Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

SZERDA, 1996. JAN. 24. iia Ki választhatja az átalányadózást? GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • A kereskedelmi irodavezető „Nincsenek nyolcórás munkahelyek" Kozsuchné Somogyi Katalin: Húszezer levelet frunk. (Fotó: Nagy László) Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Irodavezetője - amióta a közjogi kamara megalakult - 20 ezer céggel és vállalkozóval tartja a napi kapcsolatot. A munka, mint ahogy ez a nagy szám Is mutatja, sosem lesz kevesebb, sőt egyre csak szaporodik. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik továbbra is egyéni vállalkozóként kívánnak működni, és idén már nem választhatják az átalányadózást, nincs különösebb tennivalójuk. Mindössze az éves adóbevallásuknál kell figyelmet fordítaniuk arra: az átalányadó választását jelölő rubrikába ne jelöljék azt, hogy ilyen szándékuk lenne. Ezen keresztül az adóhatóság már értesül arról, hogy az idén az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános adószabályok szerint adózik a vállalkozó. Akik viszont meg kívánják szüntetni egyéni vállalkozói státusukat, ezt be kell jelenteniük az adóhatóságnál. Az érvényes jogszabályok szerint 15 munkanap áll rendelkezésére az adózónak arra, hogy bejelentse vállalkozásának megszűnését az APEHnél. A nyilatkozatot az adóhatóság azonban csak akkor fogadja el, ha az egyéni vállalkozó az illetékes önkormányzatnál is bejelentette vállalkozásának megszűnését. Az erről készült igazolással együtt kell tehát menniük az illetéA Szeged, Tisza L. krt. 58. szám alatti Szakkönyvbolt (tel.: 314-681) ajánlata: Jogásznapló 1996. Ez évben is megjelent a Jogásznapló című kiadvány, amelynek nagy értéke, hogy egy terjedelmes kötetben egy határidőnaplóval főként a jogászok, de szinte mindenki számára a napi munkában nékülözhetetlen adatokat tartalmaz. így Egyelőre még nem rendelkezik adatokkal az adóhatóság arról, hogy hányan adták vissza a vállalkozási engedélyüket az átalányadózás szabályainak megváltoztatása miatt közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Illetékese az MTI érdeklődésére. kes adóhatósághoz azoknak, akik nem kívánnak a jövőben egyéni vállalkozóként működni. A jogszabályok az APEH-et arra kötelezik, hogy a megszűnő vállalkozásokat, illetve egyéni vállalkozókat a megszűnés bejelentését követő 30 napon belül ellenőrizzék. Ez azonban a hatóság leterheltsége miatt gyakran nem történik meg az előírt határidőn belül. A vállalkozás megszüntetéséről szintén 15 napon belül kell tájékoztatni a társadalombiztosítási igazgatóságot. megtalálhatók az egyes államhatalmi, államigazgatási szervek címe, telefonszáma, ezeken belül az egyes fontosabb tisztségeket betöltő személyek adatai. Közli á bíróságok, ügyészségek szervezeti felépítését, illetékességi területét, címeiket és telefonszámaikat. Megismerthető a könyvből országos, a budapesti és a vidéki ügyvédi kaEzen túl még bejelentési kötelezettség terheli a vállalkozását megszüntető egyéni vállalkozót a Fővárosi Önkormányzat felé is, ahova a megszűnésről szóló igazolás másolatán kívül meg kell küldeni a helyi iparűzési adóról szóló bevallást is. A múlt évi jogszabályváltozások miatt idén január 1től már nem választhatják az átalányadózást azok, akik munkaviszonyban állnak és emellett folytatják kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozásukat. Az átalányadó választásának továbbra is feltétele az, hogy éves bevétel ne haladja meg a 3 millió forintot, bizonyos üzletek esetében a 15 millió forintot. Nem választhatják az átalányadózást azok sem, akik eszközeik amortizációját elszámolták az előző években. Ismét lehetnek viszont átalányadózók a taxisok, a teherfuvarozók, a fodrászok, a kozmetikusok, a