Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

8 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. Nov. 28. Öregszik a rádió. Már hetvenéves. Mindenféle encsembencsemekkel fölszerelik az újakat, hogy kelendőbbek legyenek, de Kriván Mihály azt mondja, legtöbbjük már akár 1937-ben is megvolt, igaz, más elveken működve. Megszólal a szappantartó Öreg rádiók, rakáson Kriván Mihállyal. (Fotó: Somogyi Károlyné) Ki is Kriván Mihály? Szégyenleni, hogy rádiós kollégámnak kellett fölhívnia gá a figyelmemet, illett volna hamarabb megismernem. Maga se tudja megmondani, hány készüléke van. Akkor volt száznegyven, amikor szülei meghaltak. Egy kiállításra való. Ötödik hónapja a nyíregyházi rádió szervezésében járja az országot, a többi itt-ottamott. Kiállításon a rádió? Szépnek szép mind, de ott mind néma, noha valamennyi képes szépen szólni. Azt se tudja megmondani, hányat ajándékozott már el. • Decemberben „előszerzödnek" Jövöre: tízezer új szegedi telefon Mutatja, milyen állapotban kapta legtöbbjét. Porosan, darabban. Első dolga mindig, hogy helyet csinál neki agyonzsúfolt asztalán, aztán előveszi javítási rajzát, és nem tágft addig, amíg meg nem szólal megint. • Sok szakkönyved van. - Azelőtt félrerakták a könyvesboltban a nekem valókat. Amikor már nem tudtam elmenni értük, mert annyira fölment az áruk, elkezdett terjedni a hlr, biztosan meghaltam már. • A csövek? - Kétszáznál több rádiócsövem még mindig van. Biztosan nem marad már rá időm, hogy fölhasználjam, de sajnálnám kidobni. Minden hozzávaló alkatrésszel is el vagyok látva, ez tehát nem jelent gondot. Kötelességem azonban mindben helyreállítani azt a szolgáltatást, amit eredeti állapotában tudott. Mondok egy példát: volt benne hangszfnszabályozó, de nem volt olyan szerkezete a javítónak, amilyen kellett volna, ennélfogva megalkudott a lehetőséggel, és elúszott a hangszín. Vagy: változott a hullámhossz adás közben. Hogy ne kelljen mindig utánatekerni, automata követőt építettek bele. Ez is el szokott ves/.ni javítás közben. Én visszaállítom ezt is. Most jön azonban a neheze. A doboza. Szú ette meg, vagy összetörött. Öcsém pénzügyi közgazda, de nagyon érti a rádiódobozok restaurálását. Gondolj csak bele! Összetörött a skálaüveg, mert az üveg mindig is törékeny volt, de nem tehetünk be helyette másikat. Olyan lenne, mintha ókori darabban játszó színész kvarcórát viselne a karján. A stílus mindenben szent dolog. Szerencsére van Pesten valaki, aki fotóeljárással tud ugyanolyan skálaüveget csinálni. • Az elején kellene kezdenünk. - Természetesen detektoros rádióval indultam én is. Elfelejteni nem lejiet a gyönyörűséget, amikor az első megszólalt. Hatalmas szó volt: szappantartóba is be lehetett építeni. Megszólalt a szappantartó! % Ez is az, ami az asztalon van? - Az telefon-kihangositó. Apámnak elkezdett romlani a hallása, vettünk neki egy televíziót, de nem hallotta. Neki csináltam egy kihangosltót, és ha már belekezdtem. magunknak is egyet, telefonhoz. Te tudtad, milyen tökéletes hangfölvételt lehet csinálni detektorossal? • Ne keverjünk össze dolgokat! A detektoros rádió idején nem volt még magnetofon. - Elő tudnék halászni most is egyet, bele van építve a detektoros rádió. Amikor szép muzsikát adott a Kossuth, bekapcsoltam, és fölvettem. Sokkal tisztább hangot adott, mint a szabvány középhullám. Látod azt a sok magnókazettát az asztalon? Legalább háromszáz. Elég sokat vettem föl belőlük detektoros készülékről. • De le raktad bele a magnóba! - En hát. • Utána? - Középiskolásként még, jóval érettségi előtt elkészült az első egycsöves készülékem. Fülhallgatós volt az is, és telepes. Amikor a műszaki egyetemre kerültem, a barkácsboltból vettünk mindenféle alkatrészeket, és szinte szériában készültek a rádiók. Volt olyan évfolyamtársam, aki ebből tartotta fönn magát. • Egyszer csak jött a Néprádió. - Jó is volt az, de nagy baja, hogy a Kossuthon-Petőfin kfvül mást nem fogott. Akkor az adta a mellékkeresetet, hogy átépítettük világvevővé. Amerika hangja, Szabad-Európa akkor is fontos volt, ha vadásztak rá. Te jó Isten! Mennyi energiát áldozott az ország a brumfűrészre! • Az mi volt? - A zavaróállomás hangja oszcilloszkópon úgy futott, mintha fűrészfogakból lenne. Kifagyták azonban a tizenhárom méteres hullámhosszát, hogy a kormány tagjai is tudják hallgatni. A hivatalos készülékekről ez a sáv hiányzott. Mi ezt is beleraktuk. • Aztán a táskarádiókat kellett áthangolni rövidhullámra. - Nagy hullám volt az is. Jó mester két óra alatt átszerelte. • Hogyan kerültél Szegedre? - Vásárhelyi vagyok, de szüleim szegediek. Amikor végeztem, ide jöttem a postaműszak erősítő állomására. Első és egyetlen munkahelyem ez volt. Csakhogy a műszaki egyetem gyengeáramú mérnöki diplomája kevés volt ide, külön el kellett végeznem a postaműszakit is. Üzemmérnökként jöttem, és vezetőjeként mentem nyugdíjba. • Azóta? - Tanítottam technikumban, főiskolán és az egyetemen is. Most is, heti 21 órában. • Nyugdíj mellett? - Nyugdíj mellett. Az igaz, hogy vele együtt már a nyugdíj is adózik, de mit tehetnék ellene? Valamiből meg kell élnünk. 0 Bent tanttasz Szegeden, de tanyán laksz, - Ezer oka van annak is. Odakint jobb a levegő, nagy a csönd, és olcsóbb a megélhetés. Krumpli, zöldség, gyümölcs, minden megterem, nem kell pénzt adnunk rá. • Látom az agancsaidat, tehát vadászol is? Ilyen nagy vadak itt ritkán vannak. - Tanítványaim révén eljutottam Pápára is, Győrbe is, Salgótarjánba is. Es vadászmesteri vizsgám is van. • Az mire jó? - Magam adjusztálhatom a trófeákat. Tizenegy képesítésem van összesen, de ebbe a hegesztői vizsga is beletartozik. És igazságügyi szakértő is vagyok. Azért, szerencsénkre, még nem kell külön adóznunk. 0 És a fényképek? - Három gépem van, mindenféle lencsékkel. Régen sokat fényképeztem, de ma az egyik legköltségesebb luxusnak számit. • Amikor bejössz a tanyáról? - Elkezdi csavarni az orromat a benzinszag. Amíg bent laktunk, észre se vettem. Ennyit jelent az a hat esztendő, amit már kint töltünk a feleségemmel. Isten éltessen a hetvenéves rádióval, és rádióiddal együtt. Horváth Dezsá Dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketing-igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a következő hetekben (december végéig) mintegy tízezer előszerződést küldenek el a szegedi telefonigénylőknek. Emlékeztetőül: az előszerződés új forma, amelynek aláírásával az igAtylő megerősíti előfizetői szándékát, s ennek jeléül előlegként befizeti a bekapcsolási díj egyharmadát, 10 ezer forintot. A Déltáv Rt. pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés megkötésétől számlton egy éven belül beköti a telefonvonalat. Ha mégsem teljesítené az egy éves határidőt, szigorú kötbér terheli. Szegeden már 1996. elején megindulnak a hálózatépítési munkák a régi Rókus városrészben. A Kossuth Lajos sgt., Rókusi krt.. Körtöltés u., Makkoserdő sor, Csongrádi sgt.. Berlini krt. által körbezárt területen ha az időjárás is a szakemberek kezére játszik - már áprilisban bekapcsolhatják a vonalakat. A fölsővárosiaknak egy kicsit tovább kell várniuk: a tervek szerint ott a tavasz végén, nyár elején csöröghetnek először az új telefonok. (A kissé nehezen megrajzolható utcahatárok: Római krt., József Attila sgt.. Retek u., Seilléri sgt., a töltés vonala. Felső Tisza-part.) Ugyancsak a '96-os év első felében tervezik a régi rókusi városrész másik felének fejlesztését: a Kossuth Lajos sgt.. Londoni krt.. Kálvária sgt. „vidékét" még a nyáron igyekeznek bekapcsolni a hálózatba. Alsó-, és Móraváros területén is tavasszal kezdik a kábelek lerakását, s az ottani igénylők is nyáron számíthatnak a várvavárt telefonra. Ugyancsak az első félévre tervezik még Béke- és Klebelsbergtelep, valamint Kiskundorozsma új vonalainak bekötését is. Akadnak még a városban olyan területek, amelyek korábban kimaradtak a fejlesztésből: a Bécsi krt., Szentháromság u„ Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy megkezdődött a Déltáv Rt. telefonhálózat-fejlesztési programja: elsőként Tápén fogtak bele a munkába. Akkor azt Ígértük, szegcdi olvasóinkat is hamarosan tájékoztatjuk arról, meddig kell még türelemmel várniuk a telefonvonal bekapcsolására. Ezt most meg is tesszük, s arról értesíthetjük a szegedieket, hogy jövőre 10 ezer új telefon is csöröghet a városban. Rákóczi u. környékéről van szó - az itt lakók is bízhatnak abban, hogy még a jövő év első felében lefektetik a bekapcsoláshoz szükséges kábeleket. Az 1996-os esztendő második felében kerítenek sort Kecskéstelep, Gyálarét, Szentmihály és Algyő telefonhálózatának fejlesztésére, s ugyancsak ebben az időszakban látják el vonalakkal Szeged déli iparterületét, s az ún. iparvárosi részt is. Dr. Lednitzky Péter szerint a Déltáv Rt. fő célja az, hogy 1996 végére Szeged telefonellátottság szempontjából kritikus területeit a kívánatos szintre emeljék. A most említett területek (fgy például Petőfitelep) lakóinak 1997-ig kell türelmesnek lenniük: a fejlesztési program időrendjében ekkor következnek sorra. A marketing-igazgató megítélése szerint, ha a Déltáv Rt. elkészül az alaphálózat kiépítésével, az igénylések benyújtása után akár egy-másfél hónapon belül bekapcsolhatják a telefonvonalat. A nagyarányú fejlesztések miatt 1996-ban szükségessé válik a központ kapacitásának bővítése is - ezt a hálózatépítéssel párhuzamosan végzik majd. Ny. P. Adatok a vonalakról Az igénylők száma Csongrád megyében (Szegedet is beleértve): 35 ezer. Szegeden 16 ezren várnak telefonra. Az előfizetői vonalak száma Csongrád megyében: 72,5 ezer (ugyancsak Szegeddel együtt). Városunkban 46 ezer vonalat tartanak nyilván. Ebből egyéni előfizetői vonal: 38 ezer, a többi ún. „közü* leti." A telefonvonal bekapcsolásának dija egyéni előfizetők esetében 30 ezer forint (plusz áfa); üzleti (közületi) előfizetők számára 90 ezer forint (és az áfa). Az igények teljesftésénél az érvényes rendelkezés szerint a várakozó listát veszik figyelembe, de előnyt élveznek az „üzleti" telefonvonalak igénylői. Az első néhány perces mozifilmek Szegeden 1900-ban jelentek meg a Pesten 1899ben alakult Uránia Tudományos Színház vidéki előadásainak keretében. Ezek a maga nemében igényes kisfilmek a fölső művelt polgáriértelmiségi réteg számára készültek. Majd hamarosan megérkeztek a nyugati filmipar szériában gyártott szórakoztató filmjei, amelyek már jóval szélesebb tömegekhez szóltak. „A katonákat, iparossegédeket. cselédeket, a vásári mutatványosok és cirkuszok közönségét" a vándormozik szórakoztatták, amelyek a cirkuszokhoz hasonlóan a Szent István téren verték föl sátrukat, de a tűzoltólaktanya mellett is működtek időnként. Nem egy kávéházban is megteremtették a filmvetítés föltételeit, amivel a hely vonzerejét igyekeztek növelni, megismertetve a filmet a kávéházak kispolgári közönségével, iparosokkal, kereskedőkkel. Az állandó mozik megépítésére a legforgalmasabb városközpontban került sor. Emlékirat a lebontott Fáklya mozirál 1913-ban nyitott a Korzó. Az I. világháború bizarr velejárója volt, hogy az eseményeit bemutató háborús filmhíradók nyomán nőtt az emberek mozi iránti érdeklődése. Abonyi Mihály volt az, aki 1918-ban nekilátott, hogy a Kossuth-kávéház kerthelyiségében létrehozzon egy 1400 fős mozit; ez lett a Belvárosi, amely 1920. szeptember 8-án kezdett vetíteni. A harmadik nagy mozi elkészülte hosszabb időt vett igénybe, mint a Belvárosié. A Széchenyi tér 6. szám alatt építtetett Szarvadi Szidónia és hat kiskorú gyermeke 1882ben egy emeletes házat, melynek udvarán már akkor tekepályát alakítottak ki. Először 1907-ben állítottak föl itt ideiglenes fényirdát, majd 1915-ben Mihálovics Dezső és neje nevéhez fűződik az új udvari fényképészeti műterem. Szeged város közönsége a Délmagyarország 1995. május 26-i számából értesült arról, hogy a Fáklya mozinak mindössze ez év augusztus 20-ig lehet már csak közönsége. Azt kővetően a bontócsákányok járnak haláltáncot ott, hol ez idáig generációk sora töltött el szórakozással egy-két órákat. Ezen generációk számára szeretném néhány sorral megőrizni az éppen idén 75 éves mozi emlékét. Mozi létesítésének gondolata e telken már 1916-ban fölmerült. A háború alatt gyors ütemben megerősödő magyar filmgyárak moziépületek építésére is vállalkoztak. A „Star" filmgyár és film kereskedelmi rt. szegedi képviseletét ellátó Mihálovics Dezső irányításával 1918-20 között valósult meg végül a Széchenyi mozgó szfnház a Széchenyi tér 6. számú sarokház udvarán a Horváth Mihály utcára nézőén, ifj. Gyenes Lajos tervei alapján, a szegedi Ottovay Károly kivitelezésében. A mozi nyitására 1920 karácsonyán, december 23-án került sor. Ezzel Szeged mozijai férőhelyeinek száma kb. 5 ezer főre bővült. A kor szokásához igazodva a Széchenyimozinak is megszervezték a saját zenekarát. 1921-ben először Pesten, majd vidéken szintén sor került a moziengedélyek fölülvizsgálatára a zsidó tőkék visszaszorítása érdekében. A Korzó-mozit időben eladták egy magyar származású amerikai vállalkozónak, ennek ellenére karhatalommal bevezették az új tulajdonost. A Belvárosi a szegedi keresztény tőke vállalkozása volt. A Széchenyi-mozit bár zsidó tőke építette, idejében sikeresen beszervezte a maga strómanjait - köztük Kelemen Bélát, a korábbi kormánybiztost és Kószó Istvánt, a nemzetgyűlési képviselőt -, Így a mozi elkerülte a tulajdonoscserét. A 20-as évek nagy részén és a 30-as évek elején hosszan elnyúló súlyos gazdasági helyzet és infláció miatt lecsökkent kereslet következtében jó ideig zárva volt. Ennek ellenére a városban többfelé, elsősorban kispolgári rétegeket célzóan működd időszakos és kávéházi mozikkal szemben a három korszerű belvárosi mozi (Korzó, Belvárosi, Széchenyi) egyikeként sikerült megőriznie vonzerejét a város összes társadalmi rétege számára. A magyar játékfilmgyártásnak elsősorban a 30-as évekhez kapcsolódó fölvirágzása jótékony hatással volt a későbbiekben a Széchenyi-mozi életére is. Az időközben Fáklya névre keresztelt mozi az aszimmetrikus V-alakú, Széchenyi téri sarki épület eredetileg tágas udvarát szinte teljesen kitöltő, lapos, ötszög alakú épülettömeg. Az akkoriban legmodernebbnek számító vasbeton vázas, modernista épület utcai sávja magasabb az udvarinál, összhangban a nézőtér legmagasabb vonalával, s az afölötti vetítőhelyiségekkel. Ezt még kettőzött vaspálcákra, hátul vasbeton pillérekre állított vázkeret koronázza. Ez az utcára merőleges tagolódása az épületnek. Az utca vonalát követően jobb felől helyezkedik el az előcsarnok, melynek homlokzati jele a lapos előtetővel védett bejáratok sora, fölöttük geometrikus mintázatú, szfnes csempézett felület, majd legfölül a besűrített vaspálcák is elősegítik a bejárat igényelte hangsúlyosság kiteljesedését. Ehhez képest jóval visszafogottabb a bal oldali rész, amely mögött a nézőteret alakították ki. A földszinten egyenként állnak a kijáratok, a felső rész vakolt felületében csak a tetőterasz vaspálcáinak vonalában keskeny csfknyi a csempe. Ezek között a legteljesebb szabálytalanságot követve vágták a különböző méretű ablakokat az előcsarnok két szabályosan elhelyezett ablakának kontrasztjaként, mely utóbbiak finomam fogalmazott átmenetet jelentenek a szorosan illeszkedő saroképület hagyományos homlokzatképzésének irányában. Illetve már csak jelentettek... Ozsváthn* Csegezi Mónika