Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

• rDmmtftttftfl^H Az égbolton időnként feltűnő fényes üstökösök évezredek óta nagy hatással vannak az emberekre. Mik is tulajdonképpen ezek az égitestek, miből állnak, miért kerülnek időnként a Nap és a Föld közelébe, és jelenthetnek-e veszélyt az emberiségre? • Gigantikus hógolyók • Háborúkat és járványokat hozó égi jelek • Ciánvegyületek a csóvában 1996-1997: az üstökösök évadja? Ezek a kérdések mostanában azért is aktuálisak, meri a csillagászati előrejelzések szerint idén márciusban és a jövő év tavaszán is egy látványosnak ígérkező üstökös fogja megközelíteni bolygónkat. Ma, az űrszondák és az óriástávcsövek korszakában már elég sok mindent tudunk a Naprendszer e parányi vándorairól 1996. FEBRUÁR 17., SZOMBAT • A Tu-144: kiköpött Concorde • Érdeklődnek az amerikaiak Konkord Konkordijevics újra repülhet! A fényes üstökösöket természetesen már az ókori görögök is megfigyelték és feljegyezték, de akkoriban azt gondolták róluk, hogy a Föld légkörének kipárolgásai. Ez az Arisztotelész nevéhez fűződő elképzelés egészen a középkor végéig tartotta magát; csak a 16. század végén sikerült a dán Tfcho Brabénak bebizonyítani, hogy az üstökösök nagyon messze vannak a Főidtől. (Brahe egyébként nem csak pontos csillagászati megfigyeléseiről volt ismert, hanem lobbanékony természetéről is, egy párbaj során az orrát is levágták...) A hiedelmek szerint egyébként az üstökösök megjelenése nem számit jó ómennek, általában pusztító háborúk és járványok kezdetét jelezték az elmúlt századok csillagjósai szerint. A tudósok is csak a 18, század második felében jöttek rá, hogy ezek az égitestek valójában nagyon elnyúlt pályán keringenek a Nap körül, azaz időnként megközelftik középponti csillagunkat, azután messze eltávolodnak tőle. Mik is valójában az üstökösök? A szakemberek csak piszkos hógolyóknak becézik ezeket az égitesteket, és a hasonlat nagyon találó. A bolygónkhoz képest elhanyagolhatóan kicsi, mindössze 10-15 kilométer átmérőjű űstökósmag ugyanis elsősorban jégből, fagyott gázokból és porlxi! áll. A kis méret miatt a távoli üstökösöket a legnagyobb távcsövekkel sem tudjuk megfigyelni. Amikor azonban egy üstökös betéved a Naprendszer belső vidékeire, a Nap sugarai elpárologtatják a felszín fagyott gázait, és a kis mag körül előbb a kóma, majd később a jellegzetes csóva is kialakul. Ekkor lesz a kis üstökösből lenyűgöző jelenség, a csóva hossza ugyanis a 100 millió kilométert is Mcxlenai amatőr csillagászok új kisbolygót fedeztek fel nemrég. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség 1996 AB2 jelzéssel vette lajstromba, s felfedezői kérésére a váios híres szülöttének, az operacsillag Luciano Pavarottinak a nevét kapta. Tíz esztendővel ezelőtt robbant fel Challenger űrrepülőgép, fedélzetén bét asztronautával. A tragédia óta a három amerikai űrrepülőgép - Atlantis, Discovery és Endeavour - összesen 49 küldetést teljesített. A félévszázados tervezésű űrrepülőktől az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA szerint talán 2012 táján vehetnek majd végleg búcsút. Az új rakétanemzedéket már évek óta tervezik. a program neve X-33 A WHO ismét kezdeményezte: teljesen semmisíték meg a himlővírusokat. A szörnyű járványok ugyan 1978-ban megszűntek végleg, ám bizonyos víruskészleteket őriznek még kutatási céllal az atlantai Járványügyi Központelérheti! Amikor 1910-ben a Föld áthaladt a Halley üstökös csóváján, sokan azt állították, hogy itt a világvége, mert a csóva ciánvegyületeket is tartalmazott, de akkoriban kevesen hitték el a csillagászoknak, hogy a látványos csóva valójában sokkal ritkább gázokból áll, mint amit a földi laboratóriumokban elö tudunk állítani. A katasztrófa tehát elmaradt... Az üstökösök lakhelye a Naprendszer külsó vidéke, sok-sok milliárd kilométerre a Földtől. Azt még ma sem tudjuk pontosan, mi okozza, hogy időnként egy-egy közülük a Nap közelébe kerül. Az évente felfedezett üstökösök száma általában néhány tucat körül mozog, ezek fele valóban új üstökös, a többi úgynevezett visszatérő, vagy periodikus üstökös, amelyet már korábban is sikerült megfigyelni. Mivel messze vannak tőlünk, számukat csak becsülni lehet, a szakemberek szerint akár százmilliárd üstökösmag is keringhet a Naprendszer távoli vidékein, az úgynevezett Oort-felhóben. Jelenthetnek-e veszélyt a Földre? A mai modern korban talán már nem. Ahogy említettük, a Nap közelében kialakuló csóva elárulja az üstököst, és a pályát kiszámítva meg tudjuk mondani, hogy az égitest a Föld felé tart-e. Ha ez esetleg bekövetkezne, akkor talán űrhajókról, vagy a Földről indított rakétákkal meg tudnánk semmisíteni az ilyen hívatlan vendéget. Sok kutató azonban úgy gonban és a novoszibirszki Víruskutató Intézetben. Ezek esetleges kiszabadulására gondolva szeret; nék most Földünket e fajjal „szegényebbé" tenni. • Ukrajnában a csernobili katasztrófa óta nagy gondot okoz a terméketlenség, s főképp a férfiak körében. Minthogy a környékbeli ukránok a lehetséges sugárfertőzöttség miatt nem lehetnek donorok, Kijevben úgy döntöttek, hogy tengerentúli ondóval állítják meg népességük fogyását. Az amerikai New England-i orvosi kutatóintézet segít a spermabank és a mesterséges megtermékenyítő klinika létesítésében, „hozott anyaggal". Több mint 2000, egészen pontosan 2039 kísérleti nukleáris robbantást végeztek a világon 1945 júliusa óta. A listát az Amerikai Egyesült Államok vezeti 1030-cal, mögötte a második a volt Szovjetunió 715 robbantással. (Az Élet és Tudomány nyomán) dolja, hogy az üstökösök fontos szerepet játszottak a földi élet fejlődésében. Valószínű, hogy a dinoszauruszok kipusztulását is egy, vagy több üstökös becsapódása okozta. Ha ez nem következett volna be, ma talán a dinoszauruszok késői leszármazottai hozták volna létre a technikai civilizációt. De miért volt akkoriban olyan sok üstökös a Nap és a Föld közelében? Van olyan elképzelés, hogy Napunk talán nem magányos csillag, hanem van egy távoli és nagyon halvány, úgynevezett vörös törpecsillag kísérője. Ez tulajdonképpen nem meglepő, mert a csillagok általában társas lények, gyakran kettős vagy többes rendszereket alkotva fordulnak elő. Több jel is utal arra, hogy ez a kísérő valóban létezik és bár eddig még nem találták meg, neve már van: Nemezis, a halálcsillag. A feltevések szerint elnyúlt pályán kering a Nap körül, 26 millió évenként közelíti meg a Napot és ekkor nagy kavarodást okoz az üstökösmagokat tartalmazó Oortfelhőben; hatására üstökösök százezrei indulnak meg a Naprendszer belső tartományai, többek között a Föld felé. Mi azonban még nyugodtan aludhatunk, ilyen eseményre legközelebb talán 13 millió év múlva kerül sor... Ennél nagyobb veszélyt jelenthetnek a Földet néha veszélyesen megközelítő kisebb-nagyobb kődarabok, a meteoritok. Tavaly novemberben egy nyugalmazott iskolaigazgató autóját rongálták meg Japánban a világűrből érkező kődarabok. A számítások szerint azonban nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy repülőA hosszan tartó hideg tél ugyan még alig enyhül, de az egyre hosszabb nappalok már visszavonhatatlanul jelzik, túl vagyunk a nehezén. A levegőben itt a tavasz! Kutyáink különösen érzik ezt. A kan kutyák - amint alkalom adódik - egyedül vagy csapatba verődve igyekeznek a szelek szárnyán orrukba tóduló vérpezsdítő illatok nyomába eredni. A szuka kutyák gazdái pedig megdöbbenve tapasztalják, hogy gyakran még a kellően magasnak hitt kerítés sem akadályozhatja meg a szerelem kibontakozását. Hiába, a természet szavát nem lehet legyőzni! Tapasztalt kutyatartók jól ismerik ezt az időszakot, természetesen a tüzelésről van szó. Az ivarérett - 7-10 hónapos kort betöltött - nőstény kutya külső ivarszerve szemmel láthatóan megduzzad, és bárhová megy az állat, apró vérfoltokat hagy maga után. Ez az állapot többé-kevésbé szabályosan évente 1-2-3 alkalommal fordul elő. A normál tüzelés általában három hétig tart, melynek első 6-8 napján a vérzés még erős, majd fokozatosan gyengül, s ezzel egyidőben a szuka kutya egyre inkább hajlandó elfogadni udvarlójának közeledését. Ez az állapot 3-4 napig tart, majd szép gép esik a fejünkre, mint egy meteor, tehát nyugodtan közlekedhetünk az utcákon. 20 év után... Utoljára 1976-ban járt igazán fényes üstökös a Föld közelében, ez volt a híres West üstökös. 1986ban a Halley üstökös nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sajnos, nem látszott igazán jól hazánkból. A hozzá küldött űrszondák azonban nagyon érdekes közeli képeket készítettek róla, sok új ismerettel gazdagítva a tudományt. A tudósok és az amatőrcsillagászok ezért már nagyon várták egy fényes üstökös feltűnését. Végre 1995 júliusában Alan Hale és Thomas Bopp amerikai amatőrcsillagászok megtalálták a róluk elnevezett üstököst, amely a számítások szerint az évszázad talán leglátványosabb ilyen jelensége lesz. Mialatt a csillagászok lázasan dolgoztak a megfigyelési programok összeállításán, idén február 3-án robbant az újabb szenzáció: a japán Yuji Hyakutake egy másik, szintén fényesnek ígérkező üstököst talált! Neki mostanában jól megy az üstökösvadászat, tavaly december 25-én is talált egy - igaz, jóval halványabb - üstököst. Minden amatórcsillagász elfogadna egy ilyen karácsonyi ajándékot. Mivel a Hale-Bopp üstökös csak jövő tavasszal ér a Föld közelébe, ezért most csak az utóbbival foglalkozunk. A pályaszámítások szerint a Hyakutake üstökös március 26-án mindössze 15 millió kilométerre fog elsuhanni bolygónk mellett, így valószínűleg egy fényes, és az égbolton gyorsan mozgó üstököst figyelhetünk majd meg. Március közepétől egy hónapon keresztül szabad szemmel is látható lesz az üstökös az éjszakai égbolton! Remélhetőleg sokak számára fog felejthetetlen élményt jelenteni, ehhez úgy tűnik, már csak az kell, hogy az időjárás is kegyeibe fogadjon bennünket, azaz sok derült éjszaka legyen idén tavasszal. Az újszegedi Csillagvizsgálóban soron kívüli nyitvatartásokkal igyekszünk lehetővé tenni, hogy minél többen távcsövön keresztül is megfigyelhessék az üstököst, és előadásokat is tartunk ezekről a korábban titokzatosnak tartott, de ma is nagyon érdekes égitestekről. Gál János tudományos segédmunkatárs JATE Kísérleti Fizikai Tanszék lassan az egyre tisztuló és vízszínúvé váló kifolyás is megszűnik, a tüzelés véget ér. A nőstény macskák tüzelése már sokkal tágabb határok között mozog, az évenkénti 2-3-szori egy hetes ivarzástól az akár egykét havonta ismétlődő 4-5 napos „fetrengésig". A macskáknál a tüzelés olykor ijesztő formát ölt: az állat órákon át keservesen nyávog, fetreng, mintha görcsök kínoznák, majd átmeneti szünet után kezdi elölről és ismétli napokon keresztül. Sok gazda súlyos betegségre gondolva rémülten szalad kedvencével állatorvoshoz, míg a tapasztaltabb tulajdonosok inkább csak saját nyugalmukért fohászkodnak ilyenkor. A kutyák és macskák nem kívánt vemhességének megelőzésére, illetve megszakítására különféle módszerek vannak. Természetesen mindenképpen a megelőzésre kell törekednünk! Ennek hatékony, és az állatra nézve egyA régóta hangárokban és múzeumokban porosodó Tu-144-es szuperszónikus utasszállító gépek egyike a közeljövőben újra repülni fog. A szenzáció azonban mégsem ez, hanem az, hogy amerikai kutatók kérésére és amerikaiakat visz fedélzetén a hangsebesség felett repülő utasszállító gép. A tájékozatlanabbak a fényképre nézve rögtön felismerik a Concorde-ot, pedig ez a repülő valójában a Tu-144-es. Igaz, nyugaton nemes egyszerűséggel csak Konkord Konkordijevicsnek nevezték, utalva arra, hogy az oroszok csak azután fogtak a fejlesztéshez, miután a Concorde terveit nyilvánosságra hozták. A szovjet vezetés azonban nem akart lemondani az elsőségről, így a hír után gőzerővel láttak neki a tervezésnek - no meg a rossznyelvek szerint az