Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

Micsoda a Latin Negyed? A középkori Párizsban az utcán állva, vagy éppen az ablakokból oktattak a korabeli - az első! - Universitas tanárai. Ezekből az utcákból alakult ki később a francia főváros diáknegyede, a Quartier Latin - a Latin Negyed. Párizs neves tanárai az idők folyamán egyazon helyen tevékenykedtek, s az általuk alkotott univerzitás lassan hagyományossá vált. A századok során olyan intézmények telepedtek itt egymás közelébe, mint a XIII. században alapított és Richelieu által újjáépített Sorbonne (a központi épülete), a Curie Intézet és az egyetem biológiai és atomfizikai kutatóintézetei, az École Politechnique, az École Normál Supérieur (tanárképző főiskola) vagy a College de Francé. A Latin Negyed határa azonban távolról sem jelenti a modern párizsi felsőoktatás határát. A Cité Uniersitaire (vagyis az egyetemi város) a külső körutakon túl épült meg, az újabb és újabb fakultások pedig szintén a város belterületén kívül kaptak korszerű épületeket. • Mérnök úr, önt városépítési szakmérnökként ismerik és becsülik; legutóbb a debreceni Universitas Egyesülés számára kiirt új egyetemi negyed tervpályázatának zsűrijébe hívták meg. Mint tudja. Szegeden hasonló probléma előtt állnak: az univerzitás helyigényét kell megoldani. Az erre született fejlesztési program már nem város mellett felépítendő új egyetemi negyedről, hanem úgymond „latin negyedéről beszél, vagyis párizsi idea szerint a város belsejében helyezné el az univerzitást. Erről az elgondolásról szeretném, ha beszélgetnénk. - Hadd bocsátom előre, távol áll tőlem, hogy mérnökként a felsőoktatás szervezési problémáiba akarjak beleszólni. Azért nyilatkozom, mert miközben az univerzitásról, mint oktatási formációról folyik a vita, attól tartok, nem kapnak kellő nyomatékot a leendő intézmény városépítészeti vonatkozásai. Márpedig egy intézmény „életműködését" tevékenységének városi térbeli körülményei is meghatározzák. A térkialakítás visszahat az emberre és viselkedésére. Tapasztalom, mint építész, hogy a lakótelepi lakásból társasházi lakásba költöző ember, nem terekről és kapcsolatokról gondolkodik, hanem pusztán arról, hogy egy-két szobával többje legyen. Ennek a jelenségnek megvan a városi megfelelője is. 0 Mielőtt a debreceni tapsztalatokról kérdezném, kérem, pár szóban foglalja össze általános véleményét a „latin negyed" elgondolásról. - Gondolom, mindenkinek párizsi asszociációk jutnak eszébe. A párizsi Quartier Latin a városból kinőtt, félig-meddig kényszerűen kialakult egyetemi negyed. A mostani elképzelések, úgy veszem ki, ideálként állítják Szeged elé. Nos, amit a szegedi elgondolás valójában tartalmaz, az mintha inkább a szűkös anyagi feltételek által átformált gondolkodásmódot mutatná. Szerintem ez rokon annak az embernek az elképzeléseivel, aki semmi egyebet, csak pár szobáNe csak pár szobával többet! Koczor György építész a belvárosi univerzitásról Koczor György építész: „Jó lenne szakítani a 10-es buszhoz kötött gondolkodással" val többet akar. Meggyőződésem, hogy a „latin negyed"-megoldás nem más, mint a meglévő felsőoktatási épületrendszer foghíjasságának betömögetése. Egyszerű kiegészítésen alapul, amely belvárosi lehetőségek htján nem sokat törődhet azzal, amit az építészeti terek nyelvén az egyetemi életről el lehet mondani. 