem is köthető ilyen egyezség. A 7 ezer 47 kérdőív közül tehát 2 ezer 312-re érkezett válasz. A 4 ezer 735 nem válaszoló vállalat feltehetően nem kötött bérmegállapodást, vagy egy részük nem tartotta szükségesnek a válaszadást. Az idén kiküldendő kérdőíveknél már a központ akkor is választ kér, ha az adott cégnél nem kötöttek bérmegállapodást. A múlt évben megkötött 816 vállalati bérmegállapodás közül az átlagkereset-növelésre vonatkozik 463, és ez 320 ezer dolgozóra terjed ki. Az átlagkereset-növelés mértéke erre a körre átlagosan 15 százalékos. Az alapbérnövelésre 687 szerződés vonatkozik, ez 433 ezer dolgozóra terjed ki. Az alapbérnövelés»mértéke ebben a körben átlagban 14 százalék. A bérmegállapodások közül 260 az országosnál magasabb minimálbérre vonatkozik, s ez 286 ezer dolgozóra terjed ki. A legmagasabb minimálbérekről 19 ezer 314 forintos átlaggal 7 cégnél állapodtak meg. (MTI) Beltéri és kültéri reluxák, szalagfüggönyök, kültéri árnyékolók, harmonikaajtók. Helioma Kft. 6900 Makó, Rákosi út 4. Tel/fax: 62-411-455. KÉZIKOCSIK 14 200 Ft+áfós ártól, n

valamint rekeszkocsik és molnárkocsik megrendelhetők. Szállítás díjtalan! Fémmobil GMK. Kistelek, Bercsényi u. 107. " 62064-309. • Közlekedésbiztonság a megyében A közérzet nem rossz Mind a súlyos, mind a könnyű sérüléses balesetek száma csökkent a megyében az elmúlt évben, egyedül - sajnos - a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma emelkedett minimális mértékben'. Azonban a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság munkájának értékelésénél korántsem ez az egyetlen szempont. Kovács Mihály rendőr-őrnagyot, a MBB ügyvezető elnökét arra kértük, számoljon be az elvégzett munkáról és az idei tervekről, hiszen a mai napon tartják azt a munkaértekezletet, melynek épp ez a témája. 9 A tavalyi és a korábbi évek haleseti statisztikáját összevetve hogyan értékeli tevékenységüket? - A baleseti számok jelzésértékűek. A munkánk megítélésénél tévesen - a balesetek számának növekedését, illetve csökkenését szokták figyelembe venni. Szerencsére nem ez az elsődleges mérce, ez csak egy részterület. Nekünk az a célunk, hogy azokat a társadalmi szerveket, szervezeteket, magánszemélyeket és a rendőrség ezmunkatársait egy feladatra hangoljuk: a közlekedésbiztonság javítására. 9 Mikor eredményes ez a munka? - Az állampolgárok biztonságérzetét kell javítanunk. Ez a biztonságérzet természetesen nagyon viszonylagos. Úgy érzem, hogy itt, Csongrád megyében ez nem rossz. Sokszor_gond azonban, hogy az emberek hajlandók az egyesből általánosítani, téves következtetést levonni. Figyelemmel a mikroklímánkra, a minket körül-. vevő környezetre, adottságokra, jó helyzetben vagyunk. Tudomásul kell venni azonban, hogy a hármashatár találkozása, a megyén keresztül zúduló gépjármű-áradat, illetve a délszláv háború befejeződése nagy nyomást és nagyon sok megoldandó feladatot jelent. 9 Hogyan készülnek a növekvő forgalomra? - A felkészülés inár évek óta folyik, gyűjtjük a tapasztalatokat és minden lehetséges fórumon hangot adunk a véleményünknek, meglátásainknak. Kérjük a társadalmi szervezetek segítségét, de ezen túl a városi kapitányságokkal, illetve az országos vezetéssel közös stratégia alapján készülünk a nyáron várható idegenforgalmi rohamra. 9 Tavaly sok rendezvény szerveztek, melyeknek visszhangja is jó volt. Folytatják-e ezeket, illetve mennyiben érzik hasznosnak, eredményesnek az akciókat? - Mindenképpen hasznosnak kell ezeket értékelni, persze, azt nem mondhatom, hogy minden a legnagyobb sikerrel, maximális eredménnyel zajlott. Valamennyi rendezvénnyel a balesetmegelőzéshez szerettünk volna hozzájárulni. Ezek az akciók mások, mint egy-egy nyilatkozat, de szintén arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mi elkötelezettek vagyunk ezen ügy mellett. Hogy mindez mennyiben sikeres, az a korlátozott anyagi és társadalmi lehetőségek függvénye. Utóbbin azt értem, hogy szabadidejüket is kevéssé tudják áldozni az emberek a közlekedésbiztonságra. Másrészt ezt a tevékenységet a rendőrségen csak néhányan végezzük főállásban, a többiek társadalmi munkában dolgoznak. S míg a rendőrségen természetesen - parancsuralmi rendszer van, addig kifelé egészen más a nexus. Kérnünk kell, s ez így van rendjén. Tehát a mozgatórugók a balesetmegelőzésben egészen másként működnek, mint más rendőri szervnél. 9 Hogyan alakul éves költségvetésük? - Nominálértékben ugyanannyi pénzt kapunk, mint tavaly, s ez természetesen reálérték-csökkenést jelent. Ez arra elegendő, hogy megőrizzük működőképességünket. Vegetálni semmiképp sem fogunk, azt nem is lehet. Ézt csinálni kell, s megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel előteremtjük a szükséges többletet. Megragadom az alkalmat és megköszönöm a közreműködését mindazoknak, akik segítették a munkánkat. Hiszen vannak olyan rendezvényeink, amelyek megyeszerte több ezer ember mozgatnak meg. S az. hogy 14 százalékkal csökkent a megyében a balesetek száma, nekik is köszönhető. 9 Idén mire készülnek, hol találkozhatunk a balesetmegelőzési bizottsággal? - Fő stratégiánk a gyermekek közlekedésbiztonságának javítása, de rajtuk kívül más csoportokat is megcélzunk programjainkkal. Külön foglalkozunk a fiatal gépjárművezetőkkel, illetve a katonasággal, a honvédségtől érett férfiként leszerelőkkel. 9 Mire hívja fel a közlekedők figyelmét ilyenkor, február végefelé? - Leginkább az időjárással összefüggő látási és útviszonyok okozhatnak problémát. Egyre gyakrabban ködösek az utak hajnalonta, s ezzel egyidejűleg fel is fagynak a közutak. Nagyon megnövekedett a gyorshajtók száma, akár abszolút, akár relatív formában. Vagy induljanak el korábban, vagy pedig próbáljanak valamiféle kompromisszumra jutni az autóvezetők. , Arató László