Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-27 / 278. szám

2 KÜLFÖLD Jvvf m iA i DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. NOV. 27. történelmi krónika November 27. 1593. Fülek (Nógrád vár­megye) (örök őrsége kétnapi ostrom után megadja magát a királyi csapatoknak. 1604. Fdelénynél (Borsod vármegye) a Bocskai pa­rancsnoksága alalt harcoló hajdúk újabb vereséget szen­vednek Basla seregétől. 1619. Bethlen csapatai el­foglalják Bécs elővárosát, Fbersdorfol, megkezdik Bécs körülzárását. 1706. A fejedelem elfo­gatja Forgách Simon gróf al­tábornagyot. 1710 végéig marad fogságban, előbb Krasznahorkán, majd Szepes várában. 1812. A Berezinán való átkelés közben vfvott ütkö­zetben az egyesült orosz had­sereg gyakorlatilag megsem­misíti a visszavonulás során már felörlődött Nagy Hadse­reg maradványait. 1842. Széchenyi István gróf a Magyar Tudós Társas­ág nagygyűlésén mondott be­szédében támadja Kossuth és az ellenzék türelmetlen nem­zetiségi politikáját. 1847. Az országgyűlés ke­rületi illése Széchenyi István gróf indítványával szemben Kossuth válaszfelirati javas­latát fogadja el. Élesen tá­madja a törvénytelen kor­mányintézkedéseket. 1895. Ezen a napon kelt az. a híres végrendelet, amely­ben Alfréd Nobel svéd ve­gyész és üzletember hatalmas vagyonát a róla elnevezett nemzetközi dijak létesítésére áldozta. A Nobel-díjakat a fi­zikában. a kémiában, a Fizio­lógiában (orvostudomány) és az irodalomban legkiemelke­dőbbeknek Ítélik, illetve a Nobel-békedtjat azoknak, akik a béke ügyéért a legtöb­bel tették. A díj összegét ­amely átlagosan 160 ezer svéd korona - az alapítvány évi kamataiból fizetik. A díjat 1901 óta évenként adják át. (Kivétel néhány háborús év!) A jelöltek kiválogatásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselői vesznek részt. 1937. A budapesti Művész Színház bemutatja G. B. Shaw: Barbara őrnagy című színművét. 1938. A kormányzó közli Imrédy Bélával, hogy nem fogadja el kormánya lemon­dását. 1989. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei Bu­dapesten üléseznek. Az elég­séges védelem megteremtésé­ről tárgyalnak. 1993. Átadják Békéscsa­ba-Frzsébethely új katolikus templomát, s benne a század legnagyobb - 500 négyzet­méteres - magyar falfestmé­nyét, mely Patay László fes-~ tőművész alkotása. EB EL.SÖ BETON ÉPÍTŐANYAG-ÁRUHÁZUNK KÍNÁLATÁBÓL: BRAMAC-CSERÉP teljes házra, telepi készletből 10% eng. GIPSZKARTONLAPOKRA 15% eng. THKRWOOl.INRA 10% eng. DOROZSMAI IJT 5-7. TcL: 62/326-735 Ugyanúgy káromkodnak... A Daytonban a szerb, horvát és bosnyák elnök által elfoga­dott békcszöveg három válto­zatban került az aláírók elé: szerb, horvát és bosnyák „fordí­tásban". A II. világháború utáni Ju­goszlávia hivatalos nyelve a szerb-horvát volt. A szerbek és a horvátok azonos nyelven, szabad hangsúlyú, délszláv nyelven beszélnek. E nyelv három fő változata csupán nyelvjárási elemekben tér el egymástól, mint például az amerikai és a szigetországi an­gol. Megragadható eltérés, hogy a szerbek cirill, a horvá­tok latin betűkkel (rnak. A nyelvinél jelentősebb a kultu­rális eltérés: a szerbek ortodox keresztények, a horvátok a ró­mai katolikus kultúrkörbe tar­toznak. A háború kezdete - 1992. ­óta a szerb és a horvál kormány nemcsak területein végzett etni­kai tisztogatásokat, hanem a kö­zös nyelvből .szerbbé", illetve „horváttá" átminősített nyelv­ben is. Erre válaszul purista bosnyák nyelvészek is megpró­bálták körvonalazni azt, ami az ő nyelvüket elidegenfthetetlenül „bosnyákká" teszi. Az utca em­bere megmosolyogja a naciona­lista arzenál mesterséges érveit. „...Még ha másként nevezzük is a nyelveket - tökéletesen meg­értjük egymást, ugyanazokkal a szavakkal káromkodunk " - idé­zi az AFP tudósítója egy bos­nyák informatikai szakember megállapítását. (MTI) A Szerb Radikális Párt (SRS) közleményben jelen­tette be, hogy a párt segítsé­get nyújt a szabadságukért és több évszázados hazájuk megtartásáért harcoló szara­jevói szerbeknek. „A szerb nép egésze cso­dálja az otthonaikért küzdő szarajevói szerbek bátorsá­gát, határozottságát és me­gingathatatlanságát" - áll a párt által kiadott közlemény­ben, amely azt is hangsú­lyozta, hogy a szarajevói szerbek megmutatták, mi­képpen lehel és kell ellenáll­ni a szerbség ellenségeinek. A közleményben a Vojiszlav Seselj vezette SRS elnöksé­ge hangsúlyozta: a radikáli­sok - csakúgy mint koráb­ban - minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják a szabadságért és a nyugati szerb területek felszabadttá­sálrt harcoló testvéreiket. A közlemény közzétételére az­után került sor, hogy a szara­jevói szerbek vezetői több­ször is megerősítették: nem fogadják el a daytoni béke­egyezmény azon pontját, amely muzulmán ellenőrzés alá helyezi a boszniai fővá­ros teljes területét. A radikálisok a daytoni egyezmény egészét elvetik, és Seselj azzal vádolta az • A radikálisok támogatják a szarajevói szerbeket „Milosevics a legnagyobb áruló" Szarajevó egyik elővárosának, Grbavicának szerb nemzetiségű fiataljai tüntetnek a Daytonban szüle­tett magállapodás ellen.. (MTI-Telefotó) egyezséget aláfró Szlobo­dan Milosevics szerb elnö­köt, hogy a szerbség törté­netének eddigi legnagyobb árulását követte el. ,,Milo­sevics feláldozta a boszniai és a krajinai szerb államot, s feláldozta a szerbség nemzeti érdekeit is, hogy eleget tegyen a szerbek örökös ellenségei által elő­terjesztett követeléseknek " - vélekedett Seselj. (MTI) Az izraeli igazságügyi ha­tóságok vasárnap kihallgat­tak két rabbit, akiket az^al gyanúsítanak, hogy előzete­sen jóváhagyták a Jichak Rabin kormányfő elleni gyil­kosságot. A rabbik a gyanú szerint vallási megalapozott­ságú indokot fogalmaztak meg az „elnyomó" meggyil­kolására, és ezt - feltételezé­sek szerint - ismertették Ji­gal Amirral, a későbbi me­Kihallgattok két rabbit rénylővel is. Az izraeli rádió jelentése szerint - amelyet a dpa idézett - a két rabbit bí­rósági eljárás fenyegeti gyil­kosságra való felbujtás mi­att. (MTI) Egyéves az állóháború Egy éve, az orosz tit­kosszolgálat provokációjával kezdődött a hadüzenet nél­küli „villámháború" Cse­csenföldön. Az „alkotmá­nyos rend helyreállítása" el­mén indított, saját polgáro­kat tizedelő, ma is parázsló abszurd háború tízezrek éle­tébe került és százezrek vál­tak földönfutóvá. Egy év után Csecsenföld és a cse­csen nép tragédiája közöny­be fullad Oroszországában, ahol a lakosság harmada a létfenntartás napi kenyér­gondjaival küszködik. A Moszkva által „minden cse­csenföldi bajok első számú felelősének" kikiáltott Dzso­har Dudajev elnök eltávolí­tását az orosz vezetés a Moszkva-barát Umar Avtur­hanovval próbálta elvégez­tetni egy évvel ezelőtt. A hét végi Izvesztyijából kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat szervezte a zsoldosokat