Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-27 / 278. szám

HÉTFŐ, 1995. NOV. 27. • Miskolc, MSZP-kongresszus • Szekeresék előkészítenek „Verekedni a ringben kell, nem az öliözében" Kibeszélgették magukat A miniszeri lemondáshullám, a Magyar Szocialista Párton belüli platformok nyílt harca, az SZDSZházastárssal való szinte folyamatos torzsalkodás miatt a kormánykoalíció nagyobb pártjának kongresszusától vártunk „valamit". Az MSZP miskolci kongresszusára most talán többen figyeltek, mint egy egyszerű párt átlagos országos rendezvényére. Töijént-e ott „valami"? Milyen munícióval tért haza a 28 fős Csongrád megyei küldöttcsoport? Úton Szeged felé, Szentes és Hódmezővásárhely között, telefonon az alábbi véleményeket gyűjtöttünk össze. Horn Gyuláék mozgástere Miskolcon nem szűkült be. (MTI-telefotó) Áder szerint a kormány szétesett... Költségvetés, alulnézetből. Ez is téma volt a Fidesz - Magyar Polgári Párt Csongrád megyei választmánya szombati ülésén. A parlamenti költségvetési vitában elhangzó „fideszes" módosító indítványokról Áder János, a párt ügyvezető alelnöke adott tájékoztatót tudtuk meg a pártr'endezvényt követő sajtótájékoztatón. A Fidesz-MPP országos elnökségének tagja elmondta: e párt célja, hogy 40 milliárd forintos módosító indítvány-csomagjával úgy alakítsa a költségvetés szerkezetét, hogy a fiatal családok helyzetén segítsen, az oktatási szféra ellehetetlenülését és leépülését megállítsa, illetve a feketegazdaság elleni küzdelmen lendítsen. A Fidesz-MPP javaslatait alátámasztja, hogy szakértői 6,5 milliárd forintot „találtak" a költségvetésben. A Fidesz figyelemre méltó érve az is, hogy ha az általuk javasolt forrásokat a rendőrség, az APEH és a vám- és pénzügyőrség megkapja, akkor a feketegazdaságból, a többlet adókból az állami költségvetési bevétel több mint 17,5 milliárd forint lehetne. Változatlanul a polgári Magyarország megteremtését tekinti elsőszámú feladatának a Fidesz. Ezért olyan politikát fog folytatni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a párt önállóan is fölmutassa a polgári Magyarország megteremtéséhez szükséges programot. A kormány teljesen szétesett - jelentette ki a Fideszpolitikus, kommentálva a munkaügyi, a pénzügyi és a művelődési miniszter lemondását. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindez a költségvetési vita kellős közepén történt. Az MSZP is teljesen szétesett, már ők maguk se tudják, ki kivel van - mondta Ádeg. Kérdésekre válaszolva a Fidesz MPP ügyvezető alelnöke úgy értékelte: Fodor lemondása jelzi, az SZDSZ tervszerűen vonul kifelé a koalícióból. Ú. I. A civil szféra megroppant, ezért a mai napig sem talál magára ebben az országban. Az ok: 1949-ben, az egyesületi jog megvonásával leváltották a társadalmat. Az akkori belügyminiszter, Kádár János rendelete nyomán alakult ki az erős, centralizált állam, mert csak így vált az idegen program szerint átrendezhetővé a társadalom. Tehát a polgár helyébe az alattvalót tették. A rendszerváltás sem vált össztársadalmi fölszabadító élménnyé. Azt a politikai elit hajtotta végre, mivel nem létezett a magáért felelős társadalom. Nagy fordulat 1989, de sok kérdésben utat tévesztettünk. A mellényt újra kell gombolni mondja Pozsgay is. A súlyos mulasztások között a legnagyobb, hogy a hatalmi váltás lehetősége elhomályosította az elit szemét, s türelmetlenkedve túl nagyokat lépett, így például liberális nyomásra kihagyta az alkotmányozó nemzetgyűlés lépését. Ezért aztán nem alakulhatott ki párbeszéd a nép és a politikát művelő elit között. Ebből következően a Plenáris vitával folytatta munkáját szombat reggel az MSZP kongresszusa a Miskolci Egyetem aulájában. A felszólalások középpontjában a kormány, a pártvezetés és a frakció viszonya, a társadalommal folytatott kommunikáció, az elkövetkező két és fél éves időszak legfontosabb feladatainak megfogalmazása állt. Sokan visszatértek a pártelnök-miniszterelnök pénteki beszámolójára, s megoszlottak a vélemények arról, hogy Horn Gyula beszéde túlságosan is szép képet festette, avagy tartalmazta a kormányt és a miniszterelnök saját személyét érintő bírálatot is. A küldöttek közül többen beszámoltak arról, miként szembesülnek nap mint nap lakóhelyükön, az önkormányzatoknál a népszerűtlen intézkedések következményeivel. • Voltak, akik a politikai problémák egyik fő okát szervezeti hiányosságokban jelölték meg. Szerintük az MSZP felépítése nem megfelelő, hiányzik a működési szabályzat, az elnökség nem a mozgalom szervezőjeként, „menedzsereként", hanem árnyékkormányként működik, megoldatlan a pártelnök helyettesítése és egyáltalán: az MSZP sok szempontból nem alkalmazkodott ahhoz a változáshoz, hogy már nem ellenzéki párt, hanem kormányerő. Javaslatok sora hangzott el, például a párt belső megújítására, kommunikációs stratégia kidolgozására és professzionista végrehajtására. Utóbbival kapcsolatban többen kifejezték meggyőződésüket: a párt népszerűségPozsgay alkukat hiányol. (Fotó: Schmidt Andrea) rendszerváltást a nép adományként, nem saját cselekedetként élte meg. A másik hiba, hogy a köztársasági elnök közvetlen választásának elvetésével az intézményrendszerből hullottak ki létrafokok. Az, hogy nem kétkamarás Parlament alakult, a törvényhozás működését lehetetlenítette el, hiszen erre az Országgyűlésre zúdította a korporáció és a szunnyadó érdekek világát. Az önkormányzatoknak fiókparlamentekké alakítása, vagyis a helyi ügyek átpolitizálása, ilyeténmódon a pártok szerepének fölülértékelése is hiba. romlását meg kell állítani, a jelenlegi s a jövő évben várhatóan szaporodó eredményeket az eddiginél sokkal jobban „el kell tudni adni". A küldöttek részéről éles bírálat érte a jórészt nyilvánosság előtt folyó párton belüli csatározásokat. Egyes megfogalmazások szerint tűrhetetlen, hogy a mérkőzés nem a ringben, hanem a folyosón, az öltözőben folyik. Felszólították az egymással sajtóháborúban állókat, hogy üzengetés helyett itt, a kongresszuson próbálják meggyőzni egymást. Az állam kifordul szerepéből, mert ott gyenge, ahol erőt kéne mutatnia és ott erős, ahol gyengének kellene lennie. Saját belső szerkezeti problémáit sem tudja megoldani. Az államháztartás szerkezete és a költségvetési rendszer 40 éve változatlan, vagyis minden elérhető jövedelmet a költségvetésbe von, majd újraoszt. Ez maga alá gyűri a kormányokat is. Az önkénynek óriási a szerepe a mindenkori végrehajtó hatalomban. Megdöbbentő, de igaz: a gazdaságpolitika is 20 éve változatlan. Vagyis az egyensúlykereső és restriktív gazdaságpolitika a Horn Gyula pártelnökminiszterelnök három pontban összegezte a kongresszus eredményeit. Különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a küldöttek támogatásukról biztosították a párt és a kormány stabilizációs programját, az államháztartási reform végigvitelének szükségességét és minden olyan elképzelést, amely meghatározza a kormányzat jövőbeni ténykedését. A miniszterelnök ezzel összefüggésben elmondta, hogy a szekcióvitákon a résztvevők „kibontották" költségvetési hiányhoz rendeli az állam minden szereplőjét. A képviselők elszakadtak képviseltjeiktől. Őket a nyílt válság téritheti vissza, de reméljük, Magyarországon nem az utca lesz. a Parlament észheztérftésének eszköze. A civil társadalom, melynek az önrendelkezésre képes polgár megteremtése a feladata, ezért nyer különös jelentőséget. Az elpártosodás országában megteremthető a pártpolitika feletti egység - vallja Pozsgay. A közszereplő két típusa közül az egyik, az államférfi ideje lejárt, a másik, a politikus csörazokat a baloldali értékeket, amelyek képviseletét elvárják a kormánytól. Leszögezték, hogy a stabilizációs reformok végigvitele során messzemenően figyelembe kell venni a társadalom tűrőképességének határait. A kongresszus másik eredményének Horn Gyula azt nevezte, hogy megerősítették a koalíció továbbvitelének szükségességét. Emlékeztetett arra, hogy korábban voltak feszültségek a két párt viszonyában, a tanulságokat azonban leszűrték és a vitákat normális mederbe tudják terelni. Hatékonyabbá kell tenni ugyanakkor a koalíciós működést, ami azt is magában foglalja, hogy ha zavarok támadnak, mindkét fél kötelessége, hogy azokat megszüntesse. A harmadik pozitívum pedig az, hogy a kongresszuson jórészt megszűntek az MSZP-ben mindeddig meglévő feszültségek. A küldöttek ugyanis nem csak cselekvési irányt fogalmaztak meg, hanem azt is elhatározták, hogy tavasszal rendezik a személyi ügyeket. A külföld felé pedig az a kongresszus legfontosabb üzenete, hogy a párt kinyilvánította: egyöntetű támogatást élvez a kormány a reformok végrehajtásában és az Európai Unióhoz való csatlakozás elsődlegességében. Kérdésekre válaszolva a pártelnök hangsúlyozta, hogy az érdekegyeztetés nem csupán a kormány feladata. Abban mindenkinek részt kell vállalnia, akinek erre lehetősége van. Kitért arra is, hogy a tavaszi kongresszust tartalmában előkészítő bizottság tagjává felkérte Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét, Szekeres Imrét, a párt ügyvezető alelnökét, frakcióvezetőjét, valamint Kósáné Kovács Magdát. Javaslatait az MSZP elnöksége elé terjeszti. Horn Gyula leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság döntései nyomán nemcsak a pénzügyminiszternek, hanem az egész kormánynak beszűkült a mozgástere. Ennek ellenére fel sem vetődik bennük, hogy megkérdőjelezzék az Alkotmánybíróság szerepét. Bokros Lajossal egyébként lezárták a felajánlott lemondás ügyét, a pénzügyminiszter ehhez nem szabott feltételeket, tovább dolgozik - közölte végül a miniszterelnök. (MTI) gősipkássá lett. Pozsgay állítja: tisztességesen is lehet politizálni. A magyar politikai erők közül az SZDSZ a legtürelmetlenebb. E párttal kormánykoalíciót kötni: fatális tévedés volt. Az MSZP nem merte vállalni győzelmét, a koalícióval „legitimáltatta" magát, holott a szavazópolgár voksa az egyetlen valós legitimáló erő. Az MSZP a koalícióval a programját, a Bokroscsomaggal a választóit, az önálló köztársasági elnök-jelöltről való lemondással önbecsülését adta el - sorolta Pozsgay. A kisebbségi kormányzás is jobb, mint a rossz koalíció. Az MSZP ügye nem veszett el, de az országnak és a pártnak sokba kerül helyrehozni a tévedést. A válságkezelés szocialista, szociáldemokrata módját kellene megtervezni, vagyis nem engedni a társadalmi szakadékok kialakulását, hogy tovább süllyedjenek egész társadalmi rétegek, hogy felszámolódjon a középosztály. A szélsőség fellépése reális, de nem katasztrofális veszély. Eseti alkukkal kéne a törvényeket meghozni, nem koalíciós odaadással. Ú. I. Fritz Péter, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő: - Sikeresnek tartom a kongresszust. Amit el kellett érnünk, elértük. így a „megnemértéseket" tisztáztuk. A kormányprogram mellett - stabilizációstul, modernizációstul kiálltunk. Megállapítottuk: jó úton haladunk, a koalíció elvetése nem időszerű. Megyénk küldöttei aktívan részt vettek a vitában. Magyarország tranzitszerepére hívtuk föl a figyelmet, melyben e hármashatár-régió kiemelt helyzetű. A külpolitikában a szomszédokkal való megbékélés követelménye is hangsúlyozott szemponttá vált. Az alkalmazott tudományok, a mezőgazdasági kutatás eredményeinek hasznosításáról dr. Nemcsók János szólt. A feketegazdaság elleni küzdelemmel foglalkozó szekcióban a tisztességes vállalkozók védelme érdekében emeltünk szót. Szemők Árpád, az MSZP szegedi elnöke, az önkormányzati frakció vezetője: - Többféle párt kongresszus létezik: az egyik elkezd, a másik lezár, van, mikor döntenek, van, hogy a vitára kerül a hangsúly. Ez eszmecserés kongresszus volt. Miskolc értelme az, hogy felkészültünk a márciusi kongresszusra. Most a döntéskényszer nem árnyékolta be a vitát. A párton belüli konfliktus kezelésének is legjobb módja: a beszélgetés. Márpedig a miskolci szekciókban, különösen azokban, ahol a minisztertől az országgyűlési képviselőn át a kongresszusi küldöttig minden szint képviseltette magát, sikerült „kibeszélgetni" magunkat... BELÜGYEINK 3 Básthy Gábor, Szeged alpolgármestere: - A nézeteltéreseket tisztáztuk. Kiderült: a gyors személyi változásokat a küldöttek nem támogatják. Sőt: a tavaszi tisztújító kongresszus sem biztos, hogy személycseréket eredményez A kormányzati és az önkormányzati munka értékeléséből lényeges megállapításnak tartom, hogy a törvényalkotást a helyhatóságok szempontjából újra kell gondolni. A finanszírozás változása Szegedet nemigen érinti, Bokros pénzügyminiszter kijelentette ugyan, hogy összességében nagyobb az önkormányzatoknak juttatott összeg, ám a többletet az elmaradt térségek és települések kapják. A kongresszusi munícióhoz tartozik, hogy a stabilizáció első jeleit bizonyítva láttuk, így joggal bízhatunk abban, hogy '97-től a gazdasági növekedés számos mai gondot megold. Kozma József, szegedi önkormányzati képviselő: - A plenáris ülésen a politikai intézményrendszer decentralizálása mellett érveltem felszólalásomban. A kongresszus legnagyobb értékének azt tartom, hogy a sok-sok vita után megtaláltuk a közös nyelvet, így világossá váltak a platformok közötti különbségek. Természetes, hogy a történelmi helyzetnek megfelelően más-más platform nézetrendszere és megoldási technikájára irányul a figyelem. Ellenben Miskolcon egyértelművé vált: az MSZP többsége a platformon kívüliek platformjához tartozik, s ez lesz a pártcentrum. . ,1. . PUMA edző- és sportcipők llpX 18-47-es méretig bőr és gyöngyvásznas cipők. Futballcipők 35—44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Aki hirdetésünket behozza, 10% kedvezményt kap. Szeged, Takaréktár u. 1. Önkéntes vagyonbevallási Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök a miskolci MSZPkongresszus pénteki nyitónapjára elkészített előadói beszédéből kihagyott néhány mondatot, amely az önkéntes vagyonbevallás esetleges bevezetéséről szólt. Az el nem hangzott beszédrészlet a következőket tartalmazta: „Megfontolásra méltó az a kezdeményezés, hogy vezessük be az önkéntes vagyonbevallás gyakorlatát. Mindenki maga döntheti el, élni kíván-e a lehetőséggel. Az elképzelés szerint törvény garantálná, hogy nem firtatják a bevallott vagyon eredetét. A lényeg, hogy a bevallott vagyon volumene képezi a választóvonalat, azt az alapot, amely után keletkező vagyont az adóhatóság már ellenőrizheti. Ez a bevalláskor a lehető legnagyobb vagyonérték feltüntetésére ösztönöz. A vagyon utáni 2 százalékos illeték befizetéséből származó bevétel egyharmadát a szociális és tehetséggondozás kiadásaira, egyharmadát vállalkozások ösztönzésére, a fennmaradó részt az önkormányzatok támogatására fordítanák. Kérem, lássunk hozzá a kezdeményezés szakmai megvitatásához és kimunkálásához" Horn Gyula beszéde még rövidített formában is több mint 10 perccel hosszabb volt a tervezettnél, s maga a pártelnök is az időkorláttal indokolta a rádió 16 Óra című műsorában a fent ismertetett két bekezdés elhagyását. Ugyanakkor utalt arra is, hogy részletekkel akkor szeretnének kiállni a nyilvánosság elé, amikor szakmai körökben már alaposan megvitatták a javaslatot. Az összesen 799 küldöttből az első napon 717en regisztráltatták magukat, a második napon még 15-el gyarapodott a munkában részt vevő küldöttek száma az MSZP miskolci kongresszusán. A további 800 meghívottból váltakozó számban, mintegy 600an kisérték figyelemmel a fejleményeket, részben a különböző előadótermekben felállított monitorokon, zártláncú televízióközvetítésben. A kongresszus nyílt volt, bárki bejelentkezhetett az információs irodán, ők természetesen nem az I love Lajos! ülésteremben, hanem a belső televíziós rendszeren követhették a munkát, a terem előterében pedig találkozhattak az ismert politikusokkal, sőt bárkivel fényképeztethették is magukat. A plenáris- és szekcióüléseken váltakozó volt az érdeklődés, legtöbben Horn Gyula vitaindítóját kísérték figyelemmel, de tapasztalni lehetett, hogy egy-egy vezető politikus felszólalásakor a folyosóról pillanatok alatt a terembe tódultak a küldöttek és a vendégek. Ilyen volt például Bokros Lajos felszólalása a vitában és a gazdasági szekcióülésen. A szabadidős programokról jórészt a BIT-esek gondoskodtak, akik egyébként a tanácskozás egész ideje alatt árulták az előtérben a Bokros Lajos arcképével és I love Lajos! felirattal ellátott, fehér színű trikókat. (Az ötlet sikeres üzleti vállalkozás is voh, hiszen két nap alatt 350 darabot vettek meg a borsos árú, 390 forintos emlék-ruhadarabból.) Az EDDA és a Hungária együttes koncertje főkét a fiatalabb küldötteket vonzotta. (MTI) Államférfiak helyett csörgősipkás politikusok? Egyre ritkábban élmény: egy közszereplő helyettünk mond ki valamit, azt amit mi érzünk, megfogalmazni, összefüggésbe helyezni mégse tudjuk. Ilyen pillanat részesei lehettek azok a szegedi polgárok, akik Pozsgay Imre előadását hallgatták a minap, a Polgári Szegedért Egyesület rendezvényén. Az egykor vezető politikus, a sorsfordító idők szereplője ma történesz professzor. A Pozsgay-féle - kérdéseink nyomán is kibomló, alább összefoglalt - társadalomrajzot és politikai helyzetértékelest minden „civil", e világban helyét kereső polgárnak figyelmébe ajánlom.