textilfestők, valamint a vegytisztltást végző vállalkozók és az építőiparban tevékenykedők. marák és tagjaik pontos címe, telefonszáma. Benne vannak az országos, budapesti és vidéki közjegyzői kamarák és tagjaik adatai. Megtudhatók belőle a rendőrség, az önkormányzatok, az érdek-képviseleti szervezetek címei, telefonszámai; a Magyarországon működő diplomácia képviseletek fontosabb adatai is. Melléklete egy praktikus Jogász Zsebnapló, a napi főbb tennivalók gyors rögzítésére, a legfontosabb címek, adatok kivonatával. Dr. Tanács Károly - Pár évvel ezelőtt, amikor az egymegyés kamarák szerveződtek - meséli a kereskedelmi irodavezető -, 150 céggel álltunk kapcsolatban. Egycsapásra más lett a munkánk, mint amikor a „nagynak", a Magyar Gazdasági Kamarának előbb a dél-alföldi bizottságaként, majd hárommegyés regionális kamarájaként dolgoztunk. Az önállóság jó érzéssel töltötte el az embert, a munkánk látványosabb lett, hiszen „saját" tagokkal rendelkeztünk. Mi közvetlenül a magunkénak éreztük a tagvállalatokat, a szolgáltatásoknak egy új skálája jelenhetett meg, a tagdíjért cserében viszont keményen számon is kérték tőlünk a feladatok teljesítését. • Ez egy jó iskola lehetett minden kamarai munkatárs számára. Hányan dolgoztak akkor főállásban a kamaránál? - Általában öten-hatan voltunk. A jelenlegi közjogi kamaránál már 15-en dolgozunk főállásban, de 20 ezer taggal tartjuk a kapcsolatot. 1995 volt az első teljes évünk, ami elment azzal, hogy megpróbáltuk a törvény által meghatározott feladatokat végrehajtani. Amit ebből a cégek nem láttak, az az volt, hogy napról napra meg kellett küzdenünk minden funkció átvételéért. Tavaly készült el az adatbázis is, ami rengeteg levelezéssel, egyeztetéssel járt. Például értesítettünk egy vállalkozót a tagdíjáról, mire kiderült, hogy már visszaadta az engedélyét, ezért visszaküldte a számlát, mi töröltük a nyilvántartásból, míg másnál vagy a cím, vagy a tevékenység változott... • Idén mi lesz a „nagy falat"? - Újabb adatbázis készül, olyan, amelyik a partnerkapcsolatokhoz nélkülözhetetlen. Jó lenne megtudni - bár nagy a titkolózás -, ki mit gyárt, mit exportál és milyen relációban. • Ön kereskedelmi irodavezető. Mivel foglalkozik ez a stáb? - Tágabb értelemben a bel- és külkereskedelem tartozik hozzánk, plusz az idegenforgalom, a vendéglátás, a szállítmányozás, a partnerközvetítés, a kamara külgazdasági kapcsolatainak, s az üzletember találkozóknak a megszervezése. • A kamaránál melyik váltást érezték nagyobbnak, magát a rendszerváltást, avagy a közjogi kamarává alakulást? - A rendszerváltáskor a kamarán belüli mogásokat érzékeltük, amelyek valószínűleg a politikai mozgásokkal voltak összefüggésben. Az igazi változásokat azonban 1994 végén a közjogi kamarává alakulás hozta magával. • Számomra úgy tűnik, Ön mindig a kamaránál, mindig a Tisza-parti irodaházban dolgozott. Tévedek? - Igen, hiszen kanyargós utat jártam be, mire eredeti szakmámban, képzettségemnek megfelelő állásban helyezkedhettem el. A Közgazdaságtudományi Egyetem külkerszakán 1978-ban szerzett diploma, s két nyelv - az angol és az orosz - ismerete csak az utolsó hat évben kamatozott igazán. Először a Jászberényi Hűtőgépgyárban helyezkedtem el - ez a cég már 1978-ban is rendelkezett külkerjoggal. Ott nem találtam a helyem, nem bíztak rám nagy feladatokat - igaz, eközben született meg a ma 15 és 12 éves fiam. 1985-ben volt évfolyamtársam megkeresésére családostul Bácsalmásra költöztünk, ahol pénzügyi- és tervosztályvezető lettem a tanácson. Három év múlva onnan vezetett az út Szegedre, a megyei tanácsra, majd 1989-ben - egy véletlen folytán - a kamarához, annak is a régi Mars téri irodájába. • Megtalálta-e a számításait? - Érdekes a munkám, szeretem, pedig nem nyolcórás. De manapság, azt hiszem, már nincsenek is nyolcórás munkahelyek. Közel áll hozzám az új kamarának az a szolgáltató jellege, amelyre 1996-ban még nagyobb súlyt fektetünk. Fekete Klára • Könyvajánlat Jogásznapló 1996 • Kiskereskedelem és vendéglátás • Havi harmincmilliárdért tankolunk Szaküzletek helyett „vegyesboltok" Élelmiszerforgalom: mínusz tíz százalék. (Fotó: Schmldt Andrea) • Huszonötmllllárdos hiány Nyugdíjasok, korhatár alatt Az időskorúak többségének ma Magyarországon a nyugdíj az egyetlen biztos jövedelemforrása. Ennek garanciáját azonban csak a kötelező járulékfizetésen alapuló rendszer biztosíthatja. Ezt azonban - rugalmasságuk révén - jól kiegészíthetik a kölcsönös biztosító pénztárak - hangzott el a nyugdíjrendszer átalakításával foglalkozó tanácskozáson. Az eszmecserét Budapesten a Magyar Pénztárszövetség rendezte. A tanácskozás résztvevői - az Országgyűlés és a pénztárak képviselői - nem vitatták, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert hosszú távon nem lehet fenntartani. Mészáros Tamás, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke rámutatott: a tavalyi évet 25 milliárd forint hiánnyal zárta a nyugdíjbiztosítási alap, s ha a nyugdíjrendszer változatlan marad, a deficit 2000-re elérheti a 100 milliárdot is. A reformot ennek ellenére átgondoltan, körültekintően kell véghezvinni, pusztán a korhatár-emelés nem orvosolja a gondokat. A nyugdíjrendszer ma számos szociális terhet cipel, a munkanélküliség elől emberek tömege menekül a csekély, de mégiscsak biztos megélhetést nyújtó nyugdíjba. A biztosító ma 26 százalékkal több embernek fizet ellátást, mint ahányan betöltötték a nyugdíjkorhatárt - mondta, és vannak időszakok, amikor a nyugdíjazások négyötöde korhatár alattiakat érint. Ugyancsak óvatosságra intett a nyugdíjrendszer átalakítását illetően Kovács Pál, az MSZP országgyűlési képviselője. A volt népjóléti miniszter szerint az illúziók, vágyak helyett a társadalom valós helyzetére kell alapozni az új nyugdíjrendszert. Figyelembe kell venni a demográfiai problémákat, azt, hogy folyamatosan többen halnak meg, mint amennyien születnek. Ennek következtében egyre több inaktív dolgozó jut egy-egy aktívra, s arányukat tovább rontja a munkanélküliség, illetve a lakosság rossz egészségi állapota. Tudomásul kell venni, hogy átalakult a családok szerkezete, nő az egyedül élő idős emberek száma. Ma a nyugdíjasok 41 százaléka magányosan él. (MTI) • Kamarai rendezvény Az új devizatörvényről A kiskereskedelem és a vendéglátás 1995. első tizenegy hónapi forgalma 2128 milliárd forint volt, 17 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának forgalmát. A növekedés azonban teljes egészében az áremelkedéseknek volt köszönhető, az összehasonlító áron - tehát mennyiségileg - számított 1995. január-novemberi forgalom 1994 azonos időszakának eladásaitól 7 százalékkal, az 1991. év azonos időszakának forgalmától 20 százalékkal maradt el. A lakossági fogyasztás közel kétharmadát kitevő kiskereskedelmi áruvásárlás trendje augusztus óta azonos szinten áll, ezen a novemberi adatok sem változtattak. A bolti kiskereskedelem forgalmának volumene mind novemberben (9 százalékkal), mind január-novemberben (8 százalékkal) elmaradt az 1994. azonos időszakában forgalmazott áruk mennyiségétől. A vendéglátás összehasonlító áron számított forgalma - elsősorban az éttermi vendéglátásban bekövetkezett növekedés hatására - novemberben 4 százalékkal meghaladta, az év első tizenegy hónapjában pedig megközelítette az 1994 azonos időszakit. Az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem együttes összehasonlító áron számított forgalma novemberben 13 százalékkal, január-novemberben 11 százalékkal csökkent, ez a visszaesés azonban csak a „tiszta profilú", a csak élelmiszert árusító szaküzleteket érintette. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök első tizenegy havi folyó áras forgalma 25 százalékkal haladta meg az 1994 hasonló időszakit, mennyiségben azonban 16 százalékkal visszaestek a vásárlások. A forgalom volumene a márciusi nagymértékű áremelkedés hatására jelentősen visszaesett és (kivéve az áprilisi mélypontot) ezt a szintet azóta is tartja. A ruházati kiskereskedelem összehasonlító áron számolva novemberben (9 százalékkal) is és január-novemberben (13 százalékkal) is kevesebb árut értékesített az előző évinél. Az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek és a vegyes iparcikkeket értékesítő szaküzletek (így a vegyiáru, a vas-, műszaki-, üvegáru és a villamos és híradástechnikai üzletek) együttes forgalma 1995 első tizenegy hónapjában 1 százalékkal meghaladta az 1994 azonos időszaki összehasonlító áras forgalmat. (1995-ben általánosságban megfigyelhető jelenség volt, hogy a vegyes (nem szakosodott) üzleteknél növekedett a forgalom, míg a szaküzletek többségénél kisebb-nagyobb mértékben, de csökkenés következett be.) A közútigépjármű-kiskereskedelemben a május-augusztusi „pangás" után az őszi hónapokban ismét nőtt a forgalom. A gépjármű-értékesítés növekedésével azonban nem járt együtt a gépjárműüzemanyag összehasonlító áron számított forgalmának növekedése. Novemberben megközelítően ugyanannyi 30 milliárd forint - volt az üzemanyagkutak árbevétele, mint októberben. A januárnovemberi forgalom összehasonlító áron számolva 3 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az önkormányzati nyilvántartások szerint a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek száma 1995. első félévének végén elérte a 225 ezret. A KSH reprezentatív adatgyűjtése szerint azonban a nyilvántartásokban szereplő egységeknek mindössze 84—85 százaléka a ténylegesen működő üzlet. Az 1994-es és 1995-ös adatokból megállapítható, hogy az üzletnyitások száma átlagosan 10-12 százalékkal haladja meg a megszűnt üzletek számát. A legtöbb egységet a nyári hónapokban nyitják, az elmúlt két évben a júniusi üzletnyitások mintegy kétszeresét tették ki a januárinak. Az új boltok és vendéglátóegységek nagy része a megszűntek helyén jött létre. A bezárt egységek 40 százalékának üzlethelyiségében egy rövid, átmeneti időszakot kvetően új egység nyílott. A tulajdonost váltott üzletek több mint 25 százaléka az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembe, 10 százaléka a ruházati és textilkiskereskedelembe tartozott és szintén 10 százaléka a máshova nem sorolt kiskereskedelmi szakbolt (dohánybolt, ajándékbolt, virágbolt, termény- és takarmánybolt) volt. A kultúrcikk-üzleteknél a megszűnések egyharmadát, az éttermek, vendéglők, cukrászdák, borozók és sörözők megszűnésének pedig 50-55 százalékát a „ tulajdonosváltás" okozta. A kiskereskedelmi és vendéglátóegységeknek 6-7 százaléka üzemel idényszerűen, a megyei elosztásuk azonban nagyon eltérő. Az idényszerűen nyitva tartó egységek 45-50 százaléka az éttermek, vendéglők, cukrászdák, borozók és sörözők közül kerül ki, 10 százalékuk élelmiszert forgalmazó üzlet és 10 százalékuk diák- és munkahelyi étterem. (KSH) A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatni szeretné a tagvállalatokat, vállalkozókat az 1996. január l-jével életbe lépett devizatörvényről, valamint a hozzákapcsolódó végrehajtási rendeletről. Ezért január 30-án, 9.30 órai kezdettel előadást szervez az MNB Csongrád Megyei Igazgatóságának tanácstermében, ahol dr. Horváth Gyula, az MNB Csongrád megyei igazgatója tart konzultációt az érdeklődőknek. A rendezvényen való részvétel ingyenes mindazon CSMKIK tag számára, aki rendezte 1995-ös tagdíját.