a Kreml akaratával szembe­szegült nyakas csecsen elnök hatalmának megdöntésére. A kudarcot követően kezdődött meg a hadsereg nyílt beveté­sével Pavel Gracsov védelmi miniszter egykorú szavai szerinti „villámháború"... Az „alkotmányos rend helyreál­lítása" címén a hadsereg rommá lőtte Groznijt. Tízez­rek haltak meg, s az áldoza­tok többsége polgári sze­mély volt. (MTI) Erdélyi vándorzsinat A héten több helyszínen rendezték meg a romániai re­formátus egyház zsinatátó. A résztvevők a kánonrendszer első főrészének alapos és átfo­gó módosításával, korszerűsí­tésével foglalkoztak: ez az egyház jogelveit, szervezetét és kormányzatát hivatott sza­bályozni. Mint arról a zsinat elnöksége, Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Márt­ha Ivor és Szilágyi Aladár fő­gondnokok által aláírt, kolozs­vári keltezésű közlemény be­számol, a zsinat feliratot kül­dött Ion Iliescu román elnök­höz a vallásgyakorlási törvény napirendre tűzését sürgetve; ezt a román törvényhozás öt éve halogatja. A zsinal üzene­tet intézett a mintegy milliós lélekszámú romániai reformá­tus egyház híveihez, felkérte továbbá a Duna Televízió ve­zetőségét arra, hogy heti rend­szerességgel biztosítson mű­soridőt a Kárpát-medence re­formátus egyházai számára. A zsinat ünnepélyes megnyilójá­tmég november 22-én, az ősi széki templomban, az 1555. évi zsinat színhelyén tartották, majd Kolozsváron a Protes­táns Teológiai Intézetben folyt a tanácskozás. (MTI) Fosztogatnak a horvátok A horvátországi Kuplenszko menekülttáborban egy muzulmán asszony talicskán viszi kétéves kisfiát az orvoshoz. (MTI-Telefotó) A boszniai horvát milicis­ták rendszeresen fosztogatnak és gyújogatnak azokban a vá­rosokban, amelyek a balkáni béketerv értelmében szerb kézre kerülnek. Erről a térség­ben járt ENSZ-tisztviselők és újságírók számolnak be. A rombolásokat nyilvánva­lóan engedélyezték, s azokat szervezett formában hajtják végre, noha ezt a boszniai hor­vát erők parancsnoksága cá­folja - jelentette ki a Reuter szerint Kale Adie, a BBC egyik veterán riporternője. Az újságírónő brit ENSZ­katonákkal érkezett Mrkonjics Grad városába, s mint a Reu­ter megjegyzi, ez volt az első ENSZ-alakulat, amely elérte ezt a várost. A BBC munka­társa polgári személyeket nem látott a városban, csak egyen­ruhásokat, akik utcáról-utcára, házról házra járva fosztogat­tak. A televíziós felvételeken látni lehet, hogy a várost füst­felhő takarja el, s a közeli Si­povóban lángokban áll az itte­ni legngyobb épület. ENSZ-források szerint jó, ha akad egy épségben maradt épület az egykor százezer la­kosú városban. (MTI) Mint a Romp­res hírügynökség jelentette, a hetek óta tartó beharan­gozás után a „Hargita és Ko­vászna megyéből elüldözött romá­nok" találkozóján 12 személy jelent meg a kolozsvári városházán. Jelen volt ezenkívül Ad­rián Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea füg­getlen képviselő, Gheorghe Funar, az RNEP elnöke, Kolozsvár polgár­mestere, Liviu Medrea Kolozs megyei alprefek­tus, szintén az RNEP tagja, Vic­tor Constantines­cu, Kolozs megye tanácsának elnö­ke és számos új­ságíró. A résztve­vők kifejtették, hogy az 1989. de­cemberi fordula­tot követően szün­telenül rettegés­ben éltek, mert a térségben élő ro­• Kárpótlásra váró tucat „Elüldözött románok'7 Kolozsvárott manókat terrori­zálták és elma­gyarosttották, ezért el kellett hagyniok lakásu­kat vagy állásu­kat. Ezzel a vád­dal 1991-92-ben az úgynevezett Hargita-Kovászna jelentés keretében heves RMDSZ-el­lenes kampány folyt a román mé­diákban és a par­lamentben - ak­kor a magyar ér­dekképviselet visszautasította az állttásokat. A 12 résztvevő megalakította a Kovászna. Hargi­ta és Maros me­gyéből elüldözött románok egyesü­letét, amelynek el­nöke Valér Voda, székhe­lye Kolozsvár lett. Kidolgoztak egy, a kormánynak el­fogadásra aján­lott határozati ja­vaslatot, amely az elüldözött szemé­lyeket visszahe­lyezi jogaikba és kárpótlást irányoz elő számukra. Ja­vasolták továbbá, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna me­gyében, illetve a vegyes Maros me­gyében külön szervet hozzanak létre, amely figye­lemmel követi az ott „etnikai diszk­riminációnak ki­tett" románok jo­gainak tisztelet­ben tartását. (MTI) A Jugoszláv Nemzeti Bank vasárnapi hatállyal le­értékelte a dinár árfolyamát, s a hivatalos árfolyam sze­rint egy német márkáért 3,3 dinárt adnak. A szerbiai televíziónak nyilatkozó Dragoszlav Avra­tnovics bankelnök azzal ma­gyarázta a leértékelést, hogy a Jugoszlávia elleni ENSZ­szankciók felfüggesztése után a reális piaci árfolya­mot hivatalossá kellett tenni. Ezzel megindították a gazda­ságszilárdítási program má­sodik szakaszát. „Nem kell tartani az árfolyam további romlásától, mert megfelelő tartalékaink vannak a jelen­legi kurzus fenntartásához" - tette hozzá Avramovics. A bankelnök azt is bejelentette, hogy a külkereskedelem li­beralizálása érdekében jelen­tősen, 3-30 százalékra csök­kennek az importterhek. Az alapanyagok, alkatrészek és félkésztermékek vámilletéke a minimilás szintre csök­kent, s csak a luxuscikkeket terheli 30 százalékos beho­zatali vám. Avramovics hoz­zátette: az importkorlátozá­sokat is jelentős mértékben Leértékellék a dinárt csökkentik, s a jelenlegi 25 százalékról 14 százalékra mérséklődik a korlátozás alá eső árucikkek köre. A gyors privatizációt szorgalmazó bankelnök közölte, hogy megkezdődik a tulajdonfor­mák demokratizálását célzó terv kidolgozása, s a jugo­szláv kormány minél előbb meg akarja törni a belső mo­nopóliumok hatalmát, s a gazdaság hatékonyságának növelése érdekében növelni akarja a belső versenyt. A kereskedelem liberalizációs csomag - hangsúlyozta a bankelnök - három területet érint: a külvilágot, a belső piacot, valamint az gazdasá­got fojtogató, megszünteten­dő adminisztrációs rend­szert. (MTI) így volt ez Kanadában is. Amikor Detroitból átjöttem Windsorba, a kanadai oldal­ra, már éreztem, hogy „más­ként" fúj a szél... Erősebben, hidegebben. A Detroit folyó partjától viszont csaknem 500 kilométert kellett meg­tennem Torontóig, a kanadai világvárosig, s alkalmam volt megfigyelni a tovasuha­nó tájon az időjárás alakulá­sát is. Chatham és London (ez esetben kanadai város) környékén még csak az eső esett, Guelp és Hamiiton magasságában viszont már hó borította a vidéket. To­ronlóba érkezve a kivilágí­tott felhőkarcolóknak csak a sziluettje látszott, mert sűrű, átláthatatlan függönyt alko­tott a zuhogó eső... Fehér Péter barátommal, aki várt rám a torontói állomáson, araszolva a nagy forgalom­ban, eljutottunk ugyan lak­helyükre, Guelphbe, ám reg­gelre leesett a hó... Itt azonban ez már nem meglepetés. Elfogadják, mert ez van. Számomra azonban tartogattak néhány kellemes meglepetést kana­dai barátaim, ismerőseim. Műit pénteken például részt vehettem a torontói Fészek Klub születésnapi ünnepsé­gén, amelyen fennállásuk egyéves évfordulójáról em­lékeztek meg a városban és környékén élő, irodalom- és művészetpártoló magyarja­ink. A Simándi Ágnes és Szabó János vezette klub ju­bileumi rendezvényén mu­tatták be e sorok írójának a • Kisimre Ferenc jelenti Amerikából Magyarok között Kanadában Első amerikai tudósításomat azzal kezdtem, hogy Ame­rika mindig tartogat valamilyen meglepetést az ember szá­mára. Ez fgy van immár öt hete, amióta az USA-ban és Kanadában tartózkodom. Tiszteletbeli indiánná avatásom óta, már-már hajlamos voltam arra gondolni, hogy engem ennél nem érhet nagyobb meglepetés. Pedig ért, hol kisebb, hol nagyobb. Az pedig már szinte törvényszerűvé vált, hogy bárhova is érkezem, hatalmas felhőszakadás fogad, másnap reggelre pedig leesik a hó! Délmagyarország kiadásá­ban megjelent Jughurtforra­dalomtól a polgárháborúig ctmű könyvét, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott az est, amelyen sok biztató kijelentést hallottunk a ma­gyarságtudat, a magyar anyanyelv megtartásának szükségességéről. A csak­nem 40 ezer torontói magyar egyébként több klubban, egyesületben, úgynevezett Magyar Házban tevékenyke­dik. Újságjuk, rádiójuk van, s könyvesboltjuk is. Igaz, a Pannónia Books nevű bolt eléggé eldugott helyen talál­ható a Bloor Streeten, ott is valahol a hatodik emeleten. A magyarok számára ez azonban nem jelent különö­sebb nehézséget, mert rövid látogatásunk során tapasztal­hattuk, hogy - egyébként szombat lévén - rengetegen megfordultak a boltban. Meg azután az itteni újságo­kat böngészve azt is megáll­apítottam, hogy a Bloor Street-et Magyar Utcának is elnevezhették volna, hiszen a hirdetések szerint ezen a hosszú utcán magyar hentes, fodrász, virágüzlet, ingatlan­közvetítő, biztosító, fogor­vos és több, magyaros étel­különlegességeket kínáló vendéglő van! Amerikai utam egyik ked­ves „megállóhelye" volt Ha­miiton, ahol ismerősökkel is találkoztam. Az ottani Ma­gyar Ház tisztújító értekezle­tét megelőzően kértek fel egy rövid beszámolóra. A délvidéki magyarság áldat­lan helyzetének, a szerb be­telepítések okozta problé­mák ismertetése volt a téma, amelyre igen fogékony volt a csaknem 100 fős hallgató­ság. Tavaly egyébként ebben a városban tartották a diák­sportolók világjátékait, s a kis, de ütőképes szegedi csa­pat ebben az Ontario-tó part­ján lévő városban aratta si­kereit. S még valami: a tiszt­újító értekezleten újra elnök­ké választották Tollár Szilvi­át, a Ház eddigi, agilis elnö­két... A meglepetésekről. Egyik nap Guelphben, az ottani ha­talmas bevásárlócentrum postáján adtam fel a Szeged­re címzett levelemet. Mögöt­tem egy idősebb öregúr áll­dogált. Valószínűleg látta a címzést, meg hallotta, hogy Hungary-ba kértem a bélye­get, mert amikor kifordultam a sorból, utánam szólt és azt mondta: Ó, Szeged?! Olt a jó Pick szalámi, meg a piros paprika... S mindehhez bi­zalmasan mosolygott Kár, hogy dolgavégeztével nem mutatott nagyobb érdeklő­dést egy kis csevegés iránt, mert akkor megtudhattam volna: hol és mikor kóstolta meg a valóban világhírű sza­lámit. • (A tudósítás a Castelto Hun Kft., az Interagent Co. Biztonsági, Szervező és Tanácsadó Társaság, a Morton's Utazási Iroda és a Magyar Kisebbségi In­formációs Iroda támogatá­sával készült.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents