Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

6 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. DEC. 12. „Most dolgozni kell, nem személyeskedni' - mondja a Hökosz új elnöke • Az egy hónappal ezelőtti Hökosz közgyűlésen Szaniszló IMSZIÓ, az ügyvivő testület tagja beszámolója végén szomorúan állapította meg, hogy a Hökosz mind anyagilag, mind szervezetileg, mind szakmailag a mélyponton van. Ön hogyan látja, elmozdult mára a mélypontról a diákszervezet? - Igen, úgy látom, hogy elmozdult a holtpontról a szervezet. S ez elsősorban a múltkori közgyűlésnek köszönhető, ahol végtelenül nyugodt és kiegyensúlyozott szakmai munka folyt. Ettől függetlenül a Hökosz gazdasági mélypontja tovább tart, s ez a mélyrepülés talán majd az új költségvetési évvel oldódik meg. Véleményem szerint egyébként az elmozdulás az elmúlt hetek rendkívül intenzív és alapos szakmai munkájának köszönhető. Elértük például, hogy a költségvetési törvényben intézményi bevételként szerepeljen a tandíj összege. 0 Az újonnan megválasztott öt tagú elnökségbe csak budapestiek kerültek be. Nem voltak vidékijelöltek? - Voltak, de visszaléptek. A szegedi Btnke Csaba az elnökségi tagságtól, mfg a szintén szegedi ex-alelnök, Skultéty Tamás az elnökjelöltségtől lépett vissza. Én minden haragot és sértettséget félretettem, bár az igazat megvallva, nem is voltam sértődött. Tudni kell, hogy engem nagyon nehezen lehet megbántani, megsérteni. Úgy gondolom, hogy most Keresztapa IV. („Védelmi narancs") A legnag) gánygyerek Mw. ágy tizenhárom'volt a főnök, ez abból is látszott, hogy rajta volt : egyedül nagykabát. Kitaposott edzőcipőjében nagyokat lépett, kicsit roggyantott is hozzá, hogy erőteljesebb benyomást keltsen. És persze dohányzott is közben. A többiek eléggé alulöjiözöttnek tűntek a reggeli mínuszokhoz képest, a két nyolcévesformának például csak vékony meiegltőfölső jutott, meg nyári vászonnadrág; vacogtak is a csípős hidegben. Négyen voltak, két lány, két fiú. Koravén, fölnőtt arcú gyerekek. Aztán odaértek a kapu alá, ahol zöldséget meg gyümölcsöt árult egy lány. Körülfogták a standot. .Aggyá' neki!" - mutatott a főnök a narancsra. A lány két gyümölcsöt nyújtott oda az egyik kicsinek. Pénzt nem kért. Amazok már mentek is tovább, zsebre dugott kézzel, dideregve, dohányosán. A narancs megvolt, még csak balhézni se kellet érte. (nyila.) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (Hökosz) közgyűlése az elmúlt hét végén nagy többséggel Garamhegyi Ábelt, a JATE Gazdasági földrajzi Tanszékének elsőéves PhD hallgatóját választotta meg a szervezet ideiglenes elnökéül. A szegedi diákvezér mandátuma 1996 márciusáig szól. dolgozni kell, nem pedig személyeskedni. 0 A jövő márciusban esedékes rendes évi közgyűlésen már végleges elnökséget, illetve elnököt választanak a küldöttek. Addig mi a legfontosabb tennivalója az ideiglenes elnökségnek? - A legfontosabb, hogy a közgyűlés által most elfogadott jogszabály módosító javaslatok minél nagyobb számban kapjanak majd helyet a felsőoktatási törvényben. Az összes módosító javaslat egyébként két téma köré épül. Az egyik a juttatási és térítési rendszerrel, tehát a finanszírozással foglalkozik. A mi modellünk szerint a juttatás és a térítés nem válna ketté, vagyis aki kap valamiféle juttatást, az nem fizetne (andfjat. Javasoljuk továbbá, hogy a tandíj megállapításánál a tanulmányi eredményt is vegyék figyelembe. Ehhez csatlakozna az állami és más forrásokból származó kompenzációs rendszer. A másik témakör a tandíjból befolyó összeget érintette. Azt vizsgáltuk, hogy a hallgatóság mi módon szólhat bele az intézményekhez kerülő pénzek felhasználásába. Nem kell a feneketlen zsák. (Fotó: Révész Róbert) 0 A Hökosz szerint mire használják az egyetemek is főiskolák a tandíjból befolyt összeget? - Véleményünk szerint az intézmények fejlesztésre és beruházásra, valamint a hallgatói munka, illetve a hallgatói önkormányzatok működési feltételeinek javítására használják az összeget. De ez a kérdés hosszas egyeztetést kíván majd a rektori konferenciával. Köztudott, hogy nagyon nagy hiánnyal küzdenek a felsőoktatási intézmények, így minden forintnak örülnek. A Hökosz viszont nem szeretné, ha a feneketlen zsákba hullana a tandíjból befolyt összeg. Igaz, még mindig jobb, hogy az intézmények feneketlen zsákjába, mint az állami költségvetés lényegesen feneketlenebb zsákjába hullik a pénz. De azért szeretnénk eredményeket látni, ugyanis a hallgatóságnak csak konkrét dolgok felmutatásával lehet megmagyarázni, hogy hová ment a pénzük. 0 A Szabó László vezette Hökosz elnökség annak idején kidolgozott egy tárgyalási menetrendet a kormánnyal, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal. A Garamhegyi Abel vezette csapat tartja magát ehhez a ütemtervhez? - Igen. Szinte napi kapcsolatban vagyunk a művelődési minisztériummal. 0 Hogyan reagált a Hökosz Fodor Gábor lemondására? - Nem örültünk a lemondásnak, mert a minisztérium élén történt változások csak fokozták a kaotikus állapotot. De rögtön hozzá kell tenni azt is: nem mi voltunk azok, akik marasztaltuk Fodor Gábort. Bízunk abban, hogy az új miniszter sokkal nyitottab lesz, és jobban a szívén viseli majd a felsőoktatást. 0 Az egy hónappal ezelőtti Hökosz közgyűlésen jelentették be az új alternatív diákszervezet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének megalakulását. Mi a véleménye a MEFHOSZról? - Szerintem egy aktuális probléma mentén szerveződő diákszervezet nem biztos, hogy hosszú életű lesz. A tandíj kérdésének megoldásával elképzelhető, hogy kicsúszik a talaj a MEFHOSZ alól. Mi arra törekszünk, hogy a Hökosz ne ad-hoc szerveződés legyen, ne haljon bele a tandíj kérdésébe. Nekünk sok más dolgunk is van: ifjúságpolitika, a felsőoktatás fejlesztési és finanszírozási problémái, és még sorolhatnám. Úgy hiszem, ez rengeteg munkát ad nekünk az elkövetkező tizenöt-húsz évre. Persze, szeretném, ha nem adna munkát, de erre vajmi kevés az esélyünk. Szabó C. Szilárd A falu halott bolondja & rdeklődéssel olvastam a lap hasábjaC in négy, tudtommal ifjú újságírókolléga drámai, de nem hangoskodó, fájdalmas, de nem szenvelgő, tanulságokat kikényszerítő, de nem kioktató riportját a Vas megyei Rumban lelőtt elmebetegről (Miért halt meg G. József?). És mert erősen hatott rám a csöppet sem hatásvadász írás, egyetemista tanítványaimmal, akiket újságírásra tanttok, átgondoltuk a riportot. Nemcsak arról faggatóztunk, hogy volt-e valóban ok félni a betegtől, hogy miért nincs a kommandósoknak kilőhető távinjekciójuk, kábító lövést leadó fegyverük. Inkább arról töprengtünk, vajon mennyire voltak lámpalázasak a fiúk, akik vélhetően életük első közös bevetésén voltak. Pánik? Előtte? Vagy inkább utána? Attól, hogy a premier halállal végződött? Néztem a fiatal újságíró-hallgatókat, a kétkedő, a felháborodott, a szomorú tekinteteket, hallgattam a kérdéseket, amelyekre jómagam nem tudtam volna válaszolni „Megtámadott-e már valakit ez a szerencsétlen ember?" „Vajon ha az az orvos megy ki a mentőkocsival, aki ismerte már a beteget, nem találta volna meg a kevésbé tragikus megoldást?" „Ha tehát a körzeti megbízott véletlenül nincsen éppen a közeli városban, és ő asszisztál, nem pedig a rendőrségi akciócsoport, valószínűleg nem dördül el a fegyver..." „Vajon mit művelhetett a beteg a polgármesteri hivatalban, hogy a tisztviselőnő oly rémülten elmenekült?" faluban hogyan kommentálják a történteket?" „Az agyonlőtt ember fia ma hol van, mit gondol az esetről?" űű z én - merőben szakmai - tanulságom kézenfekvő. Előbb-utóbb a négy szerző nyilván könyvvé írja az esetet. Úgy, hogy rendőr és polgár egyaránt elolvashassa, hasonló zaklatottsággal, izgalommal, szomorúsággal és továbbgondolással. Mert ismét bebizonyosodott: igazán csak arról érdemes riporot írni, ami könyvet érdemel. Csak azt érdemes emlékezetessé tenni, ami feledhetetlen. • A Kandón elégedettek a Dérivel Mérnökök - viszonylag olcsón 0 Milyen helyet foglal el foglal el a magyar műszaki felsőoktatásban a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola? - A főiskola eredetileg a villamosszakmára képezte a hallgatókat, vagyis gyakorlatorientált villamosmérnökök képzésével foglalkozott. Később színesedett a paletta, s az informatika egyre szorosabban kötődött az oktatáshoz. Az utóbbi években más kihívásokkal is szembe kellett néznünk, így ma már önnálló szakként - van műszaki managerképzésünk, a Budapesti Politechnikum keretében biztonságtechnika szakunk, s folyik a Kandón angol nyelvű úgynevezett integrált mérnöki, valamint műszaki tanári oktatás is. A képzések ideje 6-8 szemeszter. 0 Drága manapság a mérnökképzés? - Nyilvánvalóan eszközigényes, de a műszaki képzésen belül még mindig olcsónak számít. A drágaság mindig relatív: az orvosképzés is sokba kerül, de szükség van rájuk, mint ahogy a mérnökökre is. A magyarországi műszaki felsőoktatásról el lehet mondani, hogy Budapest-központú, így aki vidékiként mérnöki pályára kíván lépni, nagy valószínűséggel a fővárosban találja magát. Az ilyen jellegű intézmények közül az ismert és népszerű iskolák közé tartozik a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola. Dr. Fehér Györggyel, a Kandó Automatika Intézetének igazgatójával a felsőfokú műszaki képzés aktuális kérdéseiről beszélgettünk. 0 Mekkora az érdeklődés a főiskola iránt? - Tavaly első évre körülbelül 1000 személyt vettünk fel. A felvételin bejutottakon kívül voltak olyanok, akik mentességgel, mások pedig átirányítással kerültek hozzánk. A Kandóra közvetlenül mintegy 2000-en jelentkeztek. Ez jónak mondható. hiszen a mai ínséges időkben sok egyetemen nincs is annyi jelentkező, mint amekkora a keret. 0 Milyen arányban helyezkednek el a végzettek a szakmában? - Hallgatói találkozók alapján azt lehet mondani, hogy a végzettek túlnyomó többsége a szakmában helyezkedett el, de voltak, akik időközben pályát módosítottak. Mindegyikük azt vallotta, hogy a Kandón szerzett ismeretanyag és ez a gondolkodásmód más területeken is segítségükre voltak. 0 A Kandó kapcsolatot tart Szegeden a Déri Miksa szakközépiskolával. Miben áll az együttműködésük? - Még évekkel ezelótt az egyik kollégámmal tartottunk ott összevont érettségifelvételit. Ez a szisztéma már megszűnt, de azóta is nagyon sok déris diák került hozzánk, s igen jól megállják helyüket, ami azt bizonyítja, hogy Szegeden színvonalas oktatás folyik. A. L. - Tulajdonképpen öt alap pénze van az egységes munkaerő-piaci alapban. A munkanélküliek szolidaritási alapja, amelyből a munkanélküli járadékot, az előnyugdíjat, a pályakezdők munkanélküli segélyét, és ha majd belép, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt fizetik. A foglalkoztatási alap költségvetési pénzből, illetve a szolidaritási alap maradványából áll. Ebből finanszírozzák a közhasznú munkát, a munkanélküliek vállalkozóvá válását, a képzést és a bértámogatásokat. A bérgarancia atap. amely a-csődbe nieut vállalatok dolgozóinak bérét és végkielégítését hite lezi meg.JU a cég nem tud fizetni, -a-munkaadói járulékokból származik. A szakképzési alap a munkaadói hozzájárulásokból képződik, és a versenyszférába tartozó munkaadókat terheli azokat, akik nem támogatnak közvetlenül iskolákat. A rehabilitációs alap szintén munkaadói befizetésből és egy kevés költségvetési hozzájárulásból áll. Azok fizetik, akik nem foglalkoztatnak meghatározott számban megváltozott munkaképességű dolgozókat. Ebből kapható támogatás a rehabilitációs munkahelyi beruházásokhoz, fejlesztésekhez és beszerzésekhez. Összege: félmilliárd forint. 0 Miért nem külün-külön működnek? Mi az egységesítés oka? - Az államháztartás reformja és a kincstár kialaku• A munkaerő és piaca Mire jutnak 100 milliárdból? Száz milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre a munkaerő-piaci alap, amelybe új finanszírozási elemként bekerült a jövedelempótló támogatás is. Miből jön össze ez a tekintélyes summa, miként használják majd fel és várhatóan milyen gondokkai, vitákkal kell szembenézniük az alap kezelőinek? Kérdéseinkre Garzó Lilla, munkaügyi minisztériumi helyettes államtitkár először az alap forrásait foglalta össze. lása miatt felülvizsgálták az elkülönített állami alapokat és a munkaerő-piaci alap kivételével csaknem valamennyi a minisztériumokhoz került, hogy belátásuk szerint gazdálkodjanak velük. A munkaerő-piaci alap mindegyik része a Munkaügyi Minisztérium kompetenciájába tartozik, s az egységesítéssel szervezettebb, átláthatóbb gazdálkodás lehetséges. Abban már egyetértés alakult ki az Érdekegyeztető Tanácsban, hogy az egységesített alapot egy önkormányzati jelleggel funkcionáló háromoldalú testület felügyelje. 0 Másról még vitatkoznak? - Három vitás kérdés van. Milyen jogosítványaik legyenek a befizetőknek? Mivel a munkaadók fizetik a 100 milliárdos alap túlnyomó részét, szerintük akkor a rendelkezési jogból is őket illeti a nagyobb rész. A kormány álláspontja az, hogy nem ugyanaz a befizető és a felhasználó. Hiába a munkaadó fizet, a pénzt elsősorban a munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek ellátásra kell felhasználni. Nehezen fogadják el, hogy az állami foglalkoztatási felelősség garantálja a munkanélküliek támogatását. Ez mindenütt a világon így van. A vita abban csúcsosodik ki, hogy az alap fölött rendelkező, és azt felügyelő munkaügyi miniszter milyen mértékben oszthatja meg rendelkezési jogát. A másik. hogy>mi legyen az alap meglehetősen nagy, az idén mintegy 30 milliárdos bevételi többletével. A költségvetési törvény szerint ' 'amm sérelme- szoci az összegből jövőre csak 10 milliárd használható fel, a többit jegelni kell. Kizárólag pénzügyi szempontok indokolják, hogy a maradék 20 milliárd az alapban maradjon. A pénz az államháztartási hiányokat pótolja majd. De nem fog elveszni, meit 1997-ben újra felh: tó les.z belőle amennyit a-.költ: törvénv előír. . 0 Mit szólnak szociális parmmekl - Némi joggal zik, hogy az alapban maradó pénz után nem fizetnek kamatot. A Pénzügyminisztériumban viszont azzal érvelnek, hogy a munkaerő-piaci alap többlete után akkor fizethető kamat, ha a társadalombiztosítás is fizet kamatot arra a felvett hitelre, amellyel a deficitjét finanszírozza az állam. Ez a hitel nagyobb az említett többletnél, és mivel az is a munkaadók és munkavállalók befizetéseiből áll össze, a kettő külön nem kezelhető. A harmadik, főként munkaadói sérelem, a jövedelempótló támogatás kérdése. Szociális támogatásként indult úgy, hogy korlátlan ideig jár annak a munkanélkülinek, aki kimerítette egyéves járadéki idejét és nem talál munkát. A Bokros-csomaggal a törvény úgy módosult, hogy csupán két évig kapható, és csak akkor lehet visszakerülni a rendszerbe, ha a munkanélküli a két év mellett még 180 nap munkaviszonyt tud igazolni közhasznú munkára jelentkezéssel. A jövedelempótló támogatás 20 milliárdos összege 50-50 százalékban önkormányzati és költségvetési finanszírozású volt. Ez utóbbi 50 százalékot vállalja a munkaerő-piaci alap. A «unk«adók szerint ez az idegen funkció. A gMd ar, hogy nem a munka0C9> központok, hanem az •ÜRBÍ niányzatok döntik el, ki kaphat jövedelemló támogatást. A rendszer szociális ellátásként működik. A munkanélküli ellátás része, de az elbírálás mai rendszere idegen a munkaerő-piaci alaptól. 0 Munkahelyteremtésre jut-e majd pénz? - Legfeljebb bértámogatásra. Sem pénzünk, sem megfelelő szakapparátusunk nincs arra, hogy elbíráljuk, mennyire lennének életképesek az így létesülő munkahelyek. A problémák ellenére eredményesebb a közhasznú munka: átmenet az aktív és passzív ellátás között. Másmás igények tapadnak hozzá. Az önkormányzatok pótlólagos finanszírozási forrásnak tekintik. Egy évig vehető igénybe, de az önkormányzat saját dolgozóikat szeretnék évekig közhasznú munkásként finanszíroztatni. A munkaügynek az a fontos, hogy az emberek cserélődjenek, mind többen jussanak legalább átmenetileg munkához. A munkaadóknak az « gondjuk, hogy az önkormányzatok ilyen támogatott munkahelyeket működtetnek, kiszorulnak és saját dol-* gozóik válnak munkanélkülivé. Az önkormányzatok ezt nem képesek megszervezni, mert nincsenek plusz forrásaik, másoknak kellene kiadniuk. Ez nem fér a törvénybe, mert nem lehet árbevételt szerezni rajta. 0 Mi lesz a pályakezdő miinkanMüBekkfl? - Július elsejétől megszűnik a pályakezdők munkanélküli segélye. Helyette bevezetjük a gyakornoki rendszerű bértámogatást, a szakképzetteknek képzéssel kombinálva. Teljes munkaidőben hat hónap lesz. Azok a 25 év alatti, főiskolások esetében 30 éven aluli fiatalok vehetik igénybe, a munkaügyi központoknál, akik egy évvel a végzés után sem találnak munkát, és vállalják a megjelölt szakmát és képzést. Ki kell jelölni a szakmákat és képzéseket, ahol ez jár, mert nem lenne jó, ha a munkaadók, csak azokat a fiatalokat alkalmaznák, akik rendelkeznek a támogatással. Az új rendszert a szolidaritási alap finanszírozná. (MTI-Press) Tabók Anna Lieii'4 • gen