Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

• Mérlegen az ÁPV Rt. Közel ötszázmilliárd privatizációs bevétel Hárommilliárdba kerülnek a „vagyonügynökök" A DM KFT. HETI GAZDASAGI MELLEKLETE A fagy megszívta, az olvadó víz elszállítja? (Fotó: Schmldt Andrea) • Készül a lista, de vajon Algyő felkerül-e rá? • A kemény tél is megtette a magáét Méregkörkép, hóolvadás után Márciusban újabb „csomagolás" r Kalkulusok(k E

nergikus számolásra késztetnek a napokban. Százalékolják ránk a márciusi áremeléseket, átlagolják és viszonyítják, jósolják hozzájuk hasonló összegekkel az őszi újabb drágulási fordulót. A sok százalék, meg mi mennyi (volt, van lesz) sötét számtanpéldáit próbálja megoldani a nép. Kalkulálunk energikusan - míg bele nem fáradunk. Rettentően „lefárasztó" tud lenni ugyanis az olyasféle árnövekedési közlemény, ami úgy szól, hogy „ március 1 -tői átlagosan 20-22 százalékkal emelkedik a lakossági villamosenergia ára, de a havi 50 kWh alatti fogyasztói kategóriában 29 százalékos áremelkedésre lehet számítani, s az ipari és lakossági ár együttes átlagos növekedése 18 százalékos lesz". A földgáz ára meg „átlagosan 25 százalékkal emelkedik, ez a lakosságnál 27-28 százalékos átlagáremelkedést jelent majd, de itt is lesz olyan kategória, amelynél 29 százalékkal nő az ár". Miért nem lehet azt mondani, kisfogyasztó, te konkrétan ennyivel többet fizetsz? (Megérdemled a nagyobb áremelést, ha takarékosabb vagy, nem!?) Mondogatják, hogy az idei áremelések után is „mind a villamos áram, mind a gáz lényegesen olcsóbb lesz, mint a nyugat-európai államokban". Azt ellenben nemigen közhfrelik, hogy arrafelé az energiaköltségek a háztartásokban kisebb hányadot visznek el a kasszából. A németeknél például a háztartások havi nettó átlagjövedelmének 4 százaléka megy el az energiaszámlák kifizetésére (a 2614 márkás havi átlagjövedelemből tavalyelőtt 104 márkát statisztikáztak áram- és gázdíjra). Nagy-Britanniában és Olaszországban az energiaszámlák a háztartási kiadások 6 százalékát teszik. Magyarországon (hála annak, hogy az utóbbi egy évben már 59,7 (!) százalékot kúsztunk felfelé az árakkal) a háztartások összkiadásában 6,9 százalékot tettek ki idén januárban az energiaköjtségek. Megelőztük hát máris „a Nyugatot". Az újabb kétfordulós áremeléssel (ami kalkulálható az átlagcsaládnál kb. 56-60 százalékosnak), jól le is hagyjuk őket. S az „átlagmagyar" hiába számol bármilyen energikusan és sokat - nem tudja megoldani a „feláros feladatokat", az biztos. „Lefárasztják". És mikor kellőképpen zsibbadt már a százalékolástól, a viszonyításoktól, s fogalma nincs, melyik kategóriába sorolták és miért - jönnek, és benyújtják a számlákat. Ki fizeti? • Egyszerűsített privatizáció: első kör után Ha nincs vevő, a dolgozóké lehet a cég Kész a második lista: hatvanegy „induló" A hókásától és jégolvadástól felszlkkadt úton, az algyői Tisza-híd tövében, Immár évtizedes biológiai bomba rejtőzik a Farki réten. Az egykori Fémszelekt Kisszövetetkezet felszámolása gyakorlatilag tavaly befejeződött. A Tiszához közeli telepen azonban több mint kétezer tonna veszélyes hulladék - zömében galvánlszap - rejtőzik ma is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. összes bevétele 1995-ben 473,9 milliárd forint volt - állapítható meg az ÁPV Rt. Informatikai és Vagyonnyilvántartás! Ügyvezető Igazgatóságának összegezéséből. A privatizációs szervezet kiadásai ugyanakkor tavaly elérték a 241,9 milliárd forintot. A többletbevétel 192 milliárd forint volt. Az ÁPV Rt. bevételeiből 451,5 milliárd forint készpénzben érkezett be. Az értékesítésekből összesen 460,1 milliárd forintnyi bevétel keletkezett, 412 milliárd devizában. Az ÁPV Rt. bevételeit 5,5 milliárd forintnyi osztalék gyarapította, további 8,2 milliárd forintot pedig egyéb bevétel címen számoltak el. Az ÁPV Rt. kiadásaiból a legnagyobb tétel az a 150 milliárd forint, amelyet közvetlenül a költségvetés számára kellett befizetni. Osztalék gyanánt 5,5 milliárd forintot juttatott a költségvetésbe a privatizációs szervezet, és további, mintegy 3 milliárd forint jogszabályi A Győri Keksz Kft. az idén növelni szándékozik termékeinek exportját. A cég a különféle kekszekből, cukorkákból, snack termékekből több mint húszezer tonnát értékesített tavaly, s a külföldi eladások az elmúlt évi forgalom 5 százalékát jelentették. Ez a csekélynek látszó hányad azonban az előző évi teljesítés kétszerese. A cégvezetés lát esélyt arra, hogy ez évben a tavalyinál 50-70 százalékkal több terméket adjanak el a külpiacokon, mindenekelőtt Oroszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában. A közép-kelet-európai piacokat a gazdasági A kamatnyereségre számító külföldi tőke beáramlása kamatszint-csökkentő hatása miatt kedvezőtlenül hat a belföldi megtakarításokra. A Magyar Nemzeti Bank, amennyiben a kamatszint csökkenése veszélyeztetné a hazai megtakarításokat, lépéseket fog tenni ennek megakadályozására - jelentette ki Czirják Sándor, az MNB alelnöke csütörtöki közös sajtótájékoztatón. Az MNB várakozásai szerint a kötelezettségekből származó befizetést teljesítettek. A privatizációs folyamat előkészítése 5,1 milliárd forintot emésztett fel, a vagyonkezelés költségei 3,3 milliárdot tettek ki. A saját működés költségeinek címén 3,2 milliárd forintot számolt el az ÁPV Rt. Az önkormányzatoknak kiadott ellenérték 1,9 milliárd forint volt. A reorganizációra 9,7 milliárd forintot kellett költeni. A befektetési alapokra és társaságalapításra 7,5 milliárdot fordítottak tavaly, kezesi, garanciális kiadásokra pedig 3,6 milliárdot költöttek. Az ÁPV Rt.-nek vissza kellett fizetnie tavaly 20,6 milliárd forint devizahitelt, ezzel egyéb kiadásai 23,6 milliárd forintra duzzadtak. A kárpótlási jegy felhasználás 18,4 milliárd forintot tett ki. Az ÁPV Rt. jelenleg 363 társaságban rendelkezik többségi tulajdonnnal, 298 cégben pedig kisebbségi tulajdonrésszel. A privatizációs szervezet kezelésében lévő vagyon értéke eléri az 1190 milliárd forintot. Az ÁPV Rt. tavaly 214 társaságot értékesttett 159,8 százalékos átlagos árfolyamon. Teljes egészében 102 céget adtak el, 105 százalékos átlagárfolyamon. (MTI) rendszerváltást követően fokozatosan építették ki, korábbiakban ugyanis a szocialista országokba nem szállítottak. Ami a hazai értékesítést illeti: a keksznél és az ostyánál a kft. megtartotta vezető helyét: a hazai kekszpiacnak több mint a felét lefedi. Az újdonságok egyike, a kókuszos Ízesítésű győri édes keksz várakozáson felüli tetszést aratott a vásárlók körében. Az év folyamán folytatják a választék korszerűsítését, törlik a gyártmányskáláról azokat a termékeket, amelyek iránt hanyatlik a