Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1996. JAN. 24. Itlénélel • Szegeden és Pesten Az ország két legrangosabb operatársulata, az operaházi és a Szegedi Nemzeti Színházé ünnepi előadáson emlékezik meg a Bohémélet századik születésnapjáról. Puccini népszerű operájának - napra pontosan három évvel a Manón bemutatója után 1896. február 1-én volt a premierje a torinói Teatro Regióban; a fiatal Toscanini vezényelt, mint a három évvel korábbi bemutatón, de a Manonnal ellentétben a Bohémélet nem lett azonnal sikeres, „csak" a palermói, majd a párizsi előadást ünnepelték viharos lelkesedéssel - s a „legpárizsibb opera" indulhatott világhódító útjára. Az ősbemutató 100. évfordulójának napján nemzetközi szereposztásban tűzi műsorra a Magyar Áll ami Operaház. A főszerepben a Szegedről indult világsztár: Tokody Ilona. Az énekművész nemzetközi karrierje indult Mimi szerepével. Történt, hogy a nagyon fiatal énekesnőt a bécsi Operaház igazgatója egy pozsonyi énekversenyen hallotta, és az operai körök meglehetős döbbenetére felkérte Mimi szerepére. Tokody Ilona mégsem Bécsben, hanem Pesten debütált a Bohémélet főszerepében: Patané, a világhírű olasz karmester vezényletével előbb egyszer itthon is elénekelhette Mimit, s ezután következhetett a bécsi hatalmas siker, majd a nemzetközi meghívások azóta is tartó sorozata. Mindhárom sztártenor, Carreras, Pavarotti és Domingo partnereként is énekelte már Mimit. A február eleji budapesti produkcióban Kelen Péter énekli Rodolfot. Az opera születésnapi előadásának további főszereplői: Sólyom Nagy Sándor, Póka Balázs, Rácz István és Maria Teresa Űribe. A szegedi ünnepi est egy kicsit később, február 15-én lesz. A színház új vezetője, dr. Nikolényi IstAz őrület koreográfiája: Bernarda (középen Fekete Gizi), az anyja és a lányai. (Fotá: Révész Róbert) Terror asszony könnye Gaál-színpadon a Bernarda A kamaraszínházi előadásnak - Bernarda Alba háza - édeskevés köze van ahhoz, amit Federico Garcia Lorca drámájáról mondani szokás. Hogy tudniillik az évszázados elzártságban élő, a változhatatlan erkölcsi törvényeknek engedelmeskedő és ezek szorításából kitörni vágyó spanyol nők, meg ilyesmi... Gaál Erzsébet rendező színpadán a modernkori félelem a főszereplő. Bernarda olyan terrorista, akit rögeszmés félelme profi életrontóvá fejleszt. Mitől fél? - kérdezhetnénk, teljesen fölöslegesen. Mert nem ez a lényeg. A modern ember akármitől félhet. És fél is. A pszichiátria szerint pánikbetegségek mindig voltak és lesznek. A pánik az emberrel jár. A betegség nem rendszerfüggő, vagyis nem többen szenvednek tőle a diktatúrákban, mint a demokráciákban. Egy ember (nő, persze) nyolc évig nem tette ki a lábát a lakásából, mert félt - a villámtól. Télen sem ment ki - amikor pedig a legritkább esetben csaphat belénk a mennykő -, mert sosem lehet tudni... Vagy például aki a pókoktól fél, annak teljesen mindegy, hogy pókokban gazdag, vagy steril közegben él; mindenütt pókot sejt és kész. Az ilyen beteg rendszerint megalkotja a saját rendjét. Berendezi magának - és másoknak - az életet, ami szükségképpen nem teljes élet, vagy inkább: nem-élet. És se istent, se embert nem ismerve a végsőkig ragaszkodik életidegen rendjéhez. Mint Bernarda. A szegedi szfnház Bernardája ezek szerint egy klinikai eset? Is. Ha mondjuk Amerikában került volna a színpadra, nem valószínű, hogy ennyire érdekes lenne. Mert ott azt mondanák az emberek a nézőtéren: Oké, kisanyám, de miért nem mész már el egy pszichiáterhez? Az előadás után sorbaállnának a színészbejárónál, s mert jószívűek, elárasztanák Fekete Gizi művésznőt, aki Bernardát adja, jobbnál jobb pszichiáterek névjegykártyáival. Mi azonban nem járunk pszichiáterhez. „Csak" félünk. Bernarda félelmekből fakadó terrorja: kivágat a mindennapjainkból. Kissé felnagyítva. Gaál Erzsébet mindent annak rendel alá, hogy megmutassa a mindennapi félelem pusztftó erejét. Szabadon garázdálkodik Federico Garcia szövegeivel. Ferenezfy-Kovács Attilával eltüntetted a hagyományos Bernarda-előadások fehérre meszelt, stabil ház-börtönfalait: minden dfszletelem mobil, úgy börtön. A ruhák (Benedek Mari tervei) hangsúlyozottan maiak. A szereplók mindegyike: egy-egy pszichológiai esettanulmány. Bernarda lányai - mintegy a saját pszichikai állaguknak megfelelően más-más stádiumban vannak, a félelem, a belenyugvás és a védekezés személyes reakcióit gyakorolják. Jancsó Sarolta a fonynyadt liba Augustias korlátolt önzését emeli ki, Dobó Alexandra Magdalénája férfiruhába bújva próbálkozik a leküzdhetetlen magatehetetlenség ellen, Miiller Júlia púpos Martiriója kibuggyaván arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Rodolf szerepére az olasz tenoristát, Bruno Sebastiant hívták meg ( ő énekelte az emlékezetes Raffa-produkció, a Népstadion-beli Aida főszerepét). Mimi Vámossy Éva lesz. Colline, a filozófus szólamát Gregor József énekli, s a további fontos szerepekben Réti Attila, Busa Tamás, Vajda Júlia lép fel. Az előadás érdekessége még, hogy újra látjuk a színpadon Gyimesi Kálmánt: a korábbi szegedi előadások Marcelje most egy kisebb szerepet kapott. Pál Tamás, az új zeneigazgató vezényel, s a színház egy korábbi korszakában itt főrendezői posztot betöltött Korcsmáros György jegyzi rendezőként az ünnepi produkciót. S. E. Idős szegediek pélszilvesztere Vidám zeneszó mellett mulattak, szórakoztak tegnap délután az alsóvárosi Vám téri és a Dáni utcai idósek klubjának tagjai. „Pótszilveszteit" rendeztek maguknak (lehetséges talán, hogy nem igazán tetszett nekik a rádió és tévé műsora?). Mindenesetre ezen a közös mulatságon nagyon sokat nevettek. énekeltek, táncoltak. A hangulatos zenéről a mórahalmi Migh József gondoskodott. Kép és szöveg: Somogyi Károlyné nő nőiességével maga a megtestesült perverzitás, Farkas Andrea Ameliája tisztára Evetke-szerű (a Holló Színház Besenyő-családjából), a nyúlánk-szép Cziffra Krisztina Adelája pedig itt legalább annyira szexmániás, mint lázadó. A darab egyetlen komplett őrült szereplője, Bernarda anyja ezen a színpadon a legnormálisabb személy. Zarnóczai Gizella, a balettművész kapta meg ezt a szerepet, azzal a feladattal, hogy jobbára .akrobatikus mozgással érzékeltesse az őrület szabadságában való tobzódást. Vérfagyasztóan életszerű szürrealista jeleneteket rendezett neki Gaál. Bor Adrienn és Szabó Mária hagyományos karaktereket formáznak Poncia, illetve a Szolgáló szerepében. Fekete Gizi kompakt Gaál-féle Bernarda. Félelmetes fenevad. Démonikus terrorista. A maszk segítségével felvett lélekdermesztő vonásai, mozdulatainak dühödt, kimért, szögletes keménysége, hangjának gépszerű kattogása - akár egy robotzsaru. Hogy él, hogy fél, ezért feltétlenül és kíméletlenül uralkodik - ezt megmutatni a maszk, a mozdulat, a hang alatt: valódi színészi truváj. Fekete Gizi egy könnycseppel árulja el Bernardáját. A félelem-szülte embertelenség mai tébolydájának összes szereplője megküzdhetett a rendezői önkénnyel, amit másképpen tudatosságnak is nevezhetünk. Szegény színészek! És szegény mi szemben való világunk színpadi szimbólumával! Sulyok Erzsébet A CIB BRÓKER KFT. KÖZLEMÉNYE Értesítjük Kedves Ügyfeleinket, hogy 1 996. január 26-tól a KINCSEM KÖTVÉNY kamatai az alábbiak szerint változnak: I. SOROZAT 3 hónapos futamidő - kamat: évi 26,5%/év II. SOROZAT 6 hónapos futamidő - kamat: évi 27,5%/év III. SOROZAT 12 hónapos futamidő - kamat: évi 29%/év A kamatváltozás csak az új kibocsátású kötvényekre vonatkozik. A már kibocsátott kötvények kamata - mivel a kötvény fix kamatozású nem változik.