Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. OKT. 5. i parkolok ügyével már több írá­sunkban is foglalkoztunk. Elmondtuk, hogy ­bár több pályázó is érdekelt volt a parkoló­üzletben - az önkormányzat végül úgy dön­tött, sehol sem szabad parkolási díjat szedni. Megyesi Zoltán vállalkozó (az egyilc pályázó) most látta elérkezettnek az időt arra, hogy „kitálaljon": tegnap, a Szegedi Extra szer­kesztőségében, zártkörű sajtótájékoztatón mondta el véleményét döntésekről és döntés­hozókról egyaránt. • Megyesi Zoltán kitálalt • Perek, pályázatok, parkolók „Az MSZP koncnak dobott oda „Én mindeddig csak a po­fozógép szerepét töltöttem be ebben az ügyben. Nem tűröm el, hogy a városi köz­gyűlésen egy bekiabáló Egy kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy Botka László országgyűlési képvi­selőhöz fűződő barátsága megromlott, pedig korábban »gengszternek« nevezzen! <n|é£ egy mobil telefont is el­Most végre én is el,ak.ajftjtjij/jog^dpUJtőte ^.^viselő úr. mondani a véleményemet!".-.i/üA* MSZP'koncnak dobott mondta Megyesi Zoltán oda engem, azok után, hogy vállalkozó Az előzményekről azt kell tudnunk, hogy Meg^fiái űr 1994. július 20-án megkapta azt a szerződést, amelynek értelmében ő működtetheti a már nem volt szüksége a tá­mogatásomra. Nem vállalták az igazságtevés felelőssé­gét!" - a vállalkozó e sza­vakkal fejezte ki csalódottsá­gát nzokkai szemben, akiktől szegedi belvárosi parj^cj^ egészen másfajta poli­kat. Állítása szerint viszont ' ti^álast remélt. Nem tagadta sohasem érvényesíthette jo- azt sem, hogy a szocialista­gait: legfeljebb a parkolók szabad demokrata koalíciót 15-20 százalékát „foglalhat^ - a, pártprogramok iránt éii ta el"; a versenytárs Park f,um* —iw.,«i Kft. ugyanis - ugyancsak szerződésére hivatkozva ­nem vonult ki a piacról. „Sohasem egyeztem meg a Park Kft-vei! Úgy gondo­lom, törvényes jogom van a parkolók működtetéséhez, ezért nincs is szükség sem­miféle alkura" - mondta Megyesi Zoltán, aki 1996. január 31-én lejáró szerződé­sét még akkor is érvényes­nek tekinti, ha jelenleg tilos a parkolódíjszedés a város­ban. Megyesi úr azt sem titkol­ta, hogy a helyi önkormány­zati választások idején az MSZP-vel szimpatizált. „Körülbelül négyszázezer forintot juttattam a szocialis­táknak, különféle formában. Az MSZP-SZDSZ polgár­mesterjelölt választási kam­pányát több, mint negyvene­zer forinttal támogattam" ­mondta Megyesi úr. !2Íeft' szimpátián kívül ­„egyéb okokból" is támogat­ta. Most a város - peres úton - 18,5 millió forintot követel Megyesi Zoltántól, mintha a vállalkozó mind a 940 sze­gedi parkolóhelyet működ­tette volna. Megyesi úr vi­szont azért perli az önkor­mányzatot, hogy 1. helyezze őt birtokba", azaz: érvénye­síthesse szerződésben foglalt jogait; 2. elmaradt haszon cí­mén fizessen neki 12,6 mil­lió forintot. - Nem értem, miért nem kell a városnak a havi 2 mil­lió forint (ami tizennyolc hó­napra már 36 millió!), amit bérleti díjként fizettem vol­na?! Ezt a pályázati ajánlatot a tíztagú döntőbizottság egy­hangúan fogadta el. Hát ak­kor most mi lesz...? - kérdi Megyesi Zoltán. Csakugyan: mi lesz itt? Ny. P. Orgonaest A testvérvárosi kapcsola­tok ápolásának és elmélyíté­sének újabb jelentős esemé­nye lesz ma, csütörtökön es­te 7 órakor a turkui küldött­ség és a Szegedi Finn Klub tiszteletére, a Szeged-Rókusi templomban elhangzó hang­verseny. Előadó Kiss Mari­ann, a szegedi evangélikus gyülekezet orgonistája, aki műsorát magyar szerzők: Gárdonyi Zoltán, Liszt Fe­éi fi a 16 íi k :.£ renc, Kodály Zoltán és Hi­das Frigyes műveiből állítot­ta összp. Programjának kö­zéppontjában a finn Taneli Kuusisto Triptyykki-Tipty­chon (Fantázia Piae Cantio­nes énekeire) című alkotása áll, amely 1980-ben a turkui dóm új orgonájának felszen­telésére íródott. A hangversenyt a Rókusi órgonáésték Zeneművészeti Alapítvány rendezi, a bel­épés díjtalan. Minden érdek­lődőt szeretettel várnak. A bevételkiesés miatt a biliárdszakosztály támogatására is kevesebb jut. A pisztolyos videójátékot Sebők Ferenc is kipróbálta (Fotó: Nagy László) Még a nyáron írtunk ar­ról, hogy a vidámpark mű­ködése körül kialakult bi­zonytalanság miatt szóba ke­rült a teljes játékpark Debre­cenbe költöztetése is. Sebők Ferenc akkor úgy nyilatko­zott, hogy sokmillió forintot fektetett be a park fejleszté­sébe, és - hacsak nem kény­szerítik rá - nem akar Sze­gedről elmenni. A Biliárd Casino Kft. tulajdonosa há­rom évre kapott működési engedélyt - ám ő tíz évre szólóan adott be pályázatot. Most arról kérdeztük, mi változott a nyári állapotok­hoz képest, milyennek látja a közeljövőt? Elmondta, hogy a nyáron érvénybe lépett 17. törvény alaposan megszigorította a játék- és a nyerőautomaták működtetésének feltételeit. Ráadásul, mire egy gépet végre bekapcsolhatnak, ad­dig legalább 200 ezer forin­tot ki kell fizetni különféle bevizsgálások és enged­élyeztetések címén. • Mi lesz a vidámparkkal? „...csak hagyjanak dolgozni!" Sebők Ferenc a Szegedi Vidámparkot is mű­ködtető Biliárd Casino Kft. tulajdonosa. Úgy vé­li, meglehetősen furcsa helyzet, hogy az or­szágban - tudomása szerint - csak Szegeden tiltja közgyűlési határozat a nyerőautomaták működtetését. Mivel Sebők úrnak 75 ilyen gépe áll most kikapcsolva, jelentós bevételektől esik el a cég, amely így például az országos baj­nokságot nyert biliárdszakosztályára is keve­sebbett tud költeni... „Ez rendben is lenne, hi­szen a világon mindenütt adottak az ilyen automaták működtetésének játékszabá­lyai" - mondta Sebők Fe­renc. Viszont a bürokrácia malmai olyan lassan őröl­nek, hogy négy hónap is be­letelik az engedélyek kikül­déséig. Ez az idő viszont el­veszett a vállalkozó számá­ra. Kétszáz játékautoamata áll most, a szükséges enged­élyek megérkezésére várva... A Szegeden érvényes álla­pot pedig Sebők úr szerint külön fejezetet érdemel, mert a környéken egyedül itt tilos nyerőautomatákat működtet­ni - egy máig érvényes, még 1992-ben hozott közgyűlési határozat értelmében. Sebők Ferenc hangsú­lyozta, hogy nem vádaskod­ni akar: pusztán azt szeretné, ha hagynák dolgozni. A Bili­árd Casino Kft. a vidámpar­kon kívül gazdája még a már említett biliárd-, valamint a bowling-szakosztálynak is. Az álló nyerőautomaták ter­mészetesen bevételt sem ter­melnek, ezért a sportszak­osztályok támogatására is kevesebb jut, mint korábban. (Sebők Ferenc csak mel­lékesen említette meg, hogy a Székesfehérvárhoz közeli Agárdon, a helyi önkor­mányzat 400 ezer forinttal támogatta a bowling-pálya működését, fölismerve, hogy a játék vonzereje jótékony hatású az idegenforgalom­ban is.) Gyakran előforduló érv a nyerőautomaták működése ellen, hogy „a bűnözés me­legágya" alakul ki a játékter­mek környékén. Sebők Fe­renc szerint éppen az ellen­őrizhető, legális tevékenység az, amely megkönnyítheti a rendőrség munkáját is. Mert a feketepiac azért ebben a szakmában is létezik, még­hozzá - természetének meg­felelően - láthatatlanul. A Biliárd Casino Kft. ­amely a vidámparkon kívül még játékautomaták javítá­sával, és alkatrész-forgalma­zással, valamint biliárdter­mek berendezésével is fog­lalkozik - most a szegedi közgyűlés kedvező döntésé­re vár, s a cég tulajdonosa reméli, hogy elhárulnak a to­vábbi fejlődés akadályai. Ny. P. A dolog lényege, amiről a Délmagyarország is beható­an tájékoztatta az Olvasókat, hogy az „anyagi érdekelt­ség" folytán mennyit vesz fel a polgármester és jegy­ző? Különféle összegek röp­ködtek a levegőben, mint ki­derült, szinte egyik sem volt teljesen pontos. A júliusi képviselőtestületi ülésen a szabaddemokrata frakció kezdeményezte az 1992-ben elfogadott rendelet felülvizs­gálatát, s akkor úgy döntöt­tek a városatyák, hogy a kér­dést előbb a Pénzügyi Bi­zottság vizsgálja meg, s az októberi tanácskozásra ér­demleges, vitára alkalmas javaslatot terjesszen elő. Nos, a PEB el is készítet­te javaslatát, de a mai ülés előtt a Szegedi Érdekegyez­tető Tanács is megvitatta a kérdést. Gila Ferenc, önkor­mányzati képviselő, térségi és foglalkoztatási tanácsnok vezetésével az SZÉT mun­kavállalói, önkormányzati és munkaadói oldalának képvi­selői előtt Beck Zoltán, a pénzügyi bizottság elnöke ismertette a mai ülésre ké­A SZÍ!« adóérdekeltségről Ma közgyűlési határozat IM Nagy port kavart egy, különben felülvizsgálata") a város közvélemé­igen kacifántos megfogalmazású kér- nyében. Rengetegen elmondták - pro dés („Az adó- és illetékfeladatokat el- és kontra - a véleményüket: a legille­látó dolgozók anyagi érdekeltségének tékesebbektól az utca emberéig. szített javaslat lényegét. En­nek alapja, hogy az év végén a városi adó és illeték össze­gének legalább 96 százaléka legyen a kalapban, akkor le­het az érdekeltségi „jutal­mat" kifizetni, s az illetékfe­ladatokat ellStó dolgozók éves illetményük 60 százalé­kát kaphatják meg. Persze, felmerült az is, hogy mi len­ne, ha nem létezne egy érde­keltségi rendszer ebben a szférában, ám, ez úgy tűnik nem járható út. A PEB a mai közgyűlésen részletesen is­merteti majd a javaslatot, az­zal a kitétellel, hogy a pol­gármester esetében az érde­keltségi tényezőt nem szere­pelteti, mivel dr. Szalay Ist­'ván az említett bizottsághoz intézett levelében (melyet mi is közöltünk lapunkban) ké­ri: a polgármesterre vonatko­zó részt töröljék. A PÉB elnöke, magánvé­leményként ugyan, de el­mondta azt is, hogy az 1992­ben hozott közgyűlési rende­let meghozatala alkalmával 40 képviselő volt jelen a te­remben, közülük 35 igennel szavazott, 5 pedig tartózko­dott. Furcsállja, hogy a vál­toztatási javaslat éppen ab­ból a körből származik, amely annak idején meghoz­ta a rendeletet... Dr. Bdlind Sándor, a Me­gyei Illetékhivatal vezetője igencsak elmarasztalta a saj­tót, mondván, hogy a témá­val kapcsolatos újságcikkek tartalma - enyhén szólva ­nem igaz, mert azok csak a kifizetésre vonatkoztak, azon kívül ez az érdekeltségi rendszer nem új találmány, de nem is a Kádár-rendszer újítása, hiszen már az 1900­as évek elején is találkozunk ilyen érdekeltségi-ösztönző rendszerekkel. A tanács tagjainak felszó­lalásából szinte egyöntetűen az elutasítás csengett ki. Rá­mutattak, hogy nem az a fontos: a Bach-korszakban volt-e érdekeltségi rendszer vagy sem, hanem az, hogy a munkaköri követelménynek maradéktalanul eleget kell tenni és a sok megfizetetlen adótartozást behajtani. Ak­kor, esetleg, lehet premizálni az ilyen feladatot ellátó dol­gozókat, mint ahogyan azt igen helyesen, a polgármes­ter is felveti az illetékes bi­zottsághoz írt levelében. Egyik felszólaló „népnyúzó" adórendszernek nevezte a miénket, s azt mondta, hogy ilyen nincs egy országban sem, éppen ezért nem tud egyetérteni az érdekeltségi rendszerrel. A SZÉT tagjainak véle­ményével a mai közgyűlés részvevői is megismerked­hetnek majd, s utána dönt­hetnek a '92-es közgyűlési rendelet megszüntetéséről, egy új beveztéséről, vagy az érdekeltségi renszer teljes megszüntetéséről. Az eddigiekből ítélve, nem lesz „sima" a városatyák tanácskozásának 11. napiren­di pontja, vagyis az adó- és illetékfeladatokat ellátók anyagi érdekeltségének ügye. K. F. Híd-névadó. Moór Fri­gyes szegedi olvasónk híd­ügyben hívott bennünket. Csodálkozik, hogy egy ilyen lokálpatrióta város­ban, mint Szeged, miért „réginek" és „újnak" titu­láljuk hídjainkat. Szerinte nyugodtan adhatnánk nevet mindkettőnek: a régit mondjuk Móra-hídnak, az újat pedig Bertalan-hídnak kellene hívni olvasónk sze­rint. Mint mondja, mi lesz akkor, ha még egy híd fel­épül a Tiszán, azt legújabb­nak hívjuk majd? B i c i k I i s - ü t e m b e n. Ugyancsak a régi hídról szólt egy másik olvasónk, Tanács Éva telefonja. Nem érti, miért karikáznak a tro­lipótló autóbuszok előtt a kerékpárok. így ugyanis a régi hídon csak biciklis­tempóban tudnak haladni a csorog a !(((<?>))))))) 1 WIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Rafai Gáborral oszthatják meg a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap pedig délután 2-3 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. buszok, hiszen a szűk hely miatt nem képesek kikerül­ni a kerékpárokat. Bosszan­tó, hogy emiatt lassult le a tömegközlekedés. Ráadásul olvasónk úgy tudja, a hídon csak a gyalogjárdán lehet tolni a kerékpárokat. Miért nem tartják be a szabályo­kat? - kérdezi. Vigyázat, tolvajok! Bűnbanda garázdálkodik a Nagyáruház előtti téren, ál­lítja olvasónk. Figyelik a gépkocsikat, s ha a gazdája eltávozott, feltörik. Tenni kellene valamit a „szorgal­mas" bűnözők ellen. „Diagnosztizál" a Vo­lán. Cs. L.-né furcsa pa­nasszal hívott fel minket. Bár negyvenéves, de sajnos már rokkantnyugdíjas. Most a Tisza Volán Mars téri központjában szeretett volna bérletigazolványt váltani. Az ablaknál ülő hölgy viszont nem fogadta el sem nyugdíjas igazolvá­nyát, sem személyi igazol­ványát. Orvosi papírokat és tébéigazolást kért, mond­ván, majd ő eldönti, olva­sónk betegségére jár-e nyugdíjas kedvezmény. Furcsa, hogy diagnosztizál­ni is akar a Volán, csóválja fejét telefonálónk, akit ki­ebrudaltak azzal, „mégis­csak szörnyű, hogy ilyen utasok vannak"! Szegedi bábok. A Sze­gedi Bábszínház társulata jövőre lesz 50 éves. Most azért hívtak bennünket, hogy elmondják, a gon­dokkal küszködő színházat magukénak érzik a szege­diek. Köszönetet szeretné­nek ugyanis mondani Hann Gizellának, aki jelentős összeggel támogatta a Báb­színház társulatát. Szemtanú kerestetik. Még augusztus 29-én tör­tént baleset Szeged és Ba­lástya között az első büfés parkolónál. Olvasónkra „rá­előzött" egy német rendszá­mú gépkocsi. A szabályta­lan manővernek szemtanúja volt egy kék-sárga ponyvás teherautó fiatal vezetője. Most őt keresik, segítsen. Hódmezővásárhelyen, a Koszta J. u. 6/B. szám II. emelet 6. alatt Novoroszki Sándorék vátják jelentkezé­sét. Vasárnapig jazz-napok Megkezdődtek a szegedi jazz-napok az Ifjúsági Házban, melyek egészen vasárnapig tar­tanak. A szerdai első nap a sze­gedi együtteseké volt, ma azon­ban már külföldi, sőt tengeren­túli művészek is színpadra lép­nek. Előbb Arto Korhonen finn fotóművész tárlatát nyitják meg 18 órakor - közreműködik rajta Niklas Winter gitárművész a koncertek 19 órakor kezdőd­nek. először Dániel Hanah és együttese muzsikál, utánuk kö­vetkezik az amerikai Bili Prin­ce-Michael DiLiddo Duo (USA), a skót A.A.B. és a fran­cia Post Image fellépése. i napló MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú Ist­ván ad felvilágosítást a munkavál­lalók, munkanélküliek, pályakez­dők és nyugdíjasok részére. BOTKA LÁSZLÓ országgyű­lési képviselő fogadóórát tart 16 órától a képviselői irodán (Széche­nyi tér 10, a volt anyakönyvi hiva­tal helyén). ROZSA EDIT országgyűlési képviselővel és a városi önkor­mányzat SZDSZ-es tagjaival talál­kozhatnak személyes és közügyek­ben 16 óra 30 perckor a megyehá­za (Rákóczi tér 1.) földszinti tár­gyalótermében.

Next

/
Thumbnails
Contents