ipari kémkedésnek -, így 1968 december 31-én repült először a világ elsőnek elkészült szuperszonikus utasszállító gépe, a Tu-144 - a Concorde kísérleti példánya csak néhány hónappal késóbb emelkedett a levegőbe. A Tu 144-ből mindössze három példány készült, melyek 1975-ben a Moszkva-Alma-Ata útvonalon teljesítettek szolgálatot. Érdekesség egyébként, hogy a szovjetek kísérleteztek a járattal Moszkva és Habarovszk között, ahol Habarovszkból Moszkvába figyelembe véve az időzónaeltéáltalán nem veszélyes lehetősége a tüzelés teljes idejére biztosított szigorú felügyelet. A kutya csak pórázon sétálhat, jól zárható, kellően magas kerítés őrizze a szuka becsületét; macskáknál marad a szobafogság. A gazda pedig igyekezzen az ivarzással járó tüneteket elviselni - bizony nem kevés türelem kell hozzá. A tévhittel ellentétben a sikeres termékenyítésnek nem feltétele az állatok „öszeragadása". Elég egy óvatlan két perces oda nem figyelés, és ha az összeragadást meg is akadályoztuk, ez már nem befolyásolja a szuka megtermékenyülését. A tüzelés ideje alatti őrizetet tehát komolyan kell venni! A gyógyszerekkel történő beavatkozások - akár a tüzelés elhalasztása, akár a hormonális magzatelhajtás - nemi hormonokkal történik. Ezek alkalmazásánál nagyon fontos felhívnunk a tulajdonos figyelmét arra, hogy bármilyen egyszerű megoldásnak tűnik is, ez drasztikus beavatkozás az rést - a repülőgép a felszállást megelőző napon érkezett meg. Ugyanis ha az éjfél utáni órákban szállt fel Habarovszkban a repülőgép, akkor három órai repülés után még az elóző nap utolsó óráiban landolt az utas Moszkvában. Túl sokáig persze nem élvezhették az oroszok a diadalt, ugyanis másfél év után kivonták a gépet a forgalomból, mert annyira gazdaságtalan, kerozinfaló jószágnak bizonyult. A Repülőtéri Magazin legfrissebb számában azonban arról olvastunk, hogy az amerikai repülőgépgyártó mammutcégek összefogott a NASA, a Boeing, a Rockwell és a MC Donnell Douglas - szeretnék saját szuperszonikus utasszállító gépüket kifejleszteni, s szemet vetettek a Tu-144re. No, nem a konstrukciót akarják lekoppintani, hanem a gépet óhajtják repülő laboratóriumként használni. Az első tárgyalások után már tavaly szakértők népes serege utazott Oroszországba, hogy megismerkedjenek a legkevesebbet repült, még viszonylag jó állapotban lévő példánnyal. A tárgyalások és a szemle sikerrel végződött, így megállapodás született arról, hogy 1996-ban végrehajtják az első repüléseket. Természetesen a beszámolók nem hallgatják el azt sem, hogy mi az ára a repülőgép feltámasztásának: összesen 400 ezer dollárért végezhetik el az amerikaiak a hangrobbanás-vizsgálatokat, ráadásként pedig plusz 100 ezer dollárt kap közreműködéséért a neves orosz aviatikai kutatóintézet, a CAGI. T. V. állat hormonháztartásába. Ennélfogva nagyon komoly mellékhatásokkal járhat. Hiszen akár egykét tabletta vagy injekció beadása után is a méhnyálkahártya olyan maradandó elváltozásokat szenvedhet, ami a későbbi vemhesülés esélyét akár végleg megszünteti, legrosszabb esetben pedig gennyes méhgyulladás alakul ki, ami az állat életét közvetlenül veszélyezteti. Sajnos, ez még a legmodernebb gyógyszerekkel is körülbelül 20-30 százalékban bekövetkezik! A harmadik lehetőség pedig mely egyben végleges megoldást is jelent, és kockázatát tekintve meg sem közelíti a hormonális beavatkozások veszélyét - a petefészkeknek vagy akár az egész méhnek a műtéti eltávolítása. A tulajdonosnak el kell döntenie, hogy tenyészteni szeremé az állatot vagy sem. Amennyiben igen, úgy viselje el gyógyszermentesen és vigyázzon az állatára az ivarzás idején. Ha viszont nem akar tenyészteni, érdemes fontolóra venni az ivartalanítást, mint végleges megoldás lehetőségét. Tisztelettel: Dr. Rengei Antal Szegedi Kisállat-ambulancia, Vasas Szent Péter u. 9. Tel.: 314-744 • A bolygó neve Pavarotti • Halál a himlőre! Tudományos kaleidoszkóp • Levél a gazdikhoz A tüzelés