Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

őID BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére! Az eladónál és a vevőnél csak a virág fázik |obban. (Fotó: Nagy László) Röpködnek a mínuszok este fél hét körfii a szegedi nagybani virág­piacon, tele van a parkoló autók­kal, felpakolt, sietős emberekkei. Bár előzetesen bejelentkeztünk fo­tós kollégámmal, nem könnyű a sajtó belépése. Néhány percen be­lül azért előkerül a rendészek fő­nöke, aki végigkalauzol bennünket és mellettünk marad az utolsó ex­ponálásig, az utolsó kérdésig. Nincs ebben semmi különös, hi­szen a piac magánterület, s az sem biztos, hogy mindenki örül a hirte­len Jött szereplési lehetőségnek, aki Itt megfordul. rülbelüi minden harmadik­nak tudom csak megmonda­ni a nevét. Származási he­lyének azonban Hollandiát tippelem. Kalauzunk azon­ban felvilágosít, lehet abban Auszráliából érkező is. Most szabad az import, emlék­szem, amikor kicsit még szé­gyelni kellett. Néhány éve a szőregi virágkertészek közül sokan pattantak két szegfű-, vagy frézianyílás között ol­csó fűtőolajjal etetett dízel­autójukra, hogy pár ezer szál holland rózsával és két-há­rom, volán mögött töltött éj­szakával kiegészítsék jöve­delmüket. Kicsit szégyellték egymás között ezt a sefte­lést, az öreg kertész nem is ment, de a fia-elindult. Vál­tozik a világ, meg a virág is. Ma a nagy importőrök diktálnak, meg a két nagyba­ni piac Magyarországon. Az egyik a budapesti, a másik a szegedi. Azt mondják, a Ka­posvár-Kecskemét-Debre­cen vonaltól délre gyakorla­tilag a Szabadkai úti nagyba­ni virágpiac vonzáskörzeté­nek számít az ország. A Florimex frankfurti központú cég, Budapesten van egy nagy virágáruháza. Szegedi hídfőállásán Vér László árulja a Hollandiából érkezett rózsákat, és persze még több tucat más"virágot. 0 Rengeteg ez a rózsa... - Ez most kevés, van amikor a vevőket sorba kell állítanunk a fehér vonal mentén, akkora a tülekedés. 0 Itt százhatvan forint egy szép szál. Mennyi lesz ez holnap a Belvá­rosban? - Ötven-nyolcvan száza­lékkal magasabb, de meg kell nézni a boltokért fize­tendő bérleti dfjat is. Külön­ben nem sok ez a százhatva­nas ár, volt már magasabb is. Most is van szebb, nagyobb, drágább, de azt nem érdemes lehozni Szegedre. 0 Tíz vásárlóból hány­nak van virágboltja? - Tíznek. Vágott virágot húszasával kötve nem vesz­nek a háziasszonyok, vagy a gavallér urak. Cserepesért inkább kiugrik a család, kü­lönösen, ha többet is akarnak vásárolni egyszerre. Az ár­különbségen a benzinpénzt azért megkeresik. Szóval, tíz cserepes virágot vásárlóból kettő-három magának veszi. Régen azt mondták, nin- . csen rózsa tövis nélkül, ma meg azt, nincsen virág áfa nélkül. Erre táblák is utalnak a kereskedőknél. A virág ál­talános forgalmi adója egyébként tizenkét százalék, visszafelé számolva tízhet­venegy. Dimovics Lászlót legtöb­ben valószínűleg szegedi, Tisza Lajos körúti virágbolt­ján keresztül ismerik, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy közben több mint egy éve nagykereskedő is. Lengőajtó. Kocsisok és gyalogosok egyszerre Cserepes virágból sohasem elég A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Információközvetítés felső fokon Szegeden is: Jelkínálom" 1984 év elején győri indí­tással jött létre a „Felkíná­lom Klub" egyrészt annak érdekében, hogy minél szé­lesebb körben hasznosítha­tók legyenek a Pomezanski György által vezetett nép­szerű tévéműsorban elhang­zott ajánlatok, bemutatott in­novációk, másrészt ötletek kerüljenek nagyközönség elé, a gazdasági vékeringés­be. Ezeket felkarolták, me­nedzselték, hogy minél gyorsabban találjanak egy­másra a feltalálók, gyártók és forgalmazók. Időközben a korábbi in­novációs műsor kibővülhe­tett konkrét bel- és külföldi üzleti ajánlatokkal, kereske­delmi ügyletekkel, befektető és vegyesvállalati partner­kapcsolatokkal, bérmunka lehetőségek ajánlásával. 1992-ben a Magyar Televí­zió „Felkínálom" Szerkesz­tőségével megállapodás jött létre és megszületet a „Fel­kínálom" Marketing Mene­dzser Centert (FMMC), mely a szervezett városi iro­dák, klubok képviseletek in­formációs központjaként működik. A szegedi FMMC a BION1K Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mint Szabó László ügyve­zető igazgatótól megtudtuk, céljuk és érdekük, hogy a je­lenleg több mint 30 magyar városból 15 európai és 5 ten­gerentúli országból bejövő aktuális üzleti ajánlatot, in­formációt a lehető legszéle­sebb körben tudják kiajánla­ni. Tagjaik korlátlan szám­ban tehetnek be a rendszerbe ellenőrzött, egy évig megőr­zött kereslet-kínálati ajánla­tokat. Minden más adatbanki tevékenységtől eltérően, lé­nyeges érdekük fűződik ah­hoz, hogy ne címeket és ne­veket közvetítsenek, hanem központilag és városonként a tagok marketing irodájaként, képviselőjeként dolgozzanak. A városonként létrehozott irodák, képviseletek célja, hogy működési területükön és földrajzi környezetükben üzleti kapcsolatokat építse­nek ki. A gazdasági élet sze­replőinek, egyéni vállalko­zók, kisiparosok, kiskereske­dők, vállalatok, intézmé­nyek, ipari- és termelősz­övetkezetek, mezőgazdasági kistermelők - akik partner­ként csatlakozthatnak - mű­ködéséhez kívánnak segítsé­get nyújtani. Valóságos kereskedelmi-, áru-, termék-, termény-, szolgáltatás tőzsdeként élén­kítik a gazdasági tevékeny­séget. Elősegítik parnereink értékesítési vagy beszerzési lehetőségeinek kiszélesíté­sét, kooperációs, bérmunka, befektető, cégképviseleti partnerkapcsolatokat ajánla­nak vagy kutatnak fel. Céljaik elérése érdekében ajánlataikat partnereiknek közvetlenül megküldik, a bel-, és külföldi sajtóban, a TV2, valamint a Duna tévé teletex adásaiban is megje­lentetik, továbbá az élő mű­sorba - Felkínálom, Hidak ­is tesznek közzé ajánlatokat. Az érdeklődők számára in­gyenes, részletes tanácsadás­sal szolgálnak a BIONIK Kft. cfmén Szeged, Eszpe­rantó u. 3-5. illetve telefon­számaikon: 62/312-831, fax: 62/485-319. (x) - Holland vágott és csere­pes virágot árulunk, Buda­pestre járunk érte, de ez gya­korlatilag olyan, mintha Hollandiában vásárolnánk. 0 Lesz még drágább a vi­rág? - Valentinre biztosan. Ez a néhány éve újra számon tartott nap, valamint a kará­csony az, amikor talán leg­magasabb a virágár. Erős a forgalom nőnapon, ballagás­kor, halottak napja előtt. A nagybani virágpiacon két nap az élet: hétfő és csü­törtök. Az igazi nagy forga­lom azonban három órára koncentrálódik. Hogy me­lyik háromra, az különösen érdekes, hiszen a kereskedők számára a piac este hat óra­kor nyílik. Elméletileg. Mert valójában már fél öt után le­het vásárolni annak, aki be­jut. Ezt a nagy sietséget a kí­vülálló nem nagyon értheti, hiszen még hét óra után is óriási árubőséget és válasz­tékot talál. A kereskedők és a virágbolt-tulajdonosok azonban tudják, a szép, hosszú szálú rózsa hamar el­fogy, s ilyen esetben az ár sem nagyon számit. Ami a piac végére sem kel el, az bekerül a hűtőkamrákba, ahol két-három fokon váija a következő napot. Csütörtök és hétfő kivételével elég egyetlen eladó is azokra a standokra, ahol csúcsidőben - vagyis heti kétszer három órában - négyen is foglal­koznak a vevőkkel egyszer­re. Igazából senki sem beszél szívesen a művirágról, a nagybanin azért jelen van. Színes, abszolút fagyálló, le­mosható, s nem kell olyan gyakran cserélni. Az élővirá­gosokat ez a konkurencia nem zavarja, aki pedig toll­ban és műanyagban utazik, a hasznot nézi, nem pedig az (zlésformálást. Mindenestre, ahogy az egykori szőregi kisimportőmél sem számol­ták meg mindig egyenként a rózsát a vámosok, a művirá­gokkal kapcsolatban is me­sélnek legendákat. Vagyis, hogy pontosan hány össze­préselt szál is fér egy Távol­Keletről érkező dobozba. Azt mondják, mire megta­nulták a vámosok, addig né­hányan ebből is meggazda­godtak. Kovács András • Csanyteleki szegfű, minden mennyiségben • Nagybani virágpiac: három óra az élet Hollandiától Ausztráliáig /T^ ==\ Fogas kérdés Beletörött a kormány foga a tavaly júliusban be­vezetett társadalombiztosítási szigorításokba. Legalábbis úgy tűnik, a Horn-kormány felülvizsgálja, s várhatóan az egészségbiztosítás támogatási körébe utalja vissza a fogmegtartó kezeléseket is. Mint hírlik, a támogatásokat rendszeres szűrővizsgálatokhoz fog­ják kötni. Akár mosolyoghatnánk is magunkban, ml több, kacaghatnánk, hadd villanjanak ki meglévő fo­gaink. De az ötömre kevés az okunk. A társadalom­biztosítási kiadásokat ugyanis legalább másfél milliárd forinttal növelné, ha a kormány visszavonulót fújna fbgügyben. Egyébként is, az egészségügyi és biztosítási filozó­fiánk úgy rossz, ahogy van. S minden bizonnyal most nemcsak lyukas fogainkat tömnénk be, hanem a bis­tosftási rendszer hézagait is csak tovább tömöget­nénk. Ma már ott tartunk, hogy a privát fogorvosok ­hála a piaci versenynek - olcsóbbak és persze gyor­sabbak, mint az államiak. Egyszerű fogtöméssel itt már nem megyünk sok­ra. Az egész biztosítási rendszert kellene végre meg­reformálnunk, piaci alapokra helyeznünk. Mondjuk úgy, hogy sokkal, de sokkal kevesebbet kellene fizet­nünk az alapellátásért, a nálunk maradt pénzből pe­dig magunk gondoskodnánk arról, milyen ellátást szeretnénk „vásárolni" magunknak, mert az egész­ségügyi szolgáltatás is ám, piaci értéke van. Ma még azonban sokkal inkább „különadó" a társadalombiztosítási befizetés, mint egy szol­gáltatás megvásárlása. Olyan tétel, amellyel a cége­ket csak tovább nyomorítják, a befizetett milliárdok sorsa azonban követhetetlen. Ráadásul, az első he­tekben a munkáltatót, s persze ezen keresztül a mun­kavállalókat is sújtja, hogy a cég köteles fizetni a be­tegszabadságot. Betömött fogakkal menetelhetünk talán Európába, de ez keserű vigasz. Ilyen biztosítási elvonások mel­lett ugyanis továbbra sem lesz versenyképes a ma­gyar munkaerő. Az állampolgár viszont elmondhatja magáról, ő egyre betegebb. Hagyni kellene, gyógyí­tássá magát belátása szerint. Kalauzunk azt tanácsolja, hogy a szabad téren a sátrak alatt kezdjünk, mert ilyen hi­degben ott hamar kiürül a placc. Kicsit félünk a fotó­zástól, de ez alaptalan, hi­szen a virágot nem lehet sö­tétben árulni, s nincs is baj a megvilágftással. Négy kar­tondoboz bimbós, illetve alig nyílt szegfű mögött egy csanyteleki hölgy, illetve két úr topog fázósan. 0 Mennyi ma a szegfű szála? - Huszonöt forint. Húsz van egy csomagban, tehát ötszáz forint. Alku nincs. Ez egyébként most jó ár, a múlt héten csak tizenöt-húsz fo­rint volt. Tavaly is körülbe­lül így ment a szegfű, de mostanában sokkal maga­sabb a rezsi, azaz kevesebb a haszon. 0 Sokat kellett rá fűteni? - Az hiszem, átlagos tél volt eddig az idei, bár kicsit keveset sütött a nap, ami azonnal meglátszik a gázó­rán, lévén, hogy vezetékes gázzal fűtünk. A mínuszok hamar megpörkölik a szeg­fűt. Fréziával és kálával fog­lalkozunk még, de az most nincs. Szegfűben egyébként jelenleg a cirmos a divatsztn, a szaporítóanyag pedig idén nálunk a magyar dugvány volt. 0 Nagyon bimbós ez a szegfű, mikor lesz ebből szép, vázába való virág. - Ha nem siettetik, akkor egy hét múlva, de lehet azt gyorsftani és lassítani is. Egyébként így, bimbósan azért is praktikus, mert hat­száz szál is elfér egy doboz­ban. Visszamegyünk a nagy­csarnokban, ahol nem ajtó védi a hidegtől a benti leve­gőt, hanem mintegy ipari ka­pu, sűrű, széles és hajlékony műanyag csíkok között buj­kálnak a felpakolt közleke­dők. Praktikus, olcsó, nem ktll kilincs, magától becsu­kódik a gyalogos után, ép­pen úgy, mint aki tele kézi­kocsival küzdi át magát raj­ta. Az ajtó mellett, baloldalt, a sarokban nagy a tülekedés az import virágoknál, a szín­orgia főszereplői közül kö-

Next

/
Thumbnails
Contents