Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

2 KÜLFÖLD SA liVl A lÖliftV/IEfí )HÍS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 23. történelmi krónika November 23. 176. Marcus Aurelius római császár a germánok és a szarmaták felett aratott győzelmét ünnepli. November 27-én fiát, Commodust társcsászárrá nevezi ki. Ezzel feladják az örökbefogadó császárság elvét a dinasztikus öröklés javára. 1457. V. László 17 éves korában meghal Prágában. 1700. XII. Ince halála után Giovanni Francesco Albani bíborost választják XI. Kelemen néven pápává. 1859. Az Erdélyi Múzeum Egylet, az erdélyi magyarság legfontosabb szellemi intézménye megtartotta Kolozsvárott az alakuló ülését. (Az Egylet 1948-ig működött, amikor a kommunista diktatúra feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta.) A hivatalos ünnepség előestéjén tízezres felvonuló tömeg nemzeti tüntetésére kerül sor. 1890. III. Vilmos Hollandia királya, Lutemburg nagyhercege meghal a Hetloo-i kastélyban, utódja Vilma királynő lesz. A holland-luxemburgi perszonálunió felbomlik. 1918. Közzéteszik az 1918: I. néptörvényt. Minden 21. életévét betöltött férfi és 24. életévet betöltött Imi és olvasni tudó nő választójogot kap. 1935. 60 éve született Törőcsik Mari, Kossuthdíjas színésznő, kiváló művész. 1940. Románia csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez. 1944. Az újjáalakult Független Kisgazdapárt elnöki tanácsának ülése Szegeden Balogh István elnökletével. 1945. A népbíróság halálra (téli Imrédy Béla volt miniszterelnököt. Kivégzik 1946. február 28-án. 1956. Kormányközlemény arról, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak. 1959. Az ENSZ ügyrendi bizottsága - a magyar küldöttség tiltakozása ellenére - ismét javasolja a közgyűlésnek a „magyar kérdés" napirendre tűzését. Richárd Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár közölte, hogy Párizsban fogják ünnepélyesen aláírni a Daytonban parafált boszniai békemegállapodást. A vezető amerikai diplomata ezzel véget kfvánt vetni az aláírási ceremónia helyszínét illető eddigi bizonytalankodásnak. Holbrooke egyébként a boszniai szerbeket a megállapodás „nagy veszteseinek" nevezte, s megjegyezte: senki nem gondolta, hogy (Paléban) örülni fognak a megállapodásnak. Alija Izetbegovics boszniai elnök - a bosnyák tévében az ohiói Daytonból közvetített nyilatkozatában - elmondta: a megállapodás értelmében az egységes Szarajevó 43 hónapig tartott háborús helyzet után megszabadul a blokádtól, létrejönnek a külvilággal való zavartalan földi és légi összeköttetés feltételei. A boszniai kormány visszakapja az ellenőrzést Szarajevó északi és nyugati negyedei - Ilidza, Hadzici, Ilijas és Vogosca -, valamint a repülőtér fölött. Ez gyakorlatilag felszámolja az eddigi szerb ostromgyűrűt - közölte. Nem tett azonban említést arról, mi lesz a státusa a Grbavica nevű, szerb ellenőrzés alatt álló negyednek, amely Szarajevó szivében fekszik. A NATO-erők első, mintegy 1500 fős kontingense a jövő hét vége előtt nem várható Boszniába - közölte a Pentagon. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője utalt arra, hogy az elnöknek kell elrendelnie az útba indítást. A NATO-terv csaknem teljesen elkészült, és igen rövid időn belül az elnök elé terjeszthető - tette hozzá. Úgy tervezik, hogy az Egyesült Államokban 2-3 ezer tartalékost hívnak be szolgálatra - főként egészségügyi, illetve kommunális Boszniai szerb fiatalok kitörA örömmel fogadták a hírt, miszerint Daytonban parafálták a boszniai háborút lezáró, átfogó békemegállapodást. (MTI-Telefotó) szolgáltatásokat szervezd szakembereket. Eközben újabb, Daytont követő Bosznia-értekezletek gondolata merül fel. NagyBritannia december 8-án és 9-én a megállapodás „civil aspektusairól" szervez konferenciát, Németország pedig azt javasolja, hogy heteken belül üljenek össze Bonnban azok, akik a fegyverzetellenőrzés kérdéseinek megtárgyalására hivatottak. A világ kormányai sorra üdvözlik a daytoni megállapodást. Kono Johei japán külügyminiszter a parlamentben elmondta, kormánya kész támogatást nyújtani a háború utáni újjáépítéshez. Sali Berisha albán államfő, Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, André Quellet kanadai külügyminiszter, valamint Stevo Crvenkovski macedón külügyminiszter egyaránt méltatta a tárgyalóasztalnál elért eredményt. Crvenkovski szerint a megállapodás az egész Balkán szempontjából fontos, hiszen így most mód nyílik a térség számos más kérdésének megoldására. • A parlament jövő héten dönt Magyar-amerikai konzultáció Tíz életfogytiglan a legvéresebb brit perben Ha tíz élete lenne is, mindegyiket rács mögött kellene töltenie Rosemary Westnek, aki a brit igazságszolgáltatás eddigi történetének legvéresebb gyilkossági ügyében találtatott bűnösnek szerda délután. A winchesteri bíróság által kiszabott, tízszeres életfogytiglani börtönről szóló Ítélettel olyan ügy végére került pont, amely minden hitchcocki képzeletet jó eséllyel felülmúl. A mintegy másfél évtizeden átívelő horrortörténet tragikus főszereplője tlz leánygyermek, akiknek megcsonkított, válogatott kfnzások nyomait őrző maradványait Rosemary és Frederick West gloucesteri házának kertjében, illetve pincéjében kaparták össze az elképedt rendőrök tavaly télen. Az eset talán legtragikusabb eleme az, hogy a rendőrségnek már 1972-ben értesülései voltak a Westék házában zajló nem mindennapi krimiről, az ügy azonban érthetetlen módon mégis elaludt. Az utolsó csepp a pohárban a házaspár saját gyermekének, a 16 esztendős Heather Westnek 1987-ben bejelentett eltűnése volt, de még ezután is hét évbe telt, amíg a hatósági földgyaluk végre elkezdték a véres titkot rejtő gloucesteri kert felásását. A tlz gyilkosság egyébként sokak szerint csak a bizonyítható eseteket jelenti. Fred West még vizsgálati fogsága alatt állítólag azzal kérkedett, hogy áldozatinak valós száma meghaladja a hatvanat, erre azonban nem sikerült bizonyítékokat lelni. Felgyorsulnak a következő napokban a magyar-amerikai katonai konzultációk a Pécs környékén telepítendő amerikai logisztikai bázisról, illetve a katonai repülőterek használatáról, miután kedden megszületett a daytoni megállapodás a boszniai békéről. Á Honvédelmi Minisztériumban szerdán az MTI úgy értesült, hogy jelenleg is hazánkban tárgyal egy amerikai szakértői csoport. Borsits László helyettes államtitkár irányltja azt a magyar katonai stábot, amely az amerikai katonákkal egyeztet. A vendégek ismételten felkeresik a baranyai térséget, illetve a taszári katonai repülőtér környékét. Noha a magyar parlament legkorábban csak a jövő héten tanácskozhat, illetve szavazhat az amerikai katonák magyarországi átvonulásáról, valamint egy utánpótlás-bázis létesítéséről, a szakértők intenzíven tárgyalnak, hogy az országgyűlési határozat után időveszteség nélkül megtörténhessenek a konkrét lépések. Annyi már most valószínűnek tűnik: első lépcsőben egy amerikai előkészítő csoport érkezik a baranyai térségbe, hogy megteremtse a feltételeket a logisztikai központ felállításához. Amenynyiben olyan döntés születik, hogy a Boszniába telepítendő 20 ezer amerikai katona Magyarországon át vonul a térségbe, akkor a menetoszlop biztosítását is elő kell készíteni. Magyar honvédelmi szakértők szerint a várhatóan Baranyában létesítendő amerikai központ növeli a térség biztonságát, bár azt még nem lehet tudni, hogy amerikai, vagy magyar katonák, illetve határvadászok látják-e majd el a biztosítási feladatot. Az sem kizárt, hogy együttműködés lesz a két hadsereg között. Annyi viszont bizonyos, hogy a magyar határvadászok továbbra is megerősített szolgálatot látnak el a térségben. Visszavonásukról csak a kormány nemzetbiztonsági kabinetje hozhat döntést. (MTI) Ukrajna - gyökértelen sokpártiság (MTI-Panoránta) Ukrajnában a többpártrendszer akkor fog megerősödni, ha végbemegy a felbomlóban levő szovjet társadalmi modell átrétegződése. Á megelőző évtizedekben kialakult társadalmi osztályok szétesése folyamatban van, az új szocális érdekstruktúra és az azt tükröző pártrendszer megszilárdulása azonban még legkevesebb tlz évet igényel - nyilatkozta Mikola Sulga, az ország előző nemzeti kisebbségügyi minisztere, jelenleg az Ukrán Tudományos Akadémia szociológiai intézetének vezetője. Sulga értékelése szerint a mai ukrajnai többpártrendszernek nem valódi pártok a résztvevői, hanem eleven társadalmi gyökerek nélküli protopártok. A pszeudopártok lebegésének főbb okai a következők: Az egykori szovjet társadalmi szerkezet átalakulása még nem zárult le. A szovjet középosztály - a volt társadalom 80-90 százaléka, ahol a legmagasabb fizetések maximum háromszorosai voltak a legalacsonyabbaknak széthasad. A gazdaság súlyos helyzete miatt nagy tömegek válnak nincstelenné, egy vékony rétegből pedig tőkés, bankár és vállalkozó lesz. Ez az átalakulás azonban még csak a kezdeténél tart. A gazdasági hanyatlás a pártokból való óriási kiábránduláshoz vezetett és vezet. A 90-es évek elején, közvetlenül a függetlenné válás után a politikai mozgalmak sorra olyan populista Ígéreteket tettek az ország felemelkedésével kapcsolatban, amelyek rövid időn belül léggömbnek bizonyultak. Ez is az oka annak, hogy a pártok nem tudtak jelentős tagságot toborozni. A lakosság egyszerűen elfordult az eleinte nagy érdeklődésre számot tartó pártpolitizálástól. Az ukrán gazdasági visszaesés sajátos módon vetette vissza a pártok népszerűségét. Az önellátásra átálló falvak lakói, úgy tűnik, átvászelik a gazdasági mélyrepülést. A városlakók azonban Ukrajna népességének 70 százaléka városokban él - nem rendezkedhetnek be önellátásra, és nem akarják elfogadni a korábban ismeretlen nincstelen sorsot. Elégedetlenségükön még az esetleg megjelenő demagóg politikusok sem tudnak áttörni, s ebben nem utolsó szerepe van annak, hogy az ukrán városi lakosság európai viszonylatban is magasan képzettnek számit - mondta Sulga. Sulga arra a sajnálatos tényre hívta fel a figyelmet, hogy ma nincsen olyan párt, olyan program vagy személyiség, amely vagy aki kiutat tudna mutatni a hanyatlásból. Az emberek nem látnak hiteles személyiséget a közéletben. Gyakori jelenségnek tekinthető, hogy a döntési pozícióba került politikusok, a mandátumhoz jutott képviselőjelöltek rövid időn belül a saját pecsenyéjüket kezdik sütögetni. A pártok gyökértelenségének egyik legfontosabb oka az, hogy az értelmiség mindmáig egy nagyon szűk politikai spektrumot kínál a társadalomnak. A valódi értelmiségi pártok, mint a demokrata vagy a kereszténydemokrata párt programja mindössze három kérdés körül forog. Ezek: az ukrán államiság, az ukrán kultúra és nacionalizmus. A kezdeti eufória után a megállás nélkül romló életszínvonal mellett ezek az eszmék ma már nagyon kevés embeíf 'érdekelnek. Az utóbbi években egyedül a baloldal, a kommunista és a szocialista párt nem veszített a népszerűségéből, mert a „gondtalan" múltat emlegetik. Ennek ellenére az egykori kommunista párt tagjai nemigen akarnak belépni az új kommunista és szocialista pártba, mert nem akaiják elfeledni az elmúlt évtizedek hibáit, igazságtalanságait. A baloldali érzelmű ukránok sem felejtik el az 1932-33-as esztendők mesterségesen előidézett, milliók halálát követelő éhínségét és az eszeveszett sztálini terrort 1937-38-ban. A nem baloldali pártok vezetése egyrészt a szovjet hatalom évtizedei alatt letezett ellenzékiekből formálódott. Ok a múlthoz hasonlóan a jelenben is az ukrán nyelvért, kultúráért és a megfelelő történelemszemléletért harcolnak. A Szovjetunió idején nem alakult ki valódi rendszerellenzék, nem voltak olyan gondolkodók, akik alternatív programot dolgoztak volna ki Ukrajna politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésére nézve. A kialakuló pártspektrumot nem utolsósorban az tette a jelzett mértékben szűkké, hogy a külföldről hazaérkezett ellenzék körében is a nacionalista gondolat uralkodott - mondta Sulga. Hofar László • Peresz bemutatta kormányát A kneszet bizalmai szavazott A szavazás előtt mondott beszédében Peresz úgy vélte, hogy Rabin békeerőfeszítései már meghozták első gyümölcsüket, és Izraelnek sikerült beilleszkednie a nemzetek családjába. „Mostantól már nem mondhatjuk, hogy az egész világ ellenünk van. Sőt, a világ velünk van" mondta a 120 fős kneszet előtt, ahol beszédét ezúttal nem szakították meg a szokásos közbekiabálások. A politikus felszólította Háfez Asszad szíriai elnököt: folytassák a béketárgyalásokat, amelyek azért szakadtak meg, mert a felek nem tudtak megegyezni az Izrael által megszállt Golán-fennsík jövőjéről. „A háború logikája többé nem működik közöttünk. Üljünk le egymással, és járuljunk hozzá ahhQZ, hogy a Közel-Keleten véget éljen a háborúk korszaka" fordult szavaival Asszadhoz. Az izraeli parlament szerdán 62 szavazattal 8 ellenében (38 tartózkodással) jóváhagyta a Simon Peresz által alakított új izraeli kormány névsorát Peresz - aki Jichak Rabin november 4-i meggyilkolása óta Izrael ügyvezető miniszterelnöke volt - a szavazás után letette a miniszterelnöki és védelmi miniszteri esküt. Peresz ígéretett tett arra, hogy folytatja az izraeli-palesztin béketárgyalásokat, és megpróbálja egyesíteni országát, mely súlyosan megosztott Ciszjordánia és Gáza palesztin önkormányzatának kérdésében. Hozzátette ugyanakkor, hogy bővíteni igyekszik majd kapcsolatait a zsidó telepesekkel és a politikáját ellenzőkkel, és párbeszédre szólította az ellenzéket a politikai erőszak megfékezése érdekében. Az ellenzék derékhadát adó Likud-párt vezetője, Benjámin Netanjahu - egységet Ígérő szavai ellenére élesen támadta Pereszt, kijelentve: világos jelek utalnak arra, hogy Rabin visszatartó szerepének hiányában az új miniszterelnök „rohan majd engedményeket tenni" az araboknak. „Most nem a messzire vezető lépések idejét éljük, amelyek csak elmélyítenék a megosztottságot az emberek között" - vetette Netanjahu Peresz szemére. - Most meg kell állni, hogy megpróbáljuk áthidalni a nehézségeket". A földrengésjelző állomások egymástól távoli szélső értékek között, a Richterskálán 5,7-7,2 közötti erősségűre becsülték a a közelkeleti térségben, közelebbről az Akabai-öbölben szerda reggel történt földrengést. Az egyiptomi földrengésjelző központ bejelentése szerint Kairót és környékét 5,7es erősségű földrengés rázta meg. A rengés jól érezhető volt az egyiptomi fővárosban, és mintegy tíz másodpercig, más források szerint jóval hosszabb ideig tartott. A legnagyobb rengést négy Földrengés nz kisebb földlökés követte. Kairóban egy épülgt teljesen, kilenc régebbi építésű lakóház részben összeomlott a földmozgás következtében. Az áldozatokról egyelőre nem érkezett hír, eltekintve egy aszjuti férfitól, aki a pánik hatására kiugrott a negyedik emeletről és szörnyethalt. Az 1992. októberi kairói földrengésben több mint ötszázan haltak meg. Izraelben és a Gáza övezetben 6,2-es erősségű földrengést mértek. Az izraeli geofizikai intézet - akárcsak az egyiptomi - az Akabaiöbölben jelölte meg az epicentrumot, és tovább pontosítva a sinai-félszigeti Dahab település környékére helyezte. A földmozgás Jeruzsálemben és Tel-avivban is érezhető volt. A rengés kisebb anyagi károkat is okozott Eilatban, a Vörös-tenger partján és rövid időre megszakadt az áramszolgáltatás. • A mezőgazdaság mentette meg Jugoszláviát A szankciók következményei A Jugoszlávia ellen három és fél éve érvényben lévő ENSZ-szankciók, s a fél évvel korábban bevezetett EUbüntető intézkedések hatalmas kárt okoztak a gazdaságnak és a lakosságnak, s az országnak már a túlélésért kellett harcolnia - írta szerdai számában a Politika című belgrádi napilap. Áz elemzés szerint még nem lehet pontosan tudni, mekkora kárt okozott a valószínűleg szerda este felfüggesztésre kerülő embargó, a statisztikák azonban arra utalnak, hogy a veszteség hatalmas. Míg négy évvel ezelőtt mintegy 20 milliárd dollárt tett ki a jugoszláv (pontosabban a mai, Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláviára kivetített) hazai össztermék, addig 1995-ben a GDP már csak mintegy 10 milliárd dollár lesz. Az egy főre eső nemzeti össztermék 3000 ezer dollárról 1400 dollára csökkent, míg az ipar termelése - a hivatalos statisztikák szerint - négy év alatt 48,8 százalékkal esett vissza. A Politika emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent a jövedelmek reálértéke, s a legsúlyosabb helyzet 1993 végén alakult ki, amikor hónapokon keresztül dühöngött a hiperinfláció. „Ebben az időszakban 3 márkát értek a nyugdíjak, míg a fizetések értéke 10-15 márka körül mozgott" - emlékeztetett a lap. A kormányhoz közel álló lap arról is beszámolt, hogy a termelés és a kereskedelem visszaesése miatt nőtt a munkanélküliek száma, s jelenleg is mintegy 700 ezer alkalmazott van kényszerszabadságon. A jugoszláv statisztikák szerint a legsikeresebben a mezőgazdaság vészelte át a szankciós éveket: az agrárágazat termelése csak 10 százalékkal csökkent az elmúlt években. „A nehéz években a mezőgazdaság mentette meg az országot, mivel az-alacsony árszint s a bőséges kínálat lehetővé tette a télélést" - hangsúlyozta a Politika, majd hozzátette: a hiperinflációt megtörő, Avramovics bankelnök irányításával végrehajtott gazdasági program is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Jugoszlávia végül átvészelte a gazdasági zárlatot.