Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

SZERDA, 1996. JAN. 31. A „hosszútávfutók" magányossága Az ország legelismertebb szegedi tudósai, a Széchenyi-díjas akadémikusok levelet írtak a miniszterelnöknek. Nyolcan vannak a vidéki nagyvárosok között itt a legtöbben akik a tudományos munkáért kapható legmagasabb kitüntetés birtokosai. Vagyis nem valamiféle mellőzöttségből fakadó lázadás diktálta, hogy arra kéljék Horn Gyulát: a privatizációs többletbevétel egy kisebb hányadát. körülbelül 2-3 milliárd forintot a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás' pozíciónak javítására fordítsák. Hanem arról van szó, hogy a legnagyobb állami elismerésnek örvendő tudósok nem akarják elhallgattatni a felelősségérzetüket. Bor Zsolt fizikus, Burger Kálmán kémikus. Dudás Dénes, Keszthelyi Lajos, Kondorosi Ádám biológusok, Leindler László, Tandori Károly matematikusok és a levél kezdeményezője: Solymosi Frigyes kémikus; nem szokásuk, hogy szlre-szóra osztogassák az aláírásukat. Valamennyien kikezdhetetlen értékeket létrehozott alkotók, széleslátókörű gondolkodók. Vajon mennyit fog számítani a szavuk? Könnyedén besorolják őket „a többletbevétel egy kisebb hányadát" indokoltan kérők közé? A hosszú sorba? Valószínűleg. Mi mást lehet várni a fináncoligarchia leplezetlen diktatúrája idején? Fogalmazzunk finomabban! A levélíró szegedi tudósok egyike az ország helyzetéről szóló beszélgetésben ironikusan „korlátozott széleslátásnak" nevezte azt a kormányzati magatartást, amelyet kizárólag fiskális szempontok irányítanak. De a kétségtelen pénzügyi kötéltáncban vajon kötelező mindenkinek csak az orráig látni? Egyedül a jelen pillanat veszélyeivel kalkulálni? Azokat úgy kivédeni, olyan áron, hogy végül mégis lezuhanunk? Alighanem az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ha más nem, a tudósok figyelmeztessenek: ember- és jövőellenes kényszerpályára sodródunk! Hogy érveljenek, mondjanak példákat! 1. Az egyetemisták tandíja révén viszonylag csekély összeget inkasszálhat a büdzsé - viszont a megfelelő korosztály 20-25 százalékát is kiteheti azoknak a kellően barázdált agyú fiataloknak a száma, akik a tandíjkötelezettség miatt nem tanulhatnak. A jövőbeli veszteség artánytalanul nagyobb, mint a jelenbeli haszon. 2. Az idén befejezik tanulmányaikat az ország első PhD ösztöndíjasai; képzésükbe mintegy negyedszázadon át invesztált az állampolgárok közössége. Az egyetemi pénzügyi megszorítások után reményük sincs arra, hogy képzettségüknek megfelelő egyetemi, kutatóhelyi állásba kerüljenek (a közelmúltbeli elvonások hatására az effektív elbocsátások mérséklése céljából megszüntettek minden be nem töltött álláshelyet). A befektetés nem térül meg, a haszon elmarad, a mobilizáció lehetetlenné válik, a nemzetközi versenyben az esélyeink romlanak. Ez a jövő. De azonnali hatás is van: gyarapodik a frusztrált, leépült tömeg. 3. Az elmúlt években megnyílt forrásokat (hazai és nemzetközi pályázati pénzek) kihasználva nagyértékű eszközökkel is gyarapodtak a magyar tudományos műhelyek. A használattal járó költségeket a megnyirbált intézményi keretekből lehetetlenség fedezni. Ki lehet számolni, mennyivel kerülnek többe a drágán vett, de kihasználatlan műszerek annál, mint amennyit a költségvetés nyelt a „nyírbákkal". És mibe kerül az nekünk, ha az itthon jól kiképzett fizikus Amerikába megy kutatni-mérni, mert itt nem tud. És a pénz által szelektált holnapi egyetemi hallgatóságot az így megtizedelt oktatói gárda tanltja - valamire. Messze a nemzetközi élvonaltól. A példák vég nélkül folytathatók. A „perspektíva" igenis belátható, ha valaki nem tesz föl szemellenzőt és nem korlátozza a széleslátását. Tegyük fel, hogy egy pénzügyminiszternek éppen ez a dolga. De a többieknek? Vajon miért kellene egy egész társadalomnak empatikusnak lenni a pénzügyérek iránt? A legmagasabb tudományos elismerés nyolc szegedi birtokosa levelet írt a miniszterelnöknek. íme az írástudók felelőssége. És (a hosszútávfutók) magányossága. Sulyok Erzsébet Az ötlet, hogy a városban jelenleg működő ötvenkilenc önkormányzati óvoda közül három kislétszámú intézmény - az Oroszlán és a Kis-Tisza utcai, valamint a fodortelepi óvoda - idén szeptembertől kezdve vállalkozási formában üzemeljen tovább, nem újkeletű. Mindez akkor vetődött fel, amikor az óvodai körzetek vezetői a megtakarítási lehetőségekről tanácskoztak. A lehetséges megoldások között szerepelt még az érintett óvodák megszüntetése, illetve más intézményekkel történő összevonása is. Aztán a tervkoncepció vitája során arra jutottak a felek, hogy ha akad jelentkező és program az óvodák ilyenténbéli működtetésére, akkor azt - a bezárásokat és összevonásokat elkerülendő - megtárgyalja az oktatási és ifjúsági bizottság, valamint a közgyűlés. A szándéknyilatkozatot már aláírták Igaz, az érintett óvodák ügyében még nem született hivatalos előterjesztés, Szigeti Károly közoktatási irodavezetőt azonban tavaly december óta már többen megkeresték a polgármesteri hivatalban. Az új forma iránt érdeklődők, hogy bizonyítsák az üggyel szembeni komolyságukat, szándéknyilatkozatot írtak alá. A Kis-Tisza, illetve a fodortelepi óvodára egyébként egy-egy, míg a belvárosi gyermekintézA VÁROS 5 Óvodák, ha vállalkoznak Jelentkező van, feltételrendszer egyelőre nincs Mosolyalbum a Kis-Tisza utcából. (Fotó: Révész Róbert) ményre három személy jelezte igényét. Jelenleg a működés feltételrendszerének kimunkálásán dolgoznak a polgármesteri hivatal munkatársai, amit természetesen időben ismertetnek majd a jelentkezőkkel. Szigeti Károly elmondta: a szerződésben foglaltaktól függ, hogy kell-e az új, vállalkozó szellemű óvodavezetőknek bérleti díjat fizetniük vagy sem. Az irodavezető szerint valószínűleg nem kell. Az épület felújítása és karbantartása azonban nagy valószínűséggel az új vezető feladata lesz. Az állami normatíva ugyanúgy jár A speciális helyzetbe kerülő óvodák egyébként ugyanolyan elbírálás alá esnek majd, mint a jelenleg működő magánóvodák. Azaz: az önkormányzattal kötendő közoktatási megállapodás létrejöttével ugyanúgy megkapnák az állami normatívát, mint a magánóvodák. Azon felül azonban, a tervek szerint, nem kapnának semmiféle önkormányzati támogatást. Csak jelezzük: az önkormányzat az elmúlt években nagyon sok oktatási-nevelési intézményre az állami támogatás többszörösét, dupláját, sőt tripláját költötte. Az állami normatíva tavaly például 27 ezer 500 forint/gyermek/év volt az óvodákban, a kimutatások szerint azonban az önkormányzatnak már évek óta körülbelül hatvanezer forintjába kerül egy óvodáskorú gyermek évente. Mindehhez hozzátartozik, hogy idén duplájára emelték az állami normatívát. Miért kérhetnek pénzt? Hogy hogyan gazdálkodnak majd a vállalkozási formában működő óvodák, arról a vezető, illetve a kollektíva dönt. Az biztos: oktatási-nevelési programjaikra nem, plusz szolgáltatásaikra - idegennyelvi tanfolyamok, úszásoktatás, munkaidőn túli gyermekmegőrzés stb. - viszont szedhetnek pénzt. Hogy a vezető mekkora összeget kér a szülőktől a plusz szolgáltatásokra, az megegyezés kérdése. Mint ahogyan az is, hogy foglalkoztatja-e majdan a jelenlegi alkalmazottakat, vagy sem. A szerződéstervezeten tehát dolgoznak a hivatal munkatársai. Az érintett óvodák ügyéről, a pályázatokról az oktatási és ifjúsági bizottság várhatóan februárban, míg a közgyűlés márciusban dönt. Az idő sürget. A döntést elodázni már csak az április végi, május eleji óvodai beiratkozások miatt sem lehet. Sz. C. Sz. • Miért nem kér Szeged az állami keretből? Kisebbségek kontra jegyző Szép szavakban nincs hiány. Tettekben annál inkább! - minősíthetjük a szegedi kisebbségi önkormányzatok, valamint a városi és a megyei önkormányzat kapcsolatát. Különös a helyzet. Szegeden hat kisebbség alakított önkormányzatot. Ezzel az országos „versenyben" városunk - Budapest után - a 2. helyezést vívta ki magának. Ám úgy tűnik: Szeged nem tesz semmit azért, hogy e kisebbségi önkormányzatok működni is tudjanak. Hogy mást ne említsünk: e testületek a központi kasszából biztosított anyagi forrásaikhoz is csak a szegedi polgármesteri hivatalon keresztül juthatnak, nehézségek árán, kéthónapos késéssel. Sérelmezik e kisebbségi csoportok, hogy a mai napig sincs székhelyük. Érthetetlen számukra is, Szeged miért nem él a lehetőséggel: a kisebbségi önkormányzatoknak juttatott épületért „cserébe" kompenzációt igényelhetne és kaphatna állami keretből. Adott az épület, melyet a kisebbségek székhelyül elfogadnának, melynek felújítása hamarosan városi feladat lesz, amihez március végéig még igényelni lehetne az állami kompenzációt. De Szeged önkormányzatának vezetői nem lépnek. Az sem világos: a megyei önkormányzat miért halogatja a nemzetiségi báziskönyvtár melletti helyiségek, már többször megígért felújítását. Mert indokolt, hogy a báziskönyvtár kisebbségi kulturális központtá bővülhessen. Fájdalmas, hogy a nemzetiségi báziskönyvtár létezési feltételei sem biztosítottak. E problémahalmazt tárta a hat szegedi kisebbségi önkormányzat elnöke alkotta testület tegnapi ülésén a vendégként jelen lévő dr. Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője elé. A találkozó után dr. Tóth István, a szegedi kisebbségi tanács elnöke tájékoztatta a sajtót. A kisebbségi önkormányzatok problémái megoldásának kerékkötője Szeged jegyzője? (A kérdésre holnapi lapszámunkban keressük a választ.) ú. i. •i Ügyességi próba a Madáchban A Madách Imre Általános Iskola február elsején 16 órától ügyességi próbát tart az ősszel induló testneveléstagozatos osztályába jelentkező leendő első osztályosok számára. Az ügyességi próba helyszíne az iskola tornaterme. Az iskola kéri, hogy a jelentkezők tornafelszerelést hozzanak magukkal. i napló Segítség! A Feltámadás utcaiak nevében szabályos segélykérő felhívást adott közre egy hölgy (név és telefonszám a szerkesztőségben), amelynek lényege a következő. Az utcában naponta törik föl és rabolják ki az autókat, az esti órákban pedig - főleg az orvosi rendelő környékén - beverik a házak ablakait. A lakók most a nyilvánosság erejében reménykednek. Hívatlan látogatók. Szintén név és telefonszám kiírása nélkül hívja föl a kisboltosok figyelmét egy női hang arra, hogy vigyázzanak: itt van már Amerika. Egyik este nyolc-tíz ember egyszerre lépett be az üzletébe és se szó, se beszéd, azt emeltek le a polcokról, amit akartak. Arcukon „széles barna vigyorral" fosztogattak. A rémült eladó még annak is örült, hogy nem kérték a napi bevétel átadására. Amikor a tulajdonos ismeretségi körében elmesélte a történetet, kiderült, mások is jártak már így... Hó és szemét. K. Zs. (330-268) nem tartja igazán jó ötletnek, hogy a Körcsorog a WJESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és tapasztalataikat ezen a héten munkatársunkkal. Fekete Klárával oszthatják meg, aki a 06-60-327-784-es telefonszámon várja hívásaikat, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztőségünkkel! Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. nyezetgazdálkodási Kht. autói a Felső Tisza-partra hordják a havat, oda, ahol korábban játszóteret alakítottak ki. Szerinte a hóval együtt tetemes mennyiségű szemét is érkezik. Fogszabályozás. Dr. Gaál István főorvos, a rendelőintézetek igazgatója szólt hozzá a fogszabályozás térítési díjaival foglalkozó cikkünhöz. Tájékoztatása szerint a január 1-je után befizetett összegeket a Tisza Lajos körúti I. számú rendelőintézet pénztárában, naponta 11-14 óra között visszaadják. Amikor az újságcikk megjelent, még nem rendelkeztek a kormányrendelet végrehajtási utasításával, így a lakosságot sem tájékoztathatták a lehetőségről. Buszok. Rendszeresen késik a 90-es járat mondja T. S.-né (474-281). Az emberek elégedetlenek az SZKT válaszával, miszerint induljanak el korábban munkahelyükre. Ugyancsak a 90-esre vonatkozik, hogy csuklós buszok helyett gyakran a „kicsik" járnak, emiatt óriási a zsúfoltság. A 84-es buszra Zs. É. (470-327) panaszkodott, aki a minap Újszegeden, az Ibolya presszónál szállt föl rá, azért, hogy ugyanezzel a járattal jusson el Tarjánba. Az ok: 17 hónapos gyermekét már nem tudta tovább cipelni. Az újszegedi végállomáson azonban nem maradhatott a buszon, az alvó gyerekkel le kellett szállnia, átevickélni a szemben lévő megállóba és ott újra fölszállni a buszra. Mivel bérlettel rendelkezik, nem értette, mi ebben a logika. Klímák. Először voltak ugyebár a konvektorok szellőző nyílásai - elmélkedik G. J. (310-408), amelyek elcsúfították az épületek homlokzatát. Majd következtek a parabolaantennák. Az új hullámban pedig megérkeztek a klímaberendezések kompresszorai. Telefonálónkat különösen a Gutenberg és Bolyai utca sarki, a közgazdasági szakközépiskola épületén lévő két, különböző kompresszor zavarja, amelyek ráadásul egymáshoz viszonyítva eltérő magasságban rontják a városképet. Szerinte az építészeknek erre is oda kellene figyelni. Iskolarendszer. Szeretné megőrizni az inkognitóját N. L. (telefonszám a szerkesztőségben), aki úgy érzi, „vette a kor üzenetét". Szerinte nem Básthy alpolgármester, hanem a mai kor a felelős azért, hogy nincs szükség a szocializmusban kiépített iskolarendszerre. A város minek is költsön milliókat a szegény családok gyerekeire - mondta ironikusan a telefonáló -, minek is biztosítsa számukra az ingyenes angol szakkört. ha úgyis munkanélküliként kezdik majd az életüket. Hisz a vagyoni korlátok behatárolják a jövőjüket. A jómódú családok pedig a város segítsége nélkül is képesek taníttatni a gyerekeiket. Talált. A Fekete sas utca egyik lépcsőházába dobálták be Cs. M. Csongrádi sugárúti lakos iratait - jelezték a 328-937-es telefonról. Akinek hiányoznak, jelentkezzen! MA MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 13-17 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u.). AZ MDF szegedi szervezete 13-tól 16 óráig ügyeletet tart a Szeged, Római krt. 31. alatt. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. DR. CSENKE LÁSZLÓ alpolgármester fogadóórát tart 16-tól 17.30 óráig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). BOTKA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő 17 órától fogadóórát tart a képviselői irodában (Széchenyi tér 10-11.). KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület képviselője lakossági fórumot tart 17 órától az Arany János Általános Iskolában, ahol tájékoztatják az érdeklődőket a rókusi telefonbekötésekről. Vendég dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketing igazgatója. KATONA GYULA, a 13as választókerület képviselője fogadóórát tart 17-től, 18 óráig a Kolozsvári Téri Álatalános Iskolában. DR. PIRI JÓZSEF Algyő városrész önkormányzati képviselője 17 órától képviselői fogadóórát tart az algyői kirendeltségen (Kastélykert u. 40.). DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fogadóórát tart 17 órától az Alsóvárosi Általános Iskolában (Dobó u. 42.). A KATOLIKUS OKTATÁS SZEGEDEN címmel Locker Margit igazgató tart előadást a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.) 17.30 órakor. HOLNAP JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó u. 3-5., I. em. 5.) 14-től 16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT szegedi szervezete a Főfasor 9. alatti helyiségében díjmentes pénzügyi és jogi tanácsadást biztosít az érdeklődőknek 16 órától. Tanácsadók: dr. Lázár Sándor szakközgazdász, dr. Halasi Szilveszter szakjogász. TÓTH CSABA, a 9-es számú választókerület képviselője (Szőreg) lakossági fórumot tart 18 órától Szőregen, a művelődési házban (Magyar u. 14.). Témája: Lakótelkek kialakításának lehetősége Szőreg városrészben. Vendég: Nóvák István városi főépítész. LOMBADD TANKÖNYVBOLT Iz^rttA.) 1996-os felvételi tájékoztató és jelentkezési lapok. Tankönyvek, feladatgyűjtemények! Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62/482176.