Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
A szegedi Sóhivatal Az állami egyedáruságot képező só kiszolgáltatását, elosztását végző hivatalt Sóhivatalnak nevezték régen. E hivatal a Szegedre szállított sómennyiség raktárba való szállítására általában háromévenként a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársasággal szerződést kötött: „A Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság kötelezi magát, hogy a szegedi sóhivatalnál 1914. január 1.-től számított három év tartama alatt minden anyagszállítási teendőt, az Államvasutak Szeged és Szeged Rókus állomásairól a szegedi sóraktárba, esetleg hajók széleire és viszont a mérlegre vagy más sóraktárakba való szállítást, a só összerakását a meghatározott egység árak mellett elvégezteti. A J A csomagoiatlan sónak, törmelék és marhasónak a sóraktárból mérlegen keresztül hajók széleire való szállítása mázsánkénti dija 8 fillér. BV Minden sónemeknek a sóraktárakban felállított mérlegre hordatása mázsánként 3 fillér. C J Sónemnek a sóraktárakban felállított mérlegről helybeli más sóraktárba hordása és máglyázása métermázsánként 5 fillér. DJ Minden sónemnek és üres zsákoknak az Államvasutak Szeged és Szeged-Rókus állomásairól a szegedi sóraktárba, vagy viszont határidő alatt leendő fuvarozása, hordása és máglyázása vagy tiszai rakpart mellett kikötött hajókhoz fuvarozása, és a hajók széleire a mérlegen keresztül hordása mázsánként 26 fillér. Azon esetre, ha a szerződő fél által 1916. szeptember 30 napjáig fel nem mondatnék, a megállapodás 1917. január 1-napjától kezdve, még további három évre folytatólagosan annyiszor, amennyiszer a felmondás meg nem történik, ismét hatályba lép." A Szeged város ellátásához szükséges sómennyiség a Tiszán uszályokban érkezett. A Sóhivatal a Tisza partján épült sóraktárában tárolta a sómennyiséget. A sóraktár és a Tisza folyam között feküdt a szegedi közúti vaspálya vágánya, ennek a sóraktár előtt kitérője is volt. „A tiszai uszályokban érkező sónak sóraktárba való betárolása villamos vasút két vágányán keresztül történik, és pedig kézi talicskázással." A villamos vasút egyik vágánya üzemben tartott útátjáróval volt ellátva. A sóelosztó bizottság a sóraktárt uszályokon érkező német eredetű sóval látta el. A hivatal vállalkozója az uszályokat a sóraktár előtt állíttatta fel és onnan pallók segítségével védtöltésen keresztül, a vágányokon átjárva hordatta be a sót a raktárba. „A lakosság a román eredetű sóra panaszt tett, most (1936. augusztus 26.) német sót próbálnak behozni, melyben fekete szemcsék nincsenek." A Tiszán álló uszályokból a só kitárolása és annak a villamosvasút vágányain keresztül a sóházba való hordása csak virradattól szürkületig és az időben is csak a vasút által kiküldött jelzőőr jelenlétében volt megengedve. A kitárolásnál a vasúti pályát csak az erre kijelölt átjárón és csak az őrtől nyert engedélyező jelzés alapján lehetett átlépni. Az őr az engedélyt szabványos vasúti vörös jelzőzászlóval adta meg: ennek függőleges irányban való fel és lefelé mozgatása szabad átkelést jelentett. A kibontott jelzőzászlónak körbe való forgatása a pálya átlépését és a pályára való lépést tiltotta. Ha valaki ilyen jelzést látott, és a vasúti jelzősippal adott több rövid füttyjelet hallott, a vasúti pályára nem volt szabad lépnie. Komoly Pál oo oo • Véleményem szerint Bűnök, erkölcsök Sisák István szerkesztőségünkhöz küldött hoszabb levelében az erőszak témájáról fejti ki gondolatait és aggodalmait. Többek között azt frva: Napjainkban igen szomorú és tragikus jelenség, hogy a szép és jó dolgokra képződött vagy teremtett emberek egyes csoportjai egyre intenzívebb, brutálisabb és őrültebb tevékenységet folytatnak a nemes szívű egyének és közösségek ellen. Nem arról van szó most, hogy a" jog mit képzel bűnözésnek és bűnnek, hanem az emberi méltóság túlzott és egyáltalán merészelt súlyos megsértéséről. Ez, a fizikai, szellemi, lelki és anyagi struktúrákban és folyamatokban, az állam- és közigazgatás szintjein éppen úgy megjelenik, mint a bűnöző, vétkező csoportok erkölcseiben és napi filozófiájában. Mindezek ellen fel kell venni a