kereslet, s új ízekkel jelentkeznek. (MTI) hat hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok kamatai már az első félévben 25-26 százalék körül alakulnak, s a második félévtől az egy évnél hosszabb lejáratú papírok kamatai 24-25 százalék körül lesznek. Ez a kamatszint az évi 16 százalékos forintleértékelés mellett már bizonyos kockázatot jelent a külföldi kamatspekuláció számára. Az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) nyilvánosAz Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség az elmúlt években két alkalommal is „átcsomagoltatta" a veszélyes anyagokat, most azonban itt a tél vége, s ismét napirenden a veszélyeshulladék-telep problémája. Ráadásul úgy hírlik, mintha gyűlne a pénz a végleges megoldás finanszírozására. - A hír közel áll az igazsághoz! - állítja dr. Major Tibor, a felügyelőség igazgatója. - A költségvetés valóban jelentős összeget kíván áldozni az elhagyott hulladékok károkozásának felszámolására. A Környezetvédelmi- és Területfejlesztési Minisztérium országos lajstromot készít, amelybe mi természetesen Algyőt is „beneveztük" még tavaly. A problámát ugyanis helyi szinten aligha lehet megoldani, több százmillióra lenne ugyanis szükség. Többek között Kecskemét, Kunfehértó és Kopáncs veszélyes hulladékait is felsoroltuk a ságra hozott adatai szerint januárban a bruttó állampapír-piaci kibocsátás összesen 114 milliárd forint volt, míg a lejáró állampapírok állománya 87,4 milliárd forint. A tényleges állampapír-piaci kibocsátás az év első hónapjában 31,6 milliárd forintot tett ki. A Pénzügyminisztérium, élve a kedvező állampapír-piaci viszonyokkal, növelte a papírkibocsátást. Az ÁKK egyben ismertette a február-áprilisi kibocsátási tervet. Eszerint a kibocsátás teljes összege ez időszakban 227-354 milliárd forint. listán, Algyő természetesen kitüntetett helyet kapott a dél-alföldi problémák között. Mint hírlik, a környezetvédelmi tárcának sikerült olyan állami pénzekhez jutnia, amelyeket éppen a készülő lista alapján, fontossági sorrendben szeretnének elosztani. Az algyői hulladéktemető ügye azonban a tél vége miatt ismét aktuális. - A hó és a kemény fagyok, valamint az olvadás megint károkat okoztak a tavaly ősszel rendbe tett hulladékos hordókban. A felügyelőség munkatársai rendszeresen figyelik a telepet, mintákat vesznek. Most a hó végleges elolvadását váiják, hogy a legközvetlenebb kárelhárítást ismét elvégezhessék. A kirepedt hordókat még márciusban immár harmadik alkalommal - átcsomagolják, a szakadt fóliatakarókat pótolják. így a környezeti veszély ismét minimálisra zsugorodik. A végleges megoldást azonA turizmus irányítási rendszere korszerűsítésének folyamatában megszűnt az Országos Idegenforgalmi Tanács, és megalakul az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB). A testület első ülését Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter február 21-ére hívta össze. Mindezt az IKM sajtóosztálya közölte az MTI-vel. Az OIB feladata lesz a ban, csak az említett programtól, pontosabban az abban szereplő összegtől remélhetjük. A kárelhárítás ugyanis várhatóan közel 200 millió forintba kerül majd. Lassan másfél évtizedes ügy lesz az algyői méregbotrányból. Mára már eljutottunk odáig, legalább remény van a veszélyes helyzet megoldására. Ha meglesz a rávaló, hírlik, az illetékesek pályázatot kívánnak majd kiírni, hogy a legjobb végső megoldást választhassák. Addig még aludnunk kell néhányat... Rafal Gábor Méreg a szakadozott fólia alatt stratégia kialakítása, az idegenforgalmi célelőirányzat felhasználási elveinek meghatározása, a turizmussal kapcsolatos szabályozás létrehozása. Az idegenforgalmi testület kislétszámú, operatív irányító szervezet lesz. Az ülésen a Pro Turismo-díjakat is átadják azoknak a szakembereknek, akik sokat tettek a magyar idegenforgalom fellendítéséért. Az egyszerűsített privatizáció első listáján el nem kelt cégek háromnegyedénél arra lehet számítani, hogy a menedzsment, illetve a munkavállalók élnek a kedvezményes kivásárlási lehetőséggel - mondta Buglos Katalin, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatóhelyettese a napokban egy sajtótájékoztatón. Az APV Rt. szakértője összegezte az első lista második, úgynevezett menedzser-fordulójával kapcsolatos információkat, amelyet pénteken konferencián ismertettek az érintett társaságok vezetőivel. Buglos Katalin elmondta, az első jegyzék 71 cégéből 34-nél kezdődik a menedzser-forduló, erről az érintettek már megkapták az értesítést az ÁPV Rt-től. A menedzsmentnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy bejelentse: van MBO, MRP vagy konzorciális érdeklődés. Ebben az esetben a meghirdetett limitár 80 százalékán lehet megvásárolni a céget. A vételár 20 százalékát kell készpénzben, a többit öt év alatt részletekben kifizetni. Az ÁPV Rt. kamatkedvezményt ad, ha a vevők öt évnél rövidebb idő alatt vállalják a visszafizetést. Ha nincs belső érdeklődés, de van külső befektető, amely konzorciumban állna össze a menedzsmenttel, az ÁPV Rt. felfüggeszti az egyszerűsített eljárást és nyilvános pályázatot ír ki. Csak külső vételi szándék esetén a pályázatot a menedzsment írja ki, ekkor 15 százalékos tulajdonrészt el kell különíteni a dolgozók számára kedvezményes tulajdonszerzés céljából. A menedzsment által kiirt pályázat futamideje 45 nap, a pályázat leadását követő 10 napon belül a nyertesről a menedzsment javaslatot tesz az ÁPV Rt-nek. Szerződéskötés esetén a vételár 10 százaléka a céget illeti a közreműködésért. Ezt tőkeemelésre kell felhasználni, az üzletrészt, illetve a részvényeket a menedzsment és a dolgozók kapják meg. A sajtótájékoztatón elhangzott: az ÁPV Rt. már összeállította a második listát, amelyre 61 céget javasoltak. A jegyzékről várhatóan a jövő héten dönt az igazgatóság. (MTI) Keksz-export Játék a kamatszintekkel • Átadják a Pro Turismo-díjakat is Idegenforgalmi bizottság alakul FEDEZZE FEL ÉSZAK-LENGYELORSZÁGOT OLSZTYNI ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 1996. május 16-18. „A magyarok számára Lengyelország Krakkónál véget ér" - mondják a lengyelek. Cáfoljon rá erre és vegyen részt az az olsztyn-i kiállításon és vásáron, ahol rendkívül nagy érdeklődéssel és várakozással várják a magyarországi kiállítókat: Zöldség- és gyümölcstermesztőket/ gabonatermelőket és -feldolgozókat, bortermelőket, borokat, pezsgőket, húskészítményeket, tésztaféléket A lengyelek szeretik és nagyra értékelik a magyar konyhát, várják olyan magyar vendéglátós érdeklődését, aki a magyar konyhával szeretne náluk bemutatkozni. A kiállítás magyarországi szervezője a MAOR Bt. 6600 Szentes, Honvéd u. 266. Tel/fax: 63313-014, mobil: 06-30439-081.