0 Debrecenben a campus megoldást fogadták eL Ahhoz mit szólt? - Debrecen, akárcsak Szeged, kapott egy laktanyaterületet az elején. Igaz, nem volt a szegedihez hasonló félreeső helyen és épületei között akadtak értékesek is. A pályázat tizenhat hektár területen mintegy 60 ezer négyzetméteres építészeti programot tűzött ki. Erre a területre nem csak a jelenlegi karok bővítési igényeit helyezik, hanem figyelemebe vették a később kiszakítandó új karok helyigényét, valamint egy sor kiegészítő létesítményt: kollégiumokat, tanári lakásokat, klubokat, sportpályákat, konferencia központot, bevásárló központot, sőt, egy ökumenikus kápolnát is. Hangsúlyt kapott a szabadidő eltöltése és a sport is; a területen külön fedett sportpálya építésére van hely. A pályázat igazolta, hogy egy tervezett létesítAz újszeged! Kisstadion az univerzitásé is lesz? ményegyüttes képes gazdagítani a felsőoktatási szervezet életét és segíteni életformaváltásában. Nem is tagadom: az élet és munkatér tekintetében lényegesen szerencsésebbnek tartom a campus-megoldást. 0 Tudtommal a felsorolt funkciók többjét a szegedi elgondolás sem hagyta figyelmen kívül. Kifejtené, ön szerint mi kifogásolható az egyes fejlesztési részletekben? - Nyilván, a belvárosi univerzitás elgondolása a megbízók szándékát is tükrözi. Mivel érdekmentesen nyilvánttok véleményt, ezt nem kifogásolhatom. De nézzünk a térképre, és gondoljunk bele, hogy mi is a cél? A várostérképen, ahol be vannak jelölve a célra kigondolt belvárosi fejlesztések, azt látjuk, hogy az új objektumok szétszórt módon, a városban ma is meglévő, és ugyancsak szétszórt felsőoktatási épületekhez kapcsolódva épülhetnek meg. Ilyen szétszórtan, ráadásul foghíjtelkeken, szabad területek beépítésével és lakóházak feltételezett odacsatolásával próbálnánk egyetemi fejlesztést megvalósítani. Építészetileg nehéz ezt egységes egyetemi struktúrának elfogadni. A tervnek lehetnek ugyan előnyei a pénzszerzésben, de szerintem a térbeli kényszermegoldások egy hosszú életűnek szánt intézmény esetében kételyeket ébresztenek. 0 Lássunk példákat! - Kezdjük a sporttal; a terv meglévő városi sportterületet, az újszegedi Kisstadiont akarja másodrendeltetéssel univerzitás-sporttelepnek használni. Ráadásul a kialakult városi rendeltetésű versenyuszodát és sportcsarnokot csatolt létesítményként az egyetemi fejlesztéshez címkézi. Továbbá: fejlesztésről beszélünk, de a laboratóriumi fejlesztés nem azonos a tantermekével! Márpedig a szegedi egyetemi ingatlanok bérház jellegű épületek, amelyek nem alkalmasak a modern laboratóriumi kutatás számára. Bretagneban például olyan csarnoképületeket jelent a laboratórium, amelyeket az új kutatási programoknak megfelelően tudnak kevés költséggel átalakítani. Az ilyesmit, mert ez a jövő, elképzelhetetlen megoldani belvárosi lakóházakban. Egy másik dolog: a fejlesztési program szerint az egyetemi könyvtár a Dugonics téri épületben teijeszkedhetne, amint az megszabadul adminisztratív funkcióitól; távlati igényeit viszont a Somogyi utcai óvoda épülete és egy Toldi utcai üres rész beépítése oldaná meg. A gyógyszerészeti kar Kelemen utcai bővítésénél az épület melletti lakóházakra számítanak, hosszú távon pedig az Aradi Vértanúk téri OTP épületre, sőt, lakóházi kitelepítésre gondolnak. Ezek egyfelől feltételezések és bizonytalan megoldások, másfelől pedig a feszesen tervezett belvárosi térrendben az egyetem bővítései teljesen elvennék a még meglévő néhány telket és átépítésre alkalmas utcasávot. Nem is beszélve a parkolóház-lehetőségekről. Vajon az egyébként regionális központi szerepkörre áhítozó városnak hol lesznek még fejlesztési lehetőségei, amelyeket fel tud ajánlani a kereskedelemnek és a gazdaságnak ebben a talán kibontakozó világban? 0 Ha jól értem, ön szerint a belváros az egyetemi fejlesztés után már nem bírna el új, más célú fejlesztéseket. - Pontosan. Amikor a húszas években Szegedre települt az egyetem, akkori léptékben a városközponthoz közeli Tisza-parti sáv átadása nagyvonalú gesztus volt. Ma azonban majdnem 120 éves az árvíz utáni város szerkezete. A szép centrálisán szerkesztett városnak ma legalább olyan szintű rekonstrukcióra volna szüksége, mint amekkorát az árvíz után kellett elvégezni. Példaként gondoljunk a belvárosi bérházállományra; a nagybetűvel emlegetett belvárosi ingatlanok nyolcvan százalékban leromlottak. A belvárosi épületegyüttes csak nagyon komoly befektetéssel maradhat a jövőben is érték. Ha a befektetés elmarad, folytatódik a pusztulás. A két körűt közötti bérházakba a tölmbbelsők és az udvari szárnyak rossz minősége miatt olyan társadalmi réteg települt be, amely nem képes felújítani a lakásokat. A kifényezett üzletek mellett lepusztultak lesznek a házak. Külföldön már tudják, hogy vagy a város szán komoly pénzeket a belvárosi ingatlanok rekonstrukciójára, vagy az üzlet, a pénz fog onnan kimenni. 0 Mit gondol, az univerzitás-negyed nem jönne kapóra, mondjuk a kereskedelemnek is? - Kapóra jönne, ha volna ahol elhelyezkednie és fejlődnie. De nézze: az univerzitás-fejlesztésre ez a „latin negyed"-terv annyi központi pénzt remél, hogy abból a jelenlegi egyetemi alapterület négyszeresét ki lehet hozni. Szerintem egy ilyen nagyságrendű fejlesztéssel nem szabad kis belvárosi teleklehetőségekre spekulálva élni. Ezeket a kis telkeket sokkal jobban ki lehetne használni önmagukban, a város más fejlesztési szándékai érdekében. Elvégre, ismétlem, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központ is kíván lenni a város. 0 Az interjú végén arra kérem, fejtse ki, ön milyen helyszint látna alkalmasnak a szegedi univerzitás számára? - Szívesen megteszem, de hozzáfűzöm, hogy a véleményem, csakúgy mint eddigi megjegyzéseim a városépítészet ügyén kívül egyebet nem szolgálnak. Nos, nézzünk rá a város turista térképének kontúrjaira. Délről közel az országhatár és keletre sincs messze; fejlesztésre leginkább nyugati és északi irányban nyitott a város. Nyugat mellett szól, hogy ott jön majd az autópálya, amelyhez a Bajai és a Szabadkai út lesz a városi bevezető út. Ne felejtsük el, hogy az univerzitás távlati intenzitásnövekedéssel jár; az ott tevékenykedő emberek hétvégenként ki akarnak szabadulni a városból, majd vissza akarnak térni. Ezt a tömeget a belvárosba, netán Újszegedre vinni igen nehéz. A nyugati városrészben azonban az autópálya jó segítség lenne. És itt van az evezőspálya is, amely - a világbajnokságtól eltekintve nincs eléggé kihasználva. A pálya közelsége különleges sportolási lehetőségeket nyújthat. Nem véletlenül vannak regatták és nagyszabású evezősversenyek az angol egyetemeken. Folytatva: Északon van a volt orosz laktanya, amelynek területe az univerzitás taulajdona. A Honvéd téri egykori laktanyaépületben lenne a centrum A központ a Honvéd téren volna Szeged város polgármesteri hivatala megbízásából „A szegedi Universitas fejlesztési programja" címmel tervezet készült, amely a korábbi univerzitás-elképzelésektől eltérően az egyetemi központ elhelyezésének belvárosi lehetőségeit vizsgálta meg. A Délterv kft. Komplex Műszaki Tervező Irodánál készült anyag megállapítja, hogy megvan a területi és városszerkezeti lehetősége annak, hogy a Kálvária sugárút, Somogyi utca, Alsó-Tisza-part, Bécsi és Moszkvai körút közötti területen, illetve az újszegedi belváros területén hosszabb távon kialakuljon a szegedi univerzitás fejlesztett intézményeit magába foglaló úgynevezett „latin negyed". Ennek keretében a meglévő felsőoktatási objektumokkal összehangolva kilenc területen történne építkezés-fejlesztés; a Tisza által kettéválasztott szegedi egyetemi városrész közlekedési kapcsolatát pedig a déli Tisza-híd oldaná meg. A tervezet a közgyűlés által elfogadott hosszútávú fejlesztési koncepcióból kiindulva megállapítja: az oktatási intézmények, lakóházak, valamint kereskedelmi és szolgáltató funkciókat hordozó épületek szövevényéből már a közeljövőben létrejöhet a „latin negyed". A tervezet fontosabb fejlesztései közé tartozik egy új kollégium építése a Temesvári körúton és a Bal fasoron, a JATE Biológiai Intézet felépítése Újszegeden, a Szegedi Biológiai Központ szomszédságában, továbbá az újszegedi kisstadion felhasználása univerzitás sporttelepként. A tervezet szerint a volt Honvéd téri laktanyaépületben lehetne az univerzitás központi adminisztrációját elhelyezni, s ezáltal a Dugonics téri egyetemépület felszabadulna a könyvtár számára. (A könyvtárt közeli épületekkel is bővítenék.) Ugyanakkor a Honvéd téri laktanyaépület udvarát üvegtetővel lefedve az első emelet magasságában kongresszusi terem, alatta pedig tágas zsibongó alakulhatna ki. Az elgondolás szerint a Honvéd tér - a forgalom kizárásával - díszburkolatos fedetlen Aula Magna-ként szolgálhatna. A tervezet többszintes parkolóházat javasol a Somogyi Könyvtár mögötti tömbbelsőben, valamint a Honvéd tér egyik telke alatL A hossszabb távú fejlesztési igényeknek megfelelően az elgondolás az Ady téri sportterület egy részén kollégiumot, sportcsarnokot, uszodát és klubhelységeket képzelt el. A tervezet jó lehetőségeket lát az új klinikai tömbtől délre eső terület koncepciózus fejlesztésére is. S. P. S. Egyetértek azzal, hogy nem ott, az E5-ös út mellett kell campust építeni. A területet - jó az elgondolás - cserealapként fel lehet használni. Kérdés persze, hogy érdemes-e az ottani ingatlanokat diáklakások céljára felújítani, tudván, hogy a kollégium nem csak ágyat és párnát jelent, hanem bevásárlási és szórakozási lehetőséget is, de semmiképp sem kamionparkolót meg örömlányokat. Nos, szerintem a nyugati városrész áz, amelyik a klasszikus városi élettől eltérő fejlesztési cél területe lehet. Ha ott, az evezőspálya környékén vannak felhasználható területek, azok az említett közlekedési kapcsolatokkal majd felértékelődnek; hiszen olyan célokról van szó, amelyeket nem a város önfejlődése tűz ki, hanem új politikai programok, mint az univerzitás vagy a tudományos-technológiai park. Ehhez azonban jó lenne szakítani a kényelmes, 10-es buszhoz kötött gondolkodással. A klinikasorról a déli híd még a távolban sem látszik. (Fotó: Nagy László)