Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

pár perccel robbant ki rövid vita Nagy Sándor (SZDSZ) képviselő felvetésére. A kettes számú lakóterületi fórumból a Taijáni Kábeltelevíziónak juttatandó 2,1+0,1 millió forint ügyében kért szót, azt nem vitatva, hogy négy képviselőnek - Básthy Gábor, Kiss Zoltán, Révész Mihály, Beck Zoltán - joga van a saját alapjából a saját területének pénzt juttatni, ám erősen furcsállotta, hogy a város mindenféle szerződéskötés és más garanciák nélkül juttatna ennyi pénzt a kábeltévének. Véleménye szerint akár tulajdoni részesedést kaphatna a fejlesztésre adott pénze fejében az önkormányzat, ugyanis a Kábeltelevízió Rt. esetében már kiderült, hogy milyen értékes egy ilyen rendszer; az önkormányzatnak ráadásul ellenőriznie kellene, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Básthy Gábor alpolgármester válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy manapság a lakásszövetkezetek általában csődbe szoktak menni, s örülni kell annak, hogy Szegeden létezik egy, melyet nemhogy csőd nem fenyeget, de még kábeltévét is tud üzemeltetni, a pénzt pedig oda kell adni, hiszen arra az új szabványok követelte fejállomáscsere miatt van szükség. A kibontakozó vitában Tűhegyi József kitért arra, hogy nem óvódának, vagy más nonprofit cégnek akarnak támogatást adni, hanem egy vállalkozásnak, mely pénzért továbbítja a jeleket. A vita egy éles pillanatában még az is elhangzott az egyik képviselő szájából, hogy Básthy úr bizonyára szeretheti a TKTV-t, hiszen igen sokat szerepel benne. A purparlét végül is szavazás döntötte el, ahol 25 igen, 7 nem és 8 tartózkodás mellett megadták a milliókat. • A Tarjáni Kábeltelevíziót a Tarján IV. számú lakásszövetkezet működteti, az elnök, Megyesi László szívélyesen fogad bennünket a Több olvasói hívás azt tudakolta tőlünk, hogy milyen alapon támogatja milliókkal a város önkormányzata a Tarjáni Kábeltelevíziót, mikor az egy teljesen önálló, úgymond maszek vállalkozás. S természetesen nem maradt ki e két kérdéssel összefüggd találgatás sem: netán a VTV helyett szimpatikusabb a városi vezetésnek a TKTV, hiszen rengeteget szerepelnek itt a vezető kormánypárt képviselői. Hogy a találgatásoknak véget vessünk, a pletykák nyomába eredtünk. Pentelei sori tízemeletes alagsorában meghúzódó irodájában. Körbevezet bennünket a szomszédos helyiségekben rejtőző stúdiókban; az S-VHS technikát használó televízióstúdióban, a technikai helyiségben, s megmutatja büszkeségét, a nemrég megépített hangstúdiót is. A digitális berendezésekkel felszerelt helyiség valóban a legkorszerűbbek közé tartozik, a legújabb mindent tudó keverőpult mellett egy 16 sávos digitális hangrögzítő is munkára készen áll. - A kábelrendszer 1987 óta működik, tévéstúdiónk pedig 1989 decemberében indult be - mesél a kezdetekről Megyesi László. - Önerőből, egy fillér állami támogatás nélkül építettünk mindent, a TKTV tulajdonképpen a lakásszövetkezet egyik „melléküzemága". • Nyereséges a kábeltévé? - Nem lehet nyereséges egy kábeltelevízió, de rentábilis. A tavaly megváltozott műszaki szabványok miatt egyébként ki kell cserélni a fejállomásunkat, mely 6,5 milliós töbletterhet ró ránk, ehhez kértünk támogatást az önkormányzattól. Tévéstúdió, kábeltévé-fejállomás és telerádió egy helyen. (Fotó: Nagy László) 0 Az évek óta működő kábelrendszer nem tudta kitermelni egy új fejállomás árát, hogy ne kelljen támogatást kérni? - A mi rendszerünk közel 10 ezer lakásba van bekötve, s annyira minimális árat kérünk a szolgáltatásért, hogy nincs rajta hasznunk. A támogatást egyébként a lakóterületi alapból ítélték meg a képviselők, melyet minden városatya a saját körzetére fordíthat, fgy kaptunk 2,2 millió forintot, mindössze, hiszen azt mondták, hogy nyereségorientáltak vagyunk. Miközben a lakásszövetkezet költségvetésének csak igen kis százalékban kifejezhető része a kábeltelevízió. Magyarországra mindig is jellemző volt a bürokratizmus..., de azt hozzá kell tennem, hogy igazából a város vezetőitől sok támogatást kaptunk, azonban a közgyűlés és a bizottságok világa már egészen más lapra tartozik... • Ha a lakásszövetkezet a tulajdonos, akkor ezek szerint az sem igaz hogy egyfajta családi vállalkozásként működik a TKTV? - Szívesen használják pejoratív értelemben a családi vállalkozás kifejezést, s persze ez biztosan a műsoraink stáblistája miatt kapott szárnyra. Az adásokat főállású dolgozó nélkül készítjük; Gallai Ferenc, Túriné Megyesi Anikó - a lányom ifj. Megyesi László - a fiam -, Pál Ildikó, valamint jómagam. Évekig társadalmi munkában vállalta mindenki a feladatot, s ma is csak a szó szoros értelmében fillérekért dolgozunk. - Igaz-e, hogy a támogatás óta jóval többet szerepelnek a szocialista képviselők aTKTV-ben? - íme itt vannak a forgatókönyvek - mutatja az asztalán fekvő vaskos paksamétát felháborodva Megyei László -, meg lehet nézni, hogy kik voltak nálunk az utóbbi időben. De már megszoktam a vádakat, amikor Koha Róbert volt nálunk, akkor MDF-esek voltunk, Horpácsy András „Rálátások" című műsora idején kereszténydemokrata-pártiak, jelenleg pedig szocialisták. Én magam soha nem voltam egyik pártnak sem a tagja, most nem tehetek arról, hogy a területünkön megválasztott négy képviselőből három az MSZP színeiben indult. Szalay polgármester urat is már évek óta ismerjük, hiszen például a lányom is a tanárképzőn végzett. • Már elnézést a profán kérdésért, de Ön a kábeltelevízió vezetője, a stúdió mindenese, operatőre, szerkesztője, vágója, a hangstúdió vezetője és a lakásszövetkezet elnöke; hogy győzi a rengeteg munkát? - A felsorolás utolsó eleme a legfontosabb a számomra, tehát elsősorban a lakásszövetkezet elnöke vagyok. Minden nap egyébként reggel hatkor kelek, fél hétkor itt vagyok az irodában és éjjel fél kettőkor fekszek; így az alvásra nincs panaszom. • A városi önkormányzat intézményeként működő városi televízióban nem kívántak nyilatkozni, mindenesetre annyit megtudtunk, hogy ők nem hallottak konkrétan a felszámolásról, bár túl jó hírekről nem tudnak beszámolni. A VTV fejlesztési kéréseit sorra lesöprik az asztalról, ebből a három millióból például egy profi kamerát vásárolhattak volna. Más forrásokból azonban értesültünk arról is, hogy az önkormányzat takarékosságra szólította fel a VTV-t, s már közgyűlési pontként is szerepeltek a költségcsökkentőjavaslatok. A VTV dolgozóinak egyébként nem túl jó a közérzete, hiszen már több| | • Bálint Sándor könyve A szegedi nép A legszögedibb szögedi, Bálint Sándor hagyatékáS nak kincsestarisznyájából szép ajándékot tett karácsoI nyi asztalunkra a Fekete Sas Kiadó: megjelentette A I szegedi nép című munkáját. A szögedi nemzetet bemutató kötetben a fantasztij kusan gazdag néprajzi tudásanyagot összegyűjtő, rendj szerező, elemző etnográfus professzor saját kutatásaira í támaszkodva, tömören, a népszerűsítés stílusjegyeivel szól a szegedi táj népéletéről, hagyományairól. Ahogyan írja Bálint Sándor:,, E könyvben nem az érdekességeket, furcsaságokat, hanem a népéletnek, mint az emberlét kötöttebb, archaikusabb tükröződésének szegedi sajátosságait és változatait iparkodtam megörökíteni, amint ezeket a történelmi sqts, társadalmi fejlődés, gazdasági környezet és munka kiformálta.". Szöged legjobb ismerője „szűkre kényszerült elői adását" (ahogyan maga aposztrofálja a könyve anyaj gát) történelmi, településtörténeti áttekintéssel kezdi, ( majd sorraveszi a víziélet, a jószágtartás, pásztorélet, a j mezőgazdaság, a táplálkozás, a viselet, a ház, otthon I jellemzőit, változásait. A könyv legélvezetesebb két i utólsó fejezetében pedig a népnyelvről, a népköltészet[ ről, a hiedelemvilágról és a népszokásokról szól. Olyan átfogó néprajzi képet rajzolva, amilyenre csak Bálint | Sándor képes, ízes nyelvezettel, sajátos stílussal magáí val ragadva az olvasót, bizonnyal ugyanúgy, mint egyI kori egyetemi tanítványait, kik előadásain még a legnagyobb bölcsészkari tanterem lépcsőit is megtöltöttük. Minden szögediról minden szegedihez szól ez a kis könyv, élményt adóan közvetítve olyan tudásanyagot, amit kötelességünk ismerni, s örökíteni. Hogy tudjuk, i és gyermekeink, unokáink is tudják majd. miért volt a táj lelke Szöged, kik ették a végzéskalácsot, miért ragaszkodtak a harmatnevelte böjti táplálkozáshoz, mi- , lyen volt a polgári bormérés, miért hordottak az alsóvárosiak sötétkék, a felsővárosiak meg búzavirág színű • posztóruhát, milyen volt az asszonysors ősi szegedi jelképe, a konty, a szögedi népnyelv szerint ki hált a ka- • lap alatt, hogyan muzsikált a magyarbanda, miért lövöldöztek a karácsonyi vacsora előtt. Az először majd harminc évvel ezelőtt nyomddfes- • téket látott munka változatlan szövegét a szerző hagyatékából és a Móra Ferenc Múzeum anyagából váloga- ; tott új képekkel egészítette ki a szerkesztő, a Szegedről elszármazott Székely Sz. Magdolna. A kötet kiadását a Magyar Könyv Alapítvány mellett a MOL Rt. Szeged támogatta. (Fekete Sas Kiadó, Budapest 1995.) Szabó (Magdolna • Véleményem szerint Utazás és ellenérték Szegfű László olvasónk levelében közlekedő polgártársai figyelmét kéri: „Nagyon sokan felháborodva emelik fel a tollat vagy a telefonkagylót azért, mert eléggé el nem Ítélhető módon van bátorságuk a közlekedési vállalatoknak meggyőződni arról, hogy Önöknél van-e utazásra feljogosító bérlet vagy menetjegy. Ha véletlenül betévedek egy boltba és vásárolok magamnak fél kilogramm kenyeret, nem egészen értem, hogy miért kell a pénztárnál sorba állnom és a kosárba helyezett kenyeret kifizetnem. Aki a gabonát elveti és learatja, az kap fizetést. Aki elszállítja a malomba, az is kap fizetést. Aki megőrli, az is. A pék is, az eladó is... Talán ez az oka, hogy engem nem engednek ki szó nélkül az üzletből. Valami ilyesmi játszódik le akkor is, amikor igénybe veszem a közlekedési vállalatok szolgáltatásait. Az autóbuszok sajnos csak akkor tudnak haladni, ha üzemanyagot töltenek beléjük. A járművet valakinek vezetnie kell és ezt sem vállalják unatkozó milliomosok hobbyból. Akik jelenleg ezt a munkát végzik, azoknak családjuk van, boltba járnak vásárolni, ha van miből. A fizetésüket a vállalatnak a bevételből kell biztosítani. Sajnos az utóbbi időben, a gazdasági körülmények miatt egyre több utas gondolta úgy, hogy a helyváltoztatásért csak a taxiban kell fizetnie. A szaporodó utaslétszám és a bevételek elmaradása kényszerítette a Volán és az SZKT munkatársait arra, hogy a személyszállítás ellenértékét jobban figyelemmel kísérjék. Ahhoz, hogy jobb körülmények között utazhassunk, nagyobb, tágasabb új járművekre volna szükség. Ezeket sem adják ingyen. Nem a becsületes utasok bosszantására találták ki ezt a módszert... Kritizálni lényegesen könnyebb, mint egy problémát megoldani. A jelenlegi megoldásnál jobbat még eddig senki nem javasolt, csak a legváltozatosabb módon próbálják a saját véleményüket indokolni. A helyszínen pedig a gépkocsivezetőknek tesznek megjegyzéseket. Elismerem, ők se mind angyalok. De nem tudom, hogy Önök hogy viselnék, ha vezetés közben egész nap hallgatniuk kellene a megjegyzéseket, azért mert a munkájukat végzik. Ezért kérem Önöket, hogy mielőtt tollat ragadnak vagy a telefont felemelik és megaláztatásnak veszik, mert az utazás ellenértékét valaki számon kéri, gondolják át ezt a pár sort." A lapunkban Belgiumról megjelent cikk kapcsán tett megjegyzéseket Haumann Jánosné, aki négytagú családjával tavaly járt háromhetes Benelux-túrán. Azt írja többek között, hogy „... mindenütt tisztaságot, a jó gazda kezével végzett, gondos munka eredményeként ápolt, gondozott három országot tekinthettünk meg. Igaz, Amsterdamban az utcákon mi is láttunk vizeldéket, de legalább a férfiak kulturált módon, és nem a sötétebb sarkon, vagy a játszótér bokrai mellett végzik el a dolgukat, mint errefelé. Nagyon szeretünk utazni, és a tőlünk nyugatra fekvő országokban mindig csak a hazainál nagyobb tisztaságot, rendet (még az autóutak mentén is) láthatunk. Ezekből mindig arra a következtetésre jutunk, hogy meglátszik: mindennek van gazdája." Furcsa hírek szállonganak a városban, sőt a városon kívül is. Kollégánkat például egy győri tévés találkozón faggatták megdöbbenten arról, hogy miért akarják felszámolni a Szegedi Városi Televíziót... ször estek át névösszeíró tortúrán, s egy ízben a városházi illetékesek el is szólták magukat: azért kellenek a listák, mert számolgatják, hogy kinek mennyi végkielégítés járna. 0 A híresztelések arról is szóltak, hogy a TKTV egyik fő mentora Básthy Gábor alpolgármester, így őt is megkerestük kérdéseinkkel: - Az önkormányzatnak nincs szándékában megszüntetni a VTV-t - cáfolja a híresztelést kapásból az alpolgásmester -, ám mint min3en intézménynél, itt is át kell vizsgálni a gazdálkodást és a szükséges racionalizálást meg kell ejteni. Sokailom egyébként az évi 16 millió forintos támogatást, melyért mindössze heti 2,9 óra műsort kell készítenie a VTV-nek. • Miért támogatja az önkormányzat a TKTV-t? - A városi költségvetésből egy fillért sem adunk a lakásszövetkezet Taijáni Kábeltelevíziójának. mindössze az ott megválasztott képviselők juttattak a lakóterületi alapból a fejállomás rekonstrukciójához szükséges támogatást. 0 Az önkormányzat a Kábeltelevízió Rt. legnagyobb részvényese, bölcs dolog a konkurrenciát finanszírozni? - Szó sem lehet konkurenciáról, hiszen az 5 ezres (!) tarjáni rendszer nem említhető egy lapon a városival. A TKTV egyébként sem nyereségorientált cég, alapáron biztosítja mindenkinek a jelszolgáltatást. 0 Véleménye szerint egy ekkora méretű városi önkormányzatnak hány televízióstúdiót kell eltartania? - Szerintem egyet se, a legcélszerűbb lenne független műsorkészítőktől rendelni, akikből már most is van vagy négy Szegeden. 0 Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire lehet jövedelmező egy kábeltelevíziós hálózat üzemeltetése. A Kábeltelevízió Rt. vezetője, Csábi László a gazdaságossággal kapcsolatban ugyan nem árulhatott el konkrét számokat, ám nem csinált titkot abból, hogy jövedelmező vállalkozás a kábeltévé: - Nem véletlenül áramlott az elsők között amerikai tőke erre a területre - érzékelteti a piaci lehetőséget. - Mi eddig egy fillér támogatást sem kaptunk az önkormányzattól, sőt, az önkormányzat - legnagyobb tulajdonosunk - részvényei után osztalékot vehetett fel. Az elmúlt években egyébként óriási fejlesztéseket hajtottunk végre 100 milliós nagyságrendben, s mindezt saját erőből finanszíroztuk. Takács Viktor Az egyik kiindulópontot egy közgyűlésben, méghozzá a testület szeptember 7-i összejövetelében leltük meg, amikor az ebédszünet előtt Öikomtiyuli televiaó Injába? Kik szerepelnek itt többet?