Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

SZERDA, 1995. SZEPT. 25. A földben semmi, annál több a fejekben - véli egy Japán professzor, rólunk Persze, előrebocsátja, hogy mindaz, amit elmond, az ő személyes véleménye, pusztán benyomásokon alapul, akár téves Is lehet tehát. A világért se vegyük úgy, hogy Idejött két napra, és azonnal megmondja, mi a gyógyír bajainkra. (Dehogy Jött ő tanácsokat osztogatni, azért van Itt, hogy a JATE egyik fizika- laborjában megmérjen valamit, amit Itt Jobban lehet méml, mint ott. Japánban.) Mindazonáltal Tomoji Kawai, az osakal egyetem fizika professzora azt mondja, nem nehéz észrevenni, hogy a két ország adottságai hasonlók, így talán a fejlődés útja Is ugyanaz lehet. - Sem Magyarországon, sem Japánban nem sok van a földben, annál több a fejekben. Nyilvánvaló, hogy a szellemi töke az, amire a jövőt építeni kell - mondta egy baráti beszélgetésen. Az újságíró meg kapott az alkalmon, hogy alaposabban kifaggassa a professzort, milyen szerepet játszott náluk a kutatás, az oktatás abban a folyamatban, amelyet japán csodaként emleget a világ. - Japán kis ország, nyersanyagok nélkül. Az egyetlen dolog tehát, amit tehetünk, hogy nyersanyagot hozunk be, feldolgozzuk és külföldön értékesítjük a kész termékeket. De ha mindezt csak olyan szinten csináljuk mint mások, akkor a megélhetésünk nincs biztosítva. Jobban és többet kell tehát dolgoznunk a többieknél. Ehhez két dologra van szükség, szakszerűségre és szorgalomra. Ez a stratégia bevált; a hetvenes-nyolcvanas években eljutottunk oda, hogy a japán termékek lettek a legjobbak és a legkeresettebbek. Korábban külföldről, főleg Amerikából importáltuk az ötletet és a technológiát, de hamar rájöttünk, hogy ez drága mulatság, jobb, ha magunk találjuk ki, mit és hogyan kell csinálni. Meg kellett találnunk mi az, ami az adottságainknak a legjobban megfelel; az elektronika, a szoftver-ipar. Ez természetesen nem lehetséges magas színvonalú oktatási rendszer, eredményes kutatás nélkül. Úgy látom, Magyarország legkeresettebb export-cikke a tudás, a magyar szakemberek és a magyar oktatás keresettebb külföldön, mint bármely ipari vagy mezőgazdasági termék. Nyersanyaggal nem rendelkező ország lévén nem hiszem, hogy Magyarországnak más választása is lenne, mint az, hogy leggazdagabb erőforrását, a képzettséget, a tudást hasznosítja. Egy ország manapság vagy a hagyományos nehéziparra épít, vagy a csúcstechnológiára. Természetesen csak úgy lehet építeni bármelyikre, ha a legjobban csinálják. • Hiába szakképzettek és szorgalmasak az emberek, ha a rendszer rosszul működik. Magyarországon a magas színvonalú oktatás a vergődő gazdaság nemigen találnak egymásra. - Japánban a tudást és a szorgalmat azért lehet a gazdaságban azonnal és jól hasznosítani, mert rendkívül gyors és állandó az információáramlás. A kormányzatok igen gyakran, néha félévente váltják egymást, de a minisztériumokban dolgozó szakemberek remekül értik a dolgukat, a diplomát szerzettek élvonalából kerülnek ki szigorú válogatás után, és hosszú ideig maradnak hivatalukban, a politikai változásoktól függetlenül. Ők azok, akik az információáramlást biztosftják, egymással is egyeztetnek, és közvetítenek a politika, a gazdaság és az oktatás között. Gyakran még azt is megmondják, mit kell az egyes cégeknek vagy oktatási intézményeknek csinálniuk. Az oktatásért felelős minisztérium például rendszeresen javaslatot tesz arra, mivel pályázzon egy-egy kutatási műhely, hogy támogatást kapjon a Nemzeti Kutatási Alapból • Nálunk mindenki azonnal felhördülne, az autonómia megsértését, állami beavatkozást hangoztatva. - Igen, igen - somolyog a professzor, - mi nem hiszünk a korlátlan liberalizmusban. Természetesen fontosnak tartjuk a szabad versenyt és vállalkozást. De úgy véljük, bizonyos mértékű egyeztetésre mindig, mindenütt szükség van annak érdekében, hogy mindenki azt csinálja, amire az államnak, mint működő rendszemek szüksége van. Ha a cégek, intézmények állandóan csak versenyeznek egymással, könnyen kiüthetik egymást a küzdőtérről, pedig lehet, hogy megfelelő egyeztetéssel mind megtalálná helyét és dolgát. Ha a világpiacon sikerrel akarunk versenyezni, tudnunk kell, honi pályán mikor kell egyeztetni és mikor versenyeztetni. Korábban Amerika volt a szabad gazdaság, a szabad verseny bajnoka, de most úgy látjuk, ott is kezdik átvenni a Japán modellt. • Az információ szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az oktatás jól működjön, ráadásul a gazdaság közvetlen hasznára. Kell hozzá pénz is. - A kettő összefügg. A gazdaság csak arra ad pénzt az oktatásnak, amiből közvetlen haszna származik. Ehhez a cégeknek és a kutatóknak is tudniuk kell, mire van kereslet a piacon. A vállalkozásoknak hosszútávű elképzelésekkel kell rendelkezniük, hogy céljaik eléréséhez megtalálják vagy megteremtsék a megfelelő tudományos hátteret. Ez Japánban sem megy magától, az állami, minisztériumi szakembereknek, bizottságoknak, az általuk szervezett fórumoknak rendkívül nagy szerepük van az együttműködés kialakításában. Az újságíró még annyit kérdez (nem Kawai professzortól, hiszen ebben nem ő az illetékes), feltetlenül szükséges-e kipróbálnunk a kapitalista fejlődés összes nyűgétbaját ahhoz, hogy belássuk, ez vagy az bizony rossz, nem működik. Nem volna-é lehetséges hallgatnunk azokra, akik már próbáltak, s okosodtak. Keczer Gabriella , Anarchia és káosz a magyar gazdaságban" Az igazmondó Körösi: Minden fordítva működik! GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • Nonstop Lakásszerviz „Még egy karácsonyt sem sikerűit megúszni" Hettmar Róbert: „Az autó a műhelyem és az irodám." (Fotó: Kantok Csaba) Amikor hirtelen kellene egy Jó szerelő, senki sincs kéznél. A legtöbb telefonra a következő a válasz: „Két-három nap múlva esetleg kl tudunk menni". A hibák viszont nem túmek halasztást az azonnal is késő lenne. Ezért aztán különösen Jó ötletnek tűnik, ha egy vállalkozó nonstop lakásszervizt alapú. Nem aratott osztatlan sikert sem a kormánykoalícióban. sem az ellenzék soraiban. Mégis, 1993-ban a Magyar Agrárkamara elnöke. Most, hogy ama bizonyos jóslat beteljesedni látszik, érdemes szóra bírni ezt a sokat próbált embert, miként látja a magyar gazdaság, azon belül a mezőgazdaság helyzetét? Ami még az előljáró beszédhez tartozik, Körösi Imre nem az a fajta, aki könnyen feladja nézeteit, ideáit és a sarokba vonul sebeit nyaldosni. Jelenleg a Magyar Gazdaság Fejlesztéséért Alapítvány elnöke, s a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. igazgatóságának az elnöke. • Miért jutott zsákutcába a magyar gazdaság? - Nem a céllal, a legfőbb törekvéssel volt a hiba, nevezetesen, hogy a magyar gazdaság kapcsolódhasson a közös piaci rendszerhez, hanem a végrehajtással. Nem érdemes azt firtatni, kinek mennyi a felelőssége abban, hogy működő termelő rendszereket vertek szét, miközben meg újakat nem tudtak beállítani, az elfecsérelt privatizációban könnyűszerrel kizárni a hazai alapanyagtermelőket, hiszen óriási, történelmi tévedésnek az áldozatai, szenvedői vagyunk, de főleg már az elhalasztott lehetőségeken változtatni nem tudunk. Nem ismerte fel a kormányzat, hogy a nyugateurópai piacokon tömérdek a termékfelesleg, ezek elhelyezésére szinte már-már anarchikus körülmények kellettek, mi tálcán kínáltuk a feltételeket a piacgazdálkodásra való áttéréssel. Előbb-utóbb, talán jövőre, befejeződik a privatizáció, aminek a hatása kiszámíthatatlan és kiszolgáltatottá teszi gazdaságunkat. Ráadásul q bankrendszer is - többségében - külföldi tulajdonba kerül, ez módot ad arra, hogy a már privatizált vagyon is a kereskedelmi bankokon át szintén külföldi kézbe összpontosuljon. A vége az, a gazdasági stabilitás nem nálunk, hanem éppen a külföldi tulajdonosoknál jelentkezik. 0 Ráadásul a természeti csapások is terhelik a mérleget. - Nem az aszály okozza a nagy kárt, hanem az, hogy a rendszerváltó kormánynak, s ettől a mostani sem különb, fogalma sem volt arról, miKevesen emlékeznek már arra, hogy néhány éve a Parlamentben felszólalt dr. Körösi Imre országgyúlési képviselő és azt a meggondolatlannak tűnő kiJelentést tette: az ország agrárluma súlyos beteg, lesz még a kenyér kilója száz forint Is. lyen tulajdonszerkezetben, milyen működtetési és élelmiszerfeldolgozó rendszerben kellene működnie. Olyan fölkészületlen emberek kaptak politikai hatalmat, akik még ráadásul NyuA Nonstop Lakásszerviz nevét Heitmar Róbert tulajdonos levédette, mert mások is próbáltak ötletet meríteni a vállalkozásból. A rádiótelefonon elérhető gyorsszolgálat - amely főleg vízvezetékszerelést éS lakatos munkákat vállal - 1992-ben jött létre és azóta nagy utat járt be. • Mi az eredeti szakmaj"? - Szerszámkészítő szakmunkásként 1881-ben végeztem, a Szevafémnél kezdtem, majd különböző kft.-knél dolgoztam. 1992ben éppen a Takiplast Kft. alkalmazottja voltam, amikor nagyon úgy éreztem, nem tudok megélni a fizetésemből. Hiába dolgoztam rengeteget, a pénzem nem lett több. Törni kezdtem a fejem, milyen vállalkozásba kezdhetnék. • Ki adta az ötletet? - Azt néztem, mi az, amiből hiány van a piacon. Megnyithattam volna a sokadik palackozott italok boltját, de ennek nem láttam értelmét. Viszont észrevettem, hogy a kisebb munkákra nem vállalkoznak az olyan nagy cégek, mint például az IKV. Kiváltottam a vállalkozói igazolványt, kitaláltam magamnak a lakásszervízt, egy barátom pedig segftett az arculat megtervezésében. Fölvetődött a Mindenes Robi név is, de végül a Nonstopnál maradtunk. • Hiszen nem értett a vízvezetékszereléshez... - Fölvettem egy alkalmazottat és eltanultam tőle. • Hogyan vezette be a nevet a piacra? - Igazából nem a reklámmal szereztem meg magamnak az ismertséget, hanem azzal, hogy ügyfelek adták tovább egymásnak a nevemet és a telefonszámomat. • A nonstop azt jelenti: éjjel-nappal. Hogy bírta az iramot? - Alkalmazottak segítségével. Nappal is dolgoztam, de akkor nem én csináltam mindent. Tartalékoltam éjszakára, mert az enyém volt az ügyelet. Plusz a szombatvasárnap. Akkor aludtam, amikor hagytak, de nappal sose. gat-imádók is voltak. így a magánosítás az értékeinket, köztük a legnagyobb hatású adóbevételt jelentő dohány-, szesz-, cukor- és édesaipar, az úgynevezett jövedéki ipart külföldiek kezére játszották. Pedig hányszor kihúzta az országot a bajból az említett iparág, fgy meg monopóliumokjöttek létre. Az államadósság lényegesen csökkenhetett volna, ha értéken mérjük szét, amink van. Helyette, már 1993-ra a tizennégy iparág külföldi kézbe került. A stratégiai ágazatok is. • Milyennek látja most a gazdaságot? - Jelenleg anarchia és káosz uralkodik a magyar gazdaságban, a kereskedelemben és a piacon. Nincs kialakult, letisztult érdekvédelem, piacszabályozás, tervezés, nincsenek megbízható statisztikák, a napi tűzoltófeladatok dominálnak. Alapvető az, hogy egy ország átalakításánál tudni kellene, hogy mely tulajdonosi réteget favorizálom, mely részeket adom kizárólag magyar tulajdonba, hogyan védem meg a saját termelőimet az agyontámogatott rendszerekkel, piacokkal szemben. Mi0 Éjszaka milyen munkára ugrasztják a leggyakrabban? - Olyankor a kulcsok vesznek el. Pontosan tudom, mikor számíthatok nagy forgalomra, például ilyen esemény a Sándor-névnap... 0 Honnan tudja, hogy nem a betörő akarja kinyittatni Önnel az ajtót? - Elkérem a személyiket. Aki nem tudja igazolni, hogy ott lakik, annak nem nyitom ki a zárat. ért támogatott a honi mezőgazdaság? Mert 80 milliárd forintot kap? Ezt nem lehet komolynak tekinteni. Nagyobb az adóelvonás, mint amennyit később másodlagosan visszaosztanak, de azt is rossz helyre. Nem a termelőt támogatják, miáltal a termékalap-leépüléssel iszonyatos nagyságrendű áremelést motiválnak, amiben a nyugati tulajdonos nagyon is érdekelt, hiszen így a saját termékfeleslegét el tudja helyezni a magyar piacon. Esetleg bérfeldolgozásra állítja át a kezébe került eszközöket. A bürokrácia meg igen jól megél ebben a számonkérés nélküli világban. Ma Nyugat-Európából több élelmiszert importálunk, mint amennyit kiviszünk. Ilyen még soha nem volt a magyar történelemben. Hiába mondják, hogy az ágazat két és fél milliárd dollár exportot éljen el, ha nincs árualap. Hollandia ennek tízszeresét exportálja harmadnyi területről. Itthon most négymillió sertést vágnak le. Hollandiában egyetlen szövetkezeti vállalat tízmilliót dolgoz fel. Annak ellenére, hogy csökkent és még csökken a belső fogyasztás, az ellátási zavarok elkerülésére nagy tételben importálunk szarvasmarhát, sertést. Teljesen fordítva működik az egész rendszerünk. Sz. Lukács Imre 0 Hogy lehet megélni ezekből a kis javító-hibaelhárító megbízatásokból? - Az 1993-as év kifejezetten jó esztendő volt. Tavaly közbejött a válásom, ami anyagilag és lelkileg megviselt. A házasságom is a sok munkára, az éjjel-nappali készenlétre ment rá. 0 Megtalálta-e a számításait? - Nem lett volna semmi baj, ha a „Bajuszkirály" nem A Mol Rt. a múlt héten rendkívüli közgyűlést tartott, melynek során módosította a társaság alapszabályát. Ezek a privatizációhoz kapcsolódó döntések mielőbbi meghozatalát szolgálják. Az alapszabály módosításának elsődleges és hosszú távú cél|a a nemzeti érdekek védelme, valamint a Jelenlegi és a Jövőbeni tulajdonosi kör biztonságának megőrzése. A közgyűlés az alapszabályt az alábbiakban módosította: - Korlátozta a szavazati jogosultságot. Ennek értelmében egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport sem rendelkezhet 10 százaléknál több szavazati joggal. - Döntött a tulajdonlással kapcsolatos korlátozásról. Egyetlen részvényes, vagy az együttesen fellépő részvényesek csoportja sem birtokolhat 25 százalékot meghaladó Mol részvénycsomagot. Továbbá ezentúl az alapszalép közbe. Az emberek elszegényedtek, megcsappant a megrendelések száma. Mivel az ügyfeleim főleg a bérből és fizetésből élők, mindenki a legolcsóbban szeretne első osztályú munkát végeztetni. Vagy maguk barkácsolnak és még nagyobb hibákat csinálnak. Ami régen sosem fordult elő, most rendszeresen megtörténik: hónap közepe táján már nem tudnak fizetni és később kell visszamennem a pénzemért. Nem szívesen csinálom, ráadásul nekem sem hitelez senki. 0 Abbahagyja? - Fontolgatom. A régi nagy tervemet, hogy komoly szervizhálózatot építek ki, föladtam, többek között azért is, mert nem találtam megfelelő és tőkeerős társat. 0 Vagyonos ember lett-e? - A válás után maradt egy garzonom, a készpénzemet egy bálabutikba fektettem. Az autó a műhelyem és az irodám. 0 Biztosan akadnak jó történetei.. - Karácsonykor például mindig külső csőtörésem van, vagyis ásni kell. Tavaly, az augusztus 20-i tűzijáték idején egy lányt szabadítottam ki a lakásából, föltehetően megmentettem az életét. De a legjobb az volt, amikor egy biztonsági zárnak a kulcsát véleletlenül zsebre vágtam. A néni utcai fülkéből fölhívta a számomat, s a főnököt kérte. Mondtam, hogy én vagyok az. Erre elmesélte, hogy az alkalmazott mit művelt és követeli, adjunk egy másik zárat. Mindent megígértem, és előbb értem a lakáshoz, mint a néni. Aki nem győzőit hálálkodni, amiért visszamentem és azonnal leikiismeretfurdalása támadt, amiért bemószerolt a főnöknél. Nagyon izgult értem, nehogy elveszítsem az állásomat... Fekete Klára bály a Mol Rt. felé teendő nyilatkozattételi kötelezettségét tr elő a részvénytulajdonosok számára abban az esetben, ha a társaság jelentősebb mennyiségű (10 százalékot meghaladó) részvényének tulajdonlására tesznek szert. - Döntött az Arany részvény kibocsátásáról. Az arany-részvény tulajdonosa kizárólag az állam, illetve állami vagyonkezelő szervezet lehet. Az ÁPV Rt., mint az arany-részvény tulajdonosa, a következő jogosultságokkal fog rendelkezni: választja az igazgatóság 3, illetve a felügyelőbizottság 2 tagját, amennyiben az alaptőkének több mint 25 százalékát birtokolja. Abban az esetben, ha 25 százalék, vagy annál kevesebb részvény van a tulajdonában, akkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság egy-egy tagját választhatja. Az arany-részvény továbbá vétójogot biztosít tulajdonosa részére a társaság jogi helyzetében bekövetkezendő változások, illetve a gázszolgáltatással kapcsolatos kiemelkedő fontosságú döntések meghozatala esetén. • Módosították az alapszabályt Arany részvény a Mólnál