Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

SZERDA, 1996. JAN. 24. • Básthy Gábor a tömegközlekedésről A villamos nem megy támogatás nélkül A VÁROS 5 A pedagógusok szerint beiskolázás és érettségi előtt beláthatatlanok a következmények. (Fotó: Révész Róbert) • Bizottsági ülés az oktatási válságról Közhasznú sorvasztás A Szeged Megyei Jogú Város Kulturális, Közművelődési és Sportbizottsága mellett működő kulturális önkormányzat 1996. január 23-án megtartott soros ülésén az alábbi állásfoglalást fogalmazta meg: Az 1996. évi költségvetési tervkoncepcióval kapcsolatban korábban - november 15-i ülésünkön - már közreadtuk azon véleményünket, miszerint „a művelődési ház hálózat vonatkozásában a kulturális önkormányzat nem tartja megalapozottnak a közművelődési intézmények közhasznú társasággá történő átalakítását". Mindezek után megdöbbenéssel értesültünk azon szándékokról, amelyek kizárólag pénzügyi megfontolások alapján szinte azonnali átalakítást terveznek - már a csütörtöki közgyűlésen. Különösnek tartjuk azért is, mert Szeged város döntéselőkészítő és -hozó köreiben nem készült egyetlen olyan elemzés sem, amely egy ilyen átalakítás közgazdasági, munkajogi és - nem utolsó sorban - művelődési konzekvenciáit végiggondolta volna. Megismételjük határozott álláspontunkat: A művelődési házak tevékenységi körében - függetlenül attól, hogy gyermek, ifjúsági vagy felnőtt korúakkal foglakozik - döntően olyan nonpofit közösségek (klubok, szakkörök, művészeti alkotó csoportok) működnek, amelyek piaci körülmények között elhalnak. A mai magyar társadalomból ugyanis még hiányzik az ilyen intézmények működtetéséhez szükséges tőke és cselekvési technika. Mindezekért, ha Szeged város képviselői mégis úgy döntenek, hogy közhasznú társasággá alakítják a művelődési házakat, döntésükkel az intézmények nem is oly lassú elsorvadására, eredeti funkciójának feladására, közösségeinek - a szabadság kis köreinek - széthullására szavaznak. Reméljük tehát, hogy a Közgyűlés elveti e szándékot - elfogadva ezzel nemcsak a Szegedi Művelődési Otthonok Szövetségének véleményét, hanem saját maga által létrehozott szakmai testületeinek - a Kulturális Tanácsadó Testület és a kulturális önkormányzat egybehangzó álláspontját is. A kulturális önkormányzat delegált képviselői • Alpolgármester úr, milyen indokokkal lehet megvédeni a szegedi tömegközlekedés színvonalának csökkenését eredményező változtatásokat? - Nem újdonság, hogy minden drágul körülöttünk: így a tömegközlekedés sem kivétel. Az infláció, az energia- és karbantartási költségek emelkedése, s nem utolsósorban a munkabér csekély mértékű növekedése mind-mind a szolgáltatás drágulását hozza magával. A működés költségeit pedig valahonnan fedezni kell. • Honnan lehet a többletköltségeket előteremteni? - A jegyek és bérletek eladásából származó bevételből (amely önmagában sehol a világon nem elegendő a költségekre) és az önkormányzati támogatásból. Utóbbi összege (ezt sokszor elmondtuk mostanában) 1994 óta változatlan: 405 millió forintot kap a város tömegközlekedését ellátó két társaság: a Tisza Volán Rt. és a Szegedi Közlekedési Társaság. A tarifákat éppen most, 1996. január l-jétől emeltük, s a két ajánlott változat közül az enyhébbet választottuk, mert ismerjük a lakosság tűrőképességének határait. Megjegyzendő még, hogy csökkent a tanuló-nyugdíjas bérletek állami támogatása is, tehát még nehezebb helyzetbe kerültünk. Ha pedig nincs több támogatás, és a tarifa sem emelhető tovább, nem marad más választás, mint a szolgáltatás színvonalának csökkentése. • Éppen ez az, amit nehezen vesznek tudomásul a szegediek. - Kétségtelen, hogy a vonalhálózat módosítása (vagyis: egyes vonalak rövidítése, illetve megszüntetése) nem számíthat népszerűségre egy olyan városban, ahol korábban a „háztól-házig" közlekedést szoktuk meg. • Az ésszerűsítésnél maradva: tervezik-e a két közlekedési társaság összevonását? - Ez már többször fölmerült, ám egyelőre nincs rá lehetőség. Az SZKT városi tulajdonú cég, ám a Volán felMég egy hete sincs, hogy a szegedi közgyűlés elfogadta a városi tömegközlekedési hálózat „ésszerűsítési tervét", amelynek megvalósítása február l-jétől hoz majd jelentős változásokat. A változtatás módját és eredményét - élesen bírálják, elsősorban azok, akiket idő- vagy anyagi veszteség ér a vonalak rövidítése miatt. Básthy Gábort, a város közlekedésért (is) felelős alpolgármesterét a döntéshozatal hátteréről kérdeztük. ügyeleti szerve, és tulajdonosa (a közlekedési minisztérium és a vagyonkezelő részvénytársaság) nem támogatja ezt az elképzelést. Viszont hiába működik két társaság, nem kényszerülnek egymással versenyezni. • A 405 milliós támogatás hogyan oszlik meg a két közlekedési társaság között? - 374 millió forintot kap az SZKT, 31 milliót a Volán. • Miből adódik ez a nagy különbség? - A bevételek elosztása hátrányos az SZKT-ra nézve. Most „férőhelykilométer" szerint számolnak el, s ez a Volán számára kedvezőbb. A bevételeket a lefutott kilométerek arányában osztják szét, s mivel a Volán a peremterületeket látja el, s kevesebb támogatást igényel. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az SZKT járatok kihasználtsági foka jobb. • Egyetért azzal a véleménnyel, hogy a villamosüzemű tömegközlekedési járművek fenntartása nagy tehertétel a városnak? - Ha a működtetés költségeit nézzük, az l-es és 4-es villamos, az 5-ös és 9-es trolik kifejezetten gazdaságosnak mondhatók. (Igaz viszont, hogy beruházás-igényük nagy.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy az SZKT összes beruházását a városi költségvetésnek kell fedeznie - a Volán esetében csak jóval kisebb támogatást adunk a fejlesztésre. Megjegyzem itt, hogy NyugatEurópában és Amerikában ismét fejlesztik a városok villamosüzemű közlekedését, mert a környezetvédelem igénye erre ösztönzi az ottani városvezetőket. # Sokan kételkednek abban is, hogy a két közlekedési társaság működési költségei kellőképpen indokoltak. Erről hogyan vélekedik? - Ha koncesszióba adnánk a tömegközlekedést, talán nem is jelentkezne más érdeklődő. De ha mégis: egy magáncég kezében sem lenne olcsóbb a működés, már csak a profitérdekeltség miatt sem. Ismétlem: a tömegközlekedés sehol a világon nem működhet támogatás nélkül. Többnyire mindenütt hasonló arányok érvényesülnek: a költségek egyharmadát adja az állam, egyharmadát az önkormányzat, s ugyancsak egyharmadát a bevétel. Szegeden is hasonló a helyezt, bár az önkormányzati támogatás aránya most már kisebb. # Lakossági fórumon hangzott el, hogy ésszerűbb lenne, ha az SZKT autóbuszai is a Volánhoz kerülnének. Egyetért ezzel? - Való igaz, hogy a kisebb autóbuszüzem magasabb költségekkel üzemeltethető. Az SZKT viszont arra hivatkozik, hogy üzemzavar idején pótjáratokat kell beállítania, s számára kedvezőbb, ha saját buszait futtatja, mintha a Volántól bérelne kocsikat. Azt is elmondták, hogy például a 2-es busz az egyik legjobb járatuk. Érthető, ha védik az érdekeiket... # Jelentős veszteséget jelent az SZKT-buszok működtetése? - Többféle számítást láttam már: évente 15-30 millió forintot lehetne megtakarítani. De az SZKT-buszok kiesésével fölmerülő kiadásnövekedéssel is gondolni kell. Ny. P. A 758 milliós költségvetési hiány miatt a városi közoktatásban kialakult rendkívüli helyzetben úgy tűnik, három lehetőség közül választhatnak majd a csütörtöki közgyűlésen a képviselők - derült ki a tegnapi oktatási fórum után, melyen a Pedagógusok Szakszervezete iskolai titkárainak kérdéseire Básthy Gábor alpolgármester és Szemők Árpád oktatási bizottsági elnök válaszoltak. A lehetőségek: vagy az eredeti, az alpolgármester által beterjesztett előterjesztés mellett döntenek, vagy az oktatási bizottsági elnök differenciált