Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

A szegedi Sóhivatal Az állami egyedáruságot képező só kiszolgáltatá­sát, elosztását végző hivatalt Sóhivatalnak nevezték régen. E hivatal a Szegedre szállított sómennyiség raktárba való szállítására általában háromévenként a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársasággal szerződést kötött: „A Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság kötelezi magát, hogy a szegedi sóhivatalnál 1914. ja­nuár 1.-től számított három év tartama alatt min­den anyagszállítási teendőt, az Államvasutak Sze­ged és Szeged Rókus állomásairól a szegedi sórak­tárba, esetleg hajók széleire és viszont a mérlegre vagy más sóraktárakba való szállítást, a só összera­kását a meghatározott egység árak mellett elvégez­teti. A J A csomagoiatlan sónak, törmelék és marhasó­nak a sóraktárból mérlegen keresztül hajók széleire való szállítása mázsánkénti dija 8 fillér. BV Minden sónemeknek a sóraktárakban felállí­tott mérlegre hordatása mázsánként 3 fillér. C J Sónemnek a sóraktárakban felállított mérleg­ről helybeli más sóraktárba hordása és máglyázása métermázsánként 5 fillér. DJ Minden sónemnek és üres zsákoknak az Ál­lamvasutak Szeged és Szeged-Rókus állomásairól a szegedi sóraktárba, vagy viszont határidő alatt le­endő fuvarozása, hordása és máglyázása vagy tiszai rakpart mellett kikötött hajókhoz fuvarozása, és a hajók széleire a mérlegen keresztül hordása má­zsánként 26 fillér. Azon esetre, ha a szerződő fél által 1916. szep­tember 30 napjáig fel nem mondatnék, a megál­lapodás 1917. január 1-napjától kezdve, még továb­bi három évre folytatólagosan annyiszor, amennyi­szer a felmondás meg nem történik, ismét hatályba lép." A Szeged város ellátásához szükséges sómennyi­ség a Tiszán uszályokban érkezett. A Sóhivatal a Tisza partján épült sóraktárában tárolta a só­mennyiséget. A sóraktár és a Tisza folyam között feküdt a szegedi közúti vaspálya vágánya, ennek a sóraktár előtt kitérője is volt. „A tiszai uszályokban érkező sónak sóraktárba való betárolása villamos vasút két vágányán keresztül történik, és pedig kézi talicskázással." A villamos vasút egyik vágánya üzemben tartott útátjáróval volt ellátva. A sóelosztó bizottság a sóraktárt uszályokon ér­kező német eredetű sóval látta el. A hivatal vállal­kozója az uszályokat a sóraktár előtt állíttatta fel és onnan pallók segítségével védtöltésen keresztül, a vágányokon átjárva hordatta be a sót a raktárba. „A lakosság a román eredetű sóra panaszt tett, most (1936. augusztus 26.) német sót próbálnak be­hozni, melyben fekete szemcsék nincsenek." A Tiszán álló uszályokból a só kitárolása és an­nak a villamosvasút vágányain keresztül a sóházba való hordása csak virradattól szürkületig és az idő­ben is csak a vasút által kiküldött jelzőőr jelenlété­ben volt megengedve. A kitárolásnál a vasúti pályát csak az erre kijelölt átjárón és csak az őrtől nyert engedélyező jelzés alapján lehetett átlépni. Az őr az engedélyt szabványos vasúti vörös jelzőzászlóval adta meg: ennek függőleges irányban való fel és le­felé mozgatása szabad átkelést jelentett. A kibontott jelzőzászlónak körbe való forgatása a pálya átlépé­sét és a pályára való lépést tiltotta. Ha valaki ilyen jelzést látott, és a vasúti jelzősippal adott több rö­vid füttyjelet hallott, a vasúti pályára nem volt sza­bad lépnie. Komoly Pál oo oo • Véleményem szerint Bűnök, erkölcsök Sisák István szerkesztősé­günkhöz küldött hoszabb le­velében az erőszak témájáról fejti ki gondolatait és aggo­dalmait. Többek között azt frva: Napjainkban igen szomorú és tragikus jelen­ség, hogy a szép és jó dol­gokra képződött vagy terem­tett emberek egyes csoport­jai egyre intenzívebb, brutá­lisabb és őrültebb tevékeny­séget folytatnak a nemes szí­vű egyének és közösségek ellen. Nem arról van szó most, hogy a" jog mit képzel bűnözésnek és bűnnek, ha­nem az emberi méltóság túl­zott és egyáltalán merészelt súlyos megsértéséről. Ez, a fizikai, szellemi, lelki és anyagi struktúrákban és fo­lyamatokban, az állam- és közigazgatás szintjein éppen úgy megjelenik, mint a bű­nöző, vétkező csoportok er­kölcseiben és napi filozófiá­jában. Mindezek ellen fel kell venni a harcot, ha az emberiség egyáltalán még hosszabb pályát kíván maga elé tűzni. Az emberek és emberi kö­zösségek természetes jogait sértő, gátló és önhatalmúlag korlátozó cselekményekkel szemben minden lehető esz­közt igénybe kell venni. Gyakorlatilag nem a sérel­meket, szenvedéseket és ká­rokat szabad vitatni, hanem a vétkesek bűneit mérlegelni és könyörtelenől szankcio­nálni... Az Amnesty International lehet rossznak találja a ma­gyar börtönviszonyokat. Nincs ÖKM, szexcasette és bárhölgy. De, mit szóljon a meggyalázott anya, a kira­bolt nyugdíjas, az egész élet­re megnyomorított gyermek, a rettegő család? A Keresz­tények minden bűnt megbo­csátanak, azonban elő kell segíteni, hogy a vétkesek mielőbb Isten ítélőszéke elé kerülhessenek, ahol a bünte­tésüket elnyerik." Kecskemétről hazafelé tartva fogalmazódtak meg a gondolat egy Vedres utcai olvasónkban: „ A kutyát se kergesd ki időben várnak a vártájukon ázva, fázva, dide­regve, integetve az ún. ősi foglalkozást űző lányok. Honnan jöttek, kik és mik, mi és ki kényszeríti őket er­re? Hol van az emberi együt­térzés, segítőkészség? Em­bert védő liga nincs, nem lé­tezik? Ezek a lányok rossz­abbak az állatnál? (Állatvé­dő liga van.) Halló! Halló! Erkölcsrendészet, egyházak, egészségügy, Vöröskereszt, Csongrád megye vezetősége, ezt Önök nem látják? Vagy Önök nem az országúton közlekednek? S ha úgy gon­dolják, hogy ez szükségelte­tik, tessék e célra emberi kö­rülményeket teremteni! Kö­zeleg a „szeretet ünnepe", s e nagy, nemes szó értelmé­ben kérem, segítsenek raj­tuk!" Forró dróttá változott a „Csörög" miután megjelent „Bárdot érez a VTV" címmel írásunk a tarjáni kábeltévéről. Levéláradat zúdult az olvasószolgálatra, de ezt talán mondanunk sem kell, hiszen sokan olvasták az „Üzenet a hóhéroknak" című olvasói üzenetet. A „hóhérokkal" - az önkormányzattal - és a VTV-vei most nem foglalkozunk, éppen elég megválaszolni való kérdés akadt a - Tarján IV. Sz. Lakásszövetkezet háza táján is. Többen erős hangon vitat­ták a tévéstúdió létjogosult­ságát, mondván a kábelrend­szer jó ötlet a tévéműsorok miatt és készséggel elhiszik, hogy ez