Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. OKT. 5. „Borzasztóan felhígult a mesterség" Beszélgetés Varga Mátyás díszlettervezővel Varga Mátyás december elsején tölti be nyolcvanötödik életévét. A budapesti születésű díszlettervező - aki hatvanöt esztendővel ezelőtt került Szegedre - még mindig ak­tív. Varga Mátyásnak olyan osz­tálytársai voltak az iparművészeti főiskolán, mint Márk Tivadar, Gyarmathy Miklós (későbbiekben Michel Gyarmathy) és Tóth Imre (későbbiekben Amerigo Tot). Var­ga Mátyás olyan rendezőkkel dol­gozott együtt pályája során, mint Mikó András, Gellért Endre, Major Tamás, Szinetár Miklós, Vámos Miklós, Makk Károly, Ranódy László vagy Koltay Gábor. Varga Mátyás tervezte többek között a Li­liomfi, a Dollárpapa, az Árvácska című filmek és az István, a király vagy az Attila, Isten kardja színhá­zi előadások díszleteit. „Egy élet­mű díszletei" címmel a napokban jelent meg míves albuma. Varga Mátyás. (Fotó: Schmidt Andrea) Fogadj egy Gondolj a jövőre, védd a természetet! Ez a „ter­mészetvédelem évének", 1995-nek a mottója. A felszólításnak többletje­lentést ad a honfoglalás 1100. évfordulójára való készülődés. A Magyar Természetvédők Szövet­sége kezdeményezéséhez a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédel­mi Egyesület (CSEME­TE) a Biodiverzitás (bio­lógiai sokféleség) 2000­ben című, egy esztendeig tartó pedagógiai prog­rammal csatlakozott. Mert az ország élővilágá­nak biológiai sokfélesége még mai állapotában is nagy és pótolhatatlan nemzeti kincs. A Föld napján, áprilisban kez­dődő program első sza­kaszában a diákok és ta­náraik közvetlen, lakóhe­lyi környezetük növény­és állatvilágának megfi­gyelésével fajismeretüket bővítették. Szétnézlek vá­rosuk vagy falujuk terü­letén, szép öreg fákat, fa­sorokat, réteket, legelő­ket, őshonos állattartási szokásokat tártak fel, ezekhez kötődő története­ket gyűjtöttek. A cél: az általános iskolások leg­alább 30 növény- és 20 állatfajt, a középiskolá­sok minimum 50 növény­, illetve 30 állatfajt legye­nek képesek felismerni. Ezek közül a környezet­védő diákok kiválasztot­tak egyet-egyet, s azt a növényt vagy állatot megfigyeléssel, fotózás­sal, irodalom olvasásával alaposan megismerték. A munka eddigi eredmé­nyéről október első hét­örökbe fát! végéjén számoltak be egymásnak a résztvevők - tudtuk meg Sára End­rénétől, a CSEMETE társelnökétől, a program szervezőjétől. Szakmai tanácsokat adtak egy­másnak, hogy a félig kész dolgozatokat tökéle­tesíthessék. A leírások­ból, rajzokból, fotókból kiderült: a lakóhely tör­ténete érdekesen kapcso­lódhat egy-egy fa, egy­egy ottani állat, a termé­szetes környezet valamely történéséhez. A progra­mot jövőre a Föld napján értékelik. Hasonló programot hirdetett meg Csongrád megye dániai testvére, Stortroms megye pedagó­giai intézete is. így az írások kicserélése lehető­vé teszi, hogy a tanulók megismerjék a másik or­szág diákjainak kedves fákat, állatokat. A termé­szeti és kultúrtörténeti értékek személyes tapasz­talatokon alapuló megis­merését tenné lehetővé a tanulmánycsere. A dán diák mondjuk a röszkei kocsányos tölgyet, a sze­gedi tanuló egy Mon-szi­geti öreg bükkfát látogat­na meg, , Jogadna örök­be". A diákoknak többféle tantárgyhoz kötődő isme­retet kell egységbe fog­lalniuk a honfoglalás 1100. évfordulójához is kötődő, a biológiai sokfé­leséget demonstráló dol­gozatukkal. Ú. I. Az élővilág kutatóinak egyik központi témája a sejtoszódás folyamatának megismerése. Az könnyen belátható, hogy a humánbiológiában ez kulcsfontosságú - gondoljunk a tumorképződésre. De egy másik nagy terület kutatói, a növénybiológusok is - végső soron - az emberre tekintenek: ha sikerül a növényi rendszert megfelelően megismerni, génsebészeti technológiákkal lehetséges lesz előállítani nagyobb hozamú, s a külső hatásoknak ellenállóbb haszonnövényeket. A molekuláris biológia tudó­sai közül az egyik nagy tábor, az utóbbi években rendkívüli eredményeket produkáló növénybiológu­sok a következő három napon Szegeden dolgoznak: az EMBO nemzetközi konferenciájának meg­szervezésére a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézete kapott megbízást. Ez a magyar molekuláris biológiai kutatások, ezen belül az itteni intézet eredményeinek elismerését is jelenti. A tudományos szempontból rendkívül jelentős és a laikusok érdeklődésére is számot tartó konferencia témáiról Dudits Dénes akadémikustól, a szegedi intézet igazgatójától kértünk tájékoztatást. • A növénybiológusok élvonala Szegeden Sejtosztódás - zöldhozam Ez alkalomból kerestük fel az idős mestert, a „pilla­nat művészét" - ahogy ő maga definiálta mesterségét - otthonában. Szebbnél szebb kerámiái, grafikái és érmei között beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről. 0 Hogyan, mi módon került Szegedre? - 1930-ban kinevezték a szegedi szfnház élére Kürthy Györgyöt, egykor volt főis­kolai tanáromat. Kürthy olyan friss diplomást kere­sett, aki megfelelő építészeti, tervezői, dfszletkészftői fel­készültséggel rendelkezik. A szcenikai problémák megol­dására engem választott. Életem első munkája a „Lila test, sárga sapka" című ope­rett díszletezése volt. A sze­gedi szfnház akkori főrende­zőjét Németh Antalnak hív­ták. 1932-ben vonultam be katonának. A szolgálat letöl­tése után különböző magán­színházaknál dolgoztam. 1935-ben Németh Antal lett a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, s meghívott ma­ga mellé díszlettervezőnek. 1939-41 között a Hunnia Filmgyárnál és a Magyar Filmirodánál, 1941-44 kö­zött pedig Kolozsvárott dol­goztam. Utóbbi helyen ­ahová egyébként Vaszy Vik­tor főzeneigazgató hívott ­közel száz bemutató díszle­tét terveztem. 1944-ben visszakerültem a fővárosi Nemzeti Színházba, ahol egészen 1988-ig dolgoztam. Közben, több mint harminc évig, a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadképeit is ter­veztem. • Hány díszlettervét va­A Világ Utcája Kft. az októberre esedé­kes sajtótájékoztató­ját tegnap tartotta meg. Ahogy az már lenni szokott Apró Juhász János a kály­hától elindulva vé­giggörgette az elműlt három év eseménye­it: hogyan próbálják megszerezni az 5,2 hektáros területet Rókuson, ahol kultu­rális és kereskedelmi központot, sok-sok lakást építenének, nem is szólva a 3000 új munkahelyről. Is­mét elsorolta, melyik önkormányzati bi­zottság, hogyan tar­tott be a projektnek. A tájékoztató apropója egyébként az volt, hogy a té­mában összehívott rendkívü­li közgyűlésen - két héttel ezelőtt - a városatyák lesza­vazták az adásvételi előszer­ződés tervezetét, mivel nem láttak garanciát arra, hogy a Világ Utcája valóban ki tud­ja fizetni a vételárként meg­jelölt 260 millió forintot. Ami újdonságként hang­lósították meg élete során? - Több mint kétezer díszlet­tervem valósult meg színpadon és filmen. • Melyik al­kotása áll szí­véhez a legkö­zelebb? Me­lyikre a leg­büszkébb? - Mindig ar­ra vagyok a leg­büszkébb, ame­lyiket utoljára terveztem. 0 Mi a véle­ménye a mos­tani díszlet­tervezői képzésről? - Meg kell, hogy mond­jam: egykor volt főiskolai tanáraim annak idején nem művészeket, hanem mester­embereket neveltek belő­lünk. Az elméletet mindig szorosan összakapcsolták a gyakorlattal. Bármit tanul­tunk, azt azonnal meg kellett rajzolnunk. Ma ez máskép­pen fest. Véleményem sze­rint ma már nem díszletter­vezőket, hanem látványter­zott el a tegnapi sajtótájé­koztatón: az önkormányzat jogi bizottságának tagjai sür­gősen adják vissza diplomá­jukat, mert a Creditanstalt vásárlási szándéka, garanciá­ja teljesen hibátlan volt. A másik: csupán mostanra de­rült ki a kft számára, hogy a terület nincs előkészítve az eladásra - ez pedig nem a vevő feladata lenne -, ugyanis az általuk kiszemelt ingatlan egy része közterü­let, vagyis nem megvásárol­ható. A harmadik: Francia­högy egy részét már oda­ígérték piarista gimnázium­nak, itt épülne a konferen­cia-központ. Negyedik: csöppet sem lepődtek meg rajta, hogy az új pályázatot is rosszul írta ki az önkor­mányzat, mert először a te­rület rendezési tervét kellene elfogadni, csupán utána el­adni a telket. Mindezek ellenére - és ez az ötödik, a meglepetés ere­jével ható új információ - a Világ Utcája ismét megpá­lyázza azt a bizonyos 5,2 hektárt, amelyről még pon­tosan nem tudni, hol is talál­ható. V. F. S. vezőket képeznek, akiknek nem kell tudniuk rajzolni, elegendő, ha csak ötleteket adnak. Ezáltal borzasztóan felhígult a mesterség. Tudo­másom szerint a főiskola hallgatói azzal fordultak a tanári karhoz, hogy a szak­ma alapját adó tantárgyakat, az építészeti alaktant és áb­rázoló mértant ne kelljen ta­nulniuk. 0 Mostanság sokat pa­naszkodnak a színházak, 0 Magyarország vi­szonylag rövid ideje tagja az EMBO-nak, a mole­kuláris biológia legjelen­tősebb európai szerveze­tének, amely a támogatja a régióban folyó kutatá­sokat. Hogyan sikerült ezt a státust elérni? - Nem ment könnyen, azért, mert a tagországoknak hozzá kell járulni a szervezet költségeihez. Magyarország 1991 végén lett az EMBO ­Európai Molekuláris Bioló­giai Szervezet - tagja, s en­nek persze nemcsak anyagi értelemben vett ára volt: Fe­renczy Lajos akadémikus, a szegedi tudományegyetem professzora kezdeményezte a tagságunkat, s igazán kitar­tó szervezőmunkával és a kapcsolati tőke hatásos fel­használásával sokat tett a megvalósulásáért. Neki is köszönhető, hogy több kelet­európai országot néhány év­vel megelőztük. Magyaror­szág molekuláris biológusai ebben a szervezetben mint­egy segíthetnek előkészíteni az ország EU-tagságát. Amely persze sok más felté­telt igényel, de azt mondhat­juk, a tudomány terepén megteremtettük ezeket. 0 Hogyan dolgozik az EMBO? - Nemcsak a kutatási eredmények, elvek, módsze­rek, tendenciák összegzésére vállalkozó tudományos fóru­mok költségeit fedezi a szer­vezet; pályázatok alapján ösztöndíjakat ítél oda az erre érdemes kutatóknak. A ma­gyar tagság mostanában kezd gyümölcsözni. Egyik munkatársam például ösztö­díjjal dolgozik a Párizs mel­letti Gif-sur-Yvette-ben, egy török kutató pedig a mi inté­zetünkbe pályázott; augusz­hogy semmire sincs pén­zük, így díszletekre sem. Ön hogyan látja ezt a problémát? - A díszlettervezés alkal­mazott művészet. Többek között ez jelentheti azt is, hogy a tervezőnek alkalmaz­kodnia kell a meglévő anya­gi forrásokhoz. Szerintem ugyanannak a színdarabnak a díszletét el lehet készíteni tízezer, százezer, egymillió és tízmillió forintért is. Mon­dok egy példát. Szegeden nemrégiben elköltöttek egy mesedarab díszleteire három­vagy négymillió forintot. Ugyanabban az időben Gre­gor József üzent értem, hogy sürgősen meg kellene csinál­ni a Sevillai borbély díszle­tét. Amikor leültünk beszél­getni, közölte: mindösszesen százezer forint áll a rendel­kezésemre. Terveztem, osz­tottam, szoroztam, majd le­festettem hófehérre a díszlet­falakat, s azzal rendeztem be a színpadot. Az előadásnak sikere volt. Tudja, mennyi­ből hoztam ki a díszletet? Nyolcvankilencezer forint­ból! Úgyhogy még spórol­tam is. Ezzel kapcsolatosan azt mondom én magának, tusban Debrecenben rendez­tek kutatásmódszertani kur­zust. most pedig, a szegedi tudományos ülésen, mintegy 70 fónyi, a világ számos or­szágából érkező tudós tár­saság a növényi sejtosztódás szabályozásának megismeré­sében elért eredményeket összegzi. 0 Ismereteim szerint ez egy viszonylag fiatal, de rohamléptekkel előre ha­ladó kutatási irány, amelyben az ön szegedi intézete a világelsőkkel egyidőben kezdett el dol­gozni. - A 80-as és a 90-es évti­zed fordulója körül kezdtek el a tudósok olyan géneket izolálni, amelyek a növényi sejtosztódást szabályozzák. Való igaz, a növényi „front" némi késében volt az embe­ri, vagy az állati sejtek kuta­tóihoz képest, de azóta rend­kívül izgalmas eredménye­ket produkált. A fő kérdés hogy jobban kellene véde­niük, óvniuk a díszleteket és kellékeket a magyar színhá­zaknak. Különböző alkotó­műhelyekben jártam életem során. Voltam a BBC-nél Angliában, moszkvai és po­zsonyi színházakban. Mit mondjak, ezeken a helyeken nem hagyják úgy lepusztul­ni, megsemmisülni a díszle­teket és kellékeket, mint ná­lunk. Nagy, tágas, rendezett raktárakban óvják, lenvá­szon huzattal takarják be a szfnház díszeit. 0 Meddig alkot még Varga Mátyás? - Addig tervezek, amíg élek. Vallom: az élet alapja a munka. 0 Mivel bízták meg az utóbbi időben? - A nyíregyházi színház a közeljövőben mutatja be a „Hyppolit, a lakáj" című színdarabot. A díszletterve­zéssel engem bíztak meg. De Koltay Gábor „Honfoglalás" című filmjéhez is készítet­tem már harminc látványter­vet. 0 Számtalan díjjal és ki­tüntetéssel jutalmazták eddigi munkáját. Hogy csak néhányat említ­sünk: 1937-ben elnyerte a Párizsi Világkiállítás ezüstérmét, 1956-ban megkapta a Kossuth-dí­jat, 1982-ben lett Ma­gyarország Kiváló Művé­sze, öt évvel ezelőtt vá­lasztották Szeged díszpol­gárává. Hiányzik-e még valami a gyűjteményé­ből? - Nem vágyom semmi­lyen kitüntetésre, díjra. Amit adnak, elfogadom. A rendkívüli életerővel megáldott művésznek tiszta szívből kívánunk egészséget és sikereket további munká­jához. Szabd C. Szilárd az, hogy a sejt mikor és mi­ért „határozza el", hogy el­kezd osztódni, illetve mikor és miért „mondja", hogy most már abbahagyja az osz­tódást, kilép a ciklusból. Ki­derült, hogy a növényi sza­bályozásnak van egy részle­te, amely az egész élővilágra jellemző, mondjuk az élesz­tőtől az emberi sejtig. Ugyanakkor létezik egy, a növényekben speciális sza­bályozási rendszer: a növé­nyi sejtek sokkal inkább ké­pesek az újfaosztódás bein­dítására, mint az állati, vagy a humán sejtek. A növény, mint tudjuk, helyhez kötött élő szervezet, a környezet változásaira nem tud hely­változtatással reagálni, ezért az egyedfejlődése sokkal ru­galmasabb. A fejlődési prog­ramnak ez a rugalmassága számos kérdést indukál. Mi például éppen az Alföldön különösen érdekes témára koncentrálunk az utóbbi idő­ben: azt vizsgáljuk, hogyan reagál a növényi osztódási apparátus a külső stresszek­re, például a szárazságra. A kutatás másik ága a szabá­lyozó gének izolálása és mű­ködésük megismerése. 0 A világon elsőként publikáltak egy lucerna­gént 1991-ben; azóta hol tartanak? - Egyre nő az ismert gé­nek száma, amelyeknek az osztódás szabályozásában szerepük van, de még sok az ismeretlen. 0 Azzal, hogy „kézbe vették" a géneket, izolál­ták és megismerték - le­hetségessé vált a beavat­kozás: kémiai úton meg tudják változtatni ezeket. Mit várhatunk a növényi génsebészettől? - Hosszú távon elképzel­hető, hogy képesek leszünk befolyásolni a növény növe­kedését, a zöldhozamát, a tö­megét, s ki tudjuk védeni a stresszhatásokat. A kémiai­lag módosított géneket visszaültetjük a növénybe. Képzelje el, milyen roppant jelentőségű lenne, ha az embrió fejlődésekor, a ma­gokban, tovább osztódnának a sejtek! Ha csak később állna le az osztódás! Ez per­sze a távoli jövő - jelenleg az alapfolyamatokról beszé­lünk. 0 A program szerint nemcsak európai, hanem japán és amerikai tudó­sok is eljönnek Szegedre. - Az EMBO a legfonto­sabb európai szervezet - de a tudomány egyetemes. Rá­adásul nem pusztán a növé­nyi sejtciklussal foglalkozó­kat hívtuk meg, hiszen a kü­lönböző objektumokon ­akár a növényi, az állati, vagy az emberi sejteken ­dolgozó kutatók is sokat ta­nulnak egymástól. Ezért kér­tünk fel a nyitóelőadásra olyan tudóst, aki az élesztő­rendszerrel foglalkozik, a záróelőadásra pedig olyant, aki emberi rendszerekkel. A közbeeső két és fél napon in­tenzív munkával igyekszünk áttekinteni a növényi sejtcik­lussal kapcsolatos tudomá­nyos újdonságokat. Sulyok Erzsébet SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG!4 DÉI.MAQYARORSZAQ áőii'^i • Sajtótájékoztatón mondták A Világ Utcája nem adja fel

Next

/
Thumbnails
Contents