Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

HÉTFŐ, 1995. DEC. 18. BELÜGYEINK 3 Nyereséges aMol A magyar számviteli szabályok szerinti, részle­gesen konszolidált, nem auditált kimutatások alap­ján a Mol Rt. ez évi első ki­lenc hónapjának nettó ér­tékesítési árbevétele elérte a 231,7 milliárd forintot, adózás utáni eredménye pedig a 2.2 milliárd forin­tot - derül ki a Mol Rt. el­ső háromnegyedévi gyors­jelentéséből. Az előző évvel való összevetés azt mutat­ja, hogy az értékesítés net­tó árbevétele elmarad az egy évvel ezelőttitől, ám az adózott eredmény tekinte­tében az elmúlt év első há­romnegyed évének 2,5 mil­liárdos vesztesége helyett 2,2 milliárdos nyereséget produkált a vállalat. A társaság az év első ki­lenc hónapjában 8 milliárd köbméter földgázt értéke­sített, amelyből 3,8 milli­árd köbméter hazai forrás­ból, 4,2 milliárd köbméter pedig importból szárma­zott. Az év első háromne­gyedében a Mol Rt. üze­meiben 4937,7 kilotonna kőolajat dolgoztak fel. Benzinből 1616,2 kiloton­nányit, gázolajból 1823,2 kilotonnát, egyéb termé­kekből 2228,8 kilotonnát adtak el. Az elmúlt év ha­sonló időszakával összevet­ve mindhárom kategóriá­ban a forgalom növekedése tapasztalható: benzinérté­kesítés 13, a gázolaj 6, az egyéb termékek forgalma pedig 1,6 százalékkal emel­kedett. (MTI) A Magyar Demokrata FC­rum Csongrád megyei választ­mányának értekezletén vett részt tegnap délelőtt Szegeden dr. Kulin Ferenc, az MDF or­szágos alelnöke. A tanácsko­zást megelőző sajtótájékozta­tón az alelnök beszámolt a parlamenti ülésszak esemé­nyeiről, továbbá kitért Bokros Lajos pénteki javaslatára, amely - Kulin megfogalmazá­sa szerint - nem más, mint a médiatörvény megóvása! Mint ismeretes, a pénzügyminiszter pénteken az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén a rádiózásról és a tele­víziózásról szóló törvényja­vaslat visszavonását szorgal­mazta. Az indok: sokba kerül. Kulin Ferenc szerint elké­pesztő egy fordulat a hat párt által már összehangolt média­törvény-tervezet esetében, hi­szen a szociálliberális kor­mány korábban is tudhatta, hogy ez mennyibe kerül! Nem helytálló tehát a pénzügymi­niszter úrnak az a megállapítá­sa, hogy az új törvény javas­lata nem veszi figyelembe a magyar államháztartás és költ­ségvetés helyzetét, sok eset­ben korlátlan kiadásokat ró a költségvetésre, pénzügyi szempontból érleletlen... Újabb bizonyíték ez a kor­mány felkészületlenségére és kapkodására, mondotta az MDF alelnöke. Tudniillik, az új médatörvény valóban „sok­ba kerül", de csak egy alka­lommal, s ha nem lesz jogi szabályozás, akkor még több­• Kulin Ferenc szerint: Bokros „megóvta" a médiatörvényt Kulin Ferenc: - Megdöbbentett bennünket Bokros kijelentése. (Fotó: Révész Róbert) pénzt igényel, mert az már most nyilvánvaló, hogy 1-2 éven belül többszáz munkatár­sat kell elbocsájtani a tájékoz­tatási eszközökből, s nekik pe­dig végkielégítést kell adni. Az alelnök beszélt arról is, hogy a jelenlegi kormánykoa­líció a szinte hétről-hétre meg­ismétlődő szóváltás, a koalíció felbomlásának lehetőségéről elhangzó hfrek ellenére, még mindig együtt van. Mitöbb, a népszerűségük sem csökken olyannyira, mint az a soroza­tos baklövések nyomán várha­tó lenne. Kulin szerint egy-két olyan körülmény is közreját­szik ebben, mint például a Szőllősiné féle pedagógus sztrájk szervezése, mert ez a szocialistákra htvja fel a fi­gyelmet, meg a többi - gyak­ran belsó vitákból adódó ­„esemény", melyeket az emeszpések ügyesen kihasz­nálnak. A kisebbik kormányzó párt, az SZDSZ, esetében ha­sonló a helyzet: a szlovák nyelvtörvényre való reagálá­sukkal, vagy az szja meg nem szavazásakor, a szabaddemok­raták „poénokat" szereztek maguknak. Lapunk kérdésére, mely a koalfció jövőjére vonatkozott. Kulin Ferenc kifejtette, hogy szerinte az SZDSZ stratégiája továbbra is az, hogy az MSZP jobbközép váltópártja kfván lenni. Maguk ugyan nem ké­pesek ( nem is lesznek) kor­mányt alakítani, ám, ha a szo­cialistáknál garnitúra-váltás következne be, akkor a sza­baddemokraták a liberális szárny mellé állnak. Kulin Ferenc beszélt a Pol­gári Szövetségben létrejött po­larizációról is. Ezek szerint az egyik vonulat továbbra is az MDF, KDNP, Fidesz-MPP szövetséget akarja, a másik vi­szont ugyanezt a kisgazdákkal kibővítve. Pontosabban, meg­erősítve, mert pillanatnyilag az ellenzék legerősebb pártja kétségkívül a Fgkp. K. F. A Határőrség ügyeletének tájékoztatása szerint a sze­mélyforgalomban a határátke­lőhelyeken általában zavarta­lan forgalomra lehet számíta­ni. A teherforgalomban a leg­nagyobb torlódás Záhonynál van: az Ukrajna felé haladó kamionok 12 óra alatt juthat­nak át a túloldalra. A Románi­ába igyekvő teherautóknak Határhelyzet Gyulánál 5, Biharkeresztesnél 4, míg a Szlovéniából érke­zőknek Rédicsnél 2, a Romá­niából Magyarországra tartók­nak pedig Nagylaknál 3 órás várakozásra kell felkészülni­ük. (MTI) Se Csintalan, se Hajdú eee Szegeden ülésezett az MSZP megyei tanácsa De nem jött el Hajdú Já­nos, országgyűlési képviselő sem. Hajdú levelét megírta, a csongrádi pártelnökkel elküld­te, de abban igazán nem indo­kolta meg, hogy miért marad távol, csak azt közölte, hogy foglalt. (Hajdú egyábként pártja miskolci kongresszusán sem vett részt, hanem éppen akkor a pesti Gerbeaud cuk­rászdában nyilatkozott az új­ságíróknak...) A tegnapi értekezlet tartal­máról Fritz Péter, a Tanács el­nöke számolt be, kidomborít­va a megye országgyűlési kép­viselőinek eddigi tevékenysé­géről folytatott vitát. Mint mondotta, sokat dolgoznak, sokat vállalnak, jó úton halad­nak, de a hogyannal még min­dig baj van. A jövő egyik fon­tos feladata lesz, hogy a mun­kát jobban koordinálják egy­más között. Abban viszont Csintalan Sándorra, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnö­kére hegyeztük a tol­lúnkat aranyvasárna­pon. Ebédidőben. Tud­niillik, az MSZP Csongrád megyei Szö­vetségi Tanácsának ülé­sét tartották tegnap délelőtt, s erre hivatalos volt az alelnök is. De nem jött el. Igazoltan maradt távol: koalfciós kérdések ügyében tár­gyalt Budapesten, ezért nem utazott a Tisza­parti városba. egységesek, hogy az ország­gyűlési képviselők közül - je­lenlegi tevékenységében ­senki sem keres túlélési straté­giát, s abban is, hogy vissza kell térni az eredeti forgató­könyvükhöz és aszerint mun­kálkodni a jövőben. Fritz Pé­ter említést tett arról, hogy a miskolci kongresszuson