harcot, ha az emberiség egyáltalán még hosszabb pályát kíván maga elé tűzni. Az emberek és emberi közösségek természetes jogait sértő, gátló és önhatalmúlag korlátozó cselekményekkel szemben minden lehető eszközt igénybe kell venni. Gyakorlatilag nem a sérelmeket, szenvedéseket és károkat szabad vitatni, hanem a vétkesek bűneit mérlegelni és könyörtelenől szankcionálni... Az Amnesty International lehet rossznak találja a magyar börtönviszonyokat. Nincs ÖKM, szexcasette és bárhölgy. De, mit szóljon a meggyalázott anya, a kirabolt nyugdíjas, az egész életre megnyomorított gyermek, a rettegő család? A Keresztények minden bűnt megbocsátanak, azonban elő kell segíteni, hogy a vétkesek mielőbb Isten ítélőszéke elé kerülhessenek, ahol a büntetésüket elnyerik." Kecskemétről hazafelé tartva fogalmazódtak meg a gondolat egy Vedres utcai olvasónkban: „ A kutyát se kergesd ki időben várnak a vártájukon ázva, fázva, dideregve, integetve az ún. ősi foglalkozást űző lányok. Honnan jöttek, kik és mik, mi és ki kényszeríti őket erre? Hol van az emberi együttérzés, segítőkészség? Embert védő liga nincs, nem létezik? Ezek a lányok rosszabbak az állatnál? (Állatvédő liga van.) Halló! Halló! Erkölcsrendészet, egyházak, egészségügy, Vöröskereszt, Csongrád megye vezetősége, ezt Önök nem látják? Vagy Önök nem az országúton közlekednek? S ha úgy gondolják, hogy ez szükségeltetik, tessék e célra emberi körülményeket teremteni! Közeleg a „szeretet ünnepe", s e nagy, nemes szó értelmében kérem, segítsenek rajtuk!" Forró dróttá változott a „Csörög" miután megjelent „Bárdot érez a VTV" címmel írásunk a tarjáni kábeltévéről. Levéláradat zúdult az olvasószolgálatra, de ezt talán mondanunk sem kell, hiszen sokan olvasták az „Üzenet a hóhéroknak" című olvasói üzenetet. A „hóhérokkal" - az önkormányzattal - és a VTV-vei most nem foglalkozunk, éppen elég megválaszolni való kérdés akadt a - Tarján IV. Sz. Lakásszövetkezet háza táján is. Többen erős hangon vitatták a tévéstúdió létjogosultságát, mondván a kábelrendszer jó ötlet a tévéműsorok miatt és készséggel elhiszik, hogy ez nyereséges vállalkozás, ám furcsállják, hogy mi szükség van egyáltalán tévéstúdióra. Hasonlóan értetlenül fogadták a hangstúdió létét. A lakásszövetkezet egyik tagja például azt javasolta, hogy ha a szövetkezetnek több millió forint fölösleges pénze akad, akkor fektesse államkötvénybe. Az legalább biztosan kamatozik. A számmániákusok közül számolta ki egy levélíró, hogy csillagászati bevételeket hoz a lakásszövetkezetnek a kábeltévé; lakásonként 250 forint, 10 ezer lakás esetében havi 2 és fél milliót eredményez. Ráadásul egy társasház esetében kiderült, hogy ezért még karbantartás sem jár, ugyanis az elromlott házerősítőt a lakóknak saját pénzükből kellett kicseréltetni. Nem értik, hogy ennyi befolyt pénz mellett miért van szükség az önkormányzati támogatásra is. Néhányan azt az ellentmondást feszegették, hogy amíg a lakászövetkezet elnöke szerint minden tökéletesen működik, addig a lakóknak emberhez méltatlan körülmények között kell élniük. Rendszeresen beáznak, a lépcsőházakat pedig húsz éve nem festették ki. • A kérdésekkel természetesen felkerestük Megyesi Lászlót, a Tarján TV. Sz. Lakásszövetkezet elnökét: - Utánanéztem az egyik Csörögben megjelent panasznak, mely a takarftás minőségét kifogásolta. Tapasztalatom szerint minden reggel rendesen feltakarítanak, arról már nem mi tehetünk, hogy félóra múlva már semmi sem látszik belőle, hiszen behordják az emberek a sarat. Nem igaz az sem, • Lépcsőházat festeni vagy kábeltévézni? Nagy halak és kis halak A tarjáni Digi Sound hangstúdi. (Fotó: Nagy László) Érdekes összefüggés a levelek és a telefonok között, hogy szerkesztőségünknek ugyan elárulják a hívók, levélírók a nevüket, ám majd' minden esetben megtiltják, hogy felfedjük személyazonosságukat. Érthetetlen módon félnek a lakók - a lakásszövetkezettől. hogy húsz év alatt egyszer sem volt kifestve a lépcsőház, hiszen kétszer is mázoltunk. A hivatalos ajánlások szerint egyébként egy festésnek minimum 8-10 évet ki kell bírnia. • Ki dönti el, hogy egy lépcsőházat mikor festenek ki? - Maguk a lakók. Minden lépcsőháznak egy, a lakók által választott küldötte van, s a küldöttgyűlés határoz arról, hogy az egyes házak mire költik a pénzüket. A telefonban említett 110-es épületnek most jóval nagyobb szüksége van egy új tetőre, mint lépcsőházfestésre - ezt a lakók is belátták. Egyébként sokkal jobb lenne, ha a lakók is odafigyelnének a környezetükre, hiszen gyakran a festés után egy héttel összefirkálják a lépcsőházaA levelek, meg a „tartózkodnak" A pénzhiány miatt idén a falevelek többet fognak az utcán tartózkodni. Ezt nyáron hallottam a Tarjáni Kábeltévéből, s azóta figyelem az adást, mert ahol ilyen mondat elhangzik, ott előfordulhat bármi. Ott idővel még magyar kifejezések is megtalálásra kerülhetnek. Mindegy: a tévézésnek is vannak megpróbáltatásai, főleg, ha kábelcsatornákat néz az ember. El kell viselni, amíg kinövik. (A Szív Tv reklámbevezetőjében például évek óta egy hölgy sétál, aki minimum nyolcéves divat szerint van öltözve. Csak úgy sugallja a reklámozandó újdonságokat.). Szóval az lenne a kiút, hogy a helyi kábelműsorok se viseljenek el még egy kevéske dilettantizmust sem. Attól, hogy helyi valami, nem kell gyengének is lennie. Tarjánban például abban a szerencsés helyzetben van a néző, hogy helyi műsort láthat. A kábeltévé jóvoltából - ha érdekli - a város illusztris közéleti személyiségeivel, önkormányzati képviselőkkel tölthet el egy-egy órát. Ezen a kábeladón nincs egyenes közvetítés a közgyűlésről, úgyhogy az interjúmúsor jó ötlet volna. Csak hát tudjuk: a falevelek, meg a tartózkodnak. Nehéz egy ilyen műsort jól megcsinálni, ha a műsorvezető teljes azonosulással, kritikátlanul fogadja el, amit mondanak neki. Az ember egy ideig szurkol a riporter hölgynek, hátha felteszi a kérdéseket. Vagy legalább, hogy a nézők kérdezhessenek, ha más nem teszi. Aztán feladja. Talált egy műsort, ahol annak az igazával azonosulnak, aki betér. És irigyli a másutt lakókat, mert ők legalább élőben látják a városi közgyűlést. Ahol ugye újságírók is vannak. P. J. kat. A vandalizmus minden határt átlép, előfordult például, hogy egy radiátort loptak el a fűtési idény közepén az egyik lépcsőházból. • Térjünk át a pénzügyekre és a Tarjáni Kábeltelevízióra... - ...előbb szögezzünk le valamit: a Tarjáni Kábeltelevízió mint intézmény nem létezik. Van a Tatján IV. Sz. Lakásszövetkezet, s ennek egy kábeltelevíziója. így tehát nekem sincs hangstúdióm, mert az is a szövetkezeté. S még valamit tisztázni kell: nem a lakásszövetkezet és a lakók vannak, hiszen a lakásszövetkezet a tagok, azaz a lakók összessége. • Nem lett volna jobb akkor a lakók pénzét államkötvénybe fektetni? - Miért? A hangstúdióval és kábeltévével nem veszett el egy fillér sem, az mind a lakásszövetkezet vagyona maradt. Sőt ezzel gyarapodott a szövetkezet, mert a stúdiót a kábeltévé termelte ki, a hangstúdiót pedig a tévéstúdió. Azokat a pénzeket egyébként, amikre éppen nincs szükség, mindig lekötjük a bankoknál. • Hírek szólnak arról is, hogy egyesül a két szegedi rendszer, a Tatjáni és a Kábeltelevízió Rt. hálózata. Bár hivatalosan nem esrősítették meg az információt, de nem is tagadták. Megyesi úr szerint nem újkeletű az ötlet, hiszen már három évvel ezelőtt kijelentette a Kábel Rt. akkori vezetője, hogy a nagy hal majd megeszi a kis halat. Azóta sem sikerült neki jegyzi meg a lakásszövetkezet elnöke, aki úgy véli, most azért szeretné a nagy hálózat bekebelezni a kisebbet, mert így monopolhelyzetbe kerülne, s mindenféle kontroll nélkül diktálhatná az árakat. Ráadásul a lakásszövetkezet azt szeretné, ha megmaradnának az egyesülés után is az eddigi árak, hiszen Tarjánban a tagok jelenleg ingyen, a társult előfizetők pedig havi 250 forintért nézhetik a kábeltévét. Megyesi László szerint egyébként sem eszik olyan forrón a kását, hiszen a Kábel Rt. javaslatáról úgyis csak a küldöttgyűlés dönthet. . Azonban ha történetesen összekötik a két kábelrendszert, akkor is ott marad a kérdés: mi lesz a Taijánban most 6,5 millióért beszerzett vadonatúj fejállomással, melyhez az önkormányzattól több mint 2 milliós támogatást kaptak? Az egyesülés után ugyanis nem lesz szükség erre a fejállomásra...