Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. OKT. 25. • A Cenzor Bróker jelenti Hogyan tovább, OTP? A Budapesti Értékpapírtőzsde (BÉT) múlt heti kereskedelme vegyes képet festett, egyes rész­vények árfolyama emelkedett, másoké ellentéte­sen mozgott, voltak amelyek beálltak a szunyó­kálok táborába és van olyan részvény, amelynek az árfolyamgörbéié egy nyílegyenes vízszintes. Két részvény esetében is előfordult felfüggesztés. Egységes trend híján prakti­kus dolog lehet egy pillan­tást vetni a BUX index vál­tozásaira: hétfőn hosszú idő óta először 1500 pont alá süllyedt (egészen 1493,3-ig), majd kedden 1514, szerdán pedig 1525 pontot ért el. Csütörtökön 1516-ra esett, pénteken 2 pontot javult. Az egy héttel korábbi 1600 kö­rüli értékhez képest ez bi­zony érezhető esés. A hét rögtön a Pick részvények ke­reskedésének felfüggesztésé­vel indult. Erre azért volt szükség, mert a részvény ára egy napon belül több mint 20 százalékkal esett. Azért pánikba esni nem kell, a mindössze 16 db-kos 5000 forinton kötött üzlet nem mérvadó, okát többnyire az automatikus kereskedés rej­telmeinek gyér forgalom melletti kihasználási lehető­ségeiben kell keresni. A hét hátralévő részében a 6250 forintos heti maximumot többször érintve 6000 forint felett forgott. A másik fel­függesztés pénteken történt, mivel csütörtökön lemondott Ökrös András, a Fotex pénz­ügyi vezetője. A tőzsde azért döntött a kereskedés egyna­pos felfüggesztése mellett, hogy az információval nem rendelkező befektetőket ne érje hátrány. A papír árfo­lyama egyébként egész hé­ten esett, egészen 126 forin­tig. Másik látványos kudarc az OTP részvény árfolyama volt. A hétfőn még 940 fo­rinton is forgó papír csütör­tökön érte el 850 forintos mélypontját, igaz, a pénteki záróár már 870 forint volt. A részvény árfolyama folya­matosan esik tőzsdei beveze­tése óta, a Kincstár felállítá­sáról szóló hírek előtérbe he­lyezése tovább taszított rajta. Ez a kockázati tényező ter­mészetesen szerepelt a kibo­csátási tájékoztatóban, de a többségében részvénybefek­tetésekben járatlan kezdő magánbefektetők ezt kezük­be sem vették (bár most va­lóban elérhető volt a jegyzé­si helyeken, igaz néhol kérni kellett), így csak a bank hír­nevére, illetve az ügyintézők szűkszavú tájékoztatására hagyatkoztak. Egyes valódi befektetők elérkezettnek lát­ják az időt közép vagy hosszú távú portfóliójuk OTP Bank részvénnyel tör­ténő kiegészítéséhez, de rö­vid távú spekulációra még mindig nem érdemes vásá­rolni. Mindenesetre a reme­gő kezekből elegendő mennyiségű részvény áram­lik a hazai befektetők által irányított piacra. Ismét jó példáját látjuk annak, mi tör­ténik egy magyar rész­vénnyel külföldi kereslet hi­ányában. És most a sikere­sebb papírokról: az Égis részvénye 3350 forintig emelkedett a múlt héten, a Prímagáz is teljesített: pén­tekre 3800 forintot ért el. A tőzsdén kívüli piacon szinte semmi változás nincs az árfolyamokban, még min­dig nem indultak be a sokak által nagy bulinak tartott MOL és Antenna részvé­nyek. A befektetőket két válla­lati kötvény nyilvános kibo­csátása is elcsábítja a részvé­nyek vásárlásától. Az egyik a 15 hónapos futamidejű 45 százalék kamatot futamidő végén fizető Lombard H, a másik a másfél éves futami­dejű, éves 35 százalék kama­tot félévente kifizető PVL 97/1. Mindkét társaság lí­zinggel foglalkozik, egyálta­lán nem meglepő, hogy a nyilvánosan kötvényt kibo­csátó vállalatok zöme ebből a körből kerül ki, hiszen ez az egyik legtőkeigényesebb tevékenység. Tovább estek az állampa­pírok hozamai, úgy látszik a magyar kötvénypiac is eljut egy olyan egészséges álla­potba, ahol a kockázat és a hozam egyenes arányban áll egymással. Miklós Tamás • Egy óni az építészetről Megyeházas A megszokott fél óra helyett teljes egész órát szentel ma. szerdán hat órától az építészet­nek négy kábelcsatorna, a Telin, a szőregi, a dorozsmai és a tar­jáni televízió is. Az indok pe­dig: október 25-én nyílik a me­gyeházán az 5. Szegedi Építé­szeti Szakkiállítás és a 2. Ingat­lan és Lakásbörze. Az ország minden tájáról Szegedre sereglő vezető cégek és építőipari szak­emberek arra szövetkeztek, hogy a legkorszerűbb - s szán­dékuk szerint legolcsóbb - épí­tészeti eljárásokat, alapanyago­kat, s persze szaktanácsaikat hozzák el mindazoknak, akiket érint az otthonteremtés, lakás­felújítás, telekvásárlás problé­mája. S vajon kit nem érint? - tet­ték fel a kérdést a Teleház szer­kesztői. Vagyis egész órás összeállításukban a háromnapos monstre program megnyitónap­jának legérdekesebb pillanatait kívánják feleleveníteni, úgy ad­va keresztmetszetet a szakkiállí­tásról, hogy az is tájékozott le­hessen az építészeti újdonsá­gokról, aki elfoglaltsága miatt nem tud ellátogatni október 25­e és 27-e között a megyeházára, s kedvet csináljanak a szem­élyes részvételhez is. Természetesen a műsorké­szítők szeretnék bevonni a né­zőket is az adás összeállításába. Ezért kérésük, hogy ötleteikkel, kívánságaikkal keressék telefo­non a műsor producerét, Nagy­né Bódi Editet a 312-949 vagy a 330-275-ös telefonszámon. Érdeklődésüket előre is köszöni a műsor házigazdája: Práger György. • A TESZT Magazinból Hajfestés és pilótajáték A nálunk kapható tévék kö­zül ha nem is a legnagyobbak, de a 63 centiméteresek mér­kőztek meg egymással a ME­El laboratóriumában. Tizenhá­rom jó készülék akadt a meg­vizsgált 14 között, egy pedig kiválónak minősült. Mindennapi kenyerünk ala­pos vizsgálata a tárgya egy másik írásnak. Vajon milyen lisztből, mennyi idő alatt, mi­lyen segédanyagokkal (netán tartósító adalékokkal) sütik a pékek a szép, magas kenyere­ket? Az összkép nem túl bizta­tó, az árkörkép mindenesetre igen változatos: egy kiló ke­nyér ára a nyár végén 48-tól 250 forintig terjedt. Az otthoni hajfestés és a hozzávalók igen sok hölgyet érdekelnek. A hajfestékek és színezők bolti kínálatát ismer­teti a lap egyik írása, amelyből szokás szerint a termékek lé­nyeges tulajdonságait firtató táblázat sem hiányzik. Ebben a hónapban van a legfőbb ideje a temetők, sírok rendezésének. Kertészmérnök szerző ad tanácsot a hantos és a hant nélküli, valamint az ur­nasírok és kolumbáriumok nö­vény- és virágdíszítésére. Folytatódik a pilótajátékok és más ravasz pénzkicsaló ak­ciók ismertetése, azzal a szo­morú végkövetkeztetéssel, hogy a legtöbb kárvallottnak nem lehet túlzott reménye pénzének visszaszerzésére. • Gazdasági szervezetek: eddig 3 ezer csőd, 8 ezer felszámolás Csökkent a kereskedők, nőtt a szellemi vállalkozók száma A vállalkozások száma eb­ben a negyedévben 7959-cel csökkent. Ezen belül a jogi személyiségű vállalkozások száma 3506-tal nőtt, a jogi személyiség nélkülieké pedig 11 ezer 465-tel csökkent. A jogi személyiségű vállal­kozások száma a negyedév fo­lyamán 3 százalékkal, szep­temberben 1 százalékkal nö­vekedett, s az időszak végén számuk 112 ezer 905 volt. Ezek 87 százaléka korlátolt fe­lelősségű társaság, 7 százalé­ka szövetkezet, 3 százaléka részvénytársaság. Az átalaku­lásra kötelezett gazdasági szervezetek száma a negyedév folyamán 23-mal (szeptember­ben eggyel) csökkent, s az időszak végén számuk mind­össze 775 volt. Tovább nőtt a kis létszámú szervezetek száma: a jogi sze­mélyiségű vállalkozások 74 százaléka legfeljebb 10 főt. 13 százaléka 11-20 főt. 7 száza­léka 21-50 főt, 5 százaléka 51-300 főt foglalkoztatott és 1 százaléka 300 főnél nagyobb létszámmal dolgozott. Tevékenységüket tekintve 35 százalékuk a kereskedelem, javítás ágazatban. 19—19 szá­zalékuk az iparban, illetve in­gatlanügyletek és egyéb szol­A gazdasági szervezetek száma az 1995. III. negyedévében - a |ogi személyiség nélkflli vállal­kozások kivételével - valamennyi gazdálkodási főcsportban emelkedett. A növekedés mértéke a |ogl személyiségű vállalkozások körében volt a legnagyobb. gáltatások területén, 9 száza­lékuk az építőiparban és 6 százalékuk a mezőgazdaság­ban működött. A csődtörvény életbe lépé­se óta szeptember végéig összesen 3167, ebből a III. ne­gyedévben mindössze 6 jogi személyiségű vállalkozás cső­deljárás alá helyezését tették közzé a Cégközlönyben. A csőd alá került vállalkozások 62 százaléka kft., 22 százaléka szövetkezet, 10 százaléka áta­lakulásra kötelezett szervezet és 5 százaléka részvénytársa­ság. Tevékenységüket tekint­ve 32 százalékuk az ipar, 26 százalékuk a kereskedelem, javítás, 14 százalékuk az épí­tőipar, 12 százalékuk a mező­gazdaság, erdőgazdálkodás és 9 százalékuk az ingatlanügyle­tek, egyéb szolgáltatás terüle­tén működött. Csődeljárás alá került vál­lalkozások közül az elmúlt hó­nap végéig összesen 2895 szervezettel szemben fejező­dött be a csődeljárás. Ezek 52 százaléka felszámolás alá ke­rült, 45 százaléka megegyezett hitelezőivel és 3 százalékánál egyéb módon szűnt meg az el­járás (a bíróság visszavonta vagy valamely okból meg­szüntette). Jelenleg még 272 eljárás van folyamatban. A negyedév végéig össze­sen 8284 jogi személyiségű vállalkozás került felszámolási eljárás alá, ebből összesen 545 szervezet felszámolását fejezték be, s jelenleg még 7739 cég áll felszámolás alatt. Az összes felszámolásra került vállalkozás 67 százaléka kft., 23 százaléka szövetkezet és 5 százaléka átalakulásra kötele­zett szervezet. Ezek 28-28 százaléka az ipar, illetve a ke­reskedelem, javítás ágazqjban, Vállalkozások Magyarországon 1995. június (db) 1995. szeptember (<to) Jogi személyiségű vállalkozás 109 399 112905 Jogi sz. nélküli vállalkozás 947975 936 510 Ebből: egyéni vállalkozás 816433 802 270 Vállalkozások összesen 1 057 374 1 049 415 Költségvetési szervezetek 15 001 15004 Nonprofit szervezetek 44 818 45 618 MRP-szervezetek 291 294 összesen 1 117 484 1 110 331 19 százaléka az építőipar és 12 százaléka az ingatlanügyle­tek, egyéb szolgáltatás terüle­tén tevékenykedett. Az APEH adatai alapján a negyedév végén 936 ezer 510 jogi személyiség nélküli vál­lalkozás működött, 11 ezer 465-tel kevesebb, mint a félév végén. Ezen belül legnagyobb volument az egyéni vállalko­zások képezik, arányuk 86 százalék, a betéti társaságok 11 százalékot, az építőközös­ségek, társasházak 2 százalé­kot és a gazdasági munkakö­zösségek 1 százalékot képvi­selnek. Míg május végéig a legnagyobb volumenű gyara­podás az egyéni vállalkozások körében figyelhető meg, a gazdasági szabályozókban be­következett változások hatásá­ra egyre több mellékfoglalko­zású és nyugdíjas kisiparos és magánkereskedő döntött úgy, hogy visszaadja vállalkozói igazolványát. Számuk a har­madik negyedév folyamán 14 ezer 163-mal (2 százalékkal) csökkent, s így a hónap végén az APEH 802 ezer 270 műkö­dő egyéni vállalkozást tartott nyilván. A főszakma csoportokat vizsgálva a negyedév folya­mán 10 ezer 614-gyel (4 szá­zalékkal) csökkent a magán­kereskedők, 5040-nel (2 szá­zalékkal) a kisiparosok, 85-tel a mezőgazdasági önállók szá­ma, a szellemi szabadfoglal­kozásúak és egyéb tevékeny­séget végzők száma pedig 1576-tal (0,5 százalékkal) emelkedett. Szeptember végén az egyéni vállalkozók 34 szá­zaléka szellemi szabadfoglal­kozású, 33 százaléka kisipa­ros, 30 százaléka magánkeres­kedő és 3 százaléka mezőgaz­dasági önálló volt; 46 százalé­kuk főfoglalkozásban, 41 szá­zalékuk mellékfoglalkozásban és 13 százalékuk nyugdíjas­ként folytatta tevékenységét. A jogi személyiség nélküli vállalkozásokra is a kis lét­szám jellemző, a 10 főnél töb­bet alkalmazók száma mind­össze 3524 volt. Tevékenységi körüket tekintve a legtöbben az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás területén (32 szá­zalék) és a kereskedelem, javí­tás ágazatban (28 százalék) működtek, de arányuk jelentős az iparban (11 százalék), az építőiparban (7 százalék), a szállítás, posta, távközlés ág­azatban (6 százalék), valamint az egyéb közösség és személyi szolgáltatás területén (6 száza­lék) is. A költségvetési és társada­lombiztosítási szervezetek száma a negyedév folyamán mindössze hárommal, 15 ezer 4-re emelkedett. Ezek 91 szá­zaléka helyi költségvetési szervezet volt. Tevékenységük szerint 43 százalékuk az okta­tás, 32 százalékuk a közigaz­gatás, 13 százalékuk az egész­ségügy területén működött és 8 százalékuk egyéb közösségi és személyi szolgáltatást vég­zett. A nonprofit szervezetek száma szeptember végén 45 ezer 618 volt, 800-zal több mint a félév végén. Ezek 40 százaléka egyesület, 31 száza­,léka alapítvány, 11 százaléka szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet, 9 százaléka egyház, egyházi intézmény, 5 százaléka köztestület és 3 szá­zaléka párt. Ezen kívül 145 közhasznú társaságot és 66 önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt tartanak nyilván. A nonprofit szervezetek (99 ki­vételével) 11 főnél kevesebb létszámot alkalmaztak. Tevé­kenységi körüket tekintve 89 százalékuk egyéb közösségi, társadalmi és személyi szol­gáltatást végzett. A privatizáció elősegítése érdekében létrehozott munka­vállalói résztulajdonosi prog­ramirodák (rövidített nevén MRP-szervezetek) száma a negyedév folyamán hárommal nőtt. Számuk szeptember vé­gén 294 volt. Anyavállalatukat tekintve 39 százalékuk az iparban, 19 százalékuk a ke­reskedelem, javítás ágazatban, 16 százalékuk az egyéb közös­ségi és személyi szolgáltatás­ban és 9 százalékuk ingatla­nügyletek egyéb szolgáltatás területén működött. (KSH) Október 28. - A társasági adó előlegé­nek befizetése, - a fogyasztási adó előle­gének befizetése, - az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése. Feketegazdaság Az 1991/1995. (IX. 27.) Korm. határozat a Kormány feketegazdaság elleni jogal­kotási feladatait ismerteti. A gazdálkodók többségének érdeklődésére számot tartó várható jogszabályváltozá­sok - a teljesség igénye nél­kül - a következők: Az élelmiszertörvény el­fogadását követően előrelát­hatólag 1995 decemberében terjesztik a parlament elé a közfogyasztású élelmiszerek megfelelően engedélyezett előállítására és azok előírás­szerű csomagolásban való értékesítésére vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ugyancsak 1995 decemberé­ig várható az utazásszerve­zői és közvetítői tevékeny­ségről szőlő 2/1992. (I. 13.) IKM-rendelet megszigorítá­sa. A módosítás az illegális utazásszervezői tevékenysé­get végzők kiszűrése céljá­ból tartalmaz majd új feltéte­leket. 1995 decemberi határidő­vel várható az üzletek műkö­déséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet módosítá­sa, amely a csak üzletben árusítható külön feltételek­hez kötött terméket sorolja majd fel, míg a szakképesí­tésről szóló 5/1990. (IV. 3.) KeM rendelet szabályainak megváltoztatásával a keres­kedelmi tevékenység gya­korlásának feltételei szigo­rodnak meg. A fogyasztók védelme érdekében módosul a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet, a vásár­lók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet és a használati kezelési útmutató­ról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IPM együttes rendelet. A határozat 1995 szep­temberi határidőt írt elő an­nak a vámjogszabály-módo­sításnak az előterjesztésére, amely a jövedéki termékek exportja ellenőrzési feltéte­leinek javítását, valamint az utasforgalom ellenőrzésének gyorsítását célozza. A Btk. előre kiszámítható kiegészítése kapcsán kiemel­jük, hogy a jövő évtől várha­tóan büntetik a piramisjáték szervezését és a jogosulatlan biztosítási tevékenységet, míg a rossz minőségű ter­mék forgalombahozatalára, a zálogfedezet elvonására, va­lamint a jövedékkel vissza­élésre vonatkozó rendelke­zéseket az időközben bekö­vetkezett jogszabályváltozá­sokhoz igazítják. • Könyvajánlat A Polgári Törvénykönyv magyarázata A Szeged, Tisza L. krt. 58. sz. alatti Szakkönyvbolt (tel.: 314-681) ajánlata A Polgári Törvénykönyv magyarázata című mű 1992. évi kiadásának lezárási napja (1992. február 29.) óta további 13 törvény és 8 alkotmánybírósági határozat jelent meg, amelyek a Ptk egyes rendelkezéseit módosították, hatályon kí­vül helyezték. Ezek a változások - az öröklési jogot szabályozó V. rész kivételével - jóformán átszövik az egész Ptk-t. Az el­múlt három évben a polgári jog területére vonatkozó és a Ptk­val szoros összefüggésben lévő számos jogszabály jelent meg, a jogalkalmazás egységének és törvényességének biztosítása ér­dekében feltétlenül indokolt volt egy olyan új kommentár meg­jelentetése, amely megvilágítja az említett jogszabályok és a Ptk összefüggéseit, a Kommentár előző kiadásai óta megjelent új rendelkezéseket elemzi és értelmezi. Az 1995. január 1. nap­ján lezárt Ptk Kommentár az új rendelkezésekkel kapcsolatban hozott eseti döntéseket is beiktatta a megfelelő szabályokhoz, ugyanakkor elhagyta a korábbi, módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésekkel összefüggő Legfelsőbb Bírósági ha­tározatokat ismertető részeket. A kiadvány segítséget nyújt a különböző gyakorlati területeken működő jogászok, bírák, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási jogászok mindennapi mun­kájához, elősegíti az ítélkezési gyakorlat egységének megszilár­dulását, de profitálni tudnak e műből a polgári jog tudományá­nak művelői, az elméleti jogászok, joghallgatók is. Dr. Tanács Károly ~~ MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font • 199,94 201,88 203,82 Angol font x 208,13 210,25 21237 Ausztrál dollár 98,8 99,89 100,91 Belga és lux.frank IIOIII 46139 465.% 47033 Dán korona 24,41 24,65 24.89 Kinn márka 31,38 31,69 32.00 Francia frank 26,% 27,23 2730 Görög drachma (100) 5732 57,89 58,46 Holland forint 84,78 85,62 86.46 ír font 213,44 215,60 217,76 lapán yen (100) 131,70 133,04 13438 Kanadai dollár %,08 97,08 98,08 Kuvaiti dinár 440.16 444,63 449,10 Német márka 94.% 95.90 %,84 Norvég korona 21,40 21,61 21.82 Olasz líra (1000) 8139 82,42 8335 Osztrák schilling 1330 13,63 13,76 Portugál escudo (100) 89,60 9030 91,40 Spanyol peseta (100) 109,15 110,23 11131 Svájci frank 116,87 118,04 11931 Svéd korona 19.70 19.89 20.08 USA dollár 131,87 13331 13435 ECU (Közös Piac) 173,21 174,94 176,67 * Ideértve a skót és észak-ir kibocsátású Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RÁTÁI GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents