Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18 / 271. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. NOV. 18. „Mi 22 forintos gázolajjal járunk, és van ugye a fűtőolaj, ami fele ennyibe kerül. így nem csoda, ha a magánfuvarozó 17 forintért is vállalja a kilométereket, miközben húsz-egynéhányat elszámolhat költségátalányban." • Ez elment olajért, az megvette... (1.) Kezdetben volt a „piroska" Tárgyalják az első nagy polgári olajpert Szegeden. Azért ez a polgári jelző, mert katonai olajperben már született ítélet, de az inkább a harckészültség veszélyeztetéséről szólt. Hivatalosan, azaz jog szerint, mert valójában azért ott is jobbára úgy manipuláltak az olajjal, vagy inkább gázolajjal, mint tették azt a rendes civilek. Azóta sok milliárd forinttal gyarapodtak az olajban, üzemanyagban utazók, fiktív számlakibocsátók, vámszabálysértők, adócsalók, szőkítők. Fantomcégek, igazi vállalkozások alakultak és tűntek el, cfmlapsztorik szereplői koptak ki egyik napról a másikra a sajtóból. Lapunk most induló sorozatával, visszaemlékezésekkel, interjúkkal, elemzésekkel a hátteret próbáljuk megvilágítani. Az „önálló" lapát, és a védőital... (Fotó: Somogyi Károlyné) A részeg melós mindig igazat mond Bizonyára nem véletlen, hogy Európában talán nálunk van a legtöbb öreg dízelautó, kamaszkorú Mercedes-taxi. A gázolaj és a fűtőolaj árkülönbsége olyan „magas labda" volt az elmúlt esztendőkben, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Persze nem csak a személytaxik, a magán teherfuvarozók is felismerték ezt a lehetőséget. „Mi 22 forintos gázolajjal járunk, és van ugye a fűtőolaj, ami fele ennyibe kerül. így nem csoda, ha a magánfuvarozó 17 forintért is vállalja a kilométereket, miközben húsz-egynéhányat elszámolhat költségátalányban." 1990 augusztusában, tehát több mint öt évvel ezelőtt panaszkodott ezekkel a szavakkal Szeri István, a Tisza Volán frissen beiktatott vezérigazgatója. Megoldáf a színezés Mi sem természetesebb, hogy erre reagált a teherfuvarozók országos szakmai tagozatának alelnöke: „Valahogy eddig még senkinek sem volt igazán fontos színezéssel, adalékanyaggal megkülönböztetni a fűtőolajat a gázolajtól. Nagy a csábítás, de nehéz bizonyítani. Sok kútnál ugyanabból a föld alatti tartályból szolgálják ki mindkettőt." Az alelnök úr ezzel együtt abban sem volt biztos, hogy a költségtérítéses közületi tehergépkocsik tankjában minden esetben a 22 forintos gázolajat töltötték. Szóval ez a gázolaj-fűtőolaj dolog nagyon régi, a szőregi virágosok fóliasátrai körül sok tartályt töltöttek csurig egy-egy nagyobb áremelés elótt. Ez pedig gyakran jobb befektetésnek bizonyult a kockázatos szegfűnél, amit esetenként 80 fillérért kellett elkótyavetyélni a budapesti nagybanin. Azután egyszer csak elkezdték színezni a gázolajat. Az elosztó Áfor-telepekre még érintetlen üzemanyag érkezett a vasúti tartálykocsikon, s csak kiadás .előtt keverték - löttyintették - bele a színezéket. Amiről persze időközben elhíresztelték, hogy nagyon rövid időn belül tönkreteszi a dízelmotorokat. Néhány kísérletező kedvű és vékony pénztárcájú sofőr azonban mégiscsak beletöltötte öreg IFA-jának vagy Mercijének tankjába, s láss csodát, a motorok nem mentek azonnal tönkre. Egyesek szerint azért, mert az igazi roncsoló hatású adalék - a porlasztócsűcsokat kellett leghamarabb cserélni - nagyon drága lett volna. Később, mikor a szőkített gázolaj kezdte károsítani a dízelmotorokat, sokan gondolták úgy, hogy akkor már inkább a piroskának nevezett gázolaj, amiben biztosan nincs savmaradék. Ha elfogy az adalék A fűtőolajat tehát következetesen színezték, ám ez sem ment mindig problémamentesen. 1991 januárjában felháborodott telefont kapott lapunk: nem elég, hogy felemelték a fűtőolaj árát, a tetejében most egész Szegeden üresek az Áfor-kutak. A kútkezelők úgy tudták, hogy gázolaj van, csak nincs hozzá adalék, ami fűtőolajat csinál belőle. Ezt a hírt még aznap megerősítette Nagy Zoltán. az Áfor üzemigazgatója, mondván: ő is kapott telefont, hogy 10 fok van a lakásokban. Gyors döntésként csak kis tételeket mertek kiszolgálni, hogy „legalább azoknak jusson, akik biztosan fűtésre akarják használni". Más operatív intézkedésről is beszámolt, nevezetesen, hogy reggel nyolcra felküldte a tartálykocsit Csepelre az adalékért, s amint az visszaérkezik, bekeverik a gázolajat, s azonnal elkezdik a fűtőolaj-kiszállítást. Nagy úr arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha mégis elakad az adalék, azaz kiszolgálna-e színezetlen gázolajat, azt válaszolta, hogy az állásával játszana. Meg különben sem tudná, hogy 10-20 vagy 50 liternél húzza meg a határt. A fűtőolajat, vagyis az adalékanyaggal kezelt színezett gázolajat 14, a dfzel üzemanyagot akkoriban 31 forintért árulták. Négy és fél évvel ezelőtt, április végén jelent meg a lapokban az első privatizációhoz kapcsolódó klasszikus árverési hirdetmény, amikor az ÁVÜ megbízásából az Áfor hét Csongrád megyei üzletét - hat háztartási tüzelőolajárusító-helyet - és egy csongrádi benzinkutat kínált eladásra. Az amúgy sem túl nagy forgalmú kutakban rejlő üzleti lehetőséget a fűtőolaj színezése csak tovább rontotta. Nemhogy a bánatpénzt nem akarta senki letétbe helyezni, de még az érdeklődő telefonok száma sem érte el az eladó kutakét. Az ok: egy liter háztartási tüzelőolaj eladásán összesen sem volt akkoriban egy forint árrés, a kutak pedig csak nagyon jó esetben produkáltak volna 200-250 ezer literes éves forgalmat. Ehhez képest a negyedmilliós vételár kicsit soknak tűnt, az ÁVÜ tehát melléfogott az értékeléssel és a kikiáltási árral. Egy más történet Időrendi sorrendben haladva, körülbelül ekkoriban nyíltak meg az első magánkutak, üzemanyagtöltő-állomások a megyében. Nemesné Matók Piroska - semmi köze a taxisszlengben piroskának nevezett színezett fűtőolajhoz - például a Shelllel jegyezte el magát Ásotthalmon. A nagynevű cég történetében ez volt az első olyan vállalkozás, amikor Újra Tükör a VTV-ben Pályát módosítani bármikor lehet. Erről vall a Tükörben dr. Kis Istvánné dr. Kuthy Enikő, aki két évtized kutatóA diskurzuson természetesen a Magyar Rádió legfelső vezetése is képviseltette magát, hiszen résztvett rajta Simít ó János, a MR alelnöke is, aki bevezetőjében elmondta, hogy természetesen kiemelt szerepet szán a közszolgálati rádió a vidéki stúdióinak. Szemléletváltásra is készül a rádió, az úgynevezett szerkesztői műsorokkal szemben szeretnék előnyben részesíteni hallgatói műsorokat. A kerekasztal vendégei közül Póda Jenő, az MDF országgyűlési képviselője kétségbe vonta az állami rádió függetlenségét, majd kényes kérdésként vetette fel a pazarló gazdálkodást, utalva a 2000 dolgozó 3 milliárdos bérkeretére. Simkó János falsnak nevezte a megállapítást, hiszen ebben a keretben nemcsak a jövedelmek, hanem a kiegészítő költségek, tb- és dolgozói juttatások is benne vannak. A rádió dolgozói tehát Simkó János szerint nincsenek túlfizetve, sőt, a média más területeihez. képest jóval kevesebb bérért dolgoznak. Annus József, az MSZP országgyűlési képviselője felegyetlen magánszeméllyel, s nem valamiféle társasággal kötött üzletet. A húszmillió forint feletti beruházás hitelszükségletét nem volt könnyű megszerezni, végül a Magyar Vállalkozók Bankjától kapott pénzt az üzletasszony 36 (!) százalék kamatra és 3 éves futamidőre. Az már akkor látszott, hogy a kölcsön visszafizetéséhez a benzinkút önmagában nem elegendő, panzió, étterem, kemping is szerepelt a közeli tervekben. Azóta tudjuk, hogy a vállalkozás nem minden szempontból lett sikeres, egészen pontosan mostanára - időben tehát előreszaladva - árverésig fajult a dolog. Kezdetben még zavartalan volt a törlesztőrészletek fizetése, jöttek az űjabb kölcsönök, összesen több mint 50 millió forint. Majdnem biztos üzlet Az elhúzódó embargó minden emberi és gazdaságossági számítást áthúzott, s elmaradtak a részletek. A hitelező banktól egy fővárosi cég időközben felvásárolta a behajthatatlannak minősített - minden valószínűség szerint bankkonszolidációban már rendezett - követelést. Az adósságbehajtó cég pedig többet szeretne kapni, mint amennyit befektetett, fgy hát szakad a babaruha, azaz árvereztet. Ásotthalmon nem a benzinkút ment tönkre, működő üzemanyagtöltő állomás bezárásáról nagyon ritkán lehet híreket hallani. Inkább visszaveszik a névhasználati jogot, ha tűi sok minőségi kifogás merül fel. Mint tették azt például Dorozsmán, nem messze attól a kűttól, amelynek építkezése a föld alá temetett tízmilliók ellenére félbemaradt, s a hitelezők kérésére beindult a felszámolási eljárás. Kovács András munka után választotta a tanári hivatást. A Tükör házi gyermekorvosa a szaporodó szalmonellafertőzések veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ismét bemutatkozik egy szépségszalon és természetesen most is ételkülönlegességet kínál a műsor, melynek kezdési időpontja ma, szombaton 19 óra. hfvta a figyelmet arra, hogy a rádióknak nem szabad politikaformáló erőként működni, sokkal fontosabb lenne a kultúraközvetítés. Mind az állami, mind a regionális rádiók tekintetében nagyon fontos a színvonal és a minőség, hogy „ne törjék kerékbe a gyönyörű anyanyelvet, hiszen sajnálatos a közszolgálati állami adásokban is helyenként felbukkanó slendrián beszéd". Simkó János a felvetésre reagálva egyetértett a minőségi kritériumokkal, ugyanis ahogy fogalmazott, a magánrádióknál ma még tart a kőkorszak. A megMa este ismét láthatjuk a televízióban Magyar Dénest, ám ezúttal egy kissé pityókás melós képében... Megkérdeztük a szegedi parodistát, ezúttal mivel mulattatja a közönséget. • Hová lett az „igazmondó juhász?" - Először is, még a „juhász" nevében szeretném megköszönni a tévénézőknek, hogy szavazataikkal eljutottam a középdöntőbe. A három tagű zsűrinek más volt a véleménye. Bár Kállai István azt mondta a produkciómra: „Nekem tetszett, és a közönséggel nem lehet vitatkozni..." Egyébként a juhász nem veszett el, csak átalakult: a jelmez változik, a lényeg nem. Az én építőmunkásom beszívott ugyan egy kicsit, de csak annyira, hogy különösebb gátlások nélkül megmondja azt, ami a bögyében van. 9 És mi van benne? - Szóba kerül a családi élet, a „társadalmi helyzet", no meg a munka, amit szíve szerint ugyanúgy kerülne, mint Tevje, a tejesember. De hát nem teheti, ezért aztán néha dolgozgat, néha pedig egy koldustarisznyát akaszt a nyakába, amiben egy falat kenyér sincs, viszont tele van demokráciával... • Ez a kétfejű lapát különös szerszámnak látszik... - Ez kérem a kocsmaszerető melós találmánya, világszabadalom! Könnyebb rá támaszkodni, meg aztán nem esik el, ha a jóember otthagyja, amíg bekap egy sört. • A zsűrinek hogy tetszett ez a produkció? - Most sem engedtek tovább, és - amint azt a középdöntő első felének múlt vasárnapi közvetítésekor Gálvölgyi János többször is elmondta - most már, hogy oldási lehetőséget az alelnök egyfajta rádiós kamarában látja, amely mikrofonengedélyt adhat az arra alkalmasaknak. Természetesen csökkentenie kell a Magyar Rádiónak a kiadásait - emelte ki Simkó János -, de ez közel sem egyszerű dolog. Ha például az állami rádió nem az energiafaló középhullámú frekvenciát, hanem a jóval korszerűbb URH-t használhatná, akkor nyolcszor kevesebb pénzt emésztene fel a műsorok sugárzása. Az MR két éve nem emelte az előfizetői díjakat, rövidesen erre is sort kell keríteniük, de tisztáMagyar Dénes szegedi parodista a közönség szavazataival jutott be a „Humorista kerestetik" című televíziós vetélkedő középdöntőjébe. Talán olvasóink is emlékeznek még az „igazmondó juhász" figurájára, aki alaposan odamondogatott a körülöttünk épülő-gazdagodó „szép új világnak." „komolyra" fordult a dolog, a közönség nem szavazhat. A középdöntőig lehetett, innentől pedig csönd mindenkinek...! Azért ez furcsa egy kicsit, nem? Én viszont inkább a közönségnek szeretnék tetszeni, és nem a zsűrinek. És nem biztos, hogy a három döntőbíró jobban tudja, milyen humor kell az embereknek, mint maguk a nézők... • Ettől persze még juhász és a melós is mondja tovább a magáét... - Természetesen. És mindig változik a mondanivaló, a szöveg, attól függően, milyen a kapcsolat a közönséggel, és hogy éppen mi van a levegőben. Mert - tévés vetélkedő ide vagy oda - azért mindig a közönség marad az első! • Aki kíváncsi a „betintázott" lapátos ember szövegére, mikor kapcsolja be a televíziót? - Sajnos, elég későn kezdődik a műsor: november 18-án, szombaton este tíz órakor, az egyes csatornán. Azért akit érdekel a mondókám, maradjon fönt - hátha nem bánja meg... Ny. P. ban vannak azzal, hogy a hallgatók sem terhelhetők a végtelenségig. A magyar állam jelenleg a 8,3 milliárdos költségvetésből mindössze 300 milliós támogatással részesedik - hangsúlyozta az alelnök -, s ez fgy jó, hiszen nem nevezhetők állami rádiónak, nem érvényesülhet az „aki a pénzt fizeti, az rendeli 9 zenét" elmélet. A takarékosság szempontjából meg kell reformálni a rádió gazdálkodását, hiszen gyakorlatilag még ma is egy szocialista nagyüzem módján működnek, azonban a szükséges létszámleépítésénél űjabb falba ütközhetnek, hiszen amint elbocsátanak valakit, rögtön politikai tisztogatásról beszélnek. Mi pedig nem akarunk újabb médiaháborút kirobbantani - jelentette ki Simkó János. 1. V. Nyílt levél Szeged város polgármesterének, képviselő-testületének, polgárainak Több fórumot sikertelenül végigjárván, most a nyilvánosság erejében bízván fordulunk Önökhöz segítségért! A szegedi Csongrádi sugárúti iskoláról van szó - az egykori Zalkáról -, amit bezárás fenyeget. Nem szeretnénk a közgazdasági számítások áldozataivá válni, az úgynevezett felszámolási toplistára felkerülni és egy tollvonással elhullani. Úgy gondoljuk, éppen az oktatás nem mérhető holmi gazdaságossági mutatókkal. Ha ezt tennénk, feltehetően kiderülne, forintálisan aligha hoz hasznot - ma - az oktatás. Nehezen mérhető, de tény, hogy a Csongrádi úti iskolában a diákok harmada halmozottan hátrányos helyzetű, ők éppúgy kihullanak a gyógypedagógiai intézetek szervezetéből, mint az elit belvárosi iskolák érdeklődési köréből. E sajátos tanulói réteg oktatására, nevelésére - speciális felkészültséget szervezve - mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételek megvannak ebben az iskolában. Ha három intézménybe - netán mamut iskolába - irányítják a gyerekeket, elkallódhatnak, még veszélyeztetettebbé válhatnak. Van még az intézménynek egy specialitása. Nevezetesen - minisztériumi támogatással - angol tagozatot működtet, így nem zárva ki azokat sem az idegen nyelv hatékony oktatásából, akik nem tudnák megfizetni a különórákat. Ezen túlmenően német nyelv oktatása is folyik az intézményben. A fentiek mellett apróságnak tűnhet az, hogy az 1902-ben elkészült iskola mindig az elemi oktatást szolgálta, mint állami iskola. Talán nem is akárhogy; olyan missziót vállalva, ami speciális törődést, gondoskodást jelent. Abban reménykedünk, hogy a józan, szakmai és pedagógiai érvek döntenek iskolánk ügyében, nem pedig a kényszerű, muszáj-racionalizálás. Hétszázkilencvenkettő diákról van szó, negyven dolgozóról és sok-sok szülőről. Kérjük az illetékeseket, gondoljanak arra is, hogy ők is jártak általános iskolába, nekik is lehettek nehézségeik, gondjaik, hasonlóak, mint most nekünk. A feladatunk pedig nem egyéb, minthogy ezeket megoldjuk! Rajtunk nem múlik, tudomásul fogjuk venni a takarékossági szempontokat, a drasztikus gazdasági intézkedéseket. Az iskolánkért azonban mindenre képesek vagyunk! Tisztelt Polgármester Úr, nagyrabecsült képviselő-testület, Szeged polgárai! Segítsenek, mert városunk sok-sok gyermekének sorsáról, jövőjéről van szó! Kéljük, segítsenek! Szeged, 1995. nov. 16. Csongrádi Sugárúti Alt. Iskola Iskolaszéke, Diákönkormányzata, SZMK-ja nevében: Pásztor Józsefné szülő • Kerekasztal a regionális rádiózásról Színvonalat és minőséget A regionális rádiózásról rendezett kerekasztal-beszélgetést tegnap délelőtt a szegedi Forrás Szállóban a hetvenedik születésnapját ünneplő Magyar Rádió. A régió médiumainak képviselőit, jelentős oktatási- és közintézményeinek vezetőit, valamint országgyűlési képviselőket hívtak meg a találkozóra.