elvonási javaslatát fogadják el, vagy pedig megfontolják a pedagógus szakszervezet véleményét és várnak a döntéssel addig, míg világosak nem lesznek az elvonások szakmai következményei. A fórumon Básthy alpolgármester lényegében megismételte az okokat, amelyek idáig vezettek s igazságtalannak vélte, hogy őt tegyék egy személyben felelőssé „a Parlament döntései és a Magyar Szocialista Párt politikája miatt". Mint mondotta, idén nem szabad megismételni, ami tavaly történt, amikor az intézményrendszer racionalizálásának elmaradása miatt az akkori 500 millió forintos - hiányt vagyonfeléléssel oldotta meg a város. Arra utalva, hogy az előterjesztés több törvény megsértésére is kötelezné az iskolákat, az alpolgármester úgy vélte: nem tehet róla, hogy a közoktatási törvény nincs összhangban a költségvetési törvénnyel, és „törvényekkel nem lehet pénzt csinálni". Básthy Gábor szerint ha nem az oktatástól vonnak el, akkor a kultúrától vagy a szociális területről kell elvenniük. Az iskolákban továbbra is tart a felháborodás: a pedagógusok azt kérdezték a város vezetőitől, hogy ki fog ilyen helyzetben és a várható következmények után a szülők elé állni, főleg a beiskolázás és az érettségi előtt! A pedagógusok szerint az oktatás emberi oldalaira sem figyel senki: főleg a kicsiknek nem lesz könnyű megmagyarázni, hogy miért kell egy másik csoportba járniuk vagy másik tanító nénivel tanulniuk. A pedagógusok azzal vádolták meg a város vezetését, hogy bár régóta tudtak a hiányról, a közoktatás elvonásait utoljára hagyták és most puccsszerűen tálalják. A fórumon Szemők Árpád bizottsági elnök megismételte a differenciált elvonásokra vonatkozó javaslatát: vagyis azt, hogy a költségvetésben az oktatásra jutó részből elvonják az alpolgármester által is bejelentett intézkedésekkel megtakarítható összeget (ez az iskolák összköltségvetésének mintegy 7 százaléka), a 11 százalékig fennmaradó részt pedig más módon (legrosszabb esetben egységesítve) takarítják meg. Ez a bezárásokon, napközis szolgáltatáscsökkentésen, stb. kívül előreláthatóan azt is jelenti, hogy csoportbontásokat szüntetnek meg (ezt leginkább az idegennyelvi oktatás fogja megsínyleni), és az önkormányzat a továbbiakban nem fogja finanszírozni csak azokat a pedagógiai programokat, amelyekre az oktatási bizottság felhatalmazást adott. Az eredeti előterjesztéshez képest változás az is, hogy a végkielégítéseknek az elvonásokból való finanszírozásáról lemondtak, helyette egy erre a célra létrehozott orSzágos alapot pályáznak meg. (Ennek azonban az a kormányzat által szabott feltétele, hogy az elbocsátásoknak június 30 előtt meg kell történniük). A javaslatot a pedagógusok azzal fogadták, hogy komolytalan dolog ilyen rövid idő alatt ennyi elvonást a közgyűléssel elfogadtatni: emiatt kollektív szerződéseket kell felbontani, törvényeket megsérteni, és a következmény az lesz, hogy „a haladó angol csoportot kell összevonni a kezdő némettel", illetve, hogy ismét következik a munkaügyi perek sorozata. Az iskolák tehát azt kérik: a képviselők gondoljanak át mindent, mert a város gyermekeiről van szó. P. J. közéleti napló Telefondíj. A 435-517ről férfi olvasónk tette szóvá, hogy az országban a megemelt előfizetési díj 720 forint plusz áfa, ezzel szemben a Déltáv elegánsan kerekítve 800 plusz áfát számláz, ezáltal évente plusz 1200 forinttal terheli meg a telefontulajdonosok pénztárcáját. Dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketing igazgatója elmondta, hogy nem ötletszerűen cselekedtek, a miniszteri rendelet az országban működő telefontársaságok számára forintra pontosan előírta mennyi legyen az előfizetési díj, esetükben ez 800 plusz áfa. Az iskoláját! Az iskolákat és persze a diákokat, pedagógusokat, családokat testközelből érintő oktatási kérdések kerültek terítékre a tegnapi hívások zömében. A felsőoktatásban tanító telefonálónk szerint tragikomédia, ami a városban zajlik ezen a téren. Nomád állapotokat idéznek elő a városatyák, ha nem mérlegelnek józanul a csütörtöki döntéskor az elvonások mértékéről. Azt javasolja, ne az SZKT-t húzzák ki a slamasztikából a csorog o VÜESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és tapasztalataikat a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, V. Fekete Sándorral oszthatják meg, aki várja hívásaikat a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztőségünkkel! Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. parkolók átpasszolásával, hanem inkább a két közlekedési vállalatot egyesítsék, akkor a főnökök az adminisztráció költségeinek felét az oktatásra fordíthatnák. Az iskoláját, 2. Kétgyermekes apuka szerint valóban újra kell gondolni a város költségvetését, de éppen azért, hogy növeljék az iskoláknak, óvodáknak szánt költségeket. Ha a fiatal generáció képzése csorbát szenved, annak kárát nem lehet forintban kifejezni, a veszteség pótolhatatlan. Telefonálónk azt javasolja, inkább az építendő szennyvíztisztító megvalósítását kellene megkérdőjelezni. Az iskoláját, 3. SZ. J.né sajnálattal szögezte le, az iskolaváros Szeged hátrafelé ballag, nem előre. Az osztálylétszámok tervezett növelése a szakmai és pedagógiai munka színvonalának radikális csökkenéséhez vezet. Még jó, hogy az évfolyamösszevonások - régi tanyai iskolák után szabadon - egyelőre nem szerepelnek a napirenden. Számolni kellene azzal, hogy mennyibe került a tanárok képzése és azzal is, hogy néhány év elteltével, mennyibe kerül majd a most elindítani szándékozott folyamat megállítása, „visszacsinálása". Az iskoláját, 4. Szabó Ferenc nyilvános fülkéből tárcsázta a Csörögöt. Szomorúan jegyezte meg, családok mennek tönkre, ha az önkormányzat nem nő fel feladatához és nem rendel alá minden egyebet az oktatás finanszírozásának. Az iskoláját, 5. Egy tanárnő felhívta a városatyák figyelmét arra, nem ártani átvilágítani a Gameszből kinőtt Pedellus intézmény tevékenységét. Az iskolákat hagyni kellene önállóan ténykedni, nem pedig a nyakukra ültetni olyan céget, amely nehézkessé, költségessé teszi működésüket. Ma SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS Érdekegyeztető Tanácsa 10 órai kezdettel ülést tart. AZ MDF szegedi szervezete 13-16 óra között ügyeletet tart a Szeged, Római krt. 31. szám alatt. MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 13-tól 17 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás utca). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. A FKGP Szeged Város és Körzete Szervezete lakossági fórumot tart 17 órai kezdettel a Szeged, Teleki utca 3. szám alatti pártszékházban. A fórumon előadást tart dr. Szabadi Béla, a közgazdaságtudomány kandidátusa, az FKGP gazdaságpolitikai kabinet vezetője. Előadásának címe: Az FKGP alternatív gazdaságpolitikai csomagterve. Holnap JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. LOMíAfiD TANKÖNYVBOLT 1996-os felvételi tájékoztató JÉ és jelentkezési lapok. Tankönyvek, feladatgyűjtemények! Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. cvoli Lila Akác étterem) TeL 62482-776. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT szegedi szervezete a Fő fasor 9. szám alatti helyiségében 16 órától díjmentes pénzügyi és jogi tanácsadást biztosít az érdeklődőknek. Tanácsadók: dx. Lázár Sándor szakközgazdász, dr. Halasi Szilveszter szakjogász. A MUNKÁSPÁRT alsóvárosi és felsőoktatási alapszervezete 16 órakor együttes taggyűlést tart a Szegedállomás ebédlőjében. AZ SZDSZ, szegedi szervezete 17 órakor taggyűlést tart az SZDSZ irodában, a Földváry utca 3. szám alatt. A SZATYMAZI GAZDAKÖR meghívására Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő 18 órakor a Szatymazi Művelődési Házban A gazdálkodókat érintő 1996. évi támogatási lehetőségek címmel előadást tart.