nyereséges vállalko­zás, ám furcsállják, hogy mi szükség van egyáltalán té­véstúdióra. Hasonlóan értet­lenül fogadták a hangstúdió létét. A lakásszövetkezet egyik tagja például azt java­solta, hogy ha a szövetkezet­nek több millió forint fölös­leges pénze akad, akkor fek­tesse államkötvénybe. Az legalább biztosan kamatozik. A számmániákusok közül számolta ki egy levélíró, hogy csillagászati bevétele­ket hoz a lakásszövetkezet­nek a kábeltévé; lakáson­ként 250 forint, 10 ezer la­kás esetében havi 2 és fél milliót eredményez. Ráadá­sul egy társasház esetében kiderült, hogy ezért még karbantartás sem jár, ugyanis az elromlott ház­erősítőt a lakóknak saját pénzükből kellett kicserél­tetni. Nem értik, hogy ennyi befolyt pénz mellett miért van szükség az önkormány­zati támogatásra is. Néhányan azt az ellent­mondást feszegették, hogy amíg a lakászövetkezet elnö­ke szerint minden tökélete­sen működik, addig a lakók­nak emberhez méltatlan kö­rülmények között kell élni­ük. Rendszeresen beáznak, a lépcsőházakat pedig húsz éve nem festették ki. • A kérdésekkel természete­sen felkerestük Megyesi Lászlót, a Tarján TV. Sz. La­kásszövetkezet elnökét: - Utánanéztem az egyik Csörögben megjelent pa­nasznak, mely a takarftás minőségét kifogásolta. Ta­pasztalatom szerint minden reggel rendesen feltakaríta­nak, arról már nem mi tehe­tünk, hogy félóra múlva már semmi sem látszik belőle, hiszen behordják az emberek a sarat. Nem igaz az sem, • Lépcsőházat festeni vagy kábeltévézni? Nagy halak és kis halak A tarjáni Digi Sound hangstúdi. (Fotó: Nagy László) Érdekes összefüggés a levelek és a te­lefonok között, hogy szerkesztőségünk­nek ugyan elárulják a hívók, levélírók a nevüket, ám majd' minden esetben megtiltják, hogy felfedjük személyazo­nosságukat. Érthetetlen módon félnek a lakók - a lakásszövetkezettől. hogy húsz év alatt egyszer sem volt kifestve a lépcső­ház, hiszen kétszer is mázol­tunk. A hivatalos ajánlások szerint egyébként egy festés­nek minimum 8-10 évet ki kell bírnia. • Ki dönti el, hogy egy lépcsőházat mikor feste­nek ki? - Maguk a lakók. Minden lépcsőháznak egy, a lakók által választott küldötte van, s a küldöttgyűlés határoz ar­ról, hogy az egyes házak mi­re költik a pénzüket. A tele­fonban említett 110-es épü­letnek most jóval nagyobb szüksége van egy új tetőre, mint lépcsőházfestésre - ezt a lakók is belátták. Egyéb­ként sokkal jobb lenne, ha a lakók is odafigyelnének a környezetükre, hiszen gyak­ran a festés után egy héttel összefirkálják a lépcsőháza­A levelek, meg a „tartózkodnak" A pénzhiány miatt idén a falevelek töb­bet fognak az utcán tartózkodni. Ezt nyá­ron hallottam a Tarjáni Kábeltévéből, s azóta figyelem az adást, mert ahol ilyen mondat elhangzik, ott előfordulhat bármi. Ott idővel még magyar kifejezések is meg­találásra kerülhetnek. Mindegy: a tévé­zésnek is vannak megpróbáltatásai, főleg, ha kábelcsatornákat néz az ember. El kell viselni, amíg kinövik. (A Szív Tv reklám­bevezetőjében például évek óta egy hölgy sétál, aki minimum nyolcéves divat szerint van öltözve. Csak úgy sugallja a reklámo­zandó újdonságokat.). Szóval az lenne a kiút, hogy a helyi ká­belműsorok se viseljenek el még egy ke­véske dilettantizmust sem. Attól, hogy he­lyi valami, nem kell gyengének is lennie. Tarjánban például abban a szerencsés helyzetben van a néző, hogy helyi műsort láthat. A kábeltévé jóvoltából - ha érdekli - a város illusztris közéleti személyiségei­vel, önkormányzati képviselőkkel tölthet el egy-egy órát. Ezen a kábeladón nincs egyenes közvetítés a közgyűlésről, úgy­hogy az interjúmúsor jó ötlet volna. Csak hát tudjuk: a falevelek, meg a tartózkodnak. Nehéz egy ilyen műsort jól megcsinálni, ha a műsorvezető teljes azo­nosulással, kritikátlanul fogadja el, amit mondanak neki. Az ember egy ideig szur­kol a riporter hölgynek, hátha felteszi a kérdéseket. Vagy legalább, hogy a nézők kérdezhessenek, ha más nem teszi. Aztán feladja. Talált egy műsort, ahol annak az igazával azonosulnak, aki betér. És irigyli a másutt lakókat, mert ők legalább élőben látják a városi közgyűlést. Ahol ugye újságírók is vannak. P. J. kat. A vandalizmus minden határt átlép, előfordult pél­dául, hogy egy radiátort lop­tak el a fűtési idény közepén az egyik lépcsőházból. • Térjünk át a pénz­ügyekre és a Tarjáni Ká­beltelevízióra... - ...előbb szögezzünk le valamit: a Tarjáni Kábeltele­vízió mint intézmény nem létezik. Van a Tatján IV. Sz. Lakásszövetkezet, s ennek egy kábeltelevíziója. így te­hát nekem sincs hangstúdi­óm, mert az is a szövetkeze­té. S még valamit tisztázni kell: nem a lakásszövetkezet és a lakók vannak, hiszen a lakásszövetkezet a tagok, az­az a lakók összessége. • Nem lett volna jobb akkor a lakók pénzét ál­lamkötvénybe fektetni? - Miért? A hangstúdióval és kábeltévével nem veszett el egy fillér sem, az mind a lakásszövetkezet vagyona maradt. Sőt ezzel gyarapo­dott a szövetkezet, mert a stúdiót a kábeltévé termelte ki, a hangstúdiót pedig a té­véstúdió. Azokat a pénzeket egyébként, amikre éppen nincs szükség, mindig leköt­jük a bankoknál. • Hírek szólnak arról is, hogy egyesül a két szegedi rendszer, a Tatjáni és a Ká­beltelevízió Rt. hálózata. Bár hivatalosan nem esrősítették meg az információt, de nem is tagadták. Megyesi úr sze­rint nem újkeletű az ötlet, hi­szen már három évvel ez­előtt kijelentette a Kábel Rt. akkori vezetője, hogy a nagy hal majd megeszi a kis halat. Azóta sem sikerült neki ­jegyzi meg a lakásszövetke­zet elnöke, aki úgy véli, most azért szeretné a nagy hálózat bekebelezni a kiseb­bet, mert így monopolhely­zetbe kerülne, s mindenféle kontroll nélkül diktálhatná az árakat. Ráadásul a lakás­szövetkezet azt szeretné, ha megmaradnának az egyesü­lés után is az eddigi árak, hi­szen Tarjánban a tagok je­lenleg ingyen, a társult előfi­zetők pedig havi 250 forin­tért nézhetik a kábeltévét. Megyesi László szerint egyébként sem eszik olyan forrón a kását, hiszen a Ká­bel Rt. javaslatáról úgyis csak a küldöttgyűlés dönt­het. . Azonban ha történetesen összekötik a két kábelrend­szert, akkor is ott marad a kérdés: mi lesz a Taijánban most 6,5 millióért beszerzett vadonatúj fejállomással, melyhez az önkormányzattól több mint 2 milliós támoga­tást kaptak? Az egyesülés után ugyanis nem lesz szük­ség erre a fejállomásra...

Next

/
Thumbnails
Contents