felve­tett kérdésekről is tárgyaltak. Például arról, hogy eddig szin­te ki sem ejtették a kapitaliz­mus szót, holott be kell látni, hogy erről igenis beszélni kell, mert ez a mindennapi valóság része. Kitartanak továbbá a stabilizációs intézkedések mellett, még azon az áron is, ha ezzel jelentősen csökken a népszerűségük. Jövő őszre vi­szont összeállítanak egy csak­nem 100 fős csapatot, amellyel majd az 1998-as vá­lasztásokra kezdik meg a fel­készülést. Fritz Péter elmondta, hogy a küldöttek (összesen mintegy 70-en vettek részt az ülésen) közül sokan kifogásolták: mi­ért nem látogatják gyakrabban • a választókerültüket, meg azt is, hogy miért nem látni őket a tévében? (Mármint a parla­menti közvetítések alakalmá­val.) Szerinte, lehetőségeikhez mérten, a képviselők mind a két helyen igyekeznek tisztes­séges fnunkát végezni. Ezt egyébiránt az eredmények iga­zolják is. K. F Fritz Péter megyei elnök számolt be a szocialisták szegedi tanácskozásáról. r (Fotó: Révész Róbert) Veszélybe kerülhet a rá­diózásról és televíziózásról szóló törvény megszavazása a KDNP részéről, amennyi­ben a hatpárti egyeztetésen kialakult javaslatot Bokros Lajos pénzügyminiszter vagy Lotz Károly hírközlési miniszter elképzelései sze­rint kívánják módosítani. Ezt Giczy György közölte a Ke­reszténydemokrata Néppárt Országos Elnökségének szombati ülését követő sajtó­tájékoztatón. A pártelnök úgy vélekedett, hogy a kor­mány által diktált sztahano­vista törvényalkotás jellem­ző példája, hogy a pénzügyi tárca első embere utólagos megjegyzéseket fűz a rádió­zásról és televíziózásról szó­ló törvénynek - a frakciók által elfogadott - szövegé­hez. Éppen ezért fel kell ten­ni a kérdést, hogy kinek a minisztere Bokros Lajos? A pénzügyminiszter ugyanis sorozatosan tesz senkivel sem egyeztetett lépéseket, annak ellenére, hogy nem ő Magyarország miniszterel­nöke. Mizsei Zsuzsanna alelnök beszámolt arról, hogy a KDNP: Nem! KDNP Országos Elnöksége felkérte a párt parlamenti frakcióját: ne szavazza meg a jövő évi költségvetést. A testület ebben a kérdésben nyilatkozatot fogadott el, amely kimondja: a KDNP „tisztességtelennek tartja, hogy a családi pótlék juttatá­sánál figyelembe veszik a gyermekek számát és a csa­lád jövedelmét, a személyi jövedelemadó kivetésénél pedig nem". Az elnökség bírálta a kor­mányzat privatizációs gya­korlatát is, amely elveszi az ország elől a jövőbeni fel­emelkedés lehetőségét. Mi­zsei Zsuzsanna a továbbiak­ban közölte, hogy az elnök­ség elé került a párt prog­ramjának nyers változata. A dokumentum a tervek szerint márciusra készül el. Giczy György egy kér­désre válaszolva elmondta: a kereszténydemokrata frakció nem tervezi, hogy kivonul a költségvetés zárószavazásá­ról. (MTI) Sitrájk, vállvonogatással mm egtették történelmi sztrájkjukat a pedagógusok, MWM érdemi megnyilatkozás a kormány részéről azonban csak egy érkezett. A Bokros Lajosé, aki némi vállvonogatással odavetette, hogy neki ezek után még ahhoz a sokat vitatott 19.5 százalékos béremelési ígé­rethez sem kell tartania magát. Persze ebből sem csak a mondanivaló volt az igazán érdekes: a pénzügymi­niszter modora többet árult el mint a szavai Bokros egy közvetlen beszélgetésen - nemigen ve­hette észre az újságírók távolról odatartott mikrofon­ját - elmondta már: a kormányülés költségvetéshez kapcsolódó részei úgy folynak, hogy előbb vala­mennyi miniszter érvényesíteni akarja a területén ta­lálható érdekcsoportok, lobbyk igényeit, aztán a töb­bié ken (értsd: közalkalmazottak) majd a Bokros be­hajtja a hiányt. S ha így van, nincs mit csodálkozni rajta, hogy a pénzügyminiszter a munkát beszüntető tanárok alapvető megélhetési körülményeinek javítá­sát áldozatnak tekinti minisztertársai kielégített ér­dekterületeiért cserébe. Sztrájkoltak tehát a pedagógusok, Bokros pedig mintha nem érzett volna felelősséget a dologban. Az ő színjátékaihoz (lásd: lemondás, MSZP-kongresszus, Mikulás-ünnepség) már hozzá lehetünk szokva: né­hol még jól is csinálja. De a baloldali liberális kor­mányzat aligha tudja megmagyarázni majd a bizo­nyítványát. Természetesen a szocialistákról van szó, hiszen a szabad demokratákról eddig is tudni lehetett, hogy nem a bérből élők védelmezését fogják célul te­kinteni. Ha csak a pénteki sztrájkoló értelmiségieknél is maradunk: nehéz lesz velük elfogadtatni, hogy a kormányzati módi inkább az újonnan meggazdago­dók érdeke szerint való. Vagyis hogy hiába kell a sztrájkolok értelmiségi életcéljaihoz kevesebb pénz, a legkülönbözőbb vállalkozói érdekcsoportok mégis előbbre valóak. Erről szól a Csoóri Sándor által kul­turális szabadságharcnak nevezett keserű küzdelem, melyet ma a pedagógusok vívnak, holnap a művelő­dési dolgozók, majd megint mások. Alighanem mindegyik sztrájkot követni fogja egy­egy vállvonogatás. -A- J AMIN A MINTABOLT /JRW - CSABAI HÓFOGÓS ÉS HOLLAND TÍPUSÚ CSERÉP Y V > - KÖRÖS 30; 36 VÁLASZFAL, KERÁMIA BÉLÉSELEM Mfinii! R Ali megrendelhető gyári áron. IHUB1IL UHU g raklaptól ingyenes házhoz szállítás. Szeded, Csongrádi sgt- 27. Dorozsmai u. 5—7. Tel.! 62/491-022. Tel.i 62/311-092 ^to * Puma King Szeged, Szeged, Takaréktár u. 1. HASZNÁLTÉRT ÚJATI PUMA-AKCIÓ 1996. JANUÁR 15-ig. Hozza be hozzánk régi (rossz) pulóverét, melegítőjét stb. és vegyen helyette újat árkedvezménnyel) Gyáriparosok terve A Magyarországtól keletre fekvő térség, a Romániától Törökországig terjedő régió államainak szabad termelőka­pacitását tervezi hasznosítani, a világ globális erőforrásaiba bekapcsolni, ipari csomópon­tok hálózatának létrehozásá­val a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vi­deoton. Az elképzelést — amely azon a felismerésen alapul, hogy a nyugati multi­nacionális cégek versenyké­pességük megőrzése, termelé­si költségeik csökkentése ér­dekében gyártóbázisaik egy részét igyekeznek Közép- és Kelet-Európába áthelyezni ­a Videotonnak a nagy nem­zetközi vállalatokkal való együttműködése során szer­zett kedvező tapasztalataira alapozzák. Elmondta, hogy az ülésen jogi vita támadt arról: kinek kell összehívnia a kong­resszust. Az alapszabály értel­mében ez a választmány fel­adata, most viszont a novem­beri kongresszus határozta meg a következő tanácskozás időpontját. A választmány ugyanakkor már korábban közzétette, hogy májusra hívja össze a soros tavaszi kong­resszust. A novemberi kong­resszusnak tehát az alapsza­bály értelmében nem volt joga megváltoztatni ezt az állásfog­lalást. A választmány azonban végül úgy döntött, hogy elfo­gadja az új időpontot. A testület a következő kongresszusra való felkészülés ütemezését is meghatározta. E szerint januárban meg kell kezdeni és február 15-ig le kell zárni az új küldöttek meg­választását. A kongresszusi dokumentumok tervezetét március 9-ig szükséges végle­gesíteni és azokat legkésőbb március 19-ig meg kell külde­ni az érintetteknek. A kong­resszus előtt két héttel a politi­kai nyilatkozat tervezetét is el kell juttatni a résztvevőknek. Vitát folytatott a választ­mány arról, hogy Horn Gyula beszámolója csak a pártelnök­ség munkájáról szóljon-e, avagy kiegészüljön a kor­mányzat működésének átte­kintésével is. Végül ez utóbbi • Március 29-3 7. között Tisztújító kongresszus a szocialistáknál A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya - elfogadva a pártelnökség és a novemberi kong­resszus javaslatát - úgy döntött, hogy 1996. március 29-30-31-re összehívja az MSZP soros, ötödik tiszújí­tással is foglalkozó kongresszusát - jelentette be Vitá­nyi Iván választmányi elnök a testület szombati, mint­egy ötórás tanácskozását követő sajtóértekezleten. megoldás mellett foglaltak ál­lást. Meghatározta a testület azt is, hogy kiket delegáljon az egyes kongresszusi bizottsá­gokba. E szerint a jelölőbizott­ságban Horn Miklós általános választmányi elnökhelyettes, a kongresszus-előkészítő bizott­ságban Vitányi Iván, az ügy­rendiben Farkas János, a do­kumentumszerkesztőben Agárdi Péter, az alapszabály szerkesztőbizottságban pedig Wiener György képviseli a vá­lasztmányt. A bizottságok kö­zül az alapszabály-előkészítő testület feladata lesz javaslatot tenni arra, hogy a jövőben hány tagú legyen a párt elnök­sége, s hogy teremtsenek, il­letve megszüntessenek-e bizo­nyos posztokat. Egy kérdésre Vitányi Iván közölte: az alap­szabályban nincsen olyan kité­tel, miszerint csak .egyetlen je­löltet lehet állftani az elnöki posztra. így természetes, hogy erre a tisztségre is több jelölt lehet. A választmányi ülésen fel­szólalt Hujber Ottó, a párt vál­lalkozói tagozatának vezetője is, akinek nevét az utóbbi idő­ben többször emlegették az úgynevezett olajbotrány kap­csán. Bejelentette, hogy az ér­dekeltségéhez tartozó cégek­nek soha semmiféle olajkeres­kedelmi ügylete nem volt; do­kumentumokkal tételesen iga­zolni tudja, hogy nem sértette meg sem a jogszabályokat, sem pedig az erkölcsi normákat. Wiener György választmá­nyi elnökhelyettes tájékoztatá­sa szerint a testület ülésén hozzászólt e témához Fritz Pé­ter - szintén a választmány el­nökhelyettese - a vállalkozói tagozat ügyvivője, aki a legha­tározottabban cáfolta azokat az állításokat, hogy a tagozat a „szocialista-kapitalistáknak" lenne a gyülekezőhelye. Kö­zölte, hogy a vállalkozói tago­zatnak a feketegazdasággal, a gazdasági bűncselekmények­kel és visszaélésekkel nincsen kapcsolata. Az ülésen ezek után többen kinyilvánították: ameddig konkrét bizonyítékok alapján nem lehet megállapíta­ni bárkinek a felelősségét, ad­dig sem a párt köreiben, sem a sajtóban nem lehet kész tény­nek tekinteni a vádaskodáso­kat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents