Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET srn SZERDA, 1996. JAN. 24. Hetven­milliárd Az osztrákok 46 milliárd forintot, a franciák mintegy 23 milliárdot fordítottak ma­gyar cégek megvásárlására eddig - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet Vajda Pál budapesti főpol­gármester helyettes és Ru­dolf Edlinger, a Bécsi Vá­rosháza pénzügyi tanácsosa tartott. Ez alkalommal bemutat­ták a Budapesti Vállakózás­fejlesztési Központ (BVK) által, az osztrák és a francia nagykövetségek támogatásá­val készült tanulmányt az osztrák és a francia tulajdo­np vegyes vállalatok ma­gyarországi tapasztalatairól. A közel 400 cégnek kikül­dött kérdőívre a vállalatok kétharmada válaszolt. A válaszadó cégek túl­nyomó többsége piacszerzé­si célokból indította magyar­országi vállalkozását - derül ki a tanulmányból. Sokan Magyarországról tervezték a terjeszkedést Kelet-Európá­ba. Igaz viszont, hogy erede­ti elképzeléseikben nem szá­moltak a piaci helyzet rom­lásával, a kereslet csökkené­sével, ám ez utólagosan sem befolyásolta befektetési ked­vüket. A megkérdezett osztrák vállalatok többsége elégedett volt befektetéseik hozamá­val, mlg a francia cégek zö­me a vártnál kedvezőtleneb­bül ítélte meg a helyzetet. A nehézségek túlnyomó részét átmenetinek vélik - olvasha­tó a több mint 70 oldalas ta­nulmányban. Az osztrák és a francia cégek panaszkodtak a fej­lesztést szolgáló hitelek ma­gas kamatára, gondot okoz nekik a megfelelő szakmun­kaerő, a fizikai munkás hiá­nya. Néhányuknál problémá­kat okoz a nem kielégítő inf­rastruktúra. (MTI) • Veress József előadása Napi gazdaságpolitika A Magyar Közgazdasá­gi Társaság Csongrád me­gyei Szervezetének rende­zésében ma, szerdán dél­után fél háromkor dr. Ve­ress József egyetemi tanár. a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tart elő­adást az MNB alagsori ta­nácstermében. A téma: 1996 aktuális gazdaságpolitikai kérdései. • Makó, Szeged, Szatymaz Téli tanfolyamok Részben, mert egészen más a világ, a gazdálkodás a szervezet belső ügye és jól felfogott üzleti érdeke is, nyilvánosságra az hozható belőle, ami a cég egyértelmű érdekeinek megfelel. Mert ugye a nóta is más. Akkor faluhelyen például a hatalom egy kézben összpontosult, ha tagadjuk, ha nem, ez pe­dig a téesz-elnök irodájára koncertrálódott. Ha jó kedve volt, odarendelte a tanácsel­nököt, és megszületett a döntés, a falupolitika. A rendszerváltás óta bi­zony ez a hatalom felparcel­lázott, sokkal több jutott be­lőle a polgármesternek, s a vergődő szövetkezetek mel­lett részt kérnek és kapnak a hatalomból a gazdakörök, egyesületek is. Nem is a de­mokrácia játékszabályai sze­rint, hanem inkább a ráter­mettség, a hozzáértő munka adja meg a rangot, valamint az erkölcsi és anyagi elisme­rést. A tél azért változatlanul a számvetés és tervezés ideje a mezőgazdaságban. Állandó­an változik a közgazdasági környezet, hol több, hol ke­vesebb az állami segítség, rendeletek, szabályozások dömpingjét éljük, annyi már felettünk az okos és az annál is okosabb ember, hogy egy­így tankolunk mi. Há­rom óra öt perckor vala­hol a déli határszélen, ke­véssel az embargó feloldá­sa után. Nem sorolnak már a benzinben utazók, el kell tölteni valami hasz­nos dologgal az iddt. Ma­napság nem fűtőolajjal etetik az autókat - nem üz­let már az öreg dízel -, hanem palackos és támo­gatott árú propán-bután gázzal. Ha beszélünk róla, ha nem. Megtanult tehát tölteni a magyar. Ki ott­hon, kézi pumpával, ki a közlekedőedények törvé­nyének ismeretében ejtő­tartályos megoldással, a tízemeletes ház panelga­rázsában. Vannak, persze, akik nem kockáztatnak, vagy nem akarják bepisz­kolni a kezüket. Ők a kor­szerűbb eszközökkel dol­gozó gázcseretelepeshez, vagy az ugyancsak isme­rős benzinkutashoz fordul­Gázosítva nak. Az ismerősöknek egy normál palack átfejtése százötven, a még ismerő­sebbeknek száz forintba kerül. A palack árával együtt az átlag autósnak így 5 forint körül jön ki egy kilométer, szuperben­zinnel kétszer ennyibe ke­rülne. Ennél bővebb ma­gyarázat nem is kell. Egy Lada gázos átalakítása öt­venezer forint, gyorsan ki lehet számolni a megtérü­lést. Van olyan község a szomszéd megyében, ahol a cseretelepen három ko­csiálláson is lehet tankolni egyszerre. Nem csukják rá az ajtót a „kuncsaftokra", az a biztos, ha jár a leve­gő. Déli szomszédaink is tudnak szorozni és oszta­ni, van — volt — tehát gáz­turizmus is. Számolni min­denki tud, csak azok nem. akik a gázcseretelepek forgalmát összesítik. Ha ugyanis öt kilométeres körzetben minden házba be van már kötve a vezeté­kes gáz, akkor feltűnhetne a nagy fogyás. Mégsem porzsolnék minden máso­dik háztartásban kétna­ponta egy disznót. Au­gusztusban pedig még ért­hetetlenebb az a borzasztó nagy főzési kedv, ami a háziasszonyokat megszáll­ja. Ezzel függhet össze az a tény is, hogy szaporod­nak a gázüzemű autók, s nem akarnak sűrűsödni a gázkutak. Sem a földgázo­sak, sem a propán-butá­nosok. Mert a kettő között olyan nagy a különbség, mint a dízel és a benzin között. És majdnem akko­ra, mint volt az nemrégi­ben a fűtőolaj és a gázolaj között... Kovács Hajdanán Ilyenkor teliíiták az újságokat a szövetkezetek győ­zelmi Jelentéseivel, hogy egyik évről a másikra mennyit Is fejlődött a gazdálko­dás, gyarapodott a fel nem osztható va­gyon, s milyen Jöve­delemre tettek szert a boldog szövetke­zeti tagok. Ma legin­kább agyonhallgatott ez a téma. szer majd egész véletlenül valamelyik eltalálja, végülis mi jó a magyar agráriumnak, milyen irányban fejlődjön, s azt az irányt a négy évenként változó kormányzati munka alapvetően elfogadja. Nem véletlenül szervezi például a Csongrád megyei Argárkamara is január, feb­ruárra hagyományos elő­adás-sorozatát, amelyen nemcsak a kamarai beszá­moló, ismertető hangzik el, de a mezőgazdasági támoga­tási rendszer, az adójogsza­bály-változások és pénzügyi tanácsok is elhangzanak. Te­hát az az információ, amely nélkül nehéz tervezni a gaz­dálkodást. A hétfőn, Makón kezdődött előadás-sorozat február 8-án, Szegeden feje­ződik be. Vagy vegyük a szatymazi gazdakör téli felkészítő ren­dezvényeit. Januárban a leg­illetékesebbeket hívták meg, hogy a zöldség-gyümölcs termeltetési lehetőségeket sorra vegyék, a tájon honos őszibarack és pritaminpapri­ka termesztését, az idei, gaz­dálkodókat érintő törvénye­ket, értékesítési lehetősége­ket, egészen a nemesítésig. Ma még semmi sincs kiforr­va a mezőgazdaságban. Élni, termelni azért kell, s jó len­ne, ha azt jövedelmezően te­hetnénk. A szövetkezeti mozgalom hajnalán, csak az a gazdakö­zösség boldogult igazán, amelyiknek talpraesett veze­tői voltak, és ne adj isten, a gazdálkodáshoz is értettek. Most megint így áll a lecke, számtalan, a magyar agráriu­mot szolgáló szervezet, tár­saság és miegyéb működget, ám amelyik nem tud a fel­adatának megfelelni, való­ban szolgálatot tenni a fal­vak népének, amelyiknek nincsenek szavahihető veze­tői, azok előbb-utóbb elsor­vadnak a forró mezőkön. Sz. Lukács Imre j/JO^ Nyerjen repülőjegyet! MOffTOM 5 A Morton's Légiutazási Iroda és a Délmagyarország Kft. közös nyeremény­játéka folytatódik, amelyben az utazási irodán kívül hat ismert és különösen ajánlott légitársaság is részt vesz. Minden hó­napban egy légitársaságot ismerhetnek meg, s kérdéseink is a „hónap légitársaságáról" szólnak. Azok. akik mind a négy heti kérdésünkre egyszerre beküldik a helyes válaszokat és a levelezőlapon vagy borítékon feltüntetik érvényes olvasói klubkártyájuk számát, minden hónapban egy-egy repülőjegyet nyerhetnek. A sorsolást közjegyző jelenlétében bonyolítjuk le. Azok között, akik az összes fordulóban hibátlan választ külde­nek be, pluszban kisorsoljuk a Morton's különajándékát, egy New York-i repülőjegyet. A megfejtéseket a negyedik hét végén az alábbi címre kér­jük elküldeni: Morton 's Légiutazási Iroda, 6722 Szeged, Pető­fi Sándor sgt. 7. A borítékra kérjük írják rá: „Szeged közked­velt repülőjegyirodája ". • A Malév harmadik Játéka Bónuszprogram, sok kedvezménnyel A Malév évek óta igyekszik ügyfelei kedvében járni. En­nek az üzletpolitikának része az is, hogy rendszeresen vissza­térő vásárlóinak sajátos bónusz programot dolgozott ki. Ezt bővítette ki 1992-ben, amely alapján az olasz légitársasággal kötött egyezmény alapján a Malév törzsutasai az Alitália jára­tain is gyűjthetik bónusz pontjaikat. Ez azt is jelenti, hogy kedvezményes jegyeiket mindkét légitársaság teljes vonalhá­lózatán felhasználhatják, (gy a bónusz program az egész vi­lágra érvényes. Az utazáshoz rendszerint szállásra is szükség van. A Ma­lév törzsutasai a Best Westwen Gold Club International tagjai is egyben. Ez a szállodalánc a világon mintegy háromezer szállodát üzemeltet, melyből ezer Európában van. Ezen szál­lodalánc törzstagjait különbözö kedvezmények illetik meg. A repülőtéri várakozást kellemesebbé téve a Malév törzsu­tasai díjmentesen vehetik igénybe a Duna Launge várót. Amennyiben a Duty Free shop-ban vásárolnak, 5 százalék kedvezményben részesülnek. Ezen túl még további kedvez­ményeket is magában foglal ez a program. Milyen állít üzembe új repülőgéptípust AAA |lí|/Nnrai / te a Malév Rt.? 'VtMkSV ffa ffj l Cenzor Bróker az értékpapírpiacról Araszoló hossz, árfolyamcsúcsokkal Az elmúlt hét során összes­ségében 50 pontot javult az in­dex a Budapesti Értéktőzsdén. Főleg az úgynevezett blue­chip részvények jeleskedtek, szinte kivétel nélkül mind­egyik szívós, napi néhány tíz forintos emelkedéssel érte el a heti 100-150-200 forintos erősödést. Minden jel arra mu­tat, hogy a hossz folytatódni fog. A cégjelentések extranye­reségeket sejtetnek, a tavaly évvégi privatizációs extrabe­vételek államadósságcsökken­tésre fordítása lefelé nyomja az állampapír kamatokat, ami megnövelheti a tőzsdei részvé­nyek népszerűségét, nem be­szélve arról, hogy a külföldi befektetők bizalma egyébként is visszatérőben van. A héten a legtöbbet a Da­nubius és a Pannonplast telje­sítménye javult. A szállodapa­pír hétfőn 1300 forinttal kez­dett, pénteken már 1500 forin­tos kötések is születtek rá, ez 15 százalékos javulás egyetlen hét alatt, egyben az utóbbi év legjobb árfolyama. A mű­anyagipari holding részvényei 2150 forinttal kezdték a hetet és 2400 forinttal zárták, ami ugyan csak 11 százalékos ja­vulást jelent, de egyben min­den idők legjobb Pannonplast árfolyama Hasonlóképpen jól tartja magát a másik műanyag­részvény, a Graboplast 2150 -2200 forinttal, bár kisebb for­galommal. Fokozatosan nő az érdeklő­dés a MOL papfijai iránt is. Az ára ugyan még nem érte el az 1530-as történelmi csúcsot, de a heti 1350 forintos kezdő ár némi ingadozással és a kö­tésvolumenek napi megduplá­zódásával végülis 1455 forin­ton zárta a hetet. A gyógyszer­részvények közül ez a hét az EGIS-nek sikerült a legjob­ban, szerdán 3720 forinttal re­kordot döntött, ezután 3600 -3700 forint között mozgott. A Richterből a 3100-3150 fo­rintos sávban egyre több papfr cserél gazdát. Továbbra is névérték alatt veszik a Fotexet és a Humánt. Töretlen a biza­lom 3850 forinton a Zalakerá­mia, 4450 forinton a Príma­gáz, 12.400 forinton az Inter­Európa Bank papítjai iránt. Hiányzik viszont a bizalom a Balaton Füszért, a Goldsun és a kárpótlási jegyek iránt. Mindhármat névértékük töre­dékéért meg lehet kapni. Pedig a privatizációs hírek, mely szerint hamarosan áramszol­gáltató cégek, vegyipari óriá­sok (Borsodehem, MOL) lesz­nek kaphatóak részben kárpót­lási jegyért, lassan fölfelé nyomhatnák a kárpótlási jegy árfolyamát. Az állampapírpiac felboly­dult méhkashoz hasonlítható. A kamatzuhanás előestjén még egyszer mindenki szeret­ne jól bevásárolni, dehát egyre kevesebb a fóka és több az eszkimó. Az éven belüli lejá­ratú diszkont kincstáljegy auk­ciókon a kereslet rendre nagy­ságrenddel haladja meg a kí­nálatot. Persze mindenki tudja, hogy benyújtott vételi ajánla­tok nagy része mögött (tiszte­let a kivételnek) nincs fedezet, mindössze a pályázó allokáci­ós esélyeit hivatott növelni. A tevékenységét nemrég kezdő Államadósság Kezelő Köz­pont panaszára a sokat megélt Értékpapfrfelügyelet nem tud orvosságot, mivel a dolog je­lenleg törvényes. A befektetők és az értékpapírforgalmazók az állam remélt céljait bevált­va kénytelenek a hosszabb, másfél-három éves lejáratú ál­lamkötvények jegyzéseibe át­csoportosítani pénzüket. A brókercégek pedig kezdik ki­dolgozni ezen államkötvé­nyekkel bonyolítandó rövid le­járatú határidős visszavásárlá­si, úgynevezett reposzerződé­seik feltételeit. Gedei Tibor • Belkereskedelem í996-ban Még több lesz a fekete? Megszűntek a kereskede­lemben a korábbi gyors sike­reket" és a gazdagodást jelen­tő lehetőségek. Az idén a múlt év végén kialakult irányzatok folytatódása vár­ható, azaz csökken a fo­gyasztás, bár némileg kisebb ütemben, mint az elmúlt esz­tendőben. A kiskereskedelmi forgalom várhatóan volume­nében mintegy 1-2 százalék­kal lesz kevesebb, mint ta­valy. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint e körülmény határozhatja meg a kereske­delmi gazdálkodó szerveze­tek jövedelmi pozíciójának alakulását is. Megítélésük szerint a fogyasztás csökke­nése nem teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi gazdál­kodók a beszállítók áremelé­sét korlátlanul továbbhárít­sák. Létkérdéssé válik a gaz­dálkodás költségeinek csök­kentése. Fennáll a veszélye annak, hogy a kisebb keres­kedelmi cégek körében to­vább erősödik a rejtett gaz­daságban való részvétel. En­nek megnyilvánulási formái elsősorban a kötelező szám­laadás elmulasztása, mani­pulálás a fiktív számlákkal, az illegális vagy olcsó fog­lalkoztatás. A reáljövedelem csökkentésének ellensúlyo­zásaként a feketekereskede­lem, az illegális piacok súlya feltehetően tovább növek­szik. Az elmúlt évben a keres­kedelemben - külkereskede­lemmel együtt - több mint 1500 céget alapítottak a kül­földi vállalatok 20,8 milliárd forint vagyonnal. A tavaly alapított kereskedelmi cégek vagyona 4,7 milliárd forint, szinte ugyanannyi, mint az előző évben. Ezen belül a külföldi tőkebefektetés 3.490 millió forint, aránya azonban 78,7 százalékról 74 százalékra mérséklődött egy év alatt. (MTI) ^ MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 214,49 216,61 218,73 Ausztrál dollár 104.61 105,63 106,65 Belga frank (100) 466,08 470,65 475,22 Dán korona 24,78 25,02 25,26 Finn márka 31,62 31,93 32,24 Francia frank 28,10 28,37 28,64 Görög drachma (100) 58,31 58,88 59,45 Holland forint 85,57 86,41 87,25 ír font 222,79 224,95 227,11 Japán yen (100) 134,41 135,75 137,09 Kanadai dollár 104,21 105,21 106,21 Kuvaiti dinár 474,50 478,97 483,44 Német márka 95,87 96,81 97,75 Norvég korona 21,89 22,10 22,31 Olasz líra {1000) 89,68 90,51 9134 Osztrák schilling 13,63 13,76 13,89 Portugál escudo (100) 92,76 93,66 94,56 Spanyol peseta (100) 113,88 114,96 116,04 Svájci frank Svéd korona 119,07 120,24 121,41 Svájci frank Svéd korona 21,07 21,26 21.45 USA-dollár 142,35 143,69 145,03 ECU (Közös Piac) 177,01 178